A NLOS-LS volt az, amit kimondottan nekik szántak, de elkaszálták, a többi megoldás csak utólag jött elő és minta egyikkel sem lettek volna kimondottan megelégedve.
https://en.wikipedia.org/wiki/Littoral_combat_ship#Surface_warfare
Ez így kacifántosabb. Az NLOS-LS eredetileg az US ARMY FCS programjához indult NETFIRES néven, ambíciózusan, kétféle verzióban (PAM direkt támadó és LAM célterület felett járöröző / lecsapó változat). Az ambíciózus nem véletlen szó, a rendszer egy hálózatra kötött fegyverrendszert takart, az NLOS-LS-t a frontvonalak mögött lévő konténerekből indíthatják szükség szerint, a célpontot pedig a frontvonalban lévő egységek adhatják meg GPS koordináták segedelmével vagy lézeres célmegjelöléssel, de Infravörös érzéjelőjével képes maga is felderíti a célpontokat. A rakéta jön, lecsap, sziasztok. A LAM verzió még többet tud, a támadás idejére a célterület fölé indítanak egy maréknyit, amelyek így kb. másodperces reakcióidővel semmisíthetik meg a célpontokat, miközben a LADAR-juk folyamatosan képet ad a területről, tehát egyben megfigyelő-drónként is működnek. Szükség esetén a földi csapatok utasításai (GPS koordináták vagy lézer-rávezetés segedelmével) alapján bármilyen célpontra rárepülhetnek. Gyakorlatilag az NLOS-LS rendszer a kisebb egységeknek is saját mobil tüzérséget biztosított, a nagy és logisztikailag is sokat követelő vontatott lövegek helyett. Cserébe még drágának se kellene lennie, a PAM darabja 100-150 ezer dollára volt taksálva, a LAM 250-350 ezerre, és a LAM verzió ha nem használták fel, simán visszarepül az indítóegységhez, és ejtőernyővel földre száll - mivel ezeket kis gázturbinák hajtották volna meg, utána megtankolják és visszarakják az indító konténerbe, a következő bevetéshez.
Csakhogy az FCS programot ugye a 2000-es éve közepén kiherélték majd beszántották. A Lockheed és a Raytheon megtalálta időközben a NAVY-t, hogy az NLOS-LS milyen jó lenne az LCS felszíni küldetéscsomagjába, mert hát kisebb és olcsóbb, mint a Harpoon, a megcélzott motorcsónak-szintű veszélyforrásokra a Harpoon úgy is overkill, ráadásul a partközeli bevetésekben a partraszálló erőket lehetne támogatni vele, miközben a fejlesztést nagy részt az ARMY fizeti, szóval tiszta nyereség az egész. Az ARMY is meg lett győzve, hogy kell neki az NLOS-LS, de a drágább és bonyolultabb LAM verzió így is törölve lett, csak a PAM változat maradt fejlesztés alatt. Eredetileg 2011-re kellett volna elkészülnie, és a Striker dandárok számára szánták mobil tüzérségi megoldásnak. Jött egy 2010-es teszt, ami viszont nem sikerült túl jól, 23 indításból 14 talált csak célba, a többi rakéta különféle okok miatt elvétette a célpontot. Volt adatkapcsolat-szakadás, meghibásodott érzékelő és hajtómű-hiba is. A Hadseregnek viszont elege lett az NLOS-LS-ből, ekkoriban egyetlen PAM rakéta 466 000 dollárba fájt, és bár a Raytheon fogadkozott, hogy ha a hadsereg a tervezett közel 10 000 darab rakétát megrendeli, a darabár 200 ezer dollár kürülire fog mérséklődni (ami így is a duplája amúgy az eredetileg ígértnek), a hadsereg 2010 áprilisában közölte, hogy nem fizeti a fejlesztést tovább, a megrendeléstől pedig eláll.
Griffin tesztindítás, nem kellett külön VLS indító hozzá, kis fedélzetre szerelt konténerekbe került volna
Az ARMY ugye balra el a kasza után, a NAVY ott maradt, de mondták, hogy nekik csak a PAM verzió kell. A PAM verzió cirka 40km-es hatótávolsággal bírt volna. Hangsúlyoznám, hogy továbbra is csak a felszíni küldetésmodulban szerepelt volna az NLOS-LS. Tök jó. Csakhogy 2011 elején 150 milliárd dolláros megszorító intézkedések jöttek, a NAVY pedig elengedte az NLOS-LS kezét, mondván, hogy hát ez még nincs kész, különben se került még sor a hajófedélzeti tesztelésre, és a többi. Jó lesz nekik a Griffin. A probléma az volt, hogy eddigra az NLOS-LS nagyjából fixre lett véve, kvázi hozzá méretezték a felszíni küldetés-modult (3x 12db lett volna rajta), a megépített modulokban pedig már ott volt a kialakított hely számukra. Amibe más nem fért. A Griffin sokkal kisebb, de a hatótávolsága is az. A NAVY nem rajongot az ötletért, de elfogadta a Griffint. Majd némi gondolkozási idő után valaki felhívta a figyelmüket, hogy a Hellfire is ott van opciónak. Erre áttértek a Hellfire-re.
Az NLOS-LS elkaszálása nem ütközött komoly ellenállásba a NAVY részéről. Vállalhatták volna a költségeket, de nem tették...