Légvédelemi radarok működéséről általában

[molnibalage]

Közben találtam egy még részletesebb adatokat tartalmazó oldalt:

https://www.bvpservice.by/en/catalog/air-defence-equipment/vostok-3d-radar



No, hát a radartutorial-on azt írják, hogy: "Vostok E is the export version of the highly mobile,Vostok D, a 6x6 truck-mounted 2D VHF radar design, using biquads as radiating elements with a fairly wide beamwidth, intended to improve frequency agility against earlier VHF radar designs."

Szóval ez az antennaforma akkor valóban lehet jobb, mint mondjuk az a "hagyományos", amit az oroszok használnak?





Hát ez szerintem is így logikus. Hogy csak akkor kapcsolják be a deciméterest, ha pontos adatok kellenek a korábban a VHF-en érzékelt tárgyról. Ez így amúgy már alkalmas lehetne légvédelmi rakéták MCG-jéhez?

Aktív radaros rakéta esetén szerintem igen, ha nem stealth a célpont. Mert ezzel bőven teljesül, hogy 6-8 km távolsága viszi. Nem stealth cél egy AIM-120 is befog ekkora távról nemhogy egy nagyobb antennás SAM. Stealth cél ellen viszont 2 km-en belül kell vinni.

 

[Negan]

Aktív radaros rakéta esetén szerintem igen, ha nem stealth a célpont. Mert ezzel bőven teljesül, hogy 6-8 km távolsága viszi. Nem stealth cél egy AIM-120 is befog ekkora távról nemhogy egy nagyobb antennás SAM. Stealth cél ellen viszont 2 km-en belül kell vinni.

Mi a fenéért nem használják az IR+ARH(ráadásul most már AESA) Stunnert másra,csak ABM-re?Ára miatt?Nem értem.....
Pedig azzal min SAM megvalósitható lenne a VHF radarral stealth célra való inditás.IR-ben még az F35 is látszik 5-6km-ről is.Vontatott csalikat is kiszűrné.
???

 

[molnibalage]

Mi a fenéért nem használják az IR+ARH(ráadásul most már AESA) Stunnert másra,csak ABM-re?Ára miatt?Nem értem.....
Pedig azzal min SAM megvalósitható lenne a VHF radarral stealth célra való inditás.IR-ben még az F35 is látszik 5-6km-ről is.Vontatott csalikat is kiszűrné.
???

Attól, mert valami potenciálisan jó ötletnek tűnik attól nem lesz végtelen forrás arra, hogy kicseréljék az összes létező rakétát arra.

Ezen felül, akkor bevett eljárás lesz, hogy berepül a felhőbe az F-35, ha képes rá és csá. Persze ez arab országokban nehezebb, de átlag téli időjárásban Európában, ahol km vastagságú rétegfelhőzet is van...

Ezen felül a rakétának vannak kinematikai jellemzői. Ha a rakéta lényegében nem képes végfázisban hosszabb idejű nagy túlterhelésű manőverre, akkor általános célú rakétának nem alkalmas...

Szóval nem ennyire 2x2, meg, mint fagyi a vásárlóutcában, hogy tetszik és megveszed...

 

[Negan]

Attól, mert valami potenciálisan jó ötletnek tűnik attól nem lesz végtelen forrás arra, hogy kicseréljék az összes létező rakétát arra.
Ezen felül a rakétának vannak kinematikai jellemzői. Ha a rakéta lényegében nem képes végfázisban hosszabb idejű nagy túlterhelésű manőverre, akkor általános célú rakétának nem alkalmas...

Légiharc rakétának lett kifejlesztve.Python 6 az eredeti neve.

 

[molnibalage]

Légiharc rakétának lett kifejlesztve.Python 6 az eredeti neve.

Nem tudom mi volt a cél. De a Stunner nagy HMZ az booster fokozottal van.
Tehát lényegében kellene a fejrészt leszámítva 0-ról csinálni egy új rakétát. Gondolom nincs rá pénz.
És minek? Mutasd azon célok tömkelegét, ami vontatott csalit húz...

 

[Negan]

Nem tudom mi volt a cél. De a Stunner nagy HMZ az booster fokozottal van.
Tehát lényegében kellene a fejrészt leszámítva 0-ról csinálni egy új rakétát. Gondolom nincs rá pénz.
És minek? Mutasd azon célok tömkelegét, ami vontatott csalit húz...

Ahogy a Spyder ER-ben is boosteres Derby van,meg az Asterek is boosteresek.
Mondjuk az lehet,hogy drága,és igazábol nincs rá szükség.Se lopakodó,se vontatott csali nincs a potenciális ellennél.
Nem nagyon van róla semmi,ami nem ABM képesség.Néhol irják,hogy alkalmas nem ABM légi célok elfogására,80-100km HMZvel.Meghogy az IAF távlatilag fentartja a kehetőséget az F35be integálásnak.de még nem igényelte.
Azthiszem az árával lesz a baj.
Nekünk viszont a NASAMSba integrálva érdekes lehet.Egy "hadszintéri" lokátorral (Saab Zsiráfnak is van ilyen változata) képes lenne a harcászati BM-ek elfogására.Legalábbis SkyCeptor néven erre a feladatra akarták eladni a lengyeleknek.
Szerintem

 

[laiki]

Nyugati nem nagyon van. Fehérorosz van, 2D-s:

P-18 korszerűsítésből még magyar és cseh is van (meg persze orosz, fehérorosz, ukrán, litván, stb...). Új típusból ebben a kategóriában van orosz, kínai, iráni, fehérorosz, ukrán és litván. Az első 4 országnak 3D-s is van. Az ukránoknak csak egy elég barkács kinézetű kísérleti darabjuk van 3D-s ben.
Ebből talán a litván a leginkább nyugatinak tekinthető. Úgy hívják a radart, hogy AMBER-1800. Itt van egy videó róla:

Ahol is attól lett 3D-s hogy a VHF antennarács tartójára rákendácsoltak egy "S-sávú" radart is, ami a helyszöget és így a magasságot tudja mérni (amúgy ötletes megoldásnak tűnik)

Nem egészen. A Vosztoknak van 2D-s változata is, erről tettél be képet. De van neki 3D-s változat is. Így néz ki. Semmi rágyógyított S sávú radar. Hosszú hullámmal tudja a 3D-t. Ehhez a függőleges elemszámot kellett megnövelni 8-ra. Persze nem épp tűpontos, de nem is rakéta rávezetés a feladata.

Amúgy kérdezném @Hpasp -tól, vagy más hozzáértőtől, hogy lehet abban valami, amit a beloruszok állítanak, hogy ez a(-z új) formájú antenna, amit használnak a VHF-hez, jelentősen jobb lehet, mint a hagyományos Yagi? Mert az oroszok meg maradtak a Yagi-nál még a legújabb AESA-s Nyebo-M-nél is.

Technikai paraméterit tekintve aligha. Valószínűleg inkább könnyebb gyártani, olcsóbb, kevésbé sérülékeny, könnyebb összecsomagolni. Bár az oroszok megoldották Yagival is az automata összecsomagolást. A Nyebo-M pont ugyanolyan gyorsan települ mentből és áll odébb, mint a Vosztok, vagy az AMBER-1800.

 

[Negan]

P-18 korszerűsítésből még magyar és cseh is van (meg persze orosz, fehérorosz, ukrán, litván, stb...). Új típusból ebben a kategóriában van orosz, kínai, iráni, fehérorosz, ukrán és litván. Az első 4 országnak 3D-s is van. Az ukránoknak csak egy elég barkács kinézetű kísérleti darabjuk van 3D-s ben.
Ebből talán a litván a leginkább nyugatinak tekinthető. Úgy hívják a radart, hogy AMBER-1800. Itt van egy videó róla:

Nem egészen. A Vosztoknak van 2D-s változata is, erről tettél be képet. De van neki 3D-s változat is. Így néz ki. Semmi rágyógyított S sávú radar. Hosszú hullámmal tudja a 3D-t. Ehhez a függőleges elemszámot kellett megnövelni 8-ra. Persze nem épp tűpontos, de nem is rakéta rávezetés a feladata.

Technikai paraméterit tekintve aligha. Valószínűleg inkább könnyebb gyártani, olcsóbb, kevésbé sérülékeny, könnyebb összecsomagolni. Bár az oroszok megoldották Yagival is az automata összecsomagolást. A Nyebo-M pont ugyanolyan gyorsan települ mentből és áll odébb, mint a Vosztok, vagy az AMBER-1800.

Azt a nagy dögöt ugyanilyen gyorsan összecsomagolják menetkészre?
Hát ezt nem gondoltam volna

 

[laiki]

Aktív radaros rakéta esetén szerintem igen, ha nem stealth a célpont. Mert ezzel bőven teljesül, hogy 6-8 km távolsága viszi. Nem stealth cél egy AIM-120 is befog ekkora távról nemhogy egy nagyobb antennás SAM. Stealth cél ellen viszont 2 km-en belül kell vinni.

Csak csendben megjegyzem hogy Nyebo-M bőven pontosabb 6-8 km-nél. Még a 2 km-en belüli pontosság is megvan neki egészen tisztes távolságig. Valójában szöghibával dolgozik a radar, tehát a távolság meghatározó. A függőleges szöghibája a nagyobb, de a klasszikus, végfázisban zuhanó rakétánál ezt a felülről közelítés némileg ellensúlyozhatja.

A lopakodók elleni rakéta rávezetésnek pedig megvan a trükkje. Ha látják, hogy milyen irányban repül a cél és tudják, hogy milyen rálátási szögön nagyobb a radarkeresztmetszete (mert hogy a lopakodók radarkeresztmetszete rendkívül irányfüggő), akkor annyi a légvédelem dolga, hogy rakétát ne szemből, hanem a számára optimális irányból vezessék rá. Persze a lopakodó szembe fordulhat a rakétával, ha az mondjuk aktív radaros és elkezdte a sugárzást, de pár másodperc alatt annyira lecsökken a távolság, hogy a rakéta szemből is észlelni fogja. Ha a rakéta félaktív radaros, akkor a lopakodó nem is fogja tudni merről jön, mert csak az alávilágító radar irányát látja a besugárzás jelzőn, a rakétáét nem. Infrás rakéta esetében pedig egyáltalán nincs ami figyelmeztessen a rakétára. Értelemszerűen ez akkor igaz, ha a rakéta célközelbe érésekor már nem működik a hatóműve és így az optikai rakéta közeledés jelző nem szúrja ki.

 

[laiki]

Azt a nagy dögöt ugyanilyen gyorsan összecsomagolják menetkészre?
Hát ezt nem gondoltam volna

15 perc a norma menetből. Értelemszerűen a kicsomagolás maga gyorsabb:

 

[laiki]

Mi a fenéért nem használják az IR+ARH(ráadásul most már AESA) Stunnert másra,csak ABM-re?Ára miatt?Nem értem.....
Pedig azzal min SAM megvalósitható lenne a VHF radarral stealth célra való inditás.IR-ben még az F35 is látszik 5-6km-ről is.Vontatott csalikat is kiszűrné.
???

Például mert a Stunner (Dávid parittyája) izraeli és egyelőre Izrael nem kell, hogy számoljon lopakodók támadásával.

Amúgy az oroszok az Sz-400-hoz is faragtak aktív radaros rakétát nagy, közepes és kisebb hatótávolsággal is és az Sz-350 Vityaz is részben ezeket a rakétákat használja. Van neki két különböző hatótávolságú aktív radaros és egy infra rakéta típusa is. Mindkét rendszer tud adatot fogadni Nyebo-M-től és leadni a drótot a már úton lévő rakétáknak. Szóval amiről írsz, az létezik.
Van egy sanda gyanúm, hogy a kínaiak is tudják ugyanezt a saját hosszú hullámos 3D radarjaik és az aktív radaros rakétákat használó légvédelmi rendszereik adatkapcsolatával.

 

[dudi]

Csak csendben megjegyzem hogy Nyebo-M bőven pontosabb 6-8 km-nél. Még a 2 km-en belüli pontosság is megvan neki egészen tisztes távolságig. Valójában szöghibával dolgozik a radar, tehát a távolság meghatározó. A függőleges szöghibája a nagyobb, de a klasszikus, végfázisban zuhanó rakétánál ezt a felülről közelítés némileg ellensúlyozhatja.

A lopakodók elleni rakéta rávezetésnek pedig megvan a trükkje. Ha látják, hogy milyen irányban repül a cél és tudják, hogy milyen rálátási szögön nagyobb a radarkeresztmetszete (mert hogy a lopakodók radarkeresztmetszete rendkívül irányfüggő), akkor annyi a légvédelem dolga, hogy rakétát ne szemből, hanem a számára optimális irányból vezessék rá. Persze a lopakodó szembe fordulhat a rakétával, ha az mondjuk aktív radaros és elkezdte a sugárzást, de pár másodperc alatt annyira lecsökken a távolság, hogy a rakéta szemből is észlelni fogja. Ha a rakéta félaktív radaros, akkor a lopakodó nem is fogja tudni merről jön, mert csak az alávilágító radar irányát látja a besugárzás jelzőn, a rakétáét nem. Infrás rakéta esetében pedig egyáltalán nincs ami figyelmeztessen a rakétára. Értelemszerűen ez akkor igaz, ha a rakéta célközelbe érésekor már nem működik a hatóműve és így az optikai rakéta közeledés jelző nem szúrja ki.

MAWS?

 

[laiki]

MAWS?

Ha azt kérdezed, hogy az említett optikai rakéta közeledés jelző angol rövidítése-e a MAWS, akkor a válasz igen.
Az ugye nem a rakétát "látja", hanem csak a működő hajtóművet és a légvédelmi rakéták meghatározó többségének a röppálya legnagyobb részén már nem működik a hajtóműve. Egy kézi légévédlmi rakétát indításkor kiszúr. De egy nagyobb hatótávolságú, jó nagy távolságban indított és jó nagy távolságban kiégő hajtóművű rakéta ellen nem csodaszer a MAWS sem.

 

[dudi]

Ha azt kérdezed, hogy az említett optikai rakéta közeledés jelző angol rövidítése-e a MAWS, akkor a válasz igen.
Az ugye nem a rakétát "látja", hanem csak a működő hajtóművet és a légvédelmi rakéták meghatározó többségének a röppálya legnagyobb részén már nem működik a hajtóműve. Egy kézi légévédlmi rakétát indításkor kiszúr. De egy nagyobb hatótávolságú, jó nagy távolságban indított és jó nagy távolságban kiégő hajtóművű rakéta ellen nem csodaszer a MAWS sem.

Van belőle radaros de az optikai sem gáz.A jó nagy hatótávolságú raketa hajtóműve jó sokáig működik.

Az meg pont elég ha tudja merről jön a rakéta,mert pont arra van kitalálva.

 

[laiki]

Van belőle radaros de az optikai sem gáz.A jó nagy hatótávolságú raketa hajtóműve jó sokáig működik.

Az meg pont elég ha tudja merről jön a rakéta,mert pont arra van kitalálva.

1. Annyira jó sokáig azért nem. A hajtóanyag elég gyorsan kiég. A röppálya legnagyobb részén lendültből repül a rakéta (szinte mindegyik rakéta). A nagy hatótávolságúak pedig kifejezetten vagy ballisztikus pályán szeretnek röpködni, vagy legalább felmászni magasra, ahol ritka a levegő és kisebb a légellenállás.
2. A MAWS elsősorban kézi légvédelmi rakéták ellen, vagy legfeljebb infrás légi közelharc rakták és kis hatótávolságú légvédelmi rakéták ellen van kitalálva. A radarosak ellen pedig a besugárzás jelző. Nem a nagyobb hatótávolságú rakéták ellen.
3. Nagy távolságból elég nehéz optikával kiszúrni a működő hajtóművet. Ezt úgy kell érteni, hogy bizonyos, nem is túl nagy távolság fölött jelenleg nem megoldott a kérdés. A MAWS érzékelők elég aprócska optikai érzékelők, nagyon szélles látószöggel. Közeli rakéta indításnál jók, de távolinál...
4. Még ha sikerül is kiszúrni az indítást, az csak a légvédelmi rakéta üteg irányát mutatja meg. Egy nagyobb hatótávolságú rakéta végfázisú közelítési iránya ezzel az iránnyal nem lesz azonos.
5. A radaros változatok lopkodókon elég értelmetlenek lennének, mert folyamatosan működtetni kell őket és távolról üvöltenek, hogy itt jön a lopakodó. Még egy nem csökkentett észlehetőségű harci gépen is elég kellemetlen ez a hátrány. Nyilván egy polgári utasszállítón, vagy egy katonai szállító gépen ez kevésbé probléma, de harci gépen nem túl előnyös.
6. A radaros változatok radar léptékkel mérve kis méretű antennarácsokat használnak, de abszolút mértékben nézve azok azért nem olyan kis darabok. Egy utasszállítón, szállító gépen, vagy helikopteren könnyedén elférnek, de egy harci gépet nem szoktak ilyennel tele pakolászni. Van rá példa, de az a ritka kivétel esete.
7. A radaros változatok korlátozott méretük, teljesítményük, elemi sugárzó számuk okán csak nagyon közelről érzékelnek egy olyan kis radar keresztmetszetű tárgyat, mint egy rakéta. Ahhoz elég távol, hogy automata üzemmódban elkezdjenek csalit szórni, de ahhoz nem elég távol, hogy a megtámadott gép ráforduljon a rakétára. Különösen ha az a rakéta a kézi légvédelmi rakétáknál sokkal gyorsabban közeledik.

A MAWS nem csodaszer. Megvannak az elég kemény korlátai.

 

[molnibalage]

Van belőle radaros de az optikai sem gáz.A jó nagy hatótávolságú raketa hajtóműve jó sokáig működik.

Tévedés. A HTÖ-ben is benne van én n+1-szer leírtam már újra. Ma minden közép és nagy hatótávolságú rakéta kvázi ballisztikus rakéta. A Sz-300/400 rakéta égésvégi sebessége M6.5 11 km magasan. A hajtómű üzemideje 11 sec. 150 km távolsága is a repülési idő 2,5 perc felett van picivel. 250 km-re meg majd 5,5 perc.

(Ha földi cél ellen menne a rakéta kinematikai max hatótávolsága kicsivel 400 km felett lenne.)

A többire majd holnap valamikor, amit te és laiki írtatok.

 

[Fade]

1. Annyira jó sokáig azért nem. A hajtóanyag elég gyorsan kiég. A röppálya legnagyobb részén lendültből repül a rakéta (szinte mindegyik rakéta). A nagy hatótávolságúak pedig kifejezetten vagy ballisztikus pályán szeretnek röpködni, vagy legalább felmászni magasra, ahol ritka a levegő és kisebb a légellenállás.
2. A MAWS elsősorban kézi légvédelmi rakéták ellen, vagy legfeljebb infrás légi közelharc rakták és kis hatótávolságú légvédelmi rakéták ellen van kitalálva. A radarosak ellen pedig a besugárzás jelző. Nem a nagyobb hatótávolságú rakéták ellen.
3. Nagy távolságból elég nehéz optikával kiszúrni a működő hajtóművet. Ezt úgy kell érteni, hogy bizonyos, nem is túl nagy távolság fölött jelenleg nem megoldott a kérdés. A MAWS érzékelők elég aprócska optikai érzékelők, nagyon szélles látószöggel. Közeli rakéta indításnál jók, de távolinál...
4. Még ha sikerül is kiszúrni az indítást, az csak a légvédelmi rakéta üteg irányát mutatja meg. Egy nagyobb hatótávolságú rakéta végfázisú közelítési iránya ezzel az iránnyal nem lesz azonos.
5. A radaros változatok lopkodókon elég értelmetlenek lennének, mert folyamatosan működtetni kell őket és távolról üvöltenek, hogy itt jön a lopakodó. Még egy nem csökkentett észlehetőségű harci gépen is elég kellemetlen ez a hátrány. Nyilván egy polgári utasszállítón, vagy egy katonai szállító gépen ez kevésbé probléma, de harci gépen nem túl előnyös.
6. A radaros változatok radar léptékkel mérve kis méretű antennarácsokat használnak, de abszolút mértékben nézve azok azért nem olyan kis darabok. Egy utasszállítón, szállító gépen, vagy helikopteren könnyedén elférnek, de egy harci gépet nem szoktak ilyennel tele pakolászni. Van rá példa, de az a ritka kivétel esete.
7. A radaros változatok korlátozott méretük, teljesítményük, elemi sugárzó számuk okán csak nagyon közelről érzékelnek egy olyan kis radar keresztmetszetű tárgyat, mint egy rakéta. Ahhoz elég távol, hogy automata üzemmódban elkezdjenek csalit szórni, de ahhoz nem elég távol, hogy a megtámadott gép ráforduljon a rakétára. Különösen ha az a rakéta a kézi légvédelmi rakétáknál sokkal gyorsabban közeledik.

A MAWS nem csodaszer. Megvannak az elég kemény korlátai.

1970 elmúlt.

"Közeli rakéta indításnál jók, de távolinál..."

"DAS algorithms continuously track the rocket through first-stage burnout, second-stage ignition, across DAS sensor boundaries, and through the rocket's second-stage burnout at a distance of more than 800 miles."
Ha a széleslátó DAS kiszúrta és indokolt EOTS ránéz. Ha kell kíséri. Ha vmiért kell (sztem nem) pontosan megmondja APG-81 hova nézzen pencil beammel.
btw a fenti video még a 2000es évek DAS HWével készült. És itt még szó se volt gépek közti szenzor fuzioról.

 

[dudi]

Tévedés. A HTÖ-ben is benne van én n+1-szer leírtam már újra. Ma minden közép és nagy hatótávolságú rakéta kvázi ballisztikus rakéta. A Sz-300/400 rakéta égésvégi sebessége M6.5 11 km magasan. A hajtómű üzemideje 11 sec. 150 km távolsága is a repülési idő 2,5 perc felett van picivel. 250 km-re meg majd 5,5 perc.

(Ha földi cél ellen menne a rakéta kinematikai max hatótávolsága kicsivel 400 km felett lenne.)

A többire majd holnap valamikor, amit te és laiki írtatok.

A 11sec alatt felér olyan magasra,hogy nagy távolságból is képes legyen egy modern MAWS azonosítani a bagyon jellegzetes IR sugárzását.
Azért lehet hatékony a MAWS meg a DAS mert a rakéták IR képe nagyon egyedi semmivel nem összekeverhető,főleg nem 5000 méteren ahol meg bőven ég a hajtómű.Ráadásul a DAS még képalkotó is.

 

[molnibalage]

Csak csendben megjegyzem hogy Nyebo-M bőven pontosabb 6-8 km-nél. Még a 2 km-en belüli pontosság is megvan neki egészen tisztes távolságig. Valójában szöghibával dolgozik a radar, tehát a távolság meghatározó. A függőleges szöghibája a nagyobb, de a klasszikus, végfázisban zuhanó rakétánál ezt a felülről közelítés némileg ellensúlyozhatja.

A lopakodók elleni rakéta rávezetésnek pedig megvan a trükkje. Ha látják, hogy milyen irányban repül a cél és tudják, hogy milyen rálátási szögön nagyobb a radarkeresztmetszete (mert hogy a lopakodók radarkeresztmetszete rendkívül irányfüggő), akkor annyi a légvédelem dolga, hogy rakétát ne szemből, hanem a számára optimális irányból vezessék rá. Persze a lopakodó szembe fordulhat a rakétával, ha az mondjuk aktív radaros és elkezdte a sugárzást, de pár másodperc alatt annyira lecsökken a távolság, hogy a rakéta szemből is észlelni fogja. Ha a rakéta félaktív radaros, akkor a lopakodó nem is fogja tudni merről jön, mert csak az alávilágító radar irányát látja a besugárzás jelzőn, a rakétáét nem. Infrás rakéta esetében pedig egyáltalán nincs ami figyelmeztessen a rakétára. Értelemszerűen ez akkor igaz, ha a rakéta célközelbe érésekor már nem működik a hatóműve és így az optikai rakéta közeledés jelző nem szúrja ki.

Ha azt kérdezed, hogy az említett optikai rakéta közeledés jelző angol rövidítése-e a MAWS, akkor a válasz igen.
Az ugye nem a rakétát "látja", hanem csak a működő hajtóművet és a légvédelmi rakéták meghatározó többségének a röppálya legnagyobb részén már nem működik a hajtóműve. Egy kézi légévédlmi rakétát indításkor kiszúr. De egy nagyobb hatótávolságú, jó nagy távolságban indított és jó nagy távolságban kiégő hajtóművű rakéta ellen nem csodaszer a MAWS sem.

1970 elmúlt.

"Közeli rakéta indításnál jók, de távolinál..."

"DAS algorithms continuously track the rocket through first-stage burnout, second-stage ignition, across DAS sensor boundaries, and through the rocket's second-stage burnout at a distance of more than 800 miles."
Ha a széleslátó DAS kiszúrta és indokolt EOTS ránéz. Ha kell kíséri. Ha vmiért kell (sztem nem) pontosan megmondja APG-81 hova nézzen pencil beammel.
btw a fenti video még a 2000es évek DAS HWével készült. És itt még szó se volt gépek közti szenzor fuzioról.

A 11sec alatt felér olyan magasra,hogy nagy távolságból is képes legyen egy modern MAWS azonosítani a bagyon jellegzetes IR sugárzását.
Azért lehet hatékony a MAWS meg a DAS mert a rakéták IR képe nagyon egyedi semmivel nem összekeverhető,főleg nem 5000 méteren ahol meg bőven ég a hajtómű.Ráadásul a DAS még képalkotó is.

Akkor egyben mindenre.

• A DAS-nak nem kell nagy távolságból képesnek lennie erre. Mivel még a Nyebo is zavarásmentes környezetben -30 dBsm ellen tud kb. 90 km-et és az MFR meg 33 km-et a funkciója annyi, hogy a ballisztikus pályán emelkedő rakétát lássa. Akkor a hajtómű lángja önmagában sok méter és melegíti a környező levegőt is.
  
  
• Hála az AESA radarnak és a mai számítástechnikának ezek után, ha sejthető a rakéta célpontja prolongálással azt is lehet tudni, hogy az AESA radar hol próbálja majd keresni. Az Sz-300/400 rakétája akkora, hogy azt bizony reális esélye van követnie a radarnak. Mecha legyezés esetén ez lehetetlen lenne, de hát nem abban a korszakban vagyunk...
  
  
• Az egész lényege az, hogy akkor mikor vágja ki a vontatott csalit vagy csalikat az F-35.

A rakéta rávezetés iránya értelmezhetetlen. Mert a célpont egy pillanat alatt megváltoztatja az aspektusát és a rakéta ennek korrigálására semmit sem tud tenni. Mert, ha a célpont pl. azért volt látható, mert 55 fok táján volt az indított rakéta és csak 20 fokot fordul és eltűnik az MFR vagy Nyebo elől, akkor a rakétának totál másol kellene lennie. Kinematikailag képtelenség ilyen ökörhugyozás pályán vezetni a rakétát és még MI se lenne erre képes, valós időben humán operátor se tudná ezt irányítani. A rakéta mindig az elfogási pont felé repül, nem tesz kitérőket... Ez a rész, ami laiki írt értelmezhetetlen. És emiatt nem is igaz az SARH rész. Pontosan tudni, hogy mindig a rávezető állomás felől jön. Pont ettől tér el a NASAMS és Vityáz. A radar és az indító nincsenek egy helyen adott esetben.

Fade videója egy űrrakétáról készült, aminek azért egészen más hőképe van egy 48N6 rakétához képest, de az utóbbit nem 600, hanem 60 km-ről kell kb. kiszúrni.

Nagyjából ennyi.

 

[laiki]

A méteres lokátornak egyetlen előnye hogy a HARM REL-ek nem csapják el, így nyugodtan üzemelhet balhé alatt.
Minden más tulajdonságuk roszabb mint a deciméteres lokátoroké, nagyobbak, pontatlanabbak, ha 3D-t is akarsz akkor egyenesen hatalmasak.
(másik előnyük hogy a méteres hullám jobban terjed mint a deciméteres)

Tudom, hogy nem kedveled a méteres radarokat, de ez akkor is erősen elfogult vélemény volt

Jó pár előnyük van:
- A harci gépek besugárzásjelzői 0,5 GHz alatt nem érzékelnek. Tehát az összes méteres hullámhosszú radar alapból nehezen érzékelhető kategória (LPI).
- Ebből következik, hogy a VHF radarok helyzetének beméréséhez is speciális gépek/eszközök kellenek, amiből nincs túl sok.
- A harci gépek önvédelmi zavarói és a legtöbb konténeres zavaró nem tud mit kezdeni ezzel a frekvencia tartománnyal.
- Ami képes ilyen alacsony frekvencián zavarni (például EA-18G ALQ-99 zavaró konténerének egyik változata), az sem tud irányított zavarást (mert ahhoz túl nagy antenna kellene). Kevésbé hatékony.
- A radarelhárító rakéták passzív vezérléssel nem tudnak rájuk menni.
- Egy aktív radarral kiegészített AARGM sem kapja el olyan túlzottan könnyedén. Egyrészt ha a harci gép nem tudja merre van a radar, mert a besugárzás jelzője nem érzékeli, akkor el sem tudja indítani az AARGM-et. De még ha tudják is, hogy merre kell elküldeni az AARGM-et, akkor is a VHF radarok antennarácsa rendkívül "szellős". A rakéta aktív radaros fejének milliméteres hullámhosszán az antennarács nem ad egységes képet. Vannak kétségeim afelől, hogy a rakéta milliméteres radarja képes-e időben észlelni és célként azonosítani az ilyen antennarácsot. A VHF radar minden más része pedig álcázható, földhányás, fák, vagy bármi egyéb takarást és találat elleni védelmet nyújtó tereptárgy mögé-közé állítható.
- A szellős antennarács kevésbé sérülékeny. "Telitalálat" esetén is inkább csak átmegy rajta a rakéta, legfeljebb letörve egy-két elemi sugárzó egyes darabjait, mint hogy elműködjön a csapódó gyújtó. Ekkora sérülés pedig nem teszi működésképtelenné a radart és könnyen javítható is. A közelségi gyújtó is kétséges, hogy elműködik-e egy ilyen szellős antennarácson (ami még mozog is). Elég esetleges, hogy milyen visszaverődést kap a közelségi gyújtó. Ezen kívül közelségi gyújtás esetén a röpködő repeszek nagy többsége is károkozás nélkül repül keresztül az antennán. Ami meg okoz kárt, az is csak jó eséllyel megrongálja az elemi sugárzók egy részét, de ez közel sem végzetes a radar számára.
- A méteres hullámhosszon jobb a hullámterjedés. Ezek a valóban böhöm nagy szerkezetek tekintélyes kisugárzott teljesítménnyel is rendelkeznek. A radar egyenlet szerint a jó hullámterjedés, a hatalmas antenna felület és a nagy teljesítmény combos felderítési távolságot eredményez.
- Valóban pontatlanabbak, de a feladatuk ellátásához azért ahhoz bőven elég pontosak. Már a Nyebo SVU is 200 méteres távolságmérési, 0,5 fok oldalszög és 1,5 fok helyszög mérési pontosságot tud. Azaz 100 km-en egy 2,62 km magas, 0,87 km széles és 0,2 km mély dobozban van a cél. A több elemi antennával és szűkebb nyalábbal dolgozó Nyebo-M ennél is pontosabb. kb. 100-200 méter távolságban, 0,3 fok oldalszögben és 1,3 fok helyszögben, azaz 0,1-0,2 x 0,5 x 2,2 km-es a doboz 100 km-en. Ez bőven elég felderítéshez; célkövetéshez, vadász rávezetéshez; magasabb frekvenciás radarok keresési szögtartományának drasztikus leszíkítéséhez és ezáltal felderítési távolságuk, pontosságuk növeléshez; magasabb frekvenciás radarok működtetési idejének minimumon tartásához; tűzvezető, alávilágító radarok nyalábjának célon tartásához akkor is, ha a tűzvezető radar nem látja a célt; ezáltal félaktív rakéták kvázi célra vezetéséhez (a rakéta az adatkapcsolaton keresztül a VHF radar adatai alapján közelíti meg a célt és a VHF radar biztosítja az alávilágító radar nyalábjának célon tartását); aktív, vagy passzív önirányított rakéták cél közelbe vezetéséhez.
- Továbbra sem tudtál érdemi cáfolatot felmutatni a radarkeresztmetszet hullámhossz függése (Rayleigh visszaverődés) ellen. Azaz továbbra is igaz, hogy a lopakodó harci gépek felderítésére a méteres hullámhosszú radarok jóval alkalmasabbak.

Nem nézzük már komplett idiótának az oroszokat, kínaiakat, irániakat, meg úgy nagyjából mindenkit, aki ilyen radarokat fejleszt, korszerűsít, vagy használ. Néhány tucat országot. Ideértve Magyarországot is, hiszen mi is csináltunk P-18 radar korszerűsítést. Biztos azért, mert csak egyetlen előnye van és rengeteg hátránya.