-------------------
A mondanivalónak sok értelme, van, de nem veszed figyelembe, hogy Ők Belorusszal és az Oroszokkal állnak szemben valamint közvetlenül segítik Ukrajnát. A lengyelek gyakorlatilag a "keleti" harckocsik jelentős (T-72M-ek és a PT-90/92-ek részét átadták). A koreaiak viszont láthatóan nagy ipari kapacítással sorozatban tudják gyártani. Persze jó a hazai hadiipar, de olyan is van amikor olcsóbb a beszerzés és gyorsabb is mint a gyártás. (ráadásul lehet, hogy a minőség is). Nézz utána, hogy mennyi ford típusú teherautót használt a magyar Királyi honvédség a tengerentúlról, annak ellenére, hogy közben mert a haderőfejlesztés és a RÁBA gyártotta teherautók is folyamatosan érkeztek. Aztán kiderült, hogy a Ford szállítással együtt is olcsóbb volt, és gyorsabban érkezett mint a hazai gyártás , valamint minősége is verte a mienket.. (Ez nem a Botondról szól).
Én értem, amit mondasz és ettől függetlenül úgy érzem, hogy kicsit másról beszélünk.
1, Én szoktam a lengyel rendelések méreteit kritizálóknál mondani sokszor, hogy mindenki arra költi a pénzét, amire szeretné. A mondatom egyik kulcs eleme, hogy
szerintem ők az elején ezt nem így akarták.
2, Tudom, hogy mi lettünk földrajzi adottságunk miatt a szén- és acél országa a történelemben, úgy, hogy egyébként nekünk nincs is érdemi nagy bányakincsünk ezekből. Ahol volt említésre méltó, Ózd hagyományosan hazai forrásra épült volna, ott nagyon szegény a kőzet vastartalma (saját szememmel láttam a felhagyott bányát), a szén pedig szintén silány. Nem véletlenül lett piacképtelen a '90-es években, míg Dunaferr arra a jó minőségű dunántúli szénre épül, amihez nincs a környéken ugyan ilyen minőségű vas, nem véletlenül lett tudtommal az import vasérc ott nyerőbb a kapitalista fordulat után.
Szóval mit is hasonlítunk mivel? II. vh. idején örültünk, hogy valamit elő tudtunk állítani. Amiről te beszélsz a felhozott példádban, hogy egy ország akár drágán is fenntart képességeket, mert ha leembargózzák mondjuk a minket bombázó amcsik, akkor onnantól kezdve lehet egy időszak, amikor csak hazai gyártásra tudunk támaszkodni. És ennek a magas egységárát lehúzzuk azzal, hogy olcsó importtal hígítjuk.
Ez egy fajta tervezés, egy fajta stratégia.
3, Lengyeleknél évek óta olvasom a "100% polonizációt" és nem éreztem azt sem a cikkekben, sem az alatta lévő kommentekben, hogy nekik lenne egy tervük, ami megegyezne a mi két vh. közötti elképzelésünkkel. Ők tényleg komolyan gondolták, hogy az utolsó csavarig megszerzik a Leo2 gyártási jogát, fejlesztik a minőséget és nem említettem, hogy eredetileg a eurotankot nézték ki váltó típusnak.
Volt 10 évvel ezelőtt egy elképzelésük, amit nem vittek végig.
Amit én látok, hogy nem volt egy
ütemterv, hogy mit mikorra kell és mennyit legyártani. Ebből a pénzből ma hozzá férnek a legmodernebb gépekhez, meg lehetett volna építeni egy olyan gyártósort, amivel a kívánt időre leszállítják az árut.
Az elmúlt években ez nem történt meg. Tavaly miért nem K2 gyártását jelentették be, ha ebből akarnak legnagyobb darabszámot és a koreai kapacitások bírják? Logikus üzleti lépés lett volna, hogy ha én a K2PL-t akarom a fő csataharckocsimnak, vagyis a flottám derékhadának és az eredeti gyártó nagyobb szabad kapacitásokkal rendelkezik, mint az USA, akkor először a K2 koreai változatával pótolom a "hadsereg sürgősségi igényét". És csak ha ezzel a mennyiséggel idén nem vagyok elégedett a háború miatt átadott T-72 hiánya miatt,
akkor pótlom a típusidegen amerikai megoldással.
Nem ez történt. Szerintem te is látod
, hogy logikátlan, kapkodásból eredő döntések vezettek ezekhez. Ezt tükrözi a listámba nem feltüntetett "sürgősségi", ami eleve kizárja, hogy ez egy tervezett eljárás lett volna.
Amire a hazai ipar sehogy nem tud felkészülni.
4, Hivatalosan a eurotank meghiúsulása óta a K3 lesz a mostaniak váltótípusa. Halkan kérdezem én, hogy mikor és mennyi? Ha 15 év múlva elkészülnek a K+F-fel a koreaiakkal közösen, akkor 500-at gyártanak majd belőle? Lesz 2000 mai szemmel nézve modern MBT-jük 2040-re? Valaki végig tudná vezetni nekem, hogy
ami ezzel a K+F-fel most fut náluk, az hogyan illeszkedik bele a jelenlegi beszerzésekbe és elképzelésekbe?
5, Közmegegyezés van a fórumon, hogy három műszakkal Zalaegerszeg kapacitását meg lehet háromszorozni megfelelő államvédelmi parancs esetén. Ez évi 135 járművet jelent. Pontos számaink vannak a német mentalitásnak köszönhetően. A szerződés aláírása után 2 évvel áll a gyár a semmiből. A lengyeleknek meglévő gyárépületeik voltak és hosszú idő óta a szakmában tevékenykedő, kiképzett szakember gárdája, nem a semmiből kellett volna kezdeniük, hanem max bővíteni.
10 év alatt egy Zala szintű gyárban csúcsra járatva el lehet készíteni 1200-1350 egységet. Ha ők előre akarják hozni a T-72-es cserék egy részét és megpörgetni, akkor bőven lett volna lehetőségük mondjuk ha azt vesszük, hogy a mi programunk 2016-tól 2026-ig lett eredetileg tervezve. És ők előttünk jártak.
Itt a fő kérdés, hogy ha vegyíteni akarták az olcsó importot és a nemzeti büszkeség hazaival, akkor miért nem felelt meg nekik a Leo2-es részben Lengyelországban történő gyártása? Egy típuson belül 2026-ra egy zalai méretű gyár odaszánásával elérhették volna szerintem ugyan ebből a pénzből minimum a fent említett darabszám felét.
Valaki gondolkodott már azon, hogy amikor a lengyelek önállóan csinálhatnának olyan kritikus fődarabokat, mint a 120-as ágyú gyártása, vagy önállóan vihetik a kommunikációs rendszert, akkor miért nem volt megfelelő választás számukra, hogy legyen nekik 2026-ra mondjuk 600 db saját gyártású Leo2-esük a korábban megkapott használt gépek mellett? (És nem a maximum darabszámmal számoltam, csak a mi elméleti maximumunk felével. Mivel nekik állt az épület és volt gárdájuk, gyorsan felkapcsolhattak volna a mi évi 45 darabos békeidős ütemünkre és akkor 10 év alatt azzal 450 kész terméket előállíthattak volna, részben import alkatrészekből, nagy mértékben hazai gyártással. És egy max egy termékcsalád különböző altípusai lettek volna mind a Leo2-ből. Nem 4-6 féle egymásra nem hasonlító MBT típus!)
Én továbbra is fenntartom, hogy a szívem fáj a lengyel hadiparért, mert Európa jelenleg legnagyobb rendeléseinek töredékéből részesül. És ez alapvetően meg fogja határozni, hogy a jövőben milyen kapacitásokkal fognak rendelkezni a termeléshez, például a most megrendelt cuccok ellátásában és mennyiben fognak kényszerűen támaszkodni import alkatrészekre.
Én mindig azt mondtam, hogy teljesen jó az arabok hadipari koncepciója. Nincs hadiparuk. Ami náluk történik, az lényegében a liberális elgondolás szabadpiaca. Nekik az az adottságuk, hogy jelentős valutabvételekkel és erős civil gazdasági háttérrel rendelkeznek. Ugyan olyan jó és elfogadható döntés ilyen esetben, hogy a piacról a legolcsóbb és nekem legmegfelelőbb terméket polcról megveszem és nem költök pénzt hazai előállításra. És ugyan olyan jó megoldás, amit a lengyelek mindig emlegettek, hogy az utolsó csavarig mindent ők akarnak csinálni. (Ha ezt végig tudták volna vinni, az teljesen ugyan olyan jó lett volna, megtervezték volna rá gyártási kapacitást.) És nekem a Zrínyivel sincs ilyen szempontból gondom, mindig azt mondtam, Hazánk nem Ukrajna, nekünk hozzájuk képest van egy erőteljes civil iparunk (a vírus előtt erős külkereskedelmi többlettel, vagyis kellő valutabevétellel), korlátozott pénzügyi erőforrásokkal. Amit saját magunk akarunk gyártani, arra tervezzük meg az optimalizált gyártást, amit piacról akarunk beszerezni, ahhoz van elég gazdasági erőnk, hogy a pénzt beütemezve fizessük.
Egyedül attól áll fel szőr a hátamon, ha tíz év alatt háromszor gyökerestől módosulnak az átfegyverzés elképzelései és akár fő számai is.