Lengyel haderőfejlesztési program (2032) és hadiipar

Hát megoszlanak a lengyel vélemények.

Sok a tank, de kevés az IFV, kísérő jármü.
Kevesebb az ukrán támogatások miatt mint 2022ben volt.

Ez villantotta ez ügyben az utóbbi évekbrn a lengyel hadiipar.

.A gyalogság számára szállított páncélozott járművek szállításának üteme jelentősen lassabb, mint a vásárolt tankoké. Öt

ZSSW-30 Rosomak került leszállításra 2023-ban, 5

2024-ben 5
2025-ben. 25

Borsuk
5 próbaváltozatú Borsuk került leszállításra,
2025ben 15dvmb
2026ra 3db a terv


Ezért akarnak a tábornokok új megoldást

Ellene:
természetesen köztudott, hogy a régi Stryker rosszabb, mint az új Borsuk vagy Rosomak, de utóbbiak ritkák, és semmi sem utal a lengyelországi termelés gyors intenzifikálódására és a tömeges szállításokra;

Természetesen köztudott, hogy a régi Strykerek beszerzése, javítása, a lengyel viszonyokhoz való igazítása és a további üzemeltetése költséges lesz;

természetesen köztudott, hogy a lengyel fegyveripar és az érdeklődő közvélemény nagy része ezt nemzeti érdekeinket fenyegető veszélynek fogja tekinteni;

Kérdések:
De nem jobb egy működő Stryker, mint a jelenleg üzemeltetett BMP-1?

De vajon nem jobb egy működő Stryker a meglévő zászlóaljakban, mint a háborús gyalogság szállítására mozgósított teherautók?

De nem jobb például egy működő Stryker az újonnan alakult zászlóaljak kiképzéséhez, mint az elméleti tanfolyamokhoz vagy más egységektől átvett felszereléshez?

Magasabbak egyetlen Stryker üzemeltetési költségei egyetlen BMP-1 üzemeltetési költségeinél?

 
Ő meg nem szeretné.

Strykerek, mint a leopárdok: Először egy dollárért, aztán az árak felrobbannak

Bár a cél a lengyel szárazföldi erők gyors megerősítése, a látszólag alacsony ár elfedheti a jövőbeni karbantartás jelentős költségeit


Elvileg a Rosomak mellé/helyett nézegetnek mást.

2023-ban a Fegyverzeti Ügynökség keretmegállapodást kötött a Lengyel Fegyverzeti Csoporttal (PGZ) az új kerekes páncélozott személyszállítóra (NWC). Különböző lehetőségeket elemeznek, beleértve egy külső partnertől való licenc beszerzését, bár a Rosomaktól eltérőt. A megállapodás aláírása után több mint két évvel még nem született döntés a külföldi partner kiválasztásáról vagy a program végrehajtásának konkrét módjáról.
...
A használt felszerelés beszerzése számos kockázattal jár. Lengyelország, beleértve a szárazföldi erőket is, már széleskörű tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. A Leopard 2A4 tankok NATO-csatlakozás utáni, ipari támogatás nélküli adományozási beszerzése azt jelentette, hogy nagyjából egy tucat év után el kellett indítani ezen járművek modernizációs programját, ami sokszorosába került az eredetileg tervezettnek.

Más szóval, a kis összegért beszerzett tankok végül feneketlen veremnek bizonyultak, és a folyamatos működésükhöz szükséges modernizálásuk költségei az egekbe szöktek . Ugyanez igaz lehet az egykori amerikai páncélozott szállítókra is, amint azt a Leopárdok példája is egyértelműen mutatja.

Emlékeztetőül, a 2015-ben indított Leopard 2PL modernizációs programnak 2021-ben kellett volna befejeződnie, és a végrehajtása még folyamatban van. Bár a tankok nagy részét már leszállították, túl lassan halad.
...
Strykerek még a Leopárdoknál is jobban elhasználódhatnak, tekintettel ezen járművek intenzív használatára, először az iraki és afganisztáni missziókban, később pedig más műveletekben, többek között a NATO keleti szárnyán. Következésképpen a „rejtett” költségek még gyorsabban jelentkezhetnek, mint a korábbi német tankok esetében . Egy másik kérdés, hogy mi lesz a lehetséges modernizációjukkal és a lengyel ipar bevonásával. Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megváltoztatja a páncélozott szállítók felszerelési konfigurációját, Lengyelországnak, amely a „kezdeti csomagon” túl is szeretné fenntartani a szolgálatképességet, szintén fizetnie kell a modernizációért. Ezért számos tényező arra utal, hogy az „egy dollárért” beszerzett páncélozott szállítók végső soron drágák lesznek.
...
Tehát a tisztek a Strykerek beszerzését attól a gondolattól vezérelve fontolgatják, hogy a fenyegetés annyira közvetlen lehet, hogy rövidebb időn belül, mint mondjuk 7-10 éven belül további felszerelésre lesz szükség (mivel az új hordozók gyártása minden bizonnyal lehetséges lenne ezen időkereten belül, és különböző formákban)? Számos tényező utal erre. Ellenkező esetben az amerikai gyártmányú hordozók beszerzését nehéz lenne racionálisnak értékelni. Ha a Strykerek néhány évnél tovább szolgálnak a lengyel hadseregben, akkor csak valamivel kevesebbe kerülnek, mint az új hordozók, és a lengyel ipar nem fog profitálni ebből a finanszírozásból.
 
Si vis Pacem, Para bellum.
Ha felkészülsz rá, valószleg nem lesz háború, mert a támadó nem lát esélyt a sikerre.

Betörnek, akkor kiverik őket. Ennyi!
Brutális NATO légifölény lenne néhány napon belül: csak a finneknek lesz 70+ F-35öse, csak az európai NATO-nak meg több száz.
4+ G-s gépből meg vagy 1000+. (Mindez az USA nélkül!!!)
Úgy járnánk az oroszok mint Irak 1991-ben...

Ez tök mindegy: Königsberben is van már jó pár atomfegyver. Ehhez semmi nem tesz hozzá Belarusz.
Amúgy lengyeleknél is van (francia) atomfegyver telepítve, szóval ezzel nem fognak próbálkozni a ruszkik. Kína is seggbe rúgja őket ha atomot vetnek be bárhol, ezt már többször nyilvánvalóvá tették. Kínai gazdasági háttér nélkül oroszok már nem igazán tudnak háborúzni.
Kínának létfontosságú piaca az EU, nagyon nem tolerálnának egy háborút ott.
Ráadásul ha meg is akarná támadni a NATO-t akkor előtte újra kellene fegyverezni a haderejét mert elpuffogtattak jószerivel mindent (a gyártás bár fel van futtatva azért nehéz lépést tartani) és a letárolt fegyverzet is kimerülőben. Ez pedig nem 2 perc. Ugyanez vonatkozik a deviza tartalékokra + a nyugatiak azonnal elfüstölnék a külföldön zárolt orosz vagyont. Egy NATO elleni agresszió esetén az egész világ beszankciózná őket mert a nukleáris megsemmisülés valós veszéllyé válna. 4 éve lassan, hogy az orosz gazdaság jobbára háborús gazdaságként üzemel az emberek ott is fogyasztani szeretnének már és Putyin is inkább kereskedne az EU-val mint háborúzna.
A SU még fénykorában (Sztálin és Hruscsov idejében) sem mert neki menni a NATO-nak miért éppen most tennék amikor 4 éve véreznek Ukrajnában. A napoleoni háborúk vagy a két világégésen kívül nem jöttek nagyon nyugatra akkor is csak leginkább azért mert előtte nyugat ment el Moszkváig. Pont ezért az az érdekük a cári idők óta, hogy legyen egy puffer zóna nyugat és kelet között, hogy a nyugati hatalmak ne tudják lerohanni az európai területeiket és hogy a déli melegebb vizekre illetve az északi hidegebb vizekre is legyen kijáratuk. Ugyanez vonatkozik a távolkeleti tengeri kijáratra is. Egyszóval örülnek ha a jelenlegi hatalmas területet is a fennhatóságuk alatt tudják tartani. Ott is csökken a népesség a '90-es évek óta nem csak Európában.
 
  • Tetszik
Reactions: Aladeen