Leopard 2

Úgy gondolom minden harckocsit ki lehet lőni, ha akár a magasabegység, akár szakasz, rajszinten rosszul vezetik. A Leo2A4-esekről tudták a törökök is, hogy oldalról érzékenyek az ATGM találatokra. Ez nem újdonság, a 80-as évek harckocsijai közül szinte mindegyik páncélzata elsősorban a szemből érkező támadás ellen volt kihegyezve. És most keresztre fog feszíteni sok tankfan.

Alapvetően a harckocsi arra van,hogy támadj vele aki másként használja az rosszul csinálja. --- Dudi amikor leírta, akkor az orosz harcalkalmazásra gondolt, bár Kurszknál azért jócskán volt beásott T-34.

A harckocsikat eredetileg mélységben tagolt védelmi vonalak áttörésére találták fel. Lényegében mozgásképes védett géppuskafészkek és tüzérségi állások voltak. Később rájöttek, hogy leginkább az ellenség harckocsijai ellen kell alkalmazni őket. -- Blogen.. Ez eleje rendben van. Azonban aki például olvasta Gudreian-t, vagy Mansteint, azt tudja, hogy a németek egyáltalán nem harckocsikat állítottak szembe tankkal, hanem azoknak a 88mm pctörő ágyúk elé kellett csalni az ellenséget.

A II. vh. után a szövetségesek rájöttek, miután meglátták a bazi nagy ISZ-3 hk-kat Berlinben parádézni, és látták az oroszok sorozatgyártási képességét, hogy egyrészt összefegyvernemi fegyvereket kell az orosz páncélosaramada ellen kifejleszteni, másrészt nehézharckocsikat.
Minden nyugati hatalom másként reagált. A britek lassú nehézpáncélosokat gyárottak 120mm-es ágyukkal, VÉDEKEZŐ harckocsinak. A tankok szerepe, az rövid távú ellenlökések végrehajtása és távolról az orosz tankok legyakása volt Centurionm, Congueror, Challanger, I-II
A frnanciák impotenskedteka lengőtoronnyal, de sikert nem értek el, először még a német Párducokat gyárották, aztán a lengőtornyú AMX-3, és közben különféle furcsa nehéztankokat terveztek. Még az AMX30 és 40-is gyengébb volt a T-64/72-nél.. (bár a T-55,62-öket megállították az Öböl háborúban Khadjinál.. Aztán jött a Leclerc, a guruló számítógép, amely dögös kinézet, gyors, jó tűzerő a védettsége megfelelő, Komoly Csatában nem vett részt még.

Amcsik. Szntén nehéztankok, közbe egyetlen könnyűhk, de shillelag rakétalövgggel, ami viszont kurva drága volt. És utána mikor a M48-60 sorozatból is lemaradt fejlettségben, jött a németekkel közös XBT70, amely után mégis külön utakon létrhozták az M1-est és a leo2-t. Az amcsi tank nehezebb volt, az elektro optikai eszközei és a löveg német. Viszont a merített urán az elején szinte áttörhetetlenné tette. Az amcsik mellett kitaltáták a tankelhárító helikoptereket, és egy rakás páncéltörő rakétát, utobbit többi nyugati nemzet is favorizálta. Ja és nem feledkezzünk el az atomaknákraól, amivel meg akarták állítani elsősorban az orosz tankokat.

Németek: hát ők értetnek talán legjobban a mozgó háborúhoz és a védekező harckocsi hadmozdulatokhoz. Manstein fő teoretikusa volt a NATO-nak ebben a kérdésben.
Nos ők csináltak új rohamlövegeket még rakétást is (jaguár sorozat) ezek gyakorlatilag a Stug IV. újragondolt változata volt, kicsit Szu-100-assal keverve. És mikor látták, hogy az amcsi tankok alulmaradnának, feltalálták a Leo-t, amely a leginkább hasonlított az orosz tankokra (T-62, T-64) gyors,és viszonylag gyenge védettség, viszont az oroszoknál jobb löveg, és amihez igazán értenek, kiváló optika, célzóberendezés. Aztán a XBT-70 után a Leo II. hasonlóra készült. könnyebb az M1-nél, sebessége egyenlő, az USA jobban gyorsul, de annak hatótávja minimális a gázturbina miatt - mert az M1 is VÉDEKEZŐ harckocsinak készlt ellenlökésekre, tüzelőállás váltásokra, és távolharcra. A leo viszont hasonlóan az oroszokhoz, nagyobb hatótávra, és hagyományos tankcsatára is alkalmas, a védekező jelleg mellett. Az oldalpánclozásra már a mozgékonyág fenntartása mellett nem nagyon futotta.

Később mindegyik nyugati tanknál a városi harc és az ATGM-nek fejlődésével a passzív kittek kifejlesztése lett a cél, amely oldalrl, hátulról, és némileg felülről is védi őket de jelentős a sulya, tehát a mozgékonyság az európai hadszintéren csökken. Igaz nincs ellenfél, mert már nem kell az orosz tankhadaktől tartani.. A cél a városi túlélés és éppen ismét a városi harcban a gyalogság támogatása mozgó erődként..

Nos a törökök is ezt akarták, mozgó erődökkel támogatni a gyalogságot, mint közelt már két évtizede csinálják a nyugatiak Irak, Afganisztán területén, csak elfelejtették megerősíteni előtte az A-4eseket a kittekkel.. ennyi. Ettől még jó tank a LEo, csak meg kell hozzá venni, azokat a kiegészítőket, amellyel ilyen feladatkörben akarják használni..
 
Azt írod védelező.De,hogy védekezik?Lövöldöz messziről majd ellentámad ebben a lényeg a támad.Azaz a harckocsi védelemben is támad!
 
  • Tetszik
Reactions: silurusglanis
Nem biztos, hogy ellentámad. Lehet visszavonul egy újabb előkészített tüzelőállásba. Az igaz, hogy előbb utóbb úgy is ellentámadni fog, de csak akkor ha az ellenfél már legyengült annyira, hogy érdemes is legyen.
 
a leo jó tank. Attól hogy ki lőttek belőlük rakétával, még nagyon is jó tank. A Challenger II. és az Abrams is került már veszteséglistára, ehez pl a páncélvédelemnek aránylag kevés köze van, de a kiegészítő kitekkel lehetett volna csökkenteni az esélyét a veszteségre.
 
Amennyiben az ellenség megsemmisítése a cél akkor gyakorlatilag a pld Sztálingrádban a folyópartnak szorult fegyverét elvesztő lövészárokba kuporgó katona is támadz, ha pofánvágta a német ellenfelet. De ha valaki kiépített lövészárokban várja az ellenfelét, mégha tüzel is közben akkor is védekező hadmozdulatot végez. Nos a nyugati nem oroszországba akartak benyomulni a hidegháború alatt, hanem stratégiai védelemben megtizedelni a támadó VSZ erőket és ellentámadás inditani. Harcászati szempontból a hackocsizó fegyvernem a mozgó tartalék volt, és a veszélyes helyeke, szárnyakon ellentámadásokat indítottak volna. A veszélyes helyeken harckocsi lesállásokat, tüzelőállásokat ástak volna és egyikből másikba gyorsan manőverezve lőtték volna a támadó VSZ/orosz harckocsi ékeket.. Persze összfegyvernemi környezetben. Ezért lett a szentháromságból amerikai és brit oldalról, védelem, tűzerő, mozgékonyság a sorrend, kivéve a németeket akik a Leo1-vel nem nehéztankot, hanem MBT-t gyártottak mint az oroszok. Az oroszoknál a mozgékonyság, tűzerő, védettség volt a sorrend.
 
Ehez persze az is hozzájött, hogy a VSZ fő támadási iránya pont Németországon keresztül ment volna, így arra kellett számítani, hogy a klasszikus kiépíthető védelmi rendszer helyett, mozgó (blitzkrieg) harcmodor lett volna, találkozó tankcsatákkal, mint a keleti fronton vagy Magyarországon a II VH-ban. Kiépített komoly védelemre csak kb. Franciaország területén lett volna esély, miután oda beérkezett a britt-amerikai erő, és a németek visszavonultak Franciaország közelébe/területére. Remélték, hogy ez a késleltető-hátráló harcmodor eléggé meggyengíti a kommunista erőket ahhoz, hogy a kiépített, megerősített Francia határ mentén megállítsák őket.

Most nincs előttem térkép az elképzelésről, de emlékeim szerint ilyesmiről volt szó. Németországot ütközőzónaként szépen feladták.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
A NATO erők a Fulda szorosnál tervezték megállítani a VSZ egységeit. Persze hozzá kell tenni, hogy irgalmatlan számokkal terveztek. Akik voltak már Saumurban a Museum les Blindes-ben (harckocsimúzeum) ott a VSZ technikák mögött van egy táblázat amelyen a VSZ harckocsik számát mutatták be. Nos annyit írtak, hogy abba a világ összes üzemanyaga nem lett volna elegendő.

Ország Ho.száma. hk.száma

Lengyelország 15 3.000

Kelet-Németország 6 1.500

Csehszlovákia 10 2.600

Magyarország 15 1.800

Bulgária 13 2.500

Románia 14 28.00

Szovjetunió 220 55.300
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fishbed
Katari Leopard 2A7+ harckocsik gyakorlaton
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mitől A7+ ? A7-esből sincs valami sok, nem hiszem, hogy tovább kellett volna fejlesszék.
 
Leopard 2A4 terepen
8N8d3Mn.jpg


Leopard 2PL
E_5RBCaDAR0.jpg
 
hát miután utólag telepakolták minden jóval és felrobbantották...na igen....úgy nem