F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

Mi az a Szu-57....? A PAK-FA Szu-50 lesz... A Sniper POD felbontása akkora, hogy 15 km-ről a lengyel pilóta látta, hogy az asszony otthon ablakot most. 30-40-ről lazán megmondod azt, hogy F-15 vagy Szu-27-et látsz-e. Az EOTS csak végignézni prioritás szerint a DAS, radar és data linken észlelt céljeleket.

A DAS vs Pirate-ról a HT összefoglaló bővebben ír majd és mellékletben is lesz anyag hozzá.

Aha,nem!A MAKS-on akarták bejelenteni Putyin jelenlétében a típus hivatalos megjelölését csak Putyin jégkrémezett helyette így nélküle tudta meg a világ,hogy SZU-57 néven lesz rendszeresítve.
Itt a jeles alkalom megörökítve:
Putins-Ice-Cream1-528x391.jpg
 
Azok az IRST-k inkább MAWS-nak tűnnek. A hátrafelé néző FOV-ja durván blokkova van, hátrafelé és lefelé semmit sem lát...
A hátrafelé néző radarnak kb. semmi értelme, legfelebb MAWS funkcióban.

Az ábra én azt látom, hogy tippelget összevissza és zavarosan használja a EOTS, MAWS és IRST fogalmakat.

A pilóta fülke alatt és mögött azok biztos,hogy nem MAWS-ok mert azok másként néznek ki:
wp_20130825_009-1.jpg

Ezek a képek alapján úgy vannak elhelyezve,hogy teljes 360 fokos lefedést adnak.
 
Pontosabban ha a pilótafülke elé helyezett 101KS-V IRST rendszer a pilóta fülke mögé és alá helyezett 101 KS-U pedig EOTS akkor nem aprózták el a passzív elektrooptikai távolságmérést és azonosítást.

Apropó mi a különbség az EOTS és a IRST közt amennyiben mindkettő képes képalkotásra?


Az EOTS-ben van lézeres célmegjelölő és távolságmérő és képes az általa észlelt célok koordinátáit megadni a GPS-irányítású fegyvereknek úgy, mint a fejlettebb TGP-k. Az IRST meg csak infra/hőképet tud érzékelni, tulajdonképpen csupán egy kamera, ha jól tudom.


A pilóta fülke alatt és mögött azok biztos,hogy nem MAWS-ok mert azok másként néznek ki:
wp_20130825_009-1.jpg

Ezek a képek alapján úgy vannak elhelyezve,hogy teljes 360 fokos lefedést adnak.


A 101KS-O tudtommal DIRCM lesz, a 101KS-U/02 meg szimpla MAWS.
 
Ez a Szu-50 már régi mese. Azóta kiderült, hogy Szu-57 lesz a neve hagyománytiszteletből. Szu-7, Szu-17, Szu-27, a 37 és 47 már foglalt, ez meg amúgy is 5. generációs. Tehát Szu-57. Logikus. Bár kell hozzá egy kis oroszos számmisztika-ismeret, de aki követi és érti az orosz számozási rendszert, annak ez világos.
 
A mai IRST-k többek mint sima infra/hőkép érzékelésére alkalmas eszközök.Ennél mék a MIG-29 eredeti berendezése is többet tudott.
 
Ez a Szu-50 már régi mese. Azóta kiderült, hogy Szu-57 lesz a neve hagyománytiszteletből. Szu-7, Szu-17, Szu-27, a 37 és 47 már foglalt, ez meg amúgy is 5. generációs. Tehát Szu-57. Logikus. Bár kell hozzá egy kis oroszos számmisztika-ismeret, de aki követi és érti az orosz számozási rendszert, annak ez világos.

Ők sem értik a rendszert csak követik!
:hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos:
 
  • Tetszik
Reactions: therob and fishbed
A mai IRST-k többek mint sima infra/hőkép érzékelésére alkalmas eszközök.Ennél mék a MIG-29 eredeti berendezése is többet tudott.
Az EOTS-ben van lézeres célmegjelölő és távolságmérő és képes az általa észlelt célok koordinátáit megadni a GPS-irányítású fegyvereknek úgy, mint a fejlettebb TGP-k. Az IRST meg csak infra/hőképet tud érzékelni, tulajdonképpen csupán egy kamera, ha jól tudom.


A 101KS-O tudtommal DIRCM lesz, a 101KS-U/02 meg szimpla MAWS.

Ebben a formában egyik sem igaz. A kérdés az, hogy akkor elspoilerezzem az írásom több oldalát megint vagy sem...
 

"A kérdés az, hogy akkor elspoilerezzem az írásom több oldalát megint vagy sem..."

Hátperszehogy :)
 
A mai IRST-k többek mint sima infra/hőkép érzékelésére alkalmas eszközök.Ennél mék a MIG-29 eredeti berendezése is többet tudott.

Mert ma már kombinálják az IRST-t lézerrel, látható tartományban működő kamerával, stb. Szóval azok már nem csak IRST-k. Ugye a MiG-nél is KOLSz-nak nevezték, vagyis "kombinált optikai lokátorrendszernek" (igaz később a "kombinált" szót már elhagyták, pl. az OLSz-35-nél). A DAS felel meg tisztán IRST-nek (persze abból már az újabb, képalkotásra is képes változatnak).

Ebben a formában egyik sem igaz. A kérdés az, hogy akkor elspoilerezzem az írásom több oldalát megint vagy sem...

? Ez a dudiéra, vagy az enyémre ment?
 
Mert ma már kombinálják az IRST-t lézerrel, látható tartományban működő kamerával, stb. Szóval azok már nem csak IRST-k. Ugye a MiG-nél is KOLSz-nak nevezték, vagyis "kombinált optikai lokátorrendszernek" (igaz később a "kombinált" szót már elhagyták, pl. az OLSz-35-nél). A DAS felel meg tisztán IRST-nek (persze abból már az újabb, képalkotásra is képes változatnak).

? Ez a dudiéra, vagy az enyémre ment?
Mindkettőre. A probléma az, hogy mára az IRST már minimum kettő, de inkább három technológiát és műszaki megvalósítást és eltérő képességekkel rendelkezp eszközt is összemosott. Nem véletlenül 12 oldalas a mű ezen része. Akkor röviden... Megint kis spoiler.

  • A régi klasszikus nem képalkotós rendszerek, ilyen volt a MIG-29 9.12 és Szu-27Sz KOLSz-ja is vagy az F-8 Crusaderen. Lényegében az IR rakéták szenzortechnológiája, csak pásztáznak vele, hiszen ennek is korlátozott a látószöge. Adott esetben lézertávmérő is van mellette.
9511.png

  • F-14-en levő rendszer. Apró hiba, hog ez inkább pásztázó FLIR-nek tűnik, légicélok ellen szerinem alkalmatlan a felbontása miatt, ez ugyanis már képalkotós.
    To view this content we will need your consent to set third party cookies.
    For more detailed information, see our cookies page.
    A LANTIRN rendszer FLIR részét is van olyan forrás, ami IRST-nak hívja, ami totális mellé. Az oldalak egy része totálisan fogalmatlan és a TGP, FLIR, EOTS és bármilyen IR-es cuccot IRST-nek hív.
  • A Pirate féle képalkotós megoldás. Kellően nagyfelbontású cucc, AG módja is van és képes becsülni alakfelismeréssel mozgásparamétereket is. Előre felé MAWS-ként is üzemelhet, ha éppen nagylátószögű üzemmódban van. (Erre én nem adnék egy lyukas garast sem, ez a "papír mindent elbír kategória").
  • Az DAS. 360 fokban képalkotós rendszer, elsődlegesen MAWS, másodlagosan IRST célkereső funkciót is tud.
  • Az ötödik kategória meg az AAX-1 (ez ráadásul látható fény tartományban van, ahol az F-4 TISEO is TV rendszer) és az EOTS, ugyanis mindkettő alkalmas célkeresésre, de olyan brutálisan kis tartomnányban, hogy ez elméleti. Ezek AA szerepkörben a TISEO féle "ránézsére" képsek a már felderített célokra VID-hez.
3552.png



Az F-14 Tomcat is rendelkezett elektro-optikai felderítő és célkövető rendszerrel, ez volt az AN/AXX-1,[1] ami lényegében egy speciálisan műszerezett Newton távcső volt. Tiszta időben meglepően nagy távolságról lehetővé tette nemcsak célpontok vizuális azonosítását, de korlátozott célkeresési képességgel is rendelkezett.[2] Valószínűleg a kontrasztosság elvén működhetett a célkeresési képessége, a repülőgép kontrasztja elüt az égháttértől vagy akár a felhőétől is, emiatt földháttérben való célkeresésre valószínűleg alkalmatlan volt, a célkövetés lehetségesnek tűnik.

Az AN/AXX-1 széles látószögű beállításnál 0,9 fok, keskeny látószögű esetben 0,3 fokos látószöggel végezte a célkeresést. Az egyes négyzetek között a kamera 0,217 másodpercenként ugrott, a sarokból középre 0,283 másodperc alatt. Ebből az következik, hogy egyetlen teljes letapogatáshoz szükséges időtartam kb. 5,5 másodperc volt. Széles látószög esetén a teljes letapogatási tartomány 4,6 fok, keskeny sávban mindössze 1,3 fok. Ezen értékekből tisztán látszik, hogy az AN/AXX-1-gyel önállóan célt keresni úgy, hogy nem ismert a célpontok legalább hozzávetőleges helyzete teljesen reménytelen próbálkozás a radarral összehasonlítva.

Összehasonlításként az AN/APG-68 radar ennyi idő alatt 3 sávot legyez be ± 60 fokos oldalszög beállítással. A radar nyalábja 4,25 fokos helyszögben, tehát 120*(3*4,25) = 120 * 12,75 fok térrészt legyez be a radar. Ehhez képest a 4,6 * 4,6 fokos tartománya az AN/AXX-1-nek megmosolyogtató.

Természetesen az AN/AAX-1 is rendelkezett a TISEO rendszer „ránézés” képességével, valójában ez volt az elsődleges funkciója, csak annak a képességeit jóval meghaladta. A rendszer élesben is bizonyított, 1989-ben a líbiai MiG-23 vadászgépekkel történő tűzmegnyitással járó incidens során.[1] A lábjegyzetben linkelt videón pillanatokra, de látható a líbiai vadászgép, a kamera stabilizációja valószínűleg a manőverek végrehajtása közben a rendszer képességén túl volt. A líbiaiak azt állították, hogy fegyvertelen kiképző repülésen levő gépeket lőttek le a Tomcatek, de a nyilvánosságra hozott TCS rendszerrel rögzített felvételeken látszottak a gép alá függesztett légiharc rakéták. (Fent balra.)

A TCS rendszer segítségével ideális esetben egy DC-10 utasszállító méretű repülőgép azonosítása akár 80-100 kilométerről is lehetséges volt, egy F-111 méterű célpontnál ez az érték nagyjából 40-60 km, de még egy kisméretű, és kis felületet jelentő közeledő F-5 vadászgépet is képes volt 15-20 km távolságból megkülönböztetni egy hasonló méretű géptől, mondjuk egy MiG-21-estől, ami a maga korában páratlan vizuális célazonosítási képességet biztosított az F-14 típusnak.


[1] https://youtu.be/7FNPvMmwAsk?t=3m52s

http://fly.historicwings.com/2013/01/splash-two-migs/ A fenti videóban a rádiózás leirata.


[1] http://www.ausairpower.net/TE-EO-Systems.html

https://www.youtube.com/watch?v=PhuOPJ5pWsU

http://www.anft.net/f-14/f14-detail-chinpods.htm

defence.pk/threads/infra-red-search-track-irst-systems.117322/page-2#post-1897956

[2] http://mil-spec.tpub.com/MIL-C/MIL-C-85437B/MIL-C-85437B00012.htm

http://mil-spec.tpub.com/MIL-C/MIL-C-85437B/MIL-C-85437B00009.htm
 
Na jó, de ez nem igazán mond ellent annak, amit írtam.

  • A Pirate féle képalkotós megoldás. Kellően nagyfelbontású cucc, AG módja is van és képes becsülni alakfelismeréssel mozgásparamétereket is. Előre felé MAWS-ként is üzemelhet, ha éppen nagylátószögű üzemmódban van. (Erre én nem adnék egy lyukas garast sem, ez a "papír mindent elbír kategória").
Miért ne üzemelhetne MAWS-ként?
 
Na jó, de ez nem igazán mond ellent annak, amit írtam.

Miért ne üzemelhetne MAWS-ként?
Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)
 
Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)


Hőképalkotós cuccnál macerásabb ugyan a zoom, de megoldott. Szóval, ha nulla zoom-ot tol, akkor meglehet a +/- 60 fok közeli látószög is akár.
 
Mert elsődleges funkciója az IRST lét és azt csak keskeny létószögű módban tudja eredményesen csinálni, ami néhány fok. Ha tűzvezetni is akarsz vele a becsléses móddal, akkor tized fokos alatti látószöge van. A MAWS-nak meg körkörös lefedé kell, tehát előrefelé legalább +/- 60 fok kéne... Nem vicbből van radaros MAWS az EF-en. Az körkörös. Erről is lesz szó az írásban. ;)

Ha kötelékben megy két gép az egyik használhatja MAWS funkción a Pirate rendszer,hisz van elég komoly adatkapcsolat a gépek közt.
 
Ha kötelékben megy két gép az egyik használhatja MAWS funkción a Pirate rendszer,hisz van elég komoly adatkapcsolat a gépek közt.
Ez is igaz, de valójában a kötelékben repülés sokkal inkább azért jó, hogy akkor mehet a tűzvezetési megoldás vele. Tehát igen valószínűtlen, hogy erre használnák, mert sokkal hasznosabb a passzív úton kidolgozott MCG jel az Meteor/AMRAAM-nak, mint egy korlátozott MAWS, amikor a gépen van radaros MAWS 360 fokos lefedéssel.
 
A radarost nem érzékeli az ellenség?Még is csak kisugárzás még ha nagyon gyenge is.
 
A radarost nem érzékeli az ellenség?Még is csak kisugárzás még ha nagyon gyenge is.
Ezt is feszegeti az írásom.

Mivel a PIRATE rendszer látószöge nem fix, ezért amellett további érzékelők szükségesek a körkörös lefedéshez, ami a Typhoon esetében különleges módon valósul meg, mert nem infravörös tartományban, hanem rádióelektronikai tartományban (32-38 GHz) működő kisméretű radarokkal oldják meg a közeledő rakétára történő figyelmeztetést.

Ennek előnye, hogy a hajtómű kiégése után is[1] bármilyen közeledő objektum érzékelése lehetséges, továbbá a rakéta sebesség és távolság paraméterei mérhetőek, ami lehetővé teszi az optimális védekező manőver végrehajtását, a rendszer automatikusan számolja és a HUD-on kijelzi a követendő repülési irányt. A Typhoon DASS[2] önvédelmi rendszer csomag – ennek része a rakétaindításra és közeledésre figyelmeztető rendszer is – különlegessége, hogy lézer besugárzásjelzővel is rendelkezik. Ezzel az IRST rendszerek távolságmérő, továbbá a lézer vezetősugaras vezérlésű[3] rakéták rávezető rendszerére is figyelmeztet.

A DASS radaros MAWS alrendszerének egy érdekes vetülete, hogy amennyiben folyamatosan figyeli a légteret, akkor folyamatosan sugároz ki. A kérdés az, hogy ezt mennyire képesek az ellenfél besugárzásjelző rendszerei érzékelni.

A korábban, a vontatott csaliknál bemutatott diagramon az látszik, hogy 20 GHz felett a légköri elnyelődés több, mint egy nagyságrenddel haladja meg, a 3-10 GHz tartományban mérhetőt, ahol a légvédelmi rakéta-rendszerek, illetve a vadászgépek radarjai működnek. Ez már önmagában limitálja a MAWS felderítési távolságát, viszont abból a szempontból előnyös, hogy ez messze kívül esik minden radar üzemi frekvenciáján, tehát van rá esély, hogy ezt a tartományt nem is figyelik, mert egész egyszerűen felesleges.

Ellenben a használt hullámhossz komoly hátránya, hogy eleve behatárolja a felderítési távolságot, de az antenna kis méretből következik, hogy értelmes teljesítménnyel sugárzás a fél hullámhossz korlát miatt csak ebben a frekvencia sávban lehetséges. Tekintve a kis antenna méretet és ezzel a széles járó széles nyalábformálást számomra kérdéses, hogy mekkora a rendszer maximális érzékelési távolsága különféle méretű rakéták ellen, még a kis teljesítményt is nagy térrészbe sugározza ki a rendszer, ahogy ez már a radarok ismertetésénél szóba került.

Az infravörös elven működő DAS az F-35-ön az emelkedő nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat akár 50 km-ről is érzékelheti emelkedő fázisban (Sz-300/400, Patriot lásd a videót erről), erre egészen biztosan képtelen az Typhoon rendszere. A vadászgép felderítő radarja talán még képes lenne tized négyzetméteres radarkeresztmetszetű célok észlelésére ekkora távolságban, de a rendkívül kisméretű MAWS rendszer radarja egészen biztosan nem.



[1] A DAS-ról videók alapján égháttérben a kiégett hajtóművel repülő rakéták követhetőek, valószínűleg emiatt rendelkezik az InSB detektorokhoz képest feletti érzékenységi tartománnyal is az F-35-re telepített rendszer.

[2] https://www.youtube.com/watch?v=uwXcSrMl-gI Defensive Aids Sub System

http://ukarmedforcescommentary.blogspot.hu/p/eurofighter-typhoon.html

http://i4.photobucket.com/albums/y113/airforcefan1/Special%20Report/EF2.jpg

[3] Lézer vezetősugaras vezérlésről eddig még nem esett szó, annak marginális volta miatt, a levegő-föld fegyvereknél kerül bemutatásra. Alig néhány légvédelmi rakéta-rendszer használja ezt, a svéd RBS 70, RBS 90, illetve az ADATS és Starstreak használja ezt melyek közül csak az RBS 70 számít relatíve elterjedtnek, de összevetve az infravörös vezérlésű légvédelmi rakétákkal kerekítési hiba a nagy összképben.
 
Ez lemaradt.

A 360 fokos lefedéshez legyezni szükséges akár mechanikusan akár elektronikusan, mert a nyalábok nem fedik le a teljes légteret, tehát a legyezés miatt lehetséges, hogy csak látszólagos 360 fokos lefedés van, mert a legyezésnek van mérhető ideje van mechanikus megoldás esetén, továbbá több legyezés kell ahhoz, hogy a célpont iránya és sebesség paramétere mérhető legyen.

Ezzel szemben a DAS valóban folyamatosan 360 fokot fed le, nincs szükség legyezésre az infravörös kamera miatt, csak a célpontok infravörös kisugárzása, azokra rálátás, illetve az időjárás korlátozza, de ez utóbbi a DASS MAWS radaros érzékelőit is. Az vontatott csalik magyarázatánál bemutatott diagramon látszik, hogy a rádió frekvenciás MAWS-nál is korlátozó tényező az időjárás, mert a víz – tehát az eső és a vízpára is – számottevő mértékben elnyeli kisugárzott és a visszavert teljesítményt is...