Valaha részt vettem egy bevonulás összeíráson valahol a Szépvölgyiúton. Akkor ott pontosan megvoltak a darabszámok, de most már csak nagyon tippelni tudok. A dandár teljes feltöltéssel körülbelül 2000 fő volt. Temészetesen békeidőben csak pár száz fő, kiképzési és HKSZ biztosítási céllal.
Ha jól emlékszem még az osztályok betűjelzéseire:
A osztály - Vegyeshajó:
- Vontatóhajós század – kiképzési célra a VH-70-es, teljes HKSZ esetén bevonultatva a jégtörő hajók személyzetestől
- Csapatszállító század – kiképzési célra a CSSZ-001, teljes HKSZ esetén bevonultatva a folyami kompok
- Tankuszály század – békeidőben két tankuszály, teljes HKSZ esetén bevonultatva a MAHART tankuszályainak egy része.
- VS alegység – Spec. Csepel és VS FUG. Békeidőben teljesen tartalékban, teljes HKSZ esetén állt volna fel.
- Tűzoltó alegység – egy tűzoltóhajó. Békeidőben teljesen tartalékban, teljes HKSZ esetén állt volna fel.
B osztály – ez csak homályosan van meg
:
Karbantartó, telephelyi, raktáros és híradós alegységek – ehhez szükséges technikákkal, GAZ-66, Ural, Csepel technikákkal, valamint két KRAZ a hajók partra vontatására.
C és D osztály – „harcoló egységek”:
- Mindegyiknek volt két AFI és egy egy-egy AKER alegysége. Egyik a Budapest alatti, másik meg a feletti Dunaszakasz hajózhatóságáért volt felelős.
- A két AFI alegység háború esetén meghatározott pontokon beásta volna magát a Dunaparton és guvadt szemekkel figyelte volna, hova esik le légitelepítésű folyami akna. Rocsokkal voltak feszreleve, később terveztek hozzájuk Gepárd rombolópuskát.
- Míg az AKER alegységek feladata, az AFI által megjelölt aknák megsemmisítése lett volna. Utóbbiak AN-2-es naszádokkal és Rocsokkal voltak felszerelve.
- Békeidőben a C osztály teljesen tartalékban volt, míg a D osztály részlegesen.
Dandár parancsnok közvetlen egységek:
- Törzs
- AM hajók – békeidőben mind a hat AM hajó aktívan a D osztályhoz tartozott, mint D4. Tartoztak hozzájuk AN-2-es naszádok is, ellátó feladattal.
- Búvár alegység - békeidőben az A osztályhoz tartozott, de HKSZ után a dandár parancsnok közvetlen lett. Két-két búvár deregje, és búvárnaszád, valamint URAL, rocsó valamint a búvárok felszerelése tartozott hozzá.
- Parancsnoki motoros
- Lakóhajó alegység – békeidőben két egész modern lakóhajóval az A osztály alatt. Teljes HKSZ esetén mint parancsnoki központok működtek volna a Duna Budapest alatti és feletti szakaszán.
- Ellátó alegységek - legfontosabb egység, náluk volt a kaja!!!
Az egész koncepció a második világháború tapasztalataira volt kitalálva az ötvenes években: azaz jön az ellenséges repülőgép és aknát telepít a Dunába. Ezt észleli az AFI raj és a megjelölt pontra küldi a AKER naszádokat, amik szerelt töltettel, vagy két naszád által vontatott – nem emlékszem a nevére – fenékkapás kábellel, azokat a felszínre vontatták, megsemmisítésre.
Nyolcvanas években bővült a koncepció:
Ezt a koncepciót bővítették ki az AM hajók érkezésével a nyolcvanas években, amik önmagukat demagnezizálva KRAM-ot vontattak az adott Dunaszakasz felett. A KRAM nagy mágnesen teret (végkép nem értek hozzá) gerjesztett és egy döngölővel a hajócsavar hatását utánozta. A cél az volt, hogy az akna higgye az, hogy egy nagy vontatmány halad elfelette és azokat - jelenesetben a KRAM-ot - semmisítse meg.
Itt sokan csatahajókat, tűzharcokat vízionálnak, de a valóság, hogy olyan aknák ellen volt az alakulat felkészítve, amik:
- Légi telepítésűek
- Kifejezetten nagy méretű hajóvonták (sok-sok uszály, bárka) elpusztítására tervezték.
- Ezért az akna várt a víz alatt és mágneses, valamint hanghatások alapján nagy méretű hajóvonták alatt robbant.
- Elvileg várhatott 2-3 hajóvontát is egy számláló alapján, hagy higgye az ellen, hogy biztonságos az adott szakasz.
Szóval minimális deszant, csatahajós, parti aknás eltávolítós képességgel rendelkezett csak az alakult, ezeket a feladatokat csak kényszerből, nagy várható veszteségekkel tudta volna teljesíteni, hiszen eszközei nem voltak hozzájuk! Elsődleges feladata, a kevésbé deszantos-csatahajós „Duna hajózhatóságának biztosítása” volt!