1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Magyar Néphadsereg

Diskurzus a(z) 'Magyar hadtörténelem' témában - Terminator által indítva @ 2016. január 15..

  1. honved

    honved Well-Known Member

    Ide rakom, mert ide való, kis érdekesség. Kiemeltem csak a Néphadsereges részt.

    Jakus János

    A VSZ gyakorlatainak jellemzõ vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren

    A Magyar Néphadsereg alkalmazására vonatkozó elgondolások a VSZ hadászati támadó hadmûveletében 5

    A VSZ Észak-olasz hadászati irányra vonatkozó támadó hadmûvelete tervének , amely a részletes feladattervbõl és annak különbözõ biztosítási terveibõl állt, lényege: A közvetlen háborús veszély idõszakában a Magyar Néphadsereg (MN) 5. hadserege (négy hadosztály, ebbõl egy harckocsihadosztály; egy rakétadandár; egy-egy tüzér-, légvédelmi tüzér-, és légvédelmi-rakétadandár; csapatrepülõ erõk; valamint egyéb kiszolgáló és biztosító egységek, illetve alegységek); az MN 3. hadteste (két hadosztály, valamint kiszolgáló egységek és alegységek) mintegy százhúszezer (120 . 000) katona, ezerkétszáz harckocsi, ezerháromszáz löveg és aknavetõ, kilenc hadmûveleti-harcászati-, tizennyolc harcászati rakétakilövõ-állvány, átadásra kerül a Magyarország területén állomásozó szovjet Déli Hadsereg Parancsnokság állományából megalakuló Dél-nyugati Front Parancsnokságnak . A Magyarországon lévõ szovjet csapatoktól egy hadosztály, valamint a magyar 3. hadtest az 5. HDS alárendeltségébe kerül, egy másik szovjet hadosztály a front tartaléka lesz. A Magyarország területén lévõ további két szovjet hadosztály pedig a Kárpát-melléki katonai körzetbõl átirányított szovjet seregtesttel együtt a front jobbszárnyát alkotja részben Csehszlovákia területén, és a Duna mindkét partja mentén kerül ütközetbevetésre.

    Az 5. hadsereg alapvetõ feladatát képezte:

    • az államhatár közelében létrehozott osztrák biztosítási öv gyors felszámolása;
    • az erõdkörletek, a területbiztosítási övezetek és kulcsfontosságú körletek, valamint azokon belül található ún. döntõ fontosságú körletek és megerõdített terepszakaszok lendületes leküzdése;
    • létfontosságú politikai-, közigazgatási objektumok és közlekedési csomópontok, elsõsorban a magashegyi átjárók, illetve víztározók gátjainak, valamint egyéb fontos mûtárgyaknak a birtokbavétele;
    • a harctevékenységi körzeteknek a mélységi tartalékoktól való elszigetelése, azok szétbontakozásának megakadályozása, illetve találkozó ütközetekben való megsemmisítése;
    • nagyobb mûszaki rombolásokat megelõzve az Alpok hágóinak leküzdése, amelynek érdekében légi-, és helikopter deszantokat, megkerülõ-, valamint elõrevetett osztagokat, manõver csoportokat terveztek alkalmazni.
    A tervek szerint háború kitörésekor a front légierõ egységeivel és tüzér magasabbegységekkel megerõsített 5. hadsereg – kétlépcsõs hadmûveleti felépítésben az osztrák–magyar határ teljes szélességében, a Duna-völgyi és észak-olasz hadmûveleti irányokba támadó hadmûveletet kezd azzal a céllal , hogy az olasz és nyugatnémet csapatok beérkezése elõtt leküzdje az osztrák erõk védelmét, majd a NATO magasabbegységeket fokozatosan, beérkezésük sorrendjében találkozó ütközetekben szétverje és a hadmûveletek tizenkettedik, tizennegyedik napjára teljesítse a hadsereg elsõ hadmûveletének feladatát (mely egyben a front közelebbi feladata). Kijutva az Észak- Olaszországba vezetõ hágók körzetébe, ott a seregtest hídfõt alkot, hogy felkészüljön a hadsereg második hadmûveletére, amely végrehajtásának eredményeként eléri a Lombard Velencei síkságot, ezzel teljesíti a front távolabbi feladatát.

    Ebben a helyzetben a front jobbszárny csapatai a Duna mindkét partján Linz– München irányba tervezték kifejleszteni a támadásukat.

    Az évek során, a különbözõ szintû felkészítési rendezvényeken és gyakorlatokon, többször változó elképzelések között megválaszolásra váró kérdés volt BÉCS sorsa. A megelõzõ évtized elképzeléseivel ellentétben a '70-es években BÉCS bekerítése és blokkírozása volt a feladat három-négy hadosztállyal. A feltételezés az volt, hogy a fõváros védelmére jelentõs osztrák erõk nem állnak rendelkezésre. Vagyis a magyar 5. hadsereg jobbszárnyán a Bruck-i erõdrendszer körzetébõl támadó szovjet hadosztály , a Wienerwald irányába elõrenyomuló magyar harckocsihadosztály és a Duna bal partján, a front jobbszárnyán támadó szovjet erõkbõl egy-két hadosztály BÉCS pereméig kijutva, megtöri a védõ erõk ellenállását, és a hadsereg elsõ hadmûvelete befejezéséig elszigeteli a várost Ausztria többi részétõl.

    A gyakorlatok tervei nem tartalmazták a Magyarország területére beérkezõ új szövetséges erõk nagyságát, elõrevonásuk konkrét rendjét, holott a magyar 5. hadsereget a támadó hadmûvelet során csak újabb szovjet hadosztályokkal lehetett megerõsíteni a felmorzsolódottak, vagy a harcokban lekötöttek, illetve a fõcsoportosítástól lemaradottak pótlására. Az MN nagyszámú kiképzett tartalékos katonával rendelkezett ugyan, de tartalék nehéz harci technikával nem. A tartalékos katonák felszerelése és intakt harcoló egységekbe való szervezésük nem volt megnyugtatóan megoldott.

    A gyakorlatokon úgy számoltak, hogy az elõzõekben ismertetett hadmûveleti csoportosítással a fõirányban, a sikeres támadáshoz szükséges két-háromszoros erõfölény rendelkezésre áll. A hadmûveleti számvetések szerint a kalkulált erõfölény biztosította volna a tervezett napi támadási ütem (25–30 km) megtartását a hadsereg hadmûveletének teljes mélységében.

    A Magyarország területén tartózkodó szovjet és a magyar csapatok fõ erõi – még béke helyzetben – „Háborús veszély” harckészültségi fokozat elrendelése esetén képesek voltak a meghatározott idõnormák (két-három óra) alatt elfoglalni a helyõrségüktõl tizenöt-húsz kilométer távolságra kijelölt és bizonyos mértékben elõkészített, úgynevezett harckészültségi körleteiket.

    Az 5. hadsereg állandó készenlétû csapatait huszonnégy óra alatt háborús létszámra lehetett emelni, vagyis ezek az erõk egy nap alatt képesek voltak elérni a „Teljes harckészültséget”, majd az elõrevonási tervekben rögzített idõhatárok között késznek mutatkoztak az osztrák határövezetben támadó csoportosítás kialakítására.

    Az elõrevonást követõen az 5. hadsereg elsõ lépcsõje menetbõl, négy-hat órás helyzetpontosítást követõen, elérhette a készenlétet az osztrák biztosítási öv felszámolásához és azt követõen, a szemben álló fél védõkörleteinek áttöréséhez.

    * * *

    A VSZ, a NATO-val történõ katonai összecsapáshoz rendelkezett kidolgozott hadászati tervekkel, de nem rendelkezett koherens, a mai értelemben vett katonai doktrínával. Egy koherens katonai doktrína megalkotására – 1987. évi VSZ PTT ülést követõen – a Magyar Népköztársaság politikai-, és katonai vezetése vállalkozott. Ezen a területen (eltekintve s Szovjetuniótól) – meggyõzõdésem szerint – Magyarország jutott legtovább az egykori VSZ-tagállamok közül. A doktrína alkotás folyamatában keletkezett dokumentumokból kitûnik, hogy a magyar vezetés 1980-as évek végén a reális politikai és gazdasági folyamatokra építve képzelte el – tervezte meg – az MN rendeltetését és feladatait, aminek következtében a „birodalmi hadászat” egyre súlytalanabbá vált és rövid úton kikerült a magyar katonai gondolkodók látóterébõl.
     
    ZeiG likes this.
  2. honved

    honved Well-Known Member

    Elképesztő szakmai baklövés volt annak a laktanyának a bezárása. A 70-es évek végén kezdték építeni és én amikor ott voltam, 87-88, még nem volt kész. Akkor épült még a zászlóalj épület. Szerintem a Honvédség legkorszerűbb laktanyája volt. 4000 katonát bírt befogadni. Minden épülete új, a legénységi körletek max raj létszámra készültek már akkor. Néphadsereges időkben, szerintem a tatai harckocsizó dandár mellett, a szombathelyi lövészdandár volt a másik kiemelkedően jó szinten tartott alakulata a Néphadseregnek. Persze a megítélésem lehet szubjektív, hisz én is ott voltam akkoriban.
     
  3. Parapitecus

    Parapitecus Well-Known Member

    A nyolcvanas években tiszt, vagy tiszthelyeres csak házasság kötési engedély birtokában házasodhatott, melyet az illetékes parancsnok jóváhagyásával a kémelhárítás adhatott ki. Ellenőrizték a leendő házastárs rokonait, kapcsolatait. Amennyiben az engedély nem jött meg, a házasságkötő nem adta össze az ifjú párt. Eléggé kényes helyzet volt.
     
    tonyo and honved like this.
  4. Parapitecus

    Parapitecus Well-Known Member

    Teljesen igazad van, valóban elhibázott döntés volt, mint akkoriban sok másik. Ennek isszuk most a levét.
     
    tonyo, honved and ogretankHU like this.
  5. honved

    honved Well-Known Member

    ZeiG, fishbed and Hpasp like this.
  6. Rferi66

    Rferi66 Member

    11 személyes körletek voltak (1 Bmp személyzete) Minden század szinten 9. Pont elfért egy szinten egy lövész század. Az épületek 3 illetve 2 emeletesek voltak. A mi lépcsőházunkban a földszinten volt elhelyezve a zászlóajl törzs, aknavető üteg, ellátó szakasz stb. Az 1 emeleten az 1 század, a 2 emeleten a 2 század, stb. 1 lépcsőház 1 lövész zászlóalj. Most börtön van a helyén. Úgy néz ki, mint egy modern vár. Falak, tornyok.
     
    honved likes this.
  7. honved

    honved Well-Known Member

    Ja, az egykori gyakorlótéren, vagy a repülőtéren, meg a jelenlegi munkahelyem építi az új gyárat, mert már nem férünk el. :)
     
  8. honved

    honved Well-Known Member

    10-en voltunk egy körletben, volt ahol megvolt a 11 ágy, volt ahol nem. Mert a 11. ember tartalékos volt, az egyik géppuskás. A többi mind megvolt aktuálisan. Rajparancsnok, BMP vezető, BMP irányzó, lövészek.
     
  9. Rferi66

    Rferi66 Member

    Akkoriban ez jónak számított. És még minden nap kétszer fél óráig volt meleg víz is!:D
     
    honved and tonyo like this.

Ezen oldal megosztása