Sajnos nem túlozták el; az alföld (itt telelt át a fősereg, majd 1 évig) népességét 95-100 %-ban kiirtották. Hogy honnan tudjuk?! Egyrész Rogérius beszámolóiA tatárjárás során elszenvedett népességvesztést erősen eltúlozzák.
Azért akkoriban rengeteg járhatatlan, szinte megközelíthetetlen része volt az országnak, mai szemmel elképesztően kicsi népsűrűség mellett. A leírásokból is fennmaradtak, hogy a lakosság erdőkbe, szigetekre, lápokba, hegyvidéken barlangokba be tudott azért a veszély elől húzódni.
és azok régészeti megerősítése (kegyetlen kivégzések, kannibalizmus, éhinségek), temetetlen in situ holttestek az egykori településmaradványokon (ha van túlélő népesség, csak eltemeti halottait), gyakori kincslelet (amiért nem volt aki visszatérjen), botanikai vizsgálatok (taposást rosszul tűrő növények elszaporodása), homok mozgás, stb.
Az alföld népsűrűségéhez egy adalék; ahol éppen kutatok (leírás, levéltár) ott most 1 falu áll. Az Árpád korban ugyanott volt bizonyítottan 2 templomos falu (további 2 sem kizárt), 3-4 nagyobb és ugyanennyi kisebb falu. És ez általános volt a teljes alföldön (aminek népessége csak a XIX. századra érte el a XIII. századi szintet!).
Ahol rövid ideig voltak a mongolok (Dunántúl, Erdély egyes részei, Felvidék) ill. ahol nem volt sikeres ostrom ott nyilván alacsonyabb volt a népesség vesztés. Nagyon úgy néz ki, h a tatárjárás előtt egy népes, gazdag szuperhatalom voltunk (európában bizonyosan), ami után már soha nem találtunk magunkra.
A mongol kivonulás egyik oka is a részben intakt haderő volt
ami később részt is vett (kun csapatokkal feltöltve) a zálogba adott területek visszavételében.
Ha érdekel a téma, tudok sok forrást ajánlani.