Tényleg muszáj hülyét csinálnod magadból? A tálcán négy
szimurg látható, ami még véletlenül sem sárkány, az égadta világon semmi köze nincs ahhoz! Az
iráni mitológia egyik alakja, A székely
Mirkó királyfi népmesében majdnem az eredeti, jövőt tudó az Alburz csúcsán lakó iráni alakban jelenik meg
Kutyafejűként, mutatva az egykori magyar-iráni kapcsolatok rendkívüli szorosságát és egyben jól összekuszálva azok érvelését, akik szerint a népmeséink egy része a magyar mitológiát őrizte meg, mert ez esetben az iránit, méghozzá meglepően tisztán! Mutatva, hogy a magyar folklór megőrizte minden idevetődött, velünk kapcsolatban álló nép hitvilágának, mesekincsinének egy részét, ami miatt teljesen alkalmatlan arra, hogy az ősi magyar hitvilágra bármilyen formában következtessünk belőle!
A kutyafejű rajta van a bezdédi tarsolylemezen is (ahol érdekességképp keresztény szimbólummal fér meg):
Kutyafejű veret a bolsije tyigani temetőből:
Mondjuk már az hajmeresztő, hogy a közelmúlt nacionalista szobrászatának Eurázsia szerte rémisztő köztéri produktumait citálod ide! Minek? Mi köze a magyar őstörténethez a mongol nackóknak?
- Ne haragudj de te röhögteted ki magadat ezzel a hozzászólásoddal! Biztos nyelvész vagy, azok tekergetik így a szavakat.
- Nézzük mit kreáltál össze: Belinkelted a Szimurg szót! Lefordítottam! Tessék
SIMORḠ: (perzsa), Sēnmurw (Pahlavi), Sīna-Mrū (Pāzand), mesés, mitikus
madár. A név az aveszta mərəγō saēnō ’Saēna madár’ szóból ered, amely eredetileg ragadozómadár volt, sas vagy sólyom, amint az az etimológiailag azonos szanszkrit śyenából következtethető. A Saēna személynévként is bizonyított, amely a madárnévből származik.Az Avestan Yašt 14.41-ben Vərəθraγna, a győzelem istensége xᵛarnah-t, vagyont burkolja körbe az imádó háza körül, marhák gazdagságáért, mint a nagy Saēna madár, és ahogy a vizes felhők borítják a nagy hegyeket, ami azt jelenti, hogy Saēna esőt hoz. A Yašt 12.17-ben Saēna fája a tenger közepén áll, Vourukaša, jó és hatásos gyógyszere van, mindent gyógyítónak neveznek, és minden növény magja rárakódik. Ezt a szűkös információt a Pahlavi-szövegek egészítik ki. A Mēnōg ī Xradban (szerk. Anklesaria, 61.37-41) a Sēnmurw fészke a „gonosz nélküli és sok magból álló fán” található. Amikor a madár felemelkedik, ezer hajtás nő ki a fáról, és amikor leszáll, ezer hajtást tör le, és hagyja, hogy a magok kihulljanak. A Cīnāmrōš (Camrōš) madár összegyűjti a magokat, és szétszórja azokat, ahol Tištar (Sirius) megragadja a vizet a magvakkal, és a földre hullatja. Míg itt a madár a súlyával töri az ágakat, addig a Bundahišn 16.4-ben (tr. Anklesaria) elszáradtatja a fát, ami összekötni látszik őt a tűző nappal. Ennek a leírásnak egy rövidített formája a Zādspram 3.39-ben található; a Yašt 14,41 pahlavi fordításának glossze összekeveri a sok magot tartalmazó fát a Fehér Hóm fájával. Két madár is részt vesz a magvak szétszóródásában Dārāb Hormazyār (tr. Dhabhar, 99. o.) új perzsa Rivāyatban, itt Amrōš és Camrōš, Amrōš Sēnmurw helyén; ezek a nevek az avestan amru és camru, madárnevekből vett személynevekből származnak.
Itt a SZIMORG madarad: Jó lett volna ha meg is nézed amiről írni akarsz!
Szóval fogalmad nincs miről beszélsz! Mindjárt mutatom én miről beszélek amit persze te hoztál ide! Hasonlítsd össze a térképen bekeretezett részt a tálcával.
Na de nekünk nem madár kell hanem "te mondtad kutya" ám ez nem kutya hanem farkas!
S nézd meg hogy e tálcát hol régészkedték ki, az is a térképen: Vjadka helyiségnél. Ennek a tálcának ugyan mond már meg mi köze van a Perzsákhoz? Abszolút de semmi.
Iráni Pávasárkány, ez olvasható angolul. Hol látsz te a tálcán Pávatollat, ha egyáltalán ismered azt a tollfélét.
- Úgy benyaltad Fodor István a kép alá írt értékelését, mint kisgyerek az anyja cumiját.
Mivel Fodor István 1975-ben az MTA finn ugor szakán volt, ezért olyan nevet adott a tálcának hogy még véletlenül se lehessen kötni Keletre. Mivel nézd meg hol találták, Pont a Finn ugriknál!
Lehet hogy fogalma se volt hová tegye az ábrát, mivel nem passzolt a Finn ugor képbe így jól elküldte délre a Perzsákhoz. Erről ennyit.
A kutyafejű rajta van a bezdédi tarsolylemezen is (ahol érdekességképp keresztény szimbólummal fér meg):
- Na ez megint szuper észrevételed! Te tudod egyáltalán mit s miről beszélsz? Gondolkozz már kicsit! Ha perzsának véled ezt a tálcán lévő, mondjuk Pávasárkányt.
- A Perzsák mikor tennének keresztet a tarsolylemezükre? Majd ha náluk piros hó esne!
- A perzsák ábrázolnak fejeket, testet, még ha állatfej is? Ne nevettesd már ki magad! Soha az életükben, törik zúzzák a rég elkészített műemlékeket is! Az hogy kereszt van a farkas ábrázolás központjában az egy dolog, ami azt ábrázolja hogy keresztény a farkas! Akkor hogyan is gondolod a perzsa Pávasárkányt?

Szóval légyszives gondold át mondanivalódat mielőtt kiröhögteted magad!
S ne légy agresszív mert rühelem s beégetlek! Ha kérdezted volna semmi gond, senki nem az anyja hasában tanulja. Válaszoltam volna.
- Látod róluk van szó a tálcán lévő ábrázoláson! Kicsit másabbak mint a Perzsák!
