elírtam: tengeri és a széles folyamok hajózása között
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nana! Az űrhajó és ma megtudtam, hogy aki tud harckocsimotort meg digitális tűzvezető rendszert gyártani az nem biztos hogy tud automata töltőt. Szóval az, hogy űrhajónk volt nem jelenti, hogy tudtunk fahajót építeni tengerre...Szerinted ha a Szíriuszról idáig tudtak jönni, akkor tengeri hajót nem tudtak építeni?
Arra céloztam mindössze, hogy nyilván folyami hajózást végeztek, és abban az időben szerintem kevésbé volt akkora eltérés a folyami hajózás és széles folyamok hajózása között. De meghagyom annak a lehetőségét, hogy nem tudtak tengeri hajózást végezni.
"Ez utóbbit a hajók (valószínűleg görög hajók) elvitték az athéni piacra is" -írja a Határtalan régészet, tehát ha ők sem egyértelműen írják, hogy kimondott görög hajók vitték a gabonát Athénba, akkor én meghagyom annak a minimális esélyét, hogy néhány ezt cáfoló forrás ellenére is nyitva hagyjam annak annak a lehetőségét, hogy tudtak tengeren hajózni.
Gondolj bele, sztyeppei népek voltak, az egy teljesen más világ mint a főníciaiak vagy a görögök. Egyáltalán miért akartak volna tengerre menni? Ha tengeren túlon akartak kereskedni, akkor elvitték a portékát egy kikötőbe ott eladták és csókolom. Ha megnézed a tatárjárást, még a tatárok se nagyon bohóckodtak hajókkal, inkább megvárták míg befagy a Duna, pedig nem technológiai akadája volt annak, hogy egy Dunát keresztbe áthajózni képes hajót építsenek és így vigyék át a folyóna sereget.
Például, hogy elfoglalják Japánt?! Mongol invázió megvan? Maradjunk annyiban, h ha akarták megoldották.
Az egy kínai flotta volt, nem mongol abban az értelemben, hogy a hajókat nem sztyeppei tudás épített és irányította, hanem kínai.
Megmondom őszintén, megnyitottam, de mikor láttam az adok-kapokot elszállt a lelki erőm belemerülni a harckocsis topicba.Nana! Az űrhajó és ma megtudtam, hogy aki tud harckocsimotort meg digitális tűzvezető rendszert gyártani az nem biztos hogy tud automata töltőt. Szóval az, hogy űrhajónk volt nem jelenti, hogy tudtunk fahajót építeni tengerre...
Gondolj bele, sztyeppei népek voltak, az egy teljesen más világ mint a főníciaiak vagy a görögök. Egyáltalán miért akartak volna tengerre menni? Ha tengeren túlon akartak kereskedni, akkor elvitték a portékát egy kikötőbe ott eladták és csókolom. Ha megnézed a tatárjárást, még a tatárok se nagyon bohóckodtak hajókkal, inkább megvárták míg befagy a Duna, pedig nem technológiai akadája volt annak, hogy egy Dunát keresztbe áthajózni képes hajót építsenek és így vigyék át a folyóna sereget.
Pont azért akarhattak volna, mint mindenki más; mert sokkal jobb árban tudod eladni a portékád, mint ha a hazai kikötőben adod el és kevésbé vagy kiszolgáltatva, mint ha csak a kereskedőre támaszkodsz.
Azért a két hasonlat almát a körtével esete, mert a kettőt nem nagyon lehet összehasonlítani; mint ha egy pontont akarnánk egy óceánjáróval összehasonlítani. Ha volt oka, nem feltétlen ezzel indokolható.
Igazából jelenlegi tudásunk nem bizonyítja, hogy tengerhajóztak volna, de ugye ezt mindig csak a jelenlegi tudásunk szerinti dolog, mert szerintem elég kevés forrásunk van, az is legtöbbször közvetett, illetve kevésbé baráti kútfő.
De ha logikailag belegondolunk, keleten tenger, sztyeppe övezettől Délre Aral-tó, Kaszpi-tenger, Fekete-tenger; mindamellett nagy folyók keresztbe kasul. Nem látom azt, hogy ne tudott volna kialakulni valamilyen mértékű, szintű tengeri hajózás is -még ha nem is ez volt a domináns és jelenleg ezt nem is erősíti meg konkrét forrás.
- igen, Hasonlóra gondoltam ám nem az égei tengerre, hanem Egyiptomból => Bizáncba, törököknél nem sok gabona termet, behozatalra szorultak. S egyéb dologgal is kereskedhettek amit a szkíták a szárazföldön szállítottak Kínából.
A Görögök inkább maguk szállítottak s próbáltak volna hajózni, kereskedni ám néha sok vámot kellet fizetni szerintem a törököknek! Lásd Trójai háborút! Az sem a szép lánykáért tört ki. Hanem a dupla vámért, szerintem! Nézd csak meg a térképet, s gondolkozz!
- Egyiptomiak szétszedhető hajókkal járták Kínát!
- Skandinávok fókabőrös hajóval járták Amerikát!
- Finnek - Svédek Obon, Jenyiszejen, Lénán megközelítették Kínát hogy kereskedhessenek.
Néha a hunok is jól jártak! Stb... szóval ment a kereskedelem.
- A Heftaliták is kereskedtek hajóval, az Induson félig felhajózva tudtak hajón szállítani.
Az Indus elágtól viszont már másképpen kellet szállítani.
De ugyan ezen alapján feltehetjük a kérdést, hogy a kaukázusi népeknek (akik szoros kapcsolatban lehettek a sztyeppei népekkel) miért volt érdekük elsajátítani a tengeri hajózást? Márpedig:
"A Kaukázusban a hajózás és a hajózás kérdése, valamint e készségek kérdése a kaukázusi népek körében kevéssé tanulmányozott. Eközben, mint ismeretes, a Kaukázus egy hatalmas szárazföldi híd, amelyet két oldalról három tenger vesz körül – a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger. Ezenkívül a Kaukázusban nagy vízhozamok fordulnak elő, amelyek meglehetősen nagy folyórendszereket alkotnak. A Dél-Kaukázusban ezek a Kura és a Rioni folyók, az Észak-Kaukázusban a Terek és a Kuban. Ezért nehéz elképzelni, hogy a kaukázusi népek, akik ősidőktől fogva e tengerek és folyók partjain éltek, nem tanulták meg természeti erőforrásaikat és a vízi utak nyújtotta előnyöket kihasználni, amelyek nemcsak gazdaságosabbak, de időnként biztonságosabb, mint a szárazföldi utak. A rendelkezésre álló adatok szerint a navigációt a Kaukázus lakói az ősidők óta ismerték. Az ismert norvég felfedező és utazó, Thor Heyerdahl különös figyelmet szentelt a gobusztáni hajók rajzainak. Szerinte az ívelt fenekű, valószínűleg nádszálú Gobustan hajóknak nincs analógja a világon. A norvég sziklarajzok és a gobusztani sziklarajzok összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy „ugyanaz a kéz, de különböző időpontokban rajzolták őket”. Hipotézist állított fel az ókorban a Kaukázust Skandináviával összekötő vízi út "a varangoktól a görögökig" valamilyen analógjának létezéséről. [lásd lentebb*]"
Gobustani hajóábrázolások:
Illetve ugyan onnan:
"A kutatás lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a kaukázusi népek hajózása és hajózása ősidők óta ismert volt. A navigációs és hajózási ismeretek elsajátítása lehetővé tette a kaukázusi törzsek és népek számára, hogy kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartsanak fenn Kelet-Európa és Kis-Ázsia lakosságával. Következtetéseinket nemcsak írott források, hanem régészek kutatásai, valamint nyelvi adatok is megerősítik.
Emiatt okkal mondhatjuk, hogy a kelet-európai és a kaukázusi törzsek és népek között ősidők óta különféle kapcsolatok jöttek létre nemcsak szárazföldi útvonalakon, hanem folyami és tengeri artériák mentén is, különösen a Volga-Kaszpi-tenger mentén. útvonal.
A Kaukázus Fekete-tenger partvidékén lakó törzsek és népek is ismerték a hajózást az ősidők óta. Lavrov ( 1966 ) szerint a kaukázusi törzsek már a Kr.e. 3. évezredtől megtanulták a tengerparti hajózást, fontos kommunikációs útvonalakat építettek ki távoli országokkal. A Kaukázus Fekete-tenger partvidékén az ókor óta számos kikötői település és város ismert.
Az ókori szerzők (Aulus Gellius, Strabo, Tacitus) meglehetősen részletes tájékoztatást adtak hajóik típusairól és szerkezetéről. Aulus Gellius a föníciaiak, görögök és rómaiak hajótípusaival helyezte őket egy szintre. A kaukázusi törzsek hajóit Xenophon, Pseudo-Anacharsis és Damaszkuszi Miklós is említette. Sztrabón egyenesen azt mondta, hogy a heniochok, akhájok és zikhek talasszokráciájával rendelkeztek Pontus Euxinuson (Strab. XI, 2, 13). Arról is beszámolt, hogy Kolchisz lakói nem csak hajóépítő anyagokat, hanem hajókat is szállítottak VI. Mithridatész pontusi királynak (Strab. XI, 2, 18–19).
Az ókori szerzők adatai szerint a kaukázusi fekete-tengeri törzsek különféle könnyű és manőverezhető hajóit ismerték, amelyeket az ősi hagyomány a camara általános kifejezés alatt egyesített.
Feltételezzük azonban, hogy a camara név szembeszökő hasonlósága a kimmérek ókori népének nevével (akkád Gimirāia, más görög Κιμμέριοι), akik Hérodotosz szerint a Fekete-tenger északi vidékét lakták, és onnan űzték el őket a szkíták ..."
www.europeanproceedings.com
* Megjegyzésem: Nehéz elképzelni, hogy ha a skandináviában, görög országban, a kaukázusban vannak hajózási analógiák, akkor abből az vélhetően összekötő Kelet-Európa kimaradt volna.
Az említett ábrázolások együtt:
www.archaicknowledge.com
"A Kaukázusban a hajózás és a hajózás kérdése, valamint e készségek kérdése a kaukázusi népek körében kevéssé tanulmányozott. Eközben, mint ismeretes, a Kaukázus egy hatalmas szárazföldi híd, amelyet két oldalról három tenger vesz körül – a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger. Ezenkívül a Kaukázusban nagy vízhozamok fordulnak elő, amelyek meglehetősen nagy folyórendszereket alkotnak. A Dél-Kaukázusban ezek a Kura és a Rioni folyók, az Észak-Kaukázusban a Terek és a Kuban. Ezért nehéz elképzelni, hogy a kaukázusi népek, akik ősidőktől fogva e tengerek és folyók partjain éltek, nem tanulták meg természeti erőforrásaikat és a vízi utak nyújtotta előnyöket kihasználni, amelyek nemcsak gazdaságosabbak, de időnként biztonságosabb, mint a szárazföldi utak. A rendelkezésre álló adatok szerint a navigációt a Kaukázus lakói az ősidők óta ismerték. Az ismert norvég felfedező és utazó, Thor Heyerdahl különös figyelmet szentelt a gobusztáni hajók rajzainak. Szerinte az ívelt fenekű, valószínűleg nádszálú Gobustan hajóknak nincs analógja a világon. A norvég sziklarajzok és a gobusztani sziklarajzok összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutott, hogy „ugyanaz a kéz, de különböző időpontokban rajzolták őket”. Hipotézist állított fel az ókorban a Kaukázust Skandináviával összekötő vízi út "a varangoktól a görögökig" valamilyen analógjának létezéséről. [lásd lentebb*]"
Gobustani hajóábrázolások:
Illetve ugyan onnan:
"A kutatás lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a kaukázusi népek hajózása és hajózása ősidők óta ismert volt. A navigációs és hajózási ismeretek elsajátítása lehetővé tette a kaukázusi törzsek és népek számára, hogy kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartsanak fenn Kelet-Európa és Kis-Ázsia lakosságával. Következtetéseinket nemcsak írott források, hanem régészek kutatásai, valamint nyelvi adatok is megerősítik.
Emiatt okkal mondhatjuk, hogy a kelet-európai és a kaukázusi törzsek és népek között ősidők óta különféle kapcsolatok jöttek létre nemcsak szárazföldi útvonalakon, hanem folyami és tengeri artériák mentén is, különösen a Volga-Kaszpi-tenger mentén. útvonal.
A Kaukázus Fekete-tenger partvidékén lakó törzsek és népek is ismerték a hajózást az ősidők óta. Lavrov ( 1966 ) szerint a kaukázusi törzsek már a Kr.e. 3. évezredtől megtanulták a tengerparti hajózást, fontos kommunikációs útvonalakat építettek ki távoli országokkal. A Kaukázus Fekete-tenger partvidékén az ókor óta számos kikötői település és város ismert.
Az ókori szerzők (Aulus Gellius, Strabo, Tacitus) meglehetősen részletes tájékoztatást adtak hajóik típusairól és szerkezetéről. Aulus Gellius a föníciaiak, görögök és rómaiak hajótípusaival helyezte őket egy szintre. A kaukázusi törzsek hajóit Xenophon, Pseudo-Anacharsis és Damaszkuszi Miklós is említette. Sztrabón egyenesen azt mondta, hogy a heniochok, akhájok és zikhek talasszokráciájával rendelkeztek Pontus Euxinuson (Strab. XI, 2, 13). Arról is beszámolt, hogy Kolchisz lakói nem csak hajóépítő anyagokat, hanem hajókat is szállítottak VI. Mithridatész pontusi királynak (Strab. XI, 2, 18–19).
Az ókori szerzők adatai szerint a kaukázusi fekete-tengeri törzsek különféle könnyű és manőverezhető hajóit ismerték, amelyeket az ősi hagyomány a camara általános kifejezés alatt egyesített.
Feltételezzük azonban, hogy a camara név szembeszökő hasonlósága a kimmérek ókori népének nevével (akkád Gimirāia, más görög Κιμμέριοι), akik Hérodotosz szerint a Fekete-tenger északi vidékét lakták, és onnan űzték el őket a szkíták ..."
Revisiting The Shipping And Navigation In The Caucasus In The Ancient Times | European Proceedings
www.europeanproceedings.com
* Megjegyzésem: Nehéz elképzelni, hogy ha a skandináviában, görög országban, a kaukázusban vannak hajózási analógiák, akkor abből az vélhetően összekötő Kelet-Európa kimaradt volna.
Az említett ábrázolások együtt:
Gobustan Rock Art and the Viking Connection | Archaic Knowledge
Rock art in Azerbaijan and other unusual finds hint at the possibility that Vikings originated or had ties to this particular area.
www.archaicknowledge.com
Dr. Török Tibor új, tudományos előadása a honfoglaló magyarok archeogenetikai kutatásáról
idióta balfaszok... ennyit az új vezetésről. Finnugor elméletet pont nem igazoltak... Átmentették a posványt annak ellenlre hogy rohadtul tudománytalanul hangzanak amikor ilyen baromságokat állítanak.
lófaszt. finnugorizmus nem egyenlő a genetikai rokonsággal. Finnugorizmus nincs, és mindig is egy hazugság volt. Ami van az genetikailag bizonyított rokonság bizonyos népekkel akik tőlünk váltak el és vonultak északra. Idióta lejáratást folytatnak Lugossy ellen.
Ah, kibújt a szög a zsákból...A MKI elveszett..most eszik meg az MTA-s disznók. Összemossák a régi propagandával, felhasználják az új kutatás eredményeit hogy a régi idiotizmust újratöltve nyomják tovább.
észak,dél? dél-észak? halászó-vadászó? kit érdekel már. Csak rásütjük a Finnugorizmus bélyeget az új eredményekre és úgy teszünk mintha alapvető ellentmondások soha nem lettek volna.....Tudtam hogy Török Tibor ezt képviseli...rohadt kis wiesel. Árulók...Ezért kellet Lugossynak mennie...innentől kezdve hiteltelenek.
- Tökéletesen egyetértek veled. A finnugor elmélet egyszer s mindenkorra megdőlt! Aki térképet látott már s ránéz a térképre annak ez egyértelmű! Annak idején se értette senki hogy mi közünk van a Finnekhez, nem hogy most a genetikai elemzések után! Nonszensz!
- Érteni értem hogy próbálják a mundér becsületét védeni, ám így saját maguk alatt vágják a fát!
- Arra az elgondolásra gondol L.O.B amit még Lugossy vezetése alatt genetikailag kiderítettek. Kép:
Ugye Lugosyt félreállították, mivel kikaparta a gesztenyét, s ismét bekavarják a sz@rt a Finn-ugorral.
- Lásd hogy miért vagyunk többen kiakadva. Kép:
- A régi finn terület távolságát mutatom a Török Tibor által említett Hansy-Mansi területhez képest. A pirossal kipontozott terület az Ural. Ezért kérdem én mi a rossebet keres rokonság gyanánt a Mansiknál a Finnek, 1450Km távlatból, ja meg az Uralt is átmászva, hát hogyne!
- Az hogy a Hantik-Mansik a Hunoktól váltak ki az evidens s rendben is van, ám ne kavarjuk itt bele a Finneket. Főleg itt a történelmünk távoli ázsiai kezdetekor.
- Persze, természetesen hogy ismerték a Skandináv népeket, ez ellen nincs senkinek kifogása. Ám nem voltak rokon népek! Kereskedelmi nyelvkapcsolat volt csak velük! Semmi más.
- Mégis hogy megértsd a folyamatot egy másik térképet mutatok. :
- Amikor még a Hunok az Amur medencéiben voltak, a Skandináv népekkel kereskedelmi viszonyt folytattak. Figyeld a sötétlila nyilat! Tehát a Léna folyón feljöttek egészen Yakutsk-ig, majd szóltunk nekik hogy az Aldan mellékágon jobban járnak. Ott lovat vettek-béreltek tőlünk s elkísértük őket Kínába vagy ahova akartak menni kereskedni. Természetesen volt Km s védelmi pénz, feltételezem.
Mint az látható a térképen a Tatárok ezt a húzást nem igazán szívlelték. Ez későbbi történelmünkbe is visszaköszön ugye. Mivel a Skandináv kereskedők körbe utazták őket hajón.
-Az ősi időkben a folyók voltak a határok. Így lehet látni hogy a Tatárok területét Ény-n a Tunguzka, ÉK-n a Vilyuy majd Dny-n az Angara s Dk-n a Léna folyók zárják. Esélyük nem volt hogy a kereskedők rajtuk keresztül haladjanak át a portékájukkal. Így gondolom igen haragudtak reánk.
Ha viszont a Jenyiszejen hajóztak fel a Skandináv kereskedők akkor a Bajkál tóig tudtak felhajózni s azon áthajózva a Bajkál tó keleti oldalán kötöttek ki. - (Mondtuk is nekik! : ) - Ami megint a mi területünk volt, a Bajkál fennsík.
- Később mikor a Kínaiak kiűzték a Hunokat az Amur medencékből s átkerültünk a Tarim medencébe, ekkor váltak le tőlünk a Hantik-Mansik s mentek fel É-ra. Azért hogy megtelepedjenek az Ob elágazásánál, mivel ekkor már mondtuk a Skandinávoknak hogy jobban járnak ha az Ob-on jönnek fel a sztyeppe vidékhez. Ez az időszak lesz a Piros nyíl időszaka, vagyis a Finn kereskedelmi időszak. Így látod hogy a Hantik-Mansik abszolút nem lehettek a Finnek rokonai, mivel délebről a Tarim medencéből küldték őket fel a Hunok az Ob elágazáshoz. Ott előőrsként ténykedve irányították a kereskedőket, illetve vigyáztak az uráli átjáróra. (Ott az a barna nyíl). Később kell majd!
- Hozzátenném az első képhez hogy piszkosul nem csípem mikor egy térképre ( Nagy Pacákat ) tesznek. Pld.: Itt van valami. Az azt mutatja hogy a készítője rohadtul nincs tisztában azzal amit csinál, rajzol vagy próbál bemutatni ábrázolni. Keressen olyan térképet amin szépen tudja ábrázolni a kívánt területeket. S nem pacákkal ide-oda. Mivel nagyon fontosak a határok sérthetetlenségének mivoltja! Háborúk voltak, vannak a határokért, s lesznek is, lásd Ukrajna!
Az egybegyültekhez egyben szólnék.
@rappali_ végül vasárnapig maradtunk, kicsit táncoltunk az esőben a Kerekes Band zenéjére.
Az meg köztudomású, hogy a varágokkal nagyon jó viszonyban voltak a magyarok. (Tyrker)
@phaidros , az erőltetett menetben hajtás a birka eladhatóságának a rovására ment inkább mint a hasznára. Szerintem...de abbahagytam.
@rappali_ végül vasárnapig maradtunk, kicsit táncoltunk az esőben a Kerekes Band zenéjére.
Szerinted a sztyeppén hogyan tájékozódtak? Megkérdezték a rendőrt?Meg nyilván a sztyeppei vándorlások közben hobbiból megtanulták a navigációt is, csillagokból,
meg rögtön készség szinten ismerték a kis-, és nagyparthajózás minden részletét, és persze a partokat is,
amiről tájékozódtak
Az meg köztudomású, hogy a varágokkal nagyon jó viszonyban voltak a magyarok. (Tyrker)
@phaidros , az erőltetett menetben hajtás a birka eladhatóságának a rovására ment inkább mint a hasznára. Szerintem...de abbahagytam.
Kazakh film, az Ősők Napján vetítették.
port.hu
Tomürisz,a sztyeppe királynője
Aki mellesleg legyőzte II. Kürosz perzsa uralkodót
Tomürisz - A sztyeppe királynője
A Dzsingisz kánról szóló életrajzi filmet (Mongol, 2007) készítő Kazakhfilm ismét nagyszabású történelmi alkotással szeretné meghódítani a világ nézőit. A látványos kosztümös film, a legendás szkíta, masszageta törzsből származó királynőről, Tomüriszról szól. Nevéhez híven, "Bátor" nőként...
port.hu
Tomürisz,a sztyeppe királynője
Aki mellesleg legyőzte II. Kürosz perzsa uralkodót
Remélem jól éreztétek magatokat! Mi nagyon, bár kevesebben voltak (MOGy-on is), mint korábban. Vasárnapi íjászversenyt mondjuk lekéstem (előre hozták), de a kumiszt nemAz egybegyültekhez egyben szólnék.
@rappali_ végül vasárnapig maradtunk, kicsit táncoltunk az esőben a Kerekes Band zenéjére.
Szerinted a sztyeppén hogyan tájékozódtak? Megkérdezték a rendőrt?
Az meg köztudomású, hogy a varágokkal nagyon jó viszonyban voltak a magyarok. (Tyrker)
@phaidros , az erőltetett menetben hajtás a birka eladhatóságának a rovására ment inkább mint a hasznára. Szerintem...de abbahagytam.
Sajbán voltál?Tamürisz nagyon jó film, csak folyamatosan fordítanom kell fejben a népneveket (szarmaza, avar, stb.).
Jó volt szeretek oda menni...Sejbán vagy Sajbán? Nem hallottam, mikor volt? Meg volt valami 5 csaj énekelt az is jó volt. (Szombat este) Jövőre összefutunk, ha addig nem.Remélem jól éreztétek magatokat! Mi nagyon, bár kevesebben voltak (MOGy-on is), mint korábban. Vasárnapi íjászversenyt mondjuk lekéstem (előre hozták), de a kumiszt nem
Tamürisz nagyon jó film, csak folyamatosan fordítanom kell fejben a népneveket (szarmaza, avar, stb.).