Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.
www.origo.hu
A Q-M242 medián-csatlakozó fája (kiegészítő információ S5 ábra) a jelenlegi székely mintákat a bukovinai-székelyek közé helyezte, míg a két R1a hálózat nem mutatott földrajzilag releváns mintázatot. Az R1a-M458 medián csatlakozási fa (Kiegészítő információ S6 ábra) azonban az R1a-M458 típusok divergenciáját mutatja a hazai bodrogközi populáción belül, illetve a székely leszármazási vonalak kapcsolódását annak egyes részeihez.
A négy Y-kromoszómális Q makrohaplocsoportból három a Q1a-F1096 - valószínűleg a Q1a2-M25 és Q1a2a1-L715 alcsoportba -, egy pedig a Q1b1a3-L330 alcsoportba tartozott. Ezek az alcsoportok a mi szemszögünkből érdekesek, közép-ázsiai származásuk miatt (kiegészítő információ, S5 ábra). A Q1a2-M25 a Kr. u. 5. század második feléből ismert Marosszentgyörgy (Románia) közelében [72]. Az eltemetett ember ezen a helyen feltárt sírja, ázsiai koponyajegyei, valamint mesterséges koponya-deformációi alapján erős hun kori hagyományokra hívták fel a figyelmet [72]. A Q1a2-M25 leszármazási vonal a Kárpát-medencében is kimutathatóan jelen volt a Kr.u. 7. század első felében egy gazdagon berendezett, magas státuszú avar lovas harcos sírból a Transztisza-vidéken, amely a Q1a2-M25 alhaplocsoportba tartozik [73,74] . Azonos Y-kromoszómális haplocsoporttal rendelkező ősi egyedek ismertek a kora középső bronzkor Okunevo és a Bajkál kora bronzkorból (Shamanka és Ust'Ida lelőhelyek), valamint a Tien Shan hun [54] és a magyarországi szarmata kulturális kontextusból [74]. is.
A Q1b1a3-L330 alhaplocsoport a Kr.u. 7. század középső harmadától is jelen volt a Kárpát-medencében; egy gazdagon berendezett kora avar sírból azonosították [73,74], és a medián-csatlakozó hálózat szerint (S5 ábra a [73]-ban) ennek a férfinek valószínűleg altáji vagy dél-szibériai (tuvai) apai genetikai eredete volt. A Q1b1a3-L330 vonal a proto-ob-ugor csoportban is jelen volt (Ust’-Ishim kultúra – Ivanov Mis és Panovo lelőhelyek), ami az altáji vagy szibériai eredetnek felel meg [52,75]. Az avarok genetikai lenyomata a székely népességben többféle eredetű lehet, hiszen 8. századi településeik a Kárpát-medence középső részén és Erdélyben a Maros mentén szétszórtan helyezkedtek el, és egy részük valószínűleg az avar–frank háborúk után is fennmaradt. [1].