A különbség annyi volt,hogy mi nem hódítani mentünk csak rabolni ellenben a többi európai néppel akik a rablás mellett meg is hódították az adott területet.
Egyik sem sokkal jobb mint a másik.
A kalandozó hadjáratoknak két fõ típusa volt, a honfoglalás elõtti, és a honfoglalás utáni hadjáratok.
Gazdasági oka a zsákmányszerzés. A kincsek és állatok mellett hadifoglyokat is szereztek, akikért váltságdíjat kértek. Akiért nem fizettek, azokat eladták rabszolgának Bizáncban.
Társadalmi oka a lejátszódó erõteljes társadalmi differenciálódás. A szabadok nagy számban szegényedtek el, és ezt a folyamatot meg akarták állítani. Erre szolgáltak a zsákmányszerzõ hadjáratok.
Politikai okok: Védelmi célokat is szolgáltak, hiszen a magyarok ezáltal elrettentették a környezõ országokat, és az állandó zaklatással megakadályozták, hogy egymással szövetkezzenek. A határmenti területeken gyepüket alakítottak ki.
A hadi megmozdulások fõleg a nyugati és délkeleti részek ellen irányulnak. Nyugaton a német és francia területek, Hispánia és Észak-Itália ellen indítanak háborút. Délkeleten Bizáncot támadják. Az északi területeket elsõsorban a gyepük kialakítása céljából támadják. Ezekben az akciókban csak egyes törzsek vesznek részt, és nem az egész magyarság. A fejedelem soha nem vett részt kalandozásokban, hanem egyes megbízottjai vezetik a háborúkat.
Részleteiben:
Írott források, mégpedig német évkönyvek és egyházi feljegyzések szerint legelőször 836 –ban az etelközi magyar törzsek kalandoztak Európa vidékeire. Ebben a legelső hadjáratban a Dunától délre virágzó Bolgár Birodalom egy vagy két magyar törzset is felfogadott a Duna környékén fogvatartott bizánci foglyok lázadásának leverésére. A második kalandozó magyar hadjárat a Szent Bertin évkönyv szerint 962 –ben zajlott, amikor az egymással trónharcot vívó frank uralkodócsalád egyes tagjai (Nagy Károly unokái) fogadták fel a magyarok egyes törzseit egymás legyőzésére. A harmadik hadjáratot 881 –ben a morva uralkodó I. Szvatopluk megbízásából indítottuk a frankok ellen, majd a negyedik hadjáratban (892) Arnulf frank király oldalán a morvák ellen harcoltunk. Később 894 –ben (ötödik hadjárat) már újra Szvatoplukot támogattuk Arnulf ellenében.
A további hadjáratok összefüggésben voltak már a honfoglalással, pl amikor Arnulf frank király hívta a magyarokat Berengár lombard király ellen.
Időrendben:
http://osmagyarok.mindenkilapja.hu/html/18734693/render/kalandozo-hadjaratok
Az akkori hatalomtechnikai megoldásokban tehát játszottunk egy szerepet, ugyanúgy mint bárki más.
A vikingek se voltak különbek:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/793_junius_8_a_viking_kor_kezdete_europaban/
"A vikingek hatalma talán az Angliát 1016-ban meghódító Nagy Knut dán király idején volt a legnagyobb, amikor az északi hajósok nevét az Uráltól az amerikai kontinensig, és Skandináviától az afrikai partokig rettegték az emberek."
Majd kontinensen egyre több helyen és többször kezdték játszani ezt a számot
https://www.youtube.com/watch?v=UmS351kDeOU