Magyar történelem

[gacsat]

Egyetlen IX-X. századi rovásfeliratunk sincs, aminek nyelve ismert lenne. A találgatások hiábavalóak jelenleg az ismert féltucat felirat kapcsán, mert túl rövidek és ellentmondásosak. Magyar és türk nyelvű szavakat is bele lehet látni.

Van egy kohó fúvóka cserépből, egy négybetűs felirattal.
Láttam egy ismeretterjesztő filmet (amit azóta persze nem találok), amiben az ősi kínai írásban a ló öt írásjelét mutatták. Az egyik legnagyobb meglepetésemre a magyar LÓ volt rovásírással, csak tükrözve.
http://www.magyarrovas.hu/?menu=12

 

[Robur]

A törzsi állam is állam.Akkor is,ha csak fejedelemnek hivják a nagyfőnököt.Vagy kánnak,kagánnak,zoltánnak,vagy csak simán főnöknek.

Mai értelemben vett állam nem létezett. Központi egységes irányítás, egységes törvénykezés, stb..

 

[Robur]

Valójában nem. Első István valójában a második, csak az elsőt az egyház elcsalta. Géza fejedelem István néven királlyá koronáztatta magát, de nem tagadta meg a régi isteneket, ezért elcsalták. Otto német császár Gézát rexnek címezte. van is olyan érme, melynek egyik oldalán a Stephanus rex, a másikon rovásírással Gevca empérje olvasható. A képes Krónikában teljes királyi felszereléssel ábrázolták.

Ezekre mi a forrás?

 

[Robur]

Nem vagyok szakértő...abból itt a fórumon több van, mint bárhol Csupán nem égeti a kezem a papír, és olvasgatni szeretek. No nem csak szakkönyveket (bár valaki kérkedett már a műszaki tudásával, aztán egy másik témában meg olyan elemi műszaki hiányosságot árult el magáról, hogy csak pillogtam), mert szakbarbár sem szeretnék lenni. Két téma érdekel a töri kapcsán, az egyik az első vh, a másik a magyar őstörténet.
László Gyula elfogadta? Na mesélj még nekem...mert a finnugor elmélet nagyon nem vág egybe az általa többször publikált kettős (többes) honfoglalás elmélettel.
Az meg egyszerű matek, hogy ha max. 100 ezer fő "honfoglal", akkor simán beolvad...vagy segíts ki, Londonban már magyarul beszélnek?
Fogorvosnak pont egyel több doktorija van, mint nekem, vagy vélhetően neked. Arról is híresek, hogy akit nem vesznek fel kőművesnek csak az megy el annak (irónia off).
Nem idéztem tőle, arra hoztam fel példának a könyvét, hogy az MTA által "felkent" "szakértők" néha nagyon mellé lőnek, illetve laikusnak is lehet józan meglátása és elmélete. A változó csillagok fényerő változásait sem a zseniális NASA tudósok fejtették meg (holott adattenger birtokában igazán elsőrangú lehetőségük volt rá), hanem magyar csillagászok (ok-szakmán belül).
Ami a "nyelvészeket" illeti...gimnázium első osztálya óta várom a magyarázatot, hogy a "pata" az miért jelenti a "fazék" szót. Lécci, segíts ki, hátha sokkal okosabb vagy és végre hamut szórhatok a fejemre és Ibn Ruszta "hülyeségeit" elengedhetem. Képzeld olyanokat le nem írt rólunk, hogy milyen a nyelvünk (türknek írja le), meg milyen politikai berendezkedése van a magyar "államnak"...horribile dictu-az Etelközben

László Gyula: http://finnugor.elte.hu/fgrtszhnlp/LGyeaKLpdf.pdf
A 100 ezer(Már ha volt annyi) egy nagyon gyéren lakott Kárpát-medencébe érkezett. Ha az abszolút többség nem is volt meg(Ezt nem tudhatjuk), a relatív biztosan. Mivel a központi területeket foglalták el, a peremről ezeken keresztül vezetett az út. Így a sok kisebb nép előbb-utóbb asszimilálódott. A türk nyelvről annyit, hogy már fentebb is említették a kettős nyelvűséget. Lehet, hogy az előkelőségek türkül beszéltek és csak a köznép nyelve volt a magyar.

 

[blogen]

Az meg egyszerű matek, hogy ha max. 100 ezer fő "honfoglal", akkor simán beolvad...vagy segíts ki, Londonban már magyarul beszélnek?

Igen, beolvad az elmélet zöld tábláján. De nem a valóságban, ha ugyanis az ötven-százezer honfoglaló (a százezer már nagyon brutálisan túlzó szám lehet) a jobbára néptelen síkságokra települ, amely síkságok alkotják a medence területének felét, akkor hiába élnek három-négyszeres többségben a másik felén, de ehhez képest a perifériákon a helyi szlávok a domb és erdővidékeken és azok előterében! Hiába, mert az elkövetkező békés évszázadokban a síkság magyar tömbje faluról falura fogja lépésről-lépésre asszimilálni őket. Ahogy az történt is a nyelvészeti és régészeti bizonyítékok alapján. A korai magyar helynévanyag alapján rekonstruálható szállásterület:

A kis magyar minoritás meghódított itt mindent és szerencséjére azon a síkságon települt le, amely a medence közepét jelenti. Ez történt a bolgárokkal is, mindig is etnikai többségben volt a Duna völgyében a mai Havasalföld és Észak-Bulgária területén. Amit ma Bulgáriának nevezünk, az nem azonos az eredeti Dunai Bolgárországgal, hanem annak déli perifériája. A magyarok is szlávul beszélnének, ha ma a mai Horvátország, Szlovénia, Stájerország és Dunántúl területe lenne csak Magyarország és az Alföldi és Kisalföldi magyar szállásterületen a magyar etnikum kipusztult volna és ezek más országokhoz tartoznának! Merthogy Bulgária egy névhagyomány egy olyan területen, ami bolgár uralom alatt állt és nem az egykori síkvidéki bolgár etnikai többség öröksége a Duna-völgyében.

 

[Celebra]

Mai értelemben vett állam nem létezett. Központi egységes irányítás, egységes törvénykezés, stb..

Ha nem is a mai értelemben,de létezett.A korabeli feudális államokhoz hasonlóan,nagyon személyfüggő volt a működése.A nagyfőnök készségei határozták meg a működés minőségét.Bár ez rólunk még most is elmondhatóó

 

[rappali_]

László Gyula: http://finnugor.elte.hu/fgrtszhnlp/LGyeaKLpdf.pdf
A 100 ezer(Már ha volt annyi) egy nagyon gyéren lakott Kárpát-medencébe érkezett. Ha az abszolút többség nem is volt meg(Ezt nem tudhatjuk), a relatív biztosan. Mivel a központi területeket foglalták el, a peremről ezeken keresztül vezetett az út. Így a sok kisebb nép előbb-utóbb asszimilálódott. A türk nyelvről annyit, hogy már fentebb is említették a kettős nyelvűséget. Lehet, hogy az előkelőségek türkül beszéltek és csak a köznép nyelve volt a magyar.

LOL Robur, ennél sokkal többet vártam tőled. Azt hittem előszeded valamelyik művét (pl.: Honfoglaló Magyarok, stb.)... Fura egyébként, hogy a korszak körülményeit sokszor oly kényesen hangsúlyozók most nem mondják, hogy "de ácsi...60-as években, Erdélyiként mennyire óvatosan kellett fogalmazni, ha nem a meseautót rendeltük házhoz", de mindegy is.
A másik ellentmondás (finoman írva); "gyéren lakott" területről beszélsz, ami akkora csúsztatás, hogy dermesztő. Ajánlom figyelmedbe Móra Ferenc ásatásait, ami bár az Alföldre fókuszált, de egyszersmind cáfolta a szláv néptömeg jelenlétét és a "populációs vákuumot" is. Szintén ásatásokkal cáfolták azt a tézist, miszerint szinte csak férfiak jöttek be a Kárpát-medencébe (teljesen homogén a nemek aránya). Ha pedig max 100 ezer főről beszélünk, akkor csúnyán zakóztunk volna a pozsonyi-csatában. Kettős nyelvűség? Azért az nem semmi lehetett, ahogy a lófők a csatát egy másik nyelven irányítják a közlovas felé...na jahh...lehetett már akkor is real time tolmács app az I-phonokon
Pusztán kíváncsiságból Robur, de akár üziben...írd meg kérlek (ha nem, azt is valahogy kibírom), hogy melyik volt az utolsó könyv, amit elolvastál, meg mondjuk egy iskolai végzettséget.

 

[rappali_]

Az előzőek szerint, középkori értelemben ma a világon alig van létező állam (nincs király, sem hadúr...nincs semmiféle erős központi hatalom, nincsenek főúrak, nemesek etc.). Maradok a műkedvelők briliáns logikájánál ezek után.

 

[blogen]

Ha pedig max 100 ezer főről beszélünk, akkor csúnyán zakóztunk volna a pozsonyi-csatában.

Ugyan miért? Tíz-tizenötezres seregek voltak akkor a maximumok. Augsburgnál öt-tízezer körüli volt a magyar sereg például. Százezer mint maximum pont a magyar seregek méretéből adódik:

"A baganaklya országa s a bulkáriya közé tartozó skl vidékei között van a maggyaríya határai közül a legelső határ. A maggyaríyaa törökök egyik fajtája. Főnökük mintegy húszezer főnyi lovascsapat élén nyargal." Ibn Ruszta

A nomádoknál a teljes népesség igen nagy aránya mozgósítható, ez a különféle történelmileg ismert csoportoknál az egyharmadtól az egyhatodig terjed. Nem nagyon kell indokolni miért, a pásztornépeknél a többség amúgy is mozgósítva van munkára a pásztorkodás keretei között. Húszezer lovas az alsó hangon hatvanezer, felsőn pedig százezernél valamivel több magyar jelent. Ezek reális számok, beleillenek abba, amit a korról és a nomádokról tudunk.

 

[Robur]

LOL Robur, ennél sokkal többet vártam tőled. Azt hittem előszeded valamelyik művét (pl.: Honfoglaló Magyarok, stb.)... Fura egyébként, hogy a korszak körülményeit sokszor oly kényesen hangsúlyozók most nem mondják, hogy "de ácsi...60-as években, Erdélyiként mennyire óvatosan kellett fogalmazni, ha nem a meseautót rendeltük házhoz", de mindegy is.
A másik ellentmondás (finoman írva); "gyéren lakott" területről beszélsz, ami akkora csúsztatás, hogy dermesztő. Ajánlom figyelmedbe Móra Ferenc ásatásait, ami bár az Alföldre fókuszált, de egyszersmind cáfolta a szláv néptömeg jelenlétét és a "populációs vákuumot" is. Szintén ásatásokkal cáfolták azt a tézist, miszerint szinte csak férfiak jöttek be a Kárpát-medencébe (teljesen homogén a nemek aránya). Ha pedig max 100 ezer főről beszélünk, akkor csúnyán zakóztunk volna a pozsonyi-csatában. Kettős nyelvűség? Azért az nem semmi lehetett, ahogy a lófők a csatát egy másik nyelven irányítják a közlovas felé...na jahh...lehetett már akkor is real time tolmács app az I-phonokon
Pusztán kíváncsiságból Robur, de akár üziben...írd meg kérlek (ha nem, azt is valahogy kibírom), hogy melyik volt az utolsó könyv, amit elolvastál, meg mondjuk egy iskolai végzettséget.

Utolsó könyvet kérsz a témában? Rendben. Gondolom ha annyira képben vagy a pozsonyi csatáról olvastad ezt a művet. http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf Történészek írták, nem mesegyárosok. Ha jól emlékszem a támadó őrgróf csapatainak létszámát 2-3000-re teszik. A magyarokét talán 4-5000-re. Ebből következik, hogy a 100 ezer még lehet, hogy felül becslés is. Szóval a magyarság egy igencsak gyéren lakott területre érkezett. Az meg, hogy Bíborbanszületett Konstantin szerint a besenyők megtámadták a magyar szállásterületeket, míg mi a bolgárokkal hadakoztunk, azt vele beszéld meg.

 

[Celebra]

Utolsó könyvet kérsz a témában? Rendben. Gondolom ha annyira képben vagy a pozsonyi csatáról olvastad ezt a művet. http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf Történészek írták, nem mesegyárosok. Ha jól emlékszem a támadó őrgróf csapatainak létszámát 2-3000-re teszik. A magyarokét talán 4-5000-re. Ebből következik, hogy a 100 ezer még lehet, hogy felül becslés is. Szóval a magyarság egy igencsak gyéren lakott területre érkezett. Az meg, hogy Bíborbanszületett Konstantin szerint a besenyők megtámadták a magyar szállásterületeket, míg mi a bolgárokkal hadakoztunk, azt vele beszéld meg.

Én már olvastam,megvan.Szépen megirt,logikus kvetkeztatésekkel végigvitt gondolatmenetek,tényszerű következtetések.Viszont azt is tartalmazza,hogy kb a mai északnyugt magyarországi,és cslóközi területekröl jhetett össze az a 4-5000 magyar lovas.Messzebröl egyszerűen nem érhettek oda.Vagyis messze nem a teljes magyar szállásterületröl,és nem a teljes magyar haderő.Ha jol emlékszem.Ls azthiszem a déli hadoszlopot tette 4-5000 fősnek,az északit 2000fő körülire becsülte.Ha megnézzük azt is,hogy mekkora területröl gyüjtötték őssze ezt a támadó erőt,az is látszik,hogy ott sem lehetett valami túl nagy a népsűrség.

 

[rappali_]

Utolsó könyvet kérsz a témában? Rendben. Gondolom ha annyira képben vagy a pozsonyi csatáról olvastad ezt a művet. http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf Történészek írták, nem mesegyárosok. Ha jól emlékszem a támadó őrgróf csapatainak létszámát 2-3000-re teszik. A magyarokét talán 4-5000-re. Ebből következik, hogy a 100 ezer még lehet, hogy felül becslés is. Szóval a magyarság egy igencsak gyéren lakott területre érkezett. Az meg, hogy Bíborbanszületett Konstantin szerint a besenyők megtámadták a magyar szállásterületeket, míg mi a bolgárokkal hadakoztunk, azt vele beszéld meg.

Nem olvastam, de ismerem Négyesi Lajos munkásságát...de várj csak...nemrég a fogorvos hozzá nem értő volt, most meg egy ezredes történész?! Senki nem vitatja azt, h akkor a föld népessége sokkal alacsonyabb volt...pár tíz millió rémlik, de ezt kapcsiból nem állítom. De, ha a kor dokumentumait, feltárt szállásterületeket, sírokat vesszük alapul, akkor a hadszervezés olyan 4-5 tömény (1 tömény 20 ezer fő). Hunoknál sem volt más. Ott pedig a Franciaországban fellelhető tábor több 10 hektár. A pozsonyi csatában valószínűleg nem vett részt a teljes erő, ez is tény.
A besenyők nem hinném, hogy a teljes szállásterületet szétverték, mert akkor a honfoglaláskori sírokban alig lenne nő, de ezt írtam már. Ráadásul erre adat sincs (több 100 évvel későbbi motívum).
De legyen indirekt a bizonyítás...mutasd meg nekem Besenyőországot a térképen...hiszen azt állítod, h tönkrevertek minket, tehát erősebbek A te dolgod, hogy mit tartasz hitelt érdemlőnek, én a tényeket szeretem. Tény, h nyelvünk nem indo-európai. Tény, h ázsiai gyökereink vannak (genetikailag is). Tény, h kiváló acélt és fémfeldolgozást ismertünk. Tény, h katonailag és politikailag Mohácsig a nagyokkal egy ligában voltunk. Nem faragok meséket arról, h az őskorban is itt laktunk, de arról sem, h mindenki keresztülgázolt rajtunk.

 

[blogen]

Nem olvastam, de ismerem Négyesi Lajos munkásságát...de várj csak...nemrég a fogorvos hozzá nem értő volt, most meg egy ezredes történész?! Senki nem vitatja azt, h akkor a föld népessége sokkal alacsonyabb volt...pár tíz millió rémlik, de ezt kapcsiból nem állítom. De, ha a kor dokumentumait, feltárt szállásterületeket, sírokat vesszük alapul, akkor a hadszervezés olyan 4-5 tömény (1 tömény 20 ezer fő). Hunoknál sem volt más. Ott pedig a Franciaországban fellelhető tábor több 10 hektár. A pozsonyi csatában valószínűleg nem vett részt a teljes erő, ez is tény.

Has per sacc? A feltárt temetők alapján mindenki (Makkay, Vékony, stb.) százezer környékére lövi be a honfoglalók számát. Továbbá a tömény tízezer főt jelent. A hunok a catalaunumi csatában meg egy germán többségű haderővel harcoltak, amely nem saját magának épített tábort, hanem újrafelhasznált egy gall oppidumot.

 

[rappali_]

Előbb helytelenül írtam 1 töményre 20 ezret (kettő).
Vékony Kubinyi egyébként 800-ra 1.400.000 és 1.200.000 közé teszi a kor magyar népességét. Ésszerűen -főleg félnomád népeknél- nehezen feltételezhető hogy egy-egy hadi vállalkozásban a teljes haderő részt vesz, mivel más hasonló életmódú népek köszönnék szépen a lehetőséget és az otthoniakra támadnának. Ráadásul 900-ban egyszerre említik a magyarokat itáliában, moráviában, bolgárországban, amit megint nehezen lehet 100 ezernyi honfoglaló által kiállított 14-20 ezres haderő számlájára írni.
Érdekes téma a forrás feldolgozás is; Görög háborúk a perzsák ellen milliós túlzásokkal majdhogynem elfogadott a mai napig. Ugyanakkor olvastam én már 80 ezres honfoglaló számról (ami azért tréfás, mert István uralkodása alatt már 1 millió feletti lélekszám adódik. Nem csekély termékenységi rátát feltételez, a kor várható élettartamát és halálozását alapul véve), amit többszörös migráció emelt volna fel (khm...mégis magyar maradt a nyelvünk).

 

[blogen]

Előbb helytelenül írtam 1 töményre 20 ezret (kettő).
Vékony Kubinyi egyébként 800-ra 1.400.000 és 1.200.000 közé teszi a kor magyar népességét.

Milyen magyar népesség nyolcszázban? Itt avarok, szlávok meg germánok éltek akkor.

Ésszerűen -főleg félnomád népeknél- nehezen feltételezhető hogy egy-egy hadi vállalkozásban a teljes haderő részt vesz, mivel más hasonló életmódú népek köszönnék szépen a lehetőséget és az otthoniakra támadnának. Ráadásul 900-ban egyszerre említik a magyarokat itáliában, moráviában, bolgárországban, amit megint nehezen lehet 100 ezernyi honfoglaló által kiállított 14-20 ezres haderő számlájára írni.

A kalandozó rablóhadjáratokat pár ezer fős csapategységek hajtották végre. Ezért tudtak olyan gyorsan, olyan messzire jutni.

Érdekes téma a forrás feldolgozás is; Görög háborúk a perzsák ellen milliós túlzásokkal majdhogynem elfogadott a mai napig. Ugyanakkor olvastam én már 80 ezres honfoglaló számról (ami azért tréfás, mert István uralkodása alatt már 1 millió feletti lélekszám adódik. Nem csekély termékenységi rátát feltételez, a kor várható élettartamát és halálozását alapul véve), amit többszörös migráció emelt volna fel (khm...mégis magyar maradt a nyelvünk).

Nem, nem túlzás. Fejlett civilizációk harcoltak az antik időkben, olyan anyagi és élőerő bázisokkal gazdálkodva, amik hatalmas haderők felállítását tették lehetővé. A legelőváltó, pásztorkodó gazdálkodásnak viszont brutális limitjei voltak a népesség méretére nézve. Nem véletlen, hogy a magyarság lélekszámban csak nomadizáló gazdaság kényszerű Kárpát-medencei feladása után kezdett jelentősen gyarapodni lélekszámban.

 

[antigonosz]

Látom te valami nagy szakértő lehetsz. Gondolom a nyelvtudomány képviselői előtt is bebizonyítottad, hogy a finnugor elmélet mennyire minden alapot nélkülöző, ha már az egész világ nyelvészei ebben a tévhitben élnek . Ja István annyira nem alapított államot, hogy állam előtte nem is létezett hanem csak fejedelemség.

Akkor a XVII. századi Erdélyi Fejedelemség se volt állam? Meg pl a német fejedelemségek?

 

[Robur]

Én már olvastam,megvan.Szépen megirt,logikus kvetkeztatésekkel végigvitt gondolatmenetek,tényszerű következtetések.Viszont azt is tartalmazza,hogy kb a mai északnyugt magyarországi,és cslóközi területekröl jhetett össze az a 4-5000 magyar lovas.Messzebröl egyszerűen nem érhettek oda.Vagyis messze nem a teljes magyar szállásterületröl,és nem a teljes magyar haderő.Ha jol emlékszem.Ls azthiszem a déli hadoszlopot tette 4-5000 fősnek,az északit 2000fő körülire becsülte.Ha megnézzük azt is,hogy mekkora területröl gyüjtötték őssze ezt a támadó erőt,az is látszik,hogy ott sem lehetett valami túl nagy a népsűrség.

Ez így van. Nem a teljes magyar haderő volt ott. És valóban nem túl nagy népsűrűségről van szó. Tulajdonképpen miről vitatkozunk?

 

[Robur]

Nem olvastam, de ismerem Négyesi Lajos munkásságát...de várj csak...nemrég a fogorvos hozzá nem értő volt, most meg egy ezredes történész?! Senki nem vitatja azt, h akkor a föld népessége sokkal alacsonyabb volt...pár tíz millió rémlik, de ezt kapcsiból nem állítom. De, ha a kor dokumentumait, feltárt szállásterületeket, sírokat vesszük alapul, akkor a hadszervezés olyan 4-5 tömény (1 tömény 20 ezer fő). Hunoknál sem volt más. Ott pedig a Franciaországban fellelhető tábor több 10 hektár. A pozsonyi csatában valószínűleg nem vett részt a teljes erő, ez is tény.
A besenyők nem hinném, hogy a teljes szállásterületet szétverték, mert akkor a honfoglaláskori sírokban alig lenne nő, de ezt írtam már. Ráadásul erre adat sincs (több 100 évvel későbbi motívum).
De legyen indirekt a bizonyítás...mutasd meg nekem Besenyőországot a térképen...hiszen azt állítod, h tönkrevertek minket, tehát erősebbek A te dolgod, hogy mit tartasz hitelt érdemlőnek, én a tényeket szeretem. Tény, h nyelvünk nem indo-európai. Tény, h ázsiai gyökereink vannak (genetikailag is). Tény, h kiváló acélt és fémfeldolgozást ismertünk. Tény, h katonailag és politikailag Mohácsig a nagyokkal egy ligában voltunk. Nem faragok meséket arról, h az őskorban is itt laktunk, de arról sem, h mindenki keresztülgázolt rajtunk.

Te miről beszélsz? Öten írták(Ezek között van régész meg történész!!!):
Négyesi Lajos alezredes PhD, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője
Révész László PhD, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa
Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum vezető régésze
Torma Béla Gyula ezredes, az MK Katonai Felderítő Hivatal munkatársa
Veszprémy László alezredes, a történelemtudomány kandidátusa,a HM HIM Hadtörténeti Intézet igazgatója

Az, hogy a besenyők a szállásterületet verték szét, arról bizánci feljegyzések vannak. Nem több száz éves, hanem néhány évtizeddel későbbi.
Az, hogy ez egyeseknek nem tetszik, az még a feljegyzéseken nem változtat.

 

[Celebra]

Te miről beszélsz? Öten írták(Ezek között van régész meg történész!!!):
Négyesi Lajos alezredes PhD, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője
Révész László PhD, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa
Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum vezető régésze
Torma Béla Gyula ezredes, az MK Katonai Felderítő Hivatal munkatársa
Veszprémy László alezredes, a történelemtudomány kandidátusa,a HM HIM Hadtörténeti Intézet igazgatója

Az, hogy a besenyők a szállásterületet verték szét, arról bizánci feljegyzések vannak. Nem több száz éves, hanem néhány évtizeddel későbbi.
Az, hogy ez egyeseknek nem tetszik, az még a feljegyzéseken nem változtat.

Ó,hát épitő vitát folytatunk.
Viszont azt én sem tartom valószinűnek,hogy a besenyők szétverték a magyar szállásterületeket.Nem oka,hanem okozata lehetett a Kárpát-medencébe való átvonulásnak.Beletánadhattak a már elvonulóban lévő törzsekbe,de nem okozhattak különössebben nagy veszteséget.A bolgárok járhattak igy,és nagyon gyorsan el is szlávosogtak.Akárcsak Rurik vikingjei,akik szintén asszonyok nélkül keztek a letelepedésbe

 

[gacsat]

Ugyan miért? Tíz-tizenötezres seregek voltak akkor a maximumok. Augsburgnál öt-tízezer körüli volt a magyar sereg például. Százezer mint maximum pont a magyar seregek méretéből adódik:

"A baganaklya országa s a bulkáriya közé tartozó skl vidékei között van a maggyaríya határai közül a legelső határ. A maggyaríyaa törökök egyik fajtája. Főnökük mintegy húszezer főnyi lovascsapat élén nyargal." Ibn Ruszta

A nomádoknál a teljes népesség igen nagy aránya mozgósítható, ez a különféle történelmileg ismert csoportoknál az egyharmadtól az egyhatodig terjed. Nem nagyon kell indokolni miért, a pásztornépeknél a többség amúgy is mozgósítva van munkára a pásztorkodás keretei között. Húszezer lovas az alsó hangon hatvanezer, felsőn pedig százezernél valamivel több magyar jelent. Ezek reális számok, beleillenek abba, amit a korról és a nomádokról tudunk.

Milyen magyar népesség nyolcszázban? Itt avarok, szlávok meg germánok éltek akkor.



A kalandozó rablóhadjáratokat pár ezer fős csapategységek hajtották végre. Ezért tudtak olyan gyorsan, olyan messzire jutni.



Nem, nem túlzás. Fejlett civilizációk harcoltak az antik időkben, olyan anyagi és élőerő bázisokkal gazdálkodva, amik hatalmas haderők felállítását tették lehetővé. A legelőváltó, pásztorkodó gazdálkodásnak viszont brutális limitjei voltak a népesség méretére nézve. Nem véletlen, hogy a magyarság lélekszámban csak nomadizáló gazdaság kényszerű Kárpát-medencei feladása után kezdett jelentősen gyarapodni lélekszámban.

Hát, a mongolok eléggé túlszaporodtak. Addig rendszeresen egymást gyilkolták le, akkor meg egyszerre a világot.