Magyar történelem

[Masztiff]

Mondjuk a 36. oldalon megjelenített térkép elég nevetséges. Az avarok meg érdekes egy népség. Annyit tudunk róluk, hogy valószínűleg török nyelvet bezéltek, és beolvadtak a magyarságba - egy évszázaddal a honfoglalás után már nincs nyomuk/nem különülnek el a magyaroktól. Érdekes az az időszak.

 

[PavolR]

Mondjuk a 36. oldalon megjelenített térkép elég nevetséges. Az avarok meg érdekes egy népség. Annyit tudunk róluk, hogy valószínűleg török nyelvet bezéltek, és beolvadtak a magyarságba - egy évszázaddal a honfoglalás után már nincs nyomuk/nem különülnek el a magyaroktól. Érdekes az az időszak.

De mi van ha netán fordítva volt az egész és a "honfoglalok" olvadak be beléjuk? Akár csak a Bolgárok esetében. Pláne ha már az elso nagy pannoniai betorés alat rengeteg not vonszoltak magukkal.

 

[Negan]

De mi van ha netán fordítva volt az egész és a "honfoglalok" olvadak be beléjuk? Akár csak a Bolgárok esetében. Pláne ha már az elso nagy pannoniai betorés alat rengeteg not vonszoltak magukkal.

Vagy mi van,ha László Gyulának van igaza,és az avar és a magyar lényegében ugyan az a nép?

 

[Masztiff]

De mi van ha netán fordítva volt az egész és a "honfoglalok" olvadak be beléjuk? Akár csak a Bolgárok esetében. Pláne ha már az elso nagy pannoniai betorés alat rengeteg not vonszoltak magukkal.

A magyarság etnogenezise érdekes dolog. Nem vagyok szakértő, csak érdeklődő, de azt amit László Gyula állít, és érvekkel alátámaszt, elfogadom. Az avarok és a magyarok egymás mellett, de egymástól mégis elkülönülten telepedtek meg. A hódítók (a magyarok) nem rátelepedtek a meghódítottakra, hanem szimbiózisban éltek velük. Egy évszázaddal később már nem lehet temetkezés szinten sem megkülönböztetni a két népcsoportot. Ebből az következtethető, hogy a magyar és avar népesség rokonságban állt egymással, és az egyik (nagy valószínűséggel az avar, minthogy a nyelvünk nem török) beleolvadt a másikba. A honfoglaló magyarok sem voltak etniakilag egységesek, jelentős török elemek voltak stb. Genetikailag érdekes lenne egy átfogó vizsgálat, de az eddigiek azt mutatták, hogy a magyar és a szlovák népesség genetikailag alig különbözik (amin nem is csodálkozhatunk, ha pl. a Felvidéken legelterjedtebb csládnévre, a Vargára gondolunk). Tehát nagyon igaznak tűnik, hogy a szlovák az a magyar, aki csehül beszél. (De ezt ne vedd sértésnek.)

 

[blogen]

Ez az ún. Kniezsa-térkép a korai toponímák alapján:

Štefan Knieža szlovák nemzetiségű nyelvész volt, elfogultsággal nem nagyon lehet vádolni. Amit ezen a térképen látsz, az a honfoglalás korában kábé:

60-75% szláv
5-10% avar/avarszláv
~5% türk & iráni
10-20% magyar

De van egy fontos apróság: a medence vagy felét éspedig a központi felét a gyér félnomád magyar népelem abszolút kisebbsége foglalta el. Akik aztán letelepedtek, teljesen áttértek a földművelésre és már a XI. században ötven százalékot érhettek el. Aztán a tatárjárásig szépen asszimilálták az egyre inkább a perifériára szoruló és a központi többséggel szemben végül 20%-os kisebbségbe szoruló szlávokat. Így jött létre a középkori állapot:

 

[PavolR]

A magyarság etnogenezise érdekes dolog. Nem vagyok szakértő, csak érdeklődő, de azt amit László Gyula állít, és érvekkel alátámaszt, elfogadom. Az avarok és a magyarok egymás mellett, de egymástól mégis elkülönülten telepedtek meg. A hódítók (a magyarok) nem rátelepedtek a meghódítottakra, hanem szimbiózisban éltek velük. Egy évszázaddal később már nem lehet temetkezés szinten sem megkülönböztetni a két népcsoportot. Ebből az következtethető, hogy a magyar és avar népesség rokonságban állt egymással, és az egyik (nagy valószínűséggel az avar, minthogy a nyelvünk nem török) beleolvadt a másikba. A honfoglaló magyarok sem voltak etniakilag egységesek, jelentős török elemek voltak stb. Genetikailag érdekes lenne egy átfogó vizsgálat, de az eddigiek azt mutatták, hogy a magyar és a szlovák népesség genetikailag alig különbözik (amin nem is csodálkozhatunk, ha pl. a Felvidéken legelterjedtebb csládnévre, a Vargára gondolunk). Tehát nagyon igaznak tűnik, hogy a szlovák az a magyar, aki csehül beszél. (De ezt ne vedd sértésnek.)

.
A mai népességek genetikai vizsgálataira és abból való kovetkeztetésekról azt szokom mondani, hogy ha ma genetikai vizgálatnak vetnék alá a Bronx lakosságát, vajon ki jonne ki, mind oshonos? Nálunk például sok konteóra hajló emberke a genetika által azt vélik "felfedezni", hogy az egész magyar nemzet csak konspiráció, és torok háborúk után volt a magyar nyelv kitalálva és betanítva a Szlovákoknak (már Románokra vetítve is láttam hasonló konspirációt). És természetessen abban is "tistában vannak", hogy pontosan ki dolgozta ki az egészet és hogy va rá írásos bizonyíték, akar csak nálatok a "finnugor oszeeskuvés" esetében. Elképeszto az emberi fantázia.

Genetika csak akkor ad értékes válaszokat, ha megertjuk a szociális folyamatokat ídoben és térben. Ehez viszont nem csupán a jelenkori genetikai információkra lenne szugség, hanem legalább évszázados kulonbségu ellenorzo adatokat, amelyekbol hasonlót lehetne csinálni, mind amikor paleoklimatológusok Gronlandon kifúrják a jeget. Csak ez sajnos sok pénzbe kerulne és néhez lenne bárkit, aki ezt pénzelhetné, hogy annak mi haszna ... Tudom, honfoglalókat illetoen már volt nálatok egy szukebb kutatás, de ez még viszonylag kevés.

 

[Masztiff]

.
A mai népességek genetikai vizsgálataira és abból való kovetkeztetésekról azt szokom mondani, hogy ha ma genetikai vizgálatnak vetnék alá a Bronx lakosságát, vajon ki jonne ki, mind oshonos? Nálunk például sok konteóra hajló emberke a genetika által azt vélik "felfedezni", hogy az egész magyar nemzet csak konspiráció, és torok háborúk után volt a magyar nyelv kitalálva és betanítva a Szlovákoknak (már Románokra vetítve is láttam hasonló konspirációt). És természetessen abban is "tistában vannak", hogy pontosan ki dolgozta ki az egészet és hogy va rá írásos bizonyíték, akar csak nálatok a "finnugor oszeeskuvés" esetében. Elképeszto az emberi fantázia.

Genetika csak akkor ad értékes válaszokat, ha megertjuk a szociális folyamatokat ídoben és térben. Ehez viszont nem csupán a jelenkori genetikai információkra lenne szugség, hanem legalább évszázados kulonbségu ellenorzo adatokat, amelyekbol hasonlót lehetne csinálni, mind amikor paleoklimatológusok Gronlandon kifúrják a jeget. Csak ez sajnos sok pénzbe kerulne és néhez lenne bárkit, aki ezt pénzelhetné, hogy annak mi haszna ... Tudom, honfoglalókat illetoen már volt nálatok egy szukebb kutatás, de ez még viszonylag kevés.

Valóban, ahogy a technika megengedi, egyre több eszköz segíti a történészek munkáját. A genetikai vizsgálatok valóban drágák, és nem is a teljes lakosságunkra terjedt ki. A honfoglalás kori sírokból pedig még a DNS kinyerése is nagyon nehéz.

 

[tong djagbu]

De mi van ha netán fordítva volt az egész és a "honfoglalok" olvadak be beléjuk? Akár csak a Bolgárok esetében. Pláne ha már az elso nagy pannoniai betorés alat rengeteg not vonszoltak magukkal.

Éppen ez az, az avar korban már magyarul beszéltek a KM-ben, a Hétmagyar szövetség(Árpád népe) meg nem tudjuk milyen nyelvű lehetett. Sőt pont a DAI szerint, amely ugyebár a déli Magna Moraviaról is tudósít, két nyelvet beszéltek(ugor/magyar-török?). Az biztos a 11.században a legelterjedtebb nyelv a magyar volt, a szláv nyelv inkább csak a peremvidékeken dominált.

 

[tong djagbu]

.
Tudom, honfoglalókat illetoen már volt nálatok egy szukebb kutatás, de ez még viszonylag kevés.

Nem olyan kevés, mert azon mélységű archeogenetikai vizsgálatok száma, amellyel vizsgálták a három karosi temetőt+kontrolmintákat, nincs több mint ezer az egész világon, s ebből a magyar kutás minta száma 100 feletti.

 

[PavolR]

iskolás tankönyvekben sok hasonló marhaságot felhalmoztak már

Hát én most direkt kikerestem az aktuális hetedikes tankonyveket, vagy legaláb is a kerek témákat, és ott a 9. századig általában Szlávok (Slovania) megnevezés van, a 9. században Slovenok vagy "a mai Szlovákok elodjei", majd jon a "Szlovákok a Magyar Királyságban".

Nem olyan kevés, mert azon mélységű archeogenetikai vizsgálatok száma, amellyel vizsgálták a három karosi temetőt+kontrolmintákat, nincs több mint ezer az egész világon, s ebből a magyar kutás minta száma 100 feletti.

Rendben, nincsen szándékomban bárhogy is lekicsinyíteni az elért eredményeket, csak még érdekes lenne valamilyen avarkori temetot is átfuttatni a rendseren.

 

[Szittya]

Igazabol mivel a homfoglalo magyar torzsek is kulonallo torzsek szovetsege olyan mind1 hogy az avarok hogy altak be a sorba az meg nem tul valoszinu hhogy a 7 honfoglalo vette volna at az ittlevo avarok myelvet. Nem mintha problema lenne mert a 7 torzs alapbol tobb nyelven beszelt. Csak akkor az a 7 torzs eggyik torzsenek kitaszitasat jelentette volna amirol nem tudunk megpedig annak a torzsnek ami a kozos nyelvet adta. Es az nem a megyeri torzs volt mert az a nevet adta.

 

[tong djagbu]

Hát én most direkt kikerestem az aktuális hetedikes tankonyveket, vagy legaláb is a kerek témákat, és ott a 9. századig általában Szlávok (Slovania) megnevezés van, a 9. században Slovenok vagy "a mai Szlovákok elodjei", majd jon a "Szlovákok a Magyar Királyságban".


Rendben, nincsen szándékomban bárhogy is lekicsinyíteni az elért eredményeket, csak még érdekes lenne valamilyen avarkori temetot is átfuttatni a rendseren.

Eddig csak a uralkodó kaszt néhány tagja lett vizsgálva, 70 %-ban belső-ázsiai genetikájúak. https://ng.hu/kultura/2020/02/04/a-avar-kori-nepesseg-genetikai-vizsgalata/

Számtalan olyan angol meg szláv nyelvű térképet láttam ahol 11.századi állapotok szerint szerepelnek a szlovákok. Ez történelem hamisítás, szlovák nemzetről a 18-19.századtól beszélhetünk.

 

[tong djagbu]

Ez az ún. Kniezsa-térkép a korai toponímák alapján:

Štefan Knieža szlovák nemzetiségű nyelvész volt, elfogultsággal nem nagyon lehet vádolni. Amit ezen a térképen látsz, az a honfoglalás korában kábé:

60-75% szláv
5-10% avar/avarszláv
~5% türk & iráni
10-20% magyar

De van egy fontos apróság: a medence vagy felét éspedig a központi felét a gyér félnomád magyar népelem abszolút kisebbsége foglalta el. Akik aztán letelepedtek, teljesen áttértek a földművelésre és már a XI. században ötven százalékot érhettek el. Aztán a tatárjárásig szépen asszimilálták az egyre inkább a perifériára szoruló és a központi többséggel szemben végül 20%-os kisebbségbe szoruló szlávokat. Így jött létre a középkori állapot:

Ez a 11.századi állapot, nem volt semmiféle 60-75% szláv, sem a X.században, sem korábban. A múlt század második felében az avar köznépet a szlávokkal azonosították, de ez egy téves teóriának bizonyult.

 

[blogen]

Ez a 11.századi állapot, nem volt semmiféle 60-75% szláv, sem a X.században, sem korábban. A múlt század második felében az avar köznépet a szlávokkal azonosították, de ez egy téves teóriának bizonyult.

Akár 80 százalék felett is lehetett a szláv a magyar honfoglalást közvetlenül követően. Az avar köznép extrém mód megfogyatkozott, egykori lakóhelyeit pusztáknak hívták a kortársak, a régészetben szinte semmi nyomuk a IX. század végén, X. század legelején.

 

[blogen]

Igazabol mivel a homfoglalo magyar torzsek is kulonallo torzsek szovetsege olyan mind1 hogy az avarok hogy altak be a sorba az meg nem tul valoszinu hhogy a 7 honfoglalo vette volna at az ittlevo avarok myelvet. Nem mintha problema lenne mert a 7 torzs alapbol tobb nyelven beszelt. Csak akkor az a 7 torzs eggyik torzsenek kitaszitasat jelentette volna amirol nem tudunk megpedig annak a torzsnek ami a kozos nyelvet adta. Es az nem a megyeri torzs volt mert az a nevet adta.

Nincs rá bizonyíték, hogy akárcsak egyetlen törzs a hétből ne echte magyar eredetű lett volna, nemhogy bármilyen más nyelvre! A törzsnévi helynevek elterjedése megegyezik a korai magyar helynevek elterjedésével.

 

[arcas]

Az argumentációkba tobszor felreppent az 5 százalék, hát ezek térképek szerint kibol van hol 5%?
Amúgy, az az érzésem, hogy valami reakciót szeretnél kicsalogatni belolem néhany megjedzéseddel - montam már, hogy ebben nem segítek.

1.¿?
2.¿?

 

[tong djagbu]

Akár 80 százalék felett is lehetett a szláv a magyar honfoglalást közvetlenül követően. Az avar köznép extrém mód megfogyatkozott, egykori lakóhelyeit pusztáknak hívták a kortársak, a régészetben szinte semmi nyomuk a IX. század végén, X. század legelején.

Mert eltűnt a gazdag mellékletekkel temetkező katonai-politikai elit. Állításoddal szemben az avar puszták meglehetősen sűrűn lakottak voltak, a történelmi demográfusok 1-1,5 millióra becsülik a KM lakosságát a honfoglalás idején, míg a honfoglalókét maximum 100 ezerre teszik. Ezeket az arányokat az eddigi archeogenetikai kutatások is megerősítik, Török Tiborék 10%-nál kevesebbre tették az újonnan érkezők arányát a már itt lakókhoz képest. Azt meg ugye te sem gondolod komolyan, hogy 100 ezer magyar asszimilált egy tízszer akkora néptömeget alig 100 év alatt. https://nlc.hu/magyarorszagkul/20171010/genetika-hun-magyar-szarmazas-avar-nyelv/

Ha ilyen tömegű szláv lett volna, mint amit te feltételezel beolvadtunk volna, mint a bolgárok a szlávok közé

 

[arcas]

Hát én most direkt kikerestem az aktuális hetedikes tankonyveket, vagy legaláb is a kerek témákat, és ott a 9. századig általában Szlávok (Slovania) megnevezés van, a 9. században Slovenok vagy "a mai Szlovákok elodjei", majd jon a "Szlovákok a Magyar Királyságban".

Nem akarok pontatlanul idézni...van ilyenről egy gyűjteményem, majd megkeresem, de rengeteg baromság van benne...

 

[blogen]

Mert eltűnt a gazdag mellékletekkel temetkező katonai-politikai elit. Állításoddal szemben az avar puszták meglehetősen sűrűn lakottak voltak, a történelmi demográfusok 1-1,5 millióra becsülik a KM lakosságát a honfoglalás idején, míg a honfoglalókét maximum 100 ezerre teszik. Ezeket az arányokat az eddigi archeogenetikai kutatások is megerősítik, Török Tiborék 10%-nál kevesebbre tették az újonnan érkezők arányát a már itt lakókhoz képest. Azt meg ugye te sem gondolod komolyan, hogy 100 ezer magyar asszimilált egy tízszer akkora néptömeget alig 100 év alatt. https://nlc.hu/magyarorszagkul/20171010/genetika-hun-magyar-szarmazas-avar-nyelv/

Délibábos becsléseiknek semmi alapja. A megfogyatkozott avar köznép temetői pedig megvannak, csak nagyon kevés, ami világosan jelzi, hogy a csekély számú honfoglaló magyarok is döntő többségben voltak hozzájuk képest! Összesen van három a honfoglaló magyarokkal folytonos avar temetőnk (Győr-téglavető dűlő, Gyönk-Vásártér, Tiszafüred–Majorosháza) ahol ez a folytonosság nem szórványtemetkezés. Ugyanezt támasztják alá a helynevek is. A több száz magyar törzsnévi helynévre jut féltucat (hét) várkony etnonímából képzett helynév!

ps. Ötvenezernél nem lehetett több a honfoglalók létszáma. És feljebb van leírva mi történt nyilvánvalóan. Úgy egy-kétmillió közti magyar asszimillált a XI-XIII. század során vagy félmillió szlávot.

 

[tong djagbu]

Délibábos becsléseiknek semmi alapja. A megfogyatkozott avar köznép temetői pedig megvannak, csak nagyon kevés, ami világosan jelzi, hogy a csekély számú honfoglaló magyarok is döntő többségben voltak hozzájuk képest! Összesen van három a honfoglaló magyarokkal folytonos avar temetőnk, ahol ez a folytonosság nem szórványtemetkezés. Ugyanezt támasztják alá a helynevek is. A több száz magyar törzsnévi helynévre jut féltucat (hét) várkony etnonímából képzett helynév!

Délibábos becslés? ne nevetess! Idéznék a történelmi demográfia 2001. évi számából Vékony Gábor Népesedési viszonyok az Árpád-korban c. dolgozatából:
Molnár Erik már 1949-ben kísérletezett, annak előrebocsátásával, hogy „a népesség szaporodása általános érvényű társadalmi törvény”8 . Molnár a 15. század végére Magyarország lakosságát 3 400 000 főre tette, s ezt az adatot – századonként 1/6 növekedéssel számolva – számolta vissza 900 körülig9 (noha szövegéből nem ez derül ki, számadatai alapján nyilvánvaló, hogy visszaszámlálás történt). Így a következő adatokhoz jutott:
9. század vége 1 348 000 fő
10. század vége 1 573 000 fő
11. század vége 1 835 000 fő
12. század vége 2 141 000 fő
13. század vége 2 498 000 fő
14. század vége 2 914 000 fő
15. század vége 3 400 000 fő

Molnár tehát 0,15%-os növekedéssel számol, de persze megjegyzi, hogy a „növekedés természetesen nem volt egyenletes”, hosszabb távon azonban az ingadozások kiegyenlítették egymást...
A „népesedési folyamat” szabályszerűségeit, illetve a nemzetközi történeti demográfia adatait figyelembe véve kísérelte meg meghatározni a Kárpátmedence népességét 900 és 1500 között Kováts Zoltán10. Különösebb indoklás nélkül (illetve J. C. Russelre hivatkozva) 900 körül 1 000 000–1 500 000 főre tette a Kárpát-medence népességét, 1500 körülre pedig 5 000 000–5 500 000 fővel számolt. A különböző korszakokra adott 0,17–0,36% közötti növekedési ráta azonban részleteiben indoklás nélkül marad nála, illetve azokat számszerűen nem megfogható adatokkal (besenyő beköltözés stb.) indokolja.
...
Első ízben 1495-re lehet a Kárpát-medence (a Magyar Királyság) népességszámát megfelelő pontossággal megadni az Ernuszt-féle adóösszeírás alapján. Legutóbb Kubinyi András – a korábbi számítások kritikáját is adva – erre az időpontra a népességet 2 911 190 főre számolta32. Ez a számítás azért is figyelemre méltó és komolyan veendő (az időközben elhangzott kritikai megjegyzések ellenére), mert egybeesik Hóman Bálintnak az Anjou-kor végére adott népességszámával – 2 910 000 – amelyet viszont Hóman 15. századi adatok alapján számolt, megjegyezve, hogy a 15. században a demográfiai viszonyok inkább rosszabbodtak33. A Zsigmond-kort követően egyébként Kubinyi is a demográfiai viszonyok rosszabbodásával számol34. Kubinyi András ugyanakkor a biztos adatok alapján kiszámított népességszámot minimálisnak veszi, s megad hozzá egy maximális számot is: 3 307 225.

Különböző európai területeken végzett számítások alapján az éves népességnövekedés (illetőleg ennek fő összetevője, a természetes szaporodás) a középkorban nem haladta meg a 0,2%-ot35. 0,5%-os a növekedés akkor, amikor egy adott területre folyamatos (nem egyszeri!) külső betelepedés történik36. A magyar történeti demográfiai irodalomban különböző tévedések és félreértések következtében ezzel szemben általános a 0,4%-kal való számolás37. Ezzel szemben hangsúlyoznunk kell, hogy akkor, amikor 0,2%-kal számolunk, a maximális növekedés számát használjuk, amelynél a valóságos mindenképpen alacsonyabb volt.

Mindezek figyelembevételével nézzük először Györffy György 900 körülre feltett (mint láttuk, tényleges adatokra nem építő) 600 000-es számát a Kárpát-medence lakosságára vonatkozóan38. Ekkora népességből a normális középkori növekedést figyelembe véve a Zsigmond-kor végére, tehát 1437-re 1 754 030 lenne a Kárpát-medence lakossága, ez az adat természetesen érvényes a 15. század végére is, a népesség számának stagnálása miatt. Ez esetben 0,2%-kal számoltunk, ami nemcsak a növekedési ráta magassága miatt nem tekinthető korrektnek, hanem azért sem, mert egyes vélemények szerint a növekedés megszűnése már az Anjou-kor végétől számítható39. A valóságos népességszámhoz képest tehát több, mint egy millióval kisebb számot kapunk, ami annyit jelent, hogy a 900 körüli Kárpát-medencére feltett 600 000-es népességszám valótlan!

Az elmondottak miatt nem vehető figyelembe Kristó Gyula feltevése sem. Ő mintegy 100 000 honfoglaló magyarral és 150–250 000 helyi őslakossal számol40, ez valótlan, s nem indokolható: a Kárpát-medence lakosságának 900 körül legalább 1 000 000 körül kellett lennie.
Az alábbiakban Kubinyi András minimális 2 911 190 nagyságú adatából számolunk vissza, de azt az elmondott okok miatt 1437-re vonatkoztatva. Viszont nem mechanikusan, tehát számításba vesszük a tatárjárás, a honfoglalás szakaszának, valamint a 8. század végi avar-frank háborúk emberveszteségét is, mint amelyek a népességszám alakulását lényegesen befolyásolták. Nem veszszük viszont figyelembe a különböző korokban érkező bevándorlókat, mint látni fogjuk, ezek számszerűsége legfeljebb ahhoz járult hozzá, hogy a növekedés 0,2%-ra emelkedjen. A tatárjárás idejére 15%-os emberveszteséget számolunk. Ez alacsonyabb a Szűcs Jenő által feltett 15–20%-nál41, magasabb viszont a Kristó Gyula által feltett 10–15%-nál42. Györffy György Szűcs Jenő becslését elutasította: „már a génekben eldől, hogy ilyen alapvető kérdésekben ki hogyan fog állást foglalni”43 , sőt korábbi, nagymértékű (akár 50%-os) pusztulási adataihoz még Moson vármegye példájára is hivatkozott. Ennek kapcsán Takács Károly mutatta be, hogy Mosonban a tatárjáráskor valójában csak egy falu pusztulására van biztos adatunk44. Nem állunk azonban jobban Györffy korábbi, pusztulásra vonatkozó becsléseivel sem. Adatait ellenőrizve a leginkább pusztult területeken azt találjuk, hogy Bács megyében a települések 12%-a szűnik meg a tatárjáráskor, Békésben 7%, Csanádban pedig 18%. A pusztulás átlaga tehát 12,3%. Ez Kristó Gyula becslésével egyezik, hogy mégis 15%-os pusztulással számolunk, annak az az oka, hogy számítanunk kell a nem pusztult települések emberveszteségét is, tehát a 12,3%-nál mindenképpen többet. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyezném meg, hogy Magyarország 9 316 074 számú népességből „csak” 420 000 fő pusztult el a II. világháborúban (illetve ennyi volt a veszteség, e számban a menekültek is benne vannak), vagyis a lakosság 4,5%-a45. A tatárjárás vesztesége tehát aligha számítható 15%-nál magasabbra. A hasonló körülmények miatt ugyancsak 15%-ot számolnánk veszteségként 900 körülre, viszont 20%-ot 800 körülre, mert az utóbbi esetben felbomlik a korábbi államszervezet, s a következő száz évet többször is a bizonytalan viszonyok jellemzik. Mindamellett hangsúlyoznunk kell, hogy az alábbi számított adatok legfeljebb közelíthetik a valós számot. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az ilyen típusú számításoknál milliós nagyságrendnél néhány tízezres eltérések adódnak, ezért az adatok többsége kerekített.
1437 2 911 190
1330 2 350 000
1270 2 080 000
1241/46 1 980 000
1241 2 330 000
1155 1 960 000
1000 1 440 000
900 1 180 000
900 1 390 000
800 1 140 000
800 1 420 000

Tehát a 15. századi adatokból, 0,2%-os növekedési rátával számolva a fenti, korrigált adatsort kapjuk a 8–9. század fordulójáig