Magyar történelem

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 834
24 235
113
Trianonban megszerzett ezer éves magyar területek jogosan Osztrák területek
Igen, az ő szemszögükből azok. Mivel ők a Birodalom minden német nyelvű területét szerették volna megtartani a saját trianonjuknál.
A 60as évek óta folyik náluk az agymosás, mostanra már majdnem sikerült lenyomni a torkukon, hogy amúgy jogos volt.
Nálunk a 90-es évek óta, mostanra nálunk is egyre többen gondolják, hogy a mi trianonunk abszolút jó dolog.
De mindkét országban a nyugati szarkeverés ami miatt ez így kialakult.
Aminek az egyik eleme pontosan ez volt:
A két megrugdalt, szolgaságba kényszerített, saját népének min 1/3-át idegen területre száműzte.
És akkor jött egy kis kegy, hogy na fiúk, tietek lehet egy kevés a koncból.
Majd a másiknak, hogy na egy részét megkérdezhetitek.
Az eredmény:
-Nyugat számára tökéletes, a két fél majdnem annyira utálta egymást, mint a csehszlovákokat, románokat, szlovéneket stb.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 247
20 413
113
Hogyan élték meg az emberek, leginkább a jobbágyok, hogy 800 év után hirtelen véget ér a jobbágy–földesúr viszony, nem kell már ingyen robotolni? Mihez kezdtek a szabadsággal? Szabadságharc vagy polgárháború volt, ami 1848–49-ben történt? Miért volt döntő Magyarország esetében az 1848-at megelőző kétéves európai gazdasági válság? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az újrainduló Kibeszélő e heti adásában Fónagy Zoltán történésszel.

1848 márciusa ugyanúgy rendszerváltás volt, mint ami 33 éve történt

 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 400
27 579
113
Le kellene már szakadni a 48-49-es polgárháborúról, ami a magyarságnak semmi jót nem hozott. Április 11-e lehetne nemzeti ünnep, az áprilisi törvények miatt, de a többi nemzeti katasztrófa.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 217
30 265
113
Igen, az ő szemszögükből azok. Mivel ők a Birodalom minden német nyelvű területét szerették volna megtartani a saját trianonjuknál.
Milyen "trianonja" lehetett egy sosem volt nemzetnek?

A II. világháború előtt még nagyon olyan nép sem létezett, hogy osztrák. Volt a német nyelv tök eltérő dialektusát beszélő tiroli, bánáti, szász, alsó-, felső ausztriai, meg ki tudja még, hogy hány féle helyi identitás. Ami összetartotta őket az két dolog volt, a Habsburg birodalom és a hasonló (de még csak közösnek sem feltétlen nevezhető) nyelv. Amint felbomlott a Habsburg uralkodók által vezetett birodalom. Nem véletlen, hogy pl. hiába voltak elég nagy arányban és számban a Csehországi németek, mégsem húztak soha Ausztriához. De ugyan ez igaz a felvidéki, vagy a egész-magyarországi németekre is.
Hiába is tagadják, nem véletlen csápolt annyi osztrák a kefebajszos művésznek, mikor Mercedesével végiggurul a keleti-tartományok útjain.

"...az osztrák identitás viszonylag új keletű jelenség, a két világháború között még nyomokban sem létezett. Az Első Osztrák Köztársaság, a Habsburg birodalom romjain idegen hatalmak által létrehozott kisállam a korabeli mondás szerint olyan köztársaság volt, amelyet senki nem akart.

Lakossága szinte egyként csatlakozott volna Németországhoz, ha rajtuk múlott volna...
A Második Köztársaságot és bizonyos értelemben a mai, modern osztrák identitás alapjait is idegen hatalmak vetették meg."


"1945 után, mikor az osztrák nemzetet "kitalálták" hogy a manapság divatos meghatározást használjuk, az alkotó folyamat legfontosabb célja a kis állam keretein belüli lét osztrákokkal való elfogadtatása volt. Az I. világháború és a Habsburg Monarchia felbomlásának eredményeként, 1918 után a politikai elit és a történészek nagy része is tagadta a független Ausztria létének lehetőségét, ezt csak az angol–francia hatalmi stratégia eredményének tartották. Éppen ezért 1919-ben a frissen választott osztrák parlament és a politikai pártok meghirdették az Anschlusst (a Németországhoz való csatlakozást)."
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 400
27 579
113
Milyen "trianonja" lehetett egy sosem volt nemzetnek?

A II. világháború előtt még nagyon olyan nép sem létezett, hogy osztrák. Volt a német nyelv tök eltérő dialektusát beszélő tiroli, bánáti, szász, alsó-, felső ausztriai, meg ki tudja még, hogy hány féle helyi identitás. Ami összetartotta őket az két dolog volt, a Habsburg birodalom és a hasonló (de még csak közösnek sem feltétlen nevezhető) nyelv. Amint felbomlott a Habsburg uralkodók által vezetett birodalom. Nem véletlen, hogy pl. hiába voltak elég nagy arányban és számban a Csehországi németek, mégsem húztak soha Ausztriához. De ugyan ez igaz a felvidéki, vagy a egész-magyarországi németekre is.
Hiába is tagadják, nem véletlen csápolt annyi osztrák a kefebajszos művésznek, mikor Mercedesével végiggurul a keleti-tartományok útjain.

"...az osztrák identitás viszonylag új keletű jelenség, a két világháború között még nyomokban sem létezett. Az Első Osztrák Köztársaság, a Habsburg birodalom romjain idegen hatalmak által létrehozott kisállam a korabeli mondás szerint olyan köztársaság volt, amelyet senki nem akart.

Lakossága szinte egyként csatlakozott volna Németországhoz, ha rajtuk múlott volna...
A Második Köztársaságot és bizonyos értelemben a mai, modern osztrák identitás alapjait is idegen hatalmak vetették meg."


"1945 után, mikor az osztrák nemzetet "kitalálták" hogy a manapság divatos meghatározást használjuk, az alkotó folyamat legfontosabb célja a kis állam keretein belüli lét osztrákokkal való elfogadtatása volt. Az I. világháború és a Habsburg Monarchia felbomlásának eredményeként, 1918 után a politikai elit és a történészek nagy része is tagadta a független Ausztria létének lehetőségét, ezt csak az angol–francia hatalmi stratégia eredményének tartották. Éppen ezért 1919-ben a frissen választott osztrák parlament és a politikai pártok meghirdették az Anschlusst (a Németországhoz való csatlakozást)."
A XX. században Ausztria már nem volt nemzet. Az osztrák nemzet a XVIII-XIX. század magasságában létezett, a fénypontja a napóleoni háborúk voltak. Ekkoriban lényegében az egyetlen nemzetnek tekinthető német jelenség voltak. Aztán a történelem másképp alakult és nem Ausztria lett a németül beszélő térség nemzeti létének centruma, ez vezetett a XIX. század során az orsztrák nemzet lassú elhalásához, felcserélődéséhez a német nemzettel. A XX. század első felében azért tűnt el nyomtalanul az osztrákság mint érzület, mert teljesen a németség foglalta el a helyét. Osztráknak lenni mai napig nem több, mint bajornak mondjuk. Vagy történelme, hagyománya, de nincs érzelmi tartalma.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 217
30 265
113
Kevésbé ismert részlete a szabadságharc végnapjainak Nagy Iván naplójából, 1849 augusztus vége, Aradról Budára tartván:

"Miután utam mégis nagyon a Földvári pusztának vitt, ott a szalonnára érzett roppant szomj végett vizet ittam, mivel azonban ott is félelmetes oláhokra (kik ekkor már a kóborló honvédeket kezdték agyonverni) találtam, célom pedig és határozatom az volt, hogy minden pusztát és korcsmát Dombegyházáig kikerüljek. Ez nap, ha lehet az Ötvenesi pusztáig igyekeztem. Folytatva utamat utóbb letértem az útról és úgy mentem a kukorica közt, miután
egy helyen oláhok kiabáltak rám, de elfutottam előlök, [...] A kurticsi határban az úton három oláh vett elő. Egyik bevárt és arrúl kezdett beszélni, hogyan verik most agyba a katonákat. Mondtam neki, hogy én nem vagyok katona. Kezdte batyumat hátamon tapogatni. Úgy hiszem gonosz tervei lehettek, csak a véletlen sors hiúsítá meg, ugyanis éppen akkor jött egy hárpmlovas üres szekér két emberrel arra. [...] ... egy magyarul jól tudó oláh (ezt utóbb vettem észre) juhász fogott elő, híreket kérdezve, de nem a Iegjobbon törve eszét. Elbúcsúztunk egymástól. Egyszer csak lelkendezve fut utánam, én megállok és bevártam. „Ugye megijedt" - monda. „Nem biz én" - feleltem. Azután elkezdett beszélni históriákat, hogy mint rablottak ki itt honvédeket és vertek agyon. Azután hitt, hogy menjek vele az előttünk álló putriba (kis csárda). Kibeszéltem magamat. "

 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 217
30 265
113
Le kellene már szakadni a 48-49-es polgárháborúról, ami a magyarságnak semmi jót nem hozott. Április 11-e lehetne nemzeti ünnep, az áprilisi törvények miatt, de a többi nemzeti katasztrófa.
Az a jó, hogy mindenki megtalálhatja benne, hogy ő mire emlékszik, vagy nem emlékszik és hogyan; van, aki a rebellióra, van aki az alkotmányos törvényekre, van, aki a katonai heroizmusra; van aki Széchenyire, van aki Kossuthre, van aki Windischgrätzre; van aki kokárdásan, van aki anélkül; van aki a gyereke szereplése miatt kényszerből, van aki ambivalensen, van aki sehogy.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 153
13 642
113
Le kellene már szakadni a 48-49-es polgárháborúról, ami a magyarságnak semmi jót nem hozott. Április 11-e lehetne nemzeti ünnep, az áprilisi törvények miatt, de a többi nemzeti katasztrófa.
Badarság. Nem maga a forradalom nemzeti katasztrófa a magyarok számára, hanem ahogyan a Kiegyezés után sikerult elfecsérelni és lényegében lenullázni annak pozitív nemzetkozi viszhangját. Másoknak is voltak hasonló kudarcosan sikeredet fellépéseik - leginkább a lengyeleknek. És pont a lengyelek jó példája annak, hogynan tudják ezek által saját magukat propagálni.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 092
20 677
113
Mindig is mélységesen sajnáltam Görgeit, amiért Kossuth alaptalan szardobálása miatt sokan megvetették őt. :(
Kossuthnak elévülhetetlen érdeme volt az ország összerántásában, a hadsereg felállításában.
Nem kellett volna beleszólnia mondjuk föltétlenül mindenbe, de a ló másik oldalára se essünk,
hogy ő lesz minden gonosz forrása.
Nem feltétlenül Neked szántam, csak jó pár Kossuth ilyen+olyan volt hangzott el mostanában.
 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 802
4 966
113
1848. Nem sokat emlegetett előzmények. Horvát-magyar viszony, horvát szemszögből:

1845 július: A Zágráb Vármegyei nemzetgyűlésen botrány robbant ki, mivel aláíráshamisítássorozatra derült fény, aminek eredményeképp több magyar és kevesebb horvát nacionalista vehetett részt a nemzetgyűlésen, ezen felül a király utasítására az 1835-ös nemességi listát alapulvéve mentek ki a meghívók, amik szintén a magyaroknak kedveztek. Július 28-án kezdett ülésezni a nemzetgyűlés, ami másnap a Szent Márk téren vérengzésbe fajult este hét órakor. Az első lövést állítólag a tér sarkán álló magyar ügyvéd házából adták le. Az eseményt magyarellenes zavargásként tartják számon Horvátországban, az áldozatokat emlékműve van Zágrábban, ők a "júliusi áldozatok", 13 halott, 27 sebesült, köztük Mirko Bogovic, Kőrös Vármegye táblabírája. A temetés a "magyar hegemónia" elleni küzdelem demonstrációjaként tartják számon és számos más kisebbség is képviseltette magát rajta, és hangot adott nézeteinek.

1848 március 17/22/25-én nemzetgyűlést tartanak Zágrábban, aminek eredményeként megszületik a horvát 30 pont, aminek a teljesítését I. Ferdinánd megígéri. A követelések között volt Jellasics bánná kinevezése, a horvát állam működésének megreformálása, függetlenítése a Magyar Királyságtól pénzügyi, oktatási és nyelvi ügyekben, valamint szólásszabadságot, törvény előtti egyenlősége, általános választójogot, a nemesi előjogok és a jobbágyság eltörlését.
1848 március 23-án I. Ferdinánd Jellasicsot kinevezi horvát bánná, április 8-án Bécsben leteszi az esküt, április 25-én bejelenti a jobbágyság eltörlését, június 5-én Zágrábban van a hivatalos beiktatási ceremónia. Másnap nyitják meg a horvát parlament ülését, június 9-re megszületik a parlament 18 pontja, ami újraszabályozza Horvátország, Dalmácia és Szlavónia viszonyát a Magyar Királysággal, új kormányzati struktúrát, és a horvát nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Erre I. Ferdinánd másnap visszavonja Jellsics minden tisztségét, de erről nem értesítették a horvát felet. 1848 június 19-én Jellasics az uralkodó elé terjeszti a Parlament követelését a császárság átalakítását egyenlő államok konföderációjává. Ferdinánd István főherceget nevezi ki mediátornak a magyar-horvát-szlavón-dalmát mediációra. Június 20-án kiderül, hogy az uralkodó visszavonta Jellasics minden tisztségét, ezért a horvát nemzetgyűlés másnap rendkívüli intézkedéseket hoz: népfelkelést hirdetnek és 35000 horvát határőrt visszahívnak Itáliából. Jellasics lehűti a forradalmi hevületet, és a parlament tárgyal István főherceggel, a parlament nulladik követelése a Jellasics tisztségeinek visszavonását kihirdető rendelet azonnali visszavonása. István főherceg Jellasicsot Bécsbe hívja tárgyalni, amihez a horvát nemzetgyűlés július 1-én egy 11 pontos utasítást/követelést ad.

A horvátok 11 pontja:

1. Semmisíttessenek meg a magyar kormánynak reájuk nézve sérelmes rendeletei, a mostani ideiglenes helyi kormányzat erősíttessék meg, jövőre pedig egy országos hatóság (derzavno viece) engedélyeztessék a bán elnöklete alatt, melynek tanácsnokait a bán előterjesztésére a felség nevezi ki. E hatóság a bécsi kormánynak lenne alárendelve; s egészen függetlenül a magyar miniszteriumtól, a tartománygyülésnek felelős.
2. A pénz-, had- és kereskedelem ügyeit az egész birodalomra nézve egy felelős összminiszterium vigye Bécsben.
3. A határőrvidék polgári ügyekben az országos hatóság alatt álljon, a királyságok katonai parancsnoka a bán legyen.
4. A hivatalos nyelv nemzeti legyen.
5. Az összbirodalommal való viszonyok tekintetében Horvátország aláveti magát a központi birodalmi gyülésnek, s e czélból oda négy követet küld.
6. Dalmáczia egyesittessék a horvát-szlavon királysággal, a szerb vajdaság Alsó-Steyermark, Karinthia, Krajna, Isztria és Görcz hozassanak szorosabb viszonyba a Kapcsolt-Részekkel.
8. A magyar királyság népeivel való barátságos viszonyt a pragmatica-sanctió értelmében s a magyar korona alatt élő minden nemzetiségek szabadsága, egyenlősége és testvérisége alapján továbbra is fenn kivánják tartani. De hogy miképen történjék ez meg, ezen országok nemzete azután fogja meghatározni, midőn ezen igazságos kivánatai ő felségétől teljesittetnek, s Magyarország valódi helyzete az összállammal szemben világosan kivehető leend.
8. Az országos hivatalnokokat a király helyett a bán nevezze ki, utólagos megerősités mellett.
9. Mig az uj törvénykezési rend életbe nem lép: a magyar főtörvényszékekre felebbezni ne lehessen.
10. Kulmer Ferencz a fölség oldalához a királyságok képviselőjéül választatik.
11. Pozsega, Verőcze és Szerémmegyék, a gradiskai és péterváradi ezredek; továbbá a fiumei, buccari-i és tengerparti kerületek, Horvátország kiegészitő részeit képezzék.

A 11 pontos követelés a magyar kormánynál kiveri a biztosítékot, július 4-én hivatalosan háborúval fenyegetik meg Horvátországot, ha nem állnak el követeléseiktől, a horvát nemzetgyűlés azonnal pénzt és értékeket kezd gyűjteni a hadsereg felfegyverzésére. Július 6-án közhírré teszik az egész országban a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások állását és a magyar fenyegetéseket. Szlavóniában és Syrmiában magyar felforgatók kezdenek tevékenykedni, ezért Jellasics odautazik, hogy nyivános beszédeket tartson és tájékoztassa a lakosságot arról, hogy miért harcolnak.

1848 július 29-én Bécsben találkozik Jellasics és Battthyány, de mivel a horvát nemzetgyűlés 11 pontját Batthyány nem fogadja el, a két vezető úgy válik el, hogy akkor hadban állnak egymással. Ferdinánd király csak szeptember 6-án vonta vissza a korábbi rendeletét mi szerint Jellasicsot minden tisztségétől megfosztja, amikor már egyértelmű volt, hogy 5 nap múlva Jellasics átlépi a magyar határt.


 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 802
4 966
113
És, hogy legyen egy kis színes is, nem Kadhafi volt az első, aki női testőrséget tartott,
Jellasics 1848 július 11-én Križevacban szállt meg, és ez alatt a helyi női gárda őrizte a házát. A Križevaci női gárda az egyetlen hivatalosan bejegyzett kizárólag női történelmi katonai alakulat.

Hrvatske_povijesne_vojne_postrojbe_072012_001_roberta_f.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 802
4 966
113
A Križevačiak Jellasics fogadására egy ágyút öntöttek, amit neki is adományoztak, hogy azzal is védje az országot, a bán fogadásakor a főtéren díszlövést adtak le, amitől az összes ház ablaka kitörött, volt is nagy riadalom, talán ezért is gondolták, hogy az álmát őrizni kell, ezért is alakult a gárda 4 nemesasszonyból. Az ágyút a magyar honvédség az ütközetek során zsákmányolta, a horvátok szerint ma Budapesten őrzik, akár a kvíz topikba is mehetne: Ki tudja hol? :)
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 577
11 179
113
Kossuthnak elévülhetetlen érdeme volt az ország összerántásában, a hadsereg felállításában.
Nem kellett volna beleszólnia mondjuk föltétlenül mindenbe, de a ló másik oldalára se essünk,
hogy ő lesz minden gonosz forrása.
Nem feltétlenül Neked szántam, csak jó pár Kossuth ilyen+olyan volt hangzott el mostanában.
Természetesen vannak el nem évülő tettei. A másik serpenyőben viszont ott van Görgei gyalázása és az, hogy miután bevitte az országot a húsdarálóba, fogta magát és lelépett, aztán éldegélt 92 éves koráig…
 
  • Tetszik
Reactions: Venom85

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 834
24 235
113
Kossuthnak elévülhetetlen érdeme volt az ország összerántásában, a hadsereg felállításában.
Nem, Kossuthnak egy dologban volt csak elévülhetetlen érdeme. Abban, hogy a szarkavarása miatt 20 évvel később jött el a kiegyezés, és feleslegesen elesett, vagy súlyosan megsebesült többszázezer ember.
hogy ő lesz minden gonosz forrása.
Pedig alapvetően az volt, egy köztörvényes politikai kalandor. Kinek kinek oldaltól függően a kor Orbána vagy Gyurcsánya, aki a reálpolitikusokat félre állította.
el nem évülő tettei
Nyilván, de sajnos meghalt, így már nem felelősségre vonható érte.
 

kelepisti

Well-Known Member
2010. május 5.
2 926
8 287
113
Nem, Kossuthnak egy dologban volt csak elévülhetetlen érdeme. Abban, hogy a szarkavarása miatt 20 évvel később jött el a kiegyezés, és feleslegesen elesett, vagy súlyosan megsebesült többszázezer ember.

Pedig alapvetően az volt, egy köztörvényes politikai kalandor. Kinek kinek oldaltól függően a kor Orbána vagy Gyurcsánya, aki a reálpolitikusokat félre állította.

Nyilván, de sajnos meghalt, így már nem felelősségre vonható érte.
Kossuth hazafi volt a mérleg egyik serpenyőjében, a másikban pedig köztörvényes bűnöző - ez a két szélsősége. Ugyanakkor tény, hogy a trónfosztás valamint a katonai műveletekbe belepofázás tette a szabadságharc végét ilyen tragikussá.
A kiegyezés utáni tevékenysége enyhén szólva már nem szolgálta a magyarság érdekeit.
 
  • Tetszik
Reactions: Halfdan and Blitz97

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 834
24 235
113
Kossuth hazafi volt
Egész pontosan annak tartotta magát. Mondjuk nem szeretem ezt senkitől elvitatni. Egy bajom viszont van ezzel, mégpedig az, hogy talán még Rákosi is, de Kádár biztosan hazafinak tartotta magát, aki meg volt róla győződve, hogy tettei a magyarság érdekeit szolgálják. Ez önmagában még nem mond semmit.
Kényelmes ilyenkor amúgy azt mondani, hogy, jót akart csak, de ma már tudjuk, csak ezzel van egy ici-pici gondom, ami miatt ketté szoktam választani ezeket az embereket.
Az adott korszakban mennyire volt látható, hogy milyen következményei lesznek a tetteiknek.
Nos itt élesen elválik egymástól három nagy csoport.
Az első, akik hoztak egy döntést, amiről akkor nem lehetett tudni, hogy jó vagy rossz, és így utólag tudjuk, hogy rossz lett.
Kedvenc példám Szapolyai akiről biztos, hogy jót akart, és valóban a nemzet hasznát kereste. Valószínűleg még jobban is, mint Ferdinánd. Mégis a döntése, hogy a törökhöz fordul elhozta a Hódoltságot. Ennél most részletesebben nem mennék bele, remélem érthető, hogy mire gondolok.
A második, akik már az adott korszakban is láthatták, hogy milyen kifutásai lehetnek annak amit tesznek, és útközben változtattak a döntésükön, pozitív vagy negatív irányba.
Pozitívra remek példa Károlyi. Mármint aki a Majtényi síkon letette a fegyvert, ezzel megmentve a Rákóczi féle felkelés eredményeit-
Negatívra Rákóczi, aki megrészegülvén önnön hatalmától, az elérhető maximális cél elérése után már akkor is láthatóan irreális célokért kezdett kűzdeni, aminek a vége az lett, hogy török csapatokat irányított magyarhon ellen.
És a harmadik, amibe Kossuth is tartozott, akiknek pontosan tudniuk kellett volna, hogy amit csinálnak káros, életveszélyes, és még a legjobb esetben is kétes a kimenetele, csak fontosabb volt nekik a saját egójuk mint a nemzet érdeke.
Ugyanakkor tény, hogy a trónfosztás valamint a katonai műveletekbe belepofázás tette a szabadságharc végét ilyen tragikussá.
Eleve a működése az, ami miatt kitört a "szabadságharc" aminek valójában sem társadalmi támogatottsága, sem realitása nem volt.
A trónfosztás már csak végérvényesen predesztinálta azt, hogy hogyan fog végetérni, a belepofázásai meg csak meggyorsították a dolgot.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 092
20 677
113
Nem, Kossuthnak egy dologban volt csak elévülhetetlen érdeme. Abban, hogy a szarkavarása miatt 20 évvel később jött el a kiegyezés, és feleslegesen elesett, vagy súlyosan megsebesült többszázezer ember.

Pedig alapvetően az volt, egy köztörvényes politikai kalandor. Kinek kinek oldaltól függően a kor Orbána vagy Gyurcsánya, aki a reálpolitikusokat félre állította.

Nyilván, de sajnos meghalt, így már nem felelősségre vonható érte.
Sarkos vagy. Én sem kedvelem különösebben - inkább Széchenyi-párti lettem volna.

Bárhogyan is, de sokkal-sokkal szegényebbek lennénk ha nem lett volna 48, úgy-ahogy megtörtént.
 
  • Tetszik
Reactions: Blitz97

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 834
24 235
113
Sarkos vagy. Én sem kedvelem különösebben - inkább Széchenyi-párti lettem volna.

Bárhogyan is, de sokkal-sokkal szegényebbek lennénk ha nem lett volna 48, úgy-ahogy megtörtént.
Mintegy 230 ezer négyzetkilométerrel nagyobbak, és min 5 millióval többen lennénk.
Szóval nem, nem lennénk sokkal szegényebbek
 

kelepisti

Well-Known Member
2010. május 5.
2 926
8 287
113
Egész pontosan annak tartotta magát. Mondjuk nem szeretem ezt senkitől elvitatni. Egy bajom viszont van ezzel, mégpedig az, hogy talán még Rákosi is, de Kádár biztosan hazafinak tartotta magát, aki meg volt róla győződve, hogy tettei a magyarság érdekeit szolgálják. Ez önmagában még
Gyakorlatilag szinte egyetlen vezetőről sem lehet leírni,hogy nem volt hazafi (még Szálasi sem), Más kérdés, hogy ki -mit értett hazafiság alatt, meg ez szubjektív a saját valója miatt.
Én a 48-49-es történések pozitívumát a kiegyezésben látom. Egyébként erre mindig Ezer Weizman izraeli miniszterelnök mondatai csengenek fülemben. Ha nincs holokauszt, nem volna Izrael. És igaza van. Egyébként ez volt nálunk is aká 48-49-et akár 56-ot nézzük, mert 56 nélkül nem mi lettünk volna a legvidámabb barak.
Ugyanakkor 48-49 eleve nem lehetett sikeres, hiszen a Szent Szövetség megvolt, tehát Ausztria és Oroszország egyezménye megakadályozta bármely nemzeti törekvés sikerre vitelét.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
38 586
74 596
113
Fokozott hanghatás podcast:
A tatárjárás átértékelése az új régészeti leletek tükrében...

Egy virágzó és gazdag Árpád-kori Magyarországról tanúskodnak azok a régészeti leletek, amelyek az elmúlt több mint 10 esztendőben a kiskunsági Szank, illetve a Bugac-pétermonostori tájegység környékén kerültek elő. A terület az 1241-42-es mongol betörés idején szinte teljesen elpusztult, lakóit elhurcolták vagy lemészárolták. A feltárás eddigi eredményei azt is bizonyítják, hogy a korábbi felfogással szemben, - miszerint a falvak és kőfallal nem védett városok lakói a mocsarakba és erdőkbe menekültek a tatár hordák elől, - a magyarok nagyon sok helyen bátran felvették a kilátástalan küzdelmet a megszállókkal szemben. Mai vendégünk dr. Rosta Szabolcs, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója felhívta a figyelmünket arra is, hogy az előkerülő régészeti leletek tükrében át kell értékelnünk a korabeli Magyarországról alkotott képünket...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby