Mindig mondom, hogy 48 is lehet máshova futott volna ki, ha a magyar politika nem szrik1848. Nem sokat emlegetett előzmények. Horvát-magyar viszony, horvát szemszögből:
1845 július: A Zágráb Vármegyei nemzetgyűlésen botrány robbant ki, mivel aláíráshamisítássorozatra derült fény, aminek eredményeképp több magyar és kevesebb horvát nacionalista vehetett részt a nemzetgyűlésen, ezen felül a király utasítására az 1835-ös nemességi listát alapulvéve mentek ki a meghívók, amik szintén a magyaroknak kedveztek. Július 28-án kezdett ülésezni a nemzetgyűlés, ami másnap a Szent Márk téren vérengzésbe fajult este hét órakor. Az első lövést állítólag a tér sarkán álló magyar ügyvéd házából adták le. Az eseményt magyarellenes zavargásként tartják számon Horvátországban, az áldozatokat emlékműve van Zágrábban, ők a "júliusi áldozatok", 13 halott, 27 sebesült, köztük Mirko Bogovic, Kőrös Vármegye táblabírája. A temetés a "magyar hegemónia" elleni küzdelem demonstrációjaként tartják számon és számos más kisebbség is képviseltette magát rajta, és hangot adott nézeteinek.
1848 március 17/22/25-én nemzetgyűlést tartanak Zágrábban, aminek eredményeként megszületik a horvát 30 pont, aminek a teljesítését I. Ferdinánd megígéri. A követelések között volt Jellasics bánná kinevezése, a horvát állam működésének megreformálása, függetlenítése a Magyar Királyságtól pénzügyi, oktatási és nyelvi ügyekben, valamint szólásszabadságot, törvény előtti egyenlősége, általános választójogot, a nemesi előjogok és a jobbágyság eltörlését.
1848 március 23-án I. Ferdinánd Jellasicsot kinevezi horvát bánná, április 8-án Bécsben leteszi az esküt, április 25-én bejelenti a jobbágyság eltörlését, június 5-én Zágrábban van a hivatalos beiktatási ceremónia. Másnap nyitják meg a horvát parlament ülését, június 9-re megszületik a parlament 18 pontja, ami újraszabályozza Horvátország, Dalmácia és Szlavónia viszonyát a Magyar Királysággal, új kormányzati struktúrát, és a horvát nyelv használatát hivatalos nyelvként.
Erre I. Ferdinánd másnap visszavonja Jellsics minden tisztségét, de erről nem értesítették a horvát felet. 1848 június 19-én Jellasics az uralkodó elé terjeszti a Parlament követelését a császárság átalakítását egyenlő államok konföderációjává. Ferdinánd István főherceget nevezi ki mediátornak a magyar-horvát-szlavón-dalmát mediációra. Június 20-án kiderül, hogy az uralkodó visszavonta Jellasics minden tisztségét, ezért a horvát nemzetgyűlés másnap rendkívüli intézkedéseket hoz: népfelkelést hirdetnek és 35000 horvát határőrt visszahívnak Itáliából. Jellasics lehűti a forradalmi hevületet, és a parlament tárgyal István főherceggel, a parlament nulladik követelése a Jellasics tisztségeinek visszavonását kihirdető rendelet azonnali visszavonása. István főherceg Jellasicsot Bécsbe hívja tárgyalni, amihez a horvát nemzetgyűlés július 1-én egy 11 pontos utasítást/követelést ad.
A 11 pontos követelés a magyar kormánynál kiveri a biztosítékot, július 4-én hivatalosan háborúval fenyegetik meg Horvátországot, ha nem állnak el követeléseiktől, a horvát nemzetgyűlés azonnal pénzt és értékeket kezd gyűjteni a hadsereg felfegyverzésére. Július 6-án közhírré teszik az egész országban a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások állását és a magyar fenyegetéseket. Szlavóniában és Syrmiában magyar felforgatók kezdenek tevékenykedni, ezért Jellasics odautazik, hogy nyivános beszédeket tartson és tájékoztassa a lakosságot arról, hogy miért harcolnak.
1848 július 29-én Bécsben találkozik Jellasics és Battthyány, de mivel a horvát nemzetgyűlés 11 pontját Batthyány nem fogadja el, a két vezető úgy válik el, hogy akkor hadban állnak egymással. Ferdinánd király csak szeptember 6-án vonta vissza a korábbi rendeletét mi szerint Jellasicsot minden tisztségétől megfosztja, amikor már egyértelmű volt, hogy 5 nap múlva Jellasics átlépi a magyar határt.
bele a magyar korona alatt élő nemzetiségek képébe.
És lehet az OMM is ugyan így nem a szemétdombon végezte volna, Ha Ferenc Ferdinánd nem
hal meg és végigviszi a dualista monarchia átalakítását triarchistává (van ilyen szó?) .
