Magyarország ipara

Gratulálok, akkor hova kéne menni vásárolni?
A Príma helyenként a SPAR-nal is drágább, ami alsó hangon 20-30%-kal van ezek árszintje felett.
Ok, minőségibb cucc csak ebben a kettőben van, de aki nem akar / nem telik rá?
Ahh...én csak az eredeti felvetésre válaszoltam, Tehát még1x: minden ország gazdaságának fontos az erős hazai és külföldre kinyúló kereskedelmi láncok kialakitása és versenyképesség növelése olcsó árakkal és minden ország számára kevésbé jó függeni kiszolgáltatottá válni külföldi élelmiszerláncoktól és elesni a profittól (pártoktól függetlenül)...az, hogy ki hova megy most Magyarországon meg mennyi a budget löncshús a kópban az nem volt téma
 
Pedig egy elvtelen tróger,már csak az elhíresült aranyköpéséből kiindulva. Ne azt figyeljék amit mondok,hanem azt,amit csinálok.
Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Bethlen Gábor
A Matolcsy vezette MNB után is szabadon... : )

A politika, főleg a diplomácia erről szól. Teljesen más ennek a megítélése a kül- és a belpol területén. Ebből fakadóan egy olyan politikus, aki a földön áll, nagyon jól tudja, hogy minden fronton egyszerre előrehaladni nem lehet, sőt taktikai visszavonulások is szükségesek. Szóval magával a kijelentéssel még egyet is lehet érteni, főleg ha olyan helyen hangzik el, ahol "el kell hangozzon", de...

Ez viszont már inkább belpol, de nekem nem ez a mondat fáj, hanem az, hogy úgy csináltak sokan - és ezt Vektor is elhitte bizonyosan -, mintha '17 után minden olyan jó lett volna, hogy a gazdaságpolitikai elgondolásaikat nem lenne szükséges igazítani a jövőhöz, pontosabban a mindennapok aktualitásához (ez egyébként a jegybankra is igaz, mielőtt valaki mást lát bele ebbe a mondanivalóba, mivel a FED-et '18-ban nem "követték le", ami egy komoly hiba volt).
Magyarország a '08-as válságot és előzményeit valamikor 14-15-re sikerült ledolgoznia. Az ezt követő fellendülést nem az ellenzék által szajkózott uniós pénzek okozták egyedülállóan, hanem pl. az energiahordozók árának drasztikus csökkenése, amiből az olajhoz nem volt közünk, míg a gáznál igen (magyar-felvidéki interkonnektor üzembehelyezése '13-ban), vagy éppen a magyar gazdaság kifehéredése, ami egyébként letagadhatatlan (áfarés). Az a gazdaságpolitika, amit a fidesz képviselt, a háború nélkül úgy '30-'32-re valóban egy sikertörténet is lehetett volna, csak az a baj, hogy a szomszédban lévő háborús kockázatokat, illetőleg annak kihatásait, jelentősen alábecsülték, s ezért vagyunk most ott, ahol vagyunk.* Egyébként az elmúlt 4-5 évben "folyamatosan" játszottak a 19-re lapot húzással, csak megjegyezném...
Itt most jön 3-5 év ebből a rossz helyzetértékelésből fakadóan, ami nagyon nehéz lesz. Azt se szabad elfelejteni, hogy mikor Szijjártó aláírta a megállapodást az orosz gázról, arról beszélt, hogy ez sokkal jobb, mint a korábbi megállapodás. Ugye azóta kiderült, hogy nem jobb, csak a korábbi, "soha" vissza nem térő időszak idején lett volna az ez a kijelentés érvényes.
Meg még nagyon sok mindenről lehetne írni... De a kiindulópont a közöshitelfelvétel volt, amiben tökéletesen egyet lehet érteni - nemzeti szemszögből - a kormánnyal. Három út lehetséges: a föderális európa, a "nemzetek európája", vagy a kilépés. Szóval ezek mentén tessenek elhelyezni ezt a kérdést is.
 
  • Tetszik
Reactions: yangwenli
Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Bethlen Gábor
A Matolcsy vezette MNB után is szabadon... : )

A politika, főleg a diplomácia erről szól. Teljesen más ennek a megítélése a kül- és a belpol területén. Ebből fakadóan egy olyan politikus, aki a földön áll, nagyon jól tudja, hogy minden fronton egyszerre előrehaladni nem lehet, sőt taktikai visszavonulások is szükségesek. Szóval magával a kijelentéssel még egyet is lehet érteni, főleg ha olyan helyen hangzik el, ahol "el kell hangozzon", de...

Ez viszont már inkább belpol, de nekem nem ez a mondat fáj, hanem az, hogy úgy csináltak sokan - és ezt Vektor is elhitte bizonyosan -, mintha '17 után minden olyan jó lett volna, hogy a gazdaságpolitikai elgondolásaikat nem lenne szükséges igazítani a jövőhöz, pontosabban a mindennapok aktualitásához (ez egyébként a jegybankra is igaz, mielőtt valaki mást lát bele ebbe a mondanivalóba, mivel a FED-et '18-ban nem "követték le", ami egy komoly hiba volt).
Magyarország a '08-as válságot és előzményeit valamikor 14-15-re sikerült ledolgoznia. Az ezt követő fellendülést nem az ellenzék által szajkózott uniós pénzek okozták egyedülállóan, hanem pl. az energiahordozók árának drasztikus csökkenése, amiből az olajhoz nem volt közünk, míg a gáznál igen (magyar-felvidéki interkonnektor üzembehelyezése '13-ban), vagy éppen a magyar gazdaság kifehéredése, ami egyébként letagadhatatlan (áfarés). Az a gazdaságpolitika, amit a fidesz képviselt, a háború nélkül úgy '30-'32-re valóban egy sikertörténet is lehetett volna, csak az a baj, hogy a szomszédban lévő háborús kockázatokat, illetőleg annak kihatásait, jelentősen alábecsülték, s ezért vagyunk most ott, ahol vagyunk.* Egyébként az elmúlt 4-5 évben "folyamatosan" játszottak a 19-re lapot húzással, csak megjegyezném...
Itt most jön 3-5 év ebből a rossz helyzetértékelésből fakadóan, ami nagyon nehéz lesz. Azt se szabad elfelejteni, hogy mikor Szijjártó aláírta a megállapodást az orosz gázról, arról beszélt, hogy ez sokkal jobb, mint a korábbi megállapodás. Ugye azóta kiderült, hogy nem jobb, csak a korábbi, "soha" vissza nem térő időszak idején lett volna az ez a kijelentés érvényes.
Meg még nagyon sok mindenről lehetne írni... De a kiindulópont a közöshitelfelvétel volt, amiben tökéletesen egyet lehet érteni - nemzeti szemszögből - a kormánnyal. Három út lehetséges: a föderális európa, a "nemzetek európája", vagy a kilépés. Szóval ezek mentén tessenek elhelyezni ezt a kérdést is.
Olyan szinten hazavágta a gazdaságot,hogy alsó hangon 10-15 év lenne rendbe tenni. Mezőgazdaság,feldolgozóipar.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and tonyo
Olyan szinten hazavágta a gazdaságot,hogy alsó hangon 10-15 év lenne rendbe tenni. Mezőgazdaság,feldolgozóipar.
Mi vágta haza a gazdaságot?
Az energiahordozók árának elszállása, amiből következően minden drágul, az ipar leépül.

Hogy lehetett volna a békeidőben '14-'21 mást folytatni? Bizonyosan. Erre írtam azt, hogy nem értékelték újra a helyzetet, mikor azt szükséges lett volna (~'18). Magyar iparról a 2010 realitásai alapján szabad és kell írni, ha a jelenlegi vezetés felelősségét firtatja az ember. '18 előtt két fő hiba mindenképpen volt szvsz: a devizahitelek túl kései kivezetése, illetve az állami termőföldek privatizálásának módja. Szerintem volt egy harmadik is, még pedig az, hogy a magánnyugdíjpénztárakat már '11-ben államosítani kellett volna és nullás költségvetést fenntartani, legalább '15-ig (innentől egy deflációs időszak volt, ami viszont az enerigiahordozóknak volt köszönhető).
Utólag könnyű okoskodni, hogy a külkermérleget előnyben kellett volna részesíteni az elejétől kezdve, s a '15 utáni lehetőségeket az energiahordozók (akkor alacsony ára ellenére is) erőteljesen tovább kellett volna javítani (majdnem 10 milliárd euró többlet volt a csúcs) különböző energiahatékonysági beruházások formájában.
Abban tudok még egyetérteni, hogy miután költségvetési tér nyílt, az import kitettség csökkentésére egyéb területeken (-energia), arra jobban kellett volna koncentrálni, főleg az élelmiszerekkel összefüggésben. Csak ugye itt az a baj, hogy adott egy maximális keret (bevétel + 3%-os hiány), amivel lehet gazdálkodni, s ebből kell megtenni azt amit lehet, nem azt, amit kell. Ilyenkor döntéseket kell hozni. Ezek a döntések nem voltak megfelelőek a mai szemmel, így a kérdés inkább az, hogy az akkorival mekkora volt ezekben a hiba?
 
Mi vágta haza a gazdaságot?
Az energiahordozók árának elszállása, amiből következően minden drágul, az ipar leépül.

Hogy lehetett volna a békeidőben '14-'21 mást folytatni? Bizonyosan. Erre írtam azt, hogy nem értékelték újra a helyzetet, mikor azt szükséges lett volna (~'18). Magyar iparról a 2010 realitásai alapján szabad és kell írni, ha a jelenlegi vezetés felelősségét firtatja az ember. '18 előtt két fő hiba mindenképpen volt szvsz: a devizahitelek túl kései kivezetése, illetve az állami termőföldek privatizálásának módja. Szerintem volt egy harmadik is, még pedig az, hogy a magánnyugdíjpénztárakat már '11-ben államosítani kellett volna és nullás költségvetést fenntartani, legalább '15-ig (innentől egy deflációs időszak volt, ami viszont az enerigiahordozóknak volt köszönhető).
Utólag könnyű okoskodni, hogy a külkermérleget előnyben kellett volna részesíteni az elejétől kezdve, s a '15 utáni lehetőségeket az energiahordozók (akkor alacsony ára ellenére is) erőteljesen tovább kellett volna javítani (majdnem 10 milliárd euró többlet volt a csúcs) különböző energiahatékonysági beruházások formájában.
Abban tudok még egyetérteni, hogy miután költségvetési tér nyílt, az import kitettség csökkentésére egyéb területeken (-energia), arra jobban kellett volna koncentrálni, főleg az élelmiszerekkel összefüggésben. Csak ugye itt az a baj, hogy adott egy maximális keret (bevétel + 3%-os hiány), amivel lehet gazdálkodni, s ebből kell megtenni azt amit lehet, nem azt, amit kell.
Pont a mezőgazdaság lehetett volna a kitörés,de a 12 év arra volt elég,hogy egymás közt szétosszák a földeket,és kasszírozzák a támogatást. Alig néhány magyar beruházás történt az élelmiszer és feldolgozóiparban,a java külföldi volt. Nézz körül bármilyen üzletben,és az áruk 80%-a import. Ami ráadásul a rendkívül értékálló forint jóvoltából folyamatosan drágul.
 
Pont a mezőgazdaság lehetett volna a kitörés,de a 12 év arra volt elég,hogy egymás közt szétosszák a földeket,és kasszírozzák a támogatást. Alig néhány magyar beruházás történt az élelmiszer és feldolgozóiparban,a java külföldi volt. Nézz körül bármilyen üzletben,és az áruk 80%-a import. Ami ráadásul a rendkívül értékálló forint jóvoltából folyamatosan drágul.
Nem volt rá abban a formában tér, ahogyan Ön gondolja.
Ha megfeszítette volna magát az ország, akkor '14-es eu-s költségvetéstől meg lehetett volna azt csinálni, amit a mostanitól akarnak, ti. 80%-os maximális társfinanszírozást mellé tenni ezekhez a pénzekhez (az előző időszakban a minimális 20%-volt, de ha tévedek majd kijavítanak). A mezőgazdaság részaránya, csak a feldolgozóiparral és a turizmussal együtt magas a hazai GDP-ben, ebből a háromból a turizmus nagyon sokat kapott az elmúlt időszakban (túl sokat szvsz). A vidék Magyarországa számára - ahol a lakosság többsége él- bizonyosan érzékelhetőbb hatása lehetett volna, de a jelenlegi helyzetben, ez sem jelentene megoldást.
Egyébként ne értsen félre, szerintem is keveset költöttek vidékfejlesztésre, s azt tudva tudom, hogy azt se kellőképpen ellenőrizték.

Szerk.: A hazai élelmiszeripari szereplők már a Magyar Élelmiszerkönyv "minimális" változtatása miatt is sírtak, s évekig írattak fizetett cikkeket különféle hazai lapokba...
 
Pont a mezőgazdaság lehetett volna a kitörés,de a 12 év arra volt elég,hogy egymás közt szétosszák a földeket,és kasszírozzák a támogatást. Alig néhány magyar beruházás történt az élelmiszer és feldolgozóiparban,a java külföldi volt. Nézz körül bármilyen üzletben,és az áruk 80%-a import. Ami ráadásul a rendkívül értékálló forint jóvoltából folyamatosan drágul.
Ezen lehetne javítani csak kötelezővé kellene tenni az áruházláncokban, hogy az élelmiszerek 70%-a Magyarországon előállított kell legyen.
 
Már az is jelentene valamit, hogy ahogy Korzikán, hogy a helyi élelmiszereket előrébb sorolnák a polcokon...
Nem tudom mennyire szólhatsz bele egy magáncég polcrendezési szokásaiba, valamnnyire biztosan, de ha jovő nyárra minimum 50% kellene legyen, 2023 végre meg 70-80% és ezt időben tudatnák, hogy legyen idő felkészülni az áruháznak is, akkor megoldható minden oldalon.
 
Nem volt rá abban a formában tér, ahogyan Ön gondolja.
Ha megfeszítette volna magát az ország, akkor '14-es eu-s költségvetéstől meg lehetett volna azt csinálni, amit a mostanitól akarnak, ti. 80%-os maximális társfinanszírozást mellé tenni ezekhez a pénzekhez (az előző időszakban a minimális 20%-volt, de ha tévedek majd kijavítanak). A mezőgazdaság részaránya, csak a feldolgozóiparral és a turizmussal együtt magas a hazai GDP-ben, ebből a háromból a turizmus nagyon sokat kapott az elmúlt időszakban (túl sokat szvsz). A vidék Magyarországa számára - ahol a lakosság többsége él- bizonyosan érzékelhetőbb hatása lehetett volna, de a jelenlegi helyzetben, ez sem jelentene megoldást.
Egyébként ne értsen félre, szerintem is keveset költöttek vidékfejlesztésre, s azt tudva tudom, hogy azt se kellőképpen ellenőrizték.
Lehetett volna,csak egyszerűbb volt simliskedni a pénzekkel,mint termelő beruházásba invesztálni. A turizmus is olyan szinten ki lett sajátítva a haveri körön belül,hogy arcpirító. A rendszerszintű korrupciótól lehetetlen bármilyen érdemi vidékfejlesztést végrehajtani.
 
  • Szomorú
Reactions: LMzek 2.0
Nem tudom mennyire szólhatsz bele egy magáncég polcrendezési szokásaiba, valamnnyire biztosan, de ha jovő nyárra minimum 50% kellene legyen, 2023 végre meg 70-80% és ezt időben tudatnák, hogy legyen idő felkészülni az áruháznak is, akkor megoldható minden oldalon.
Azt én nem tudom, hogy mennyire lehet beleszólni, hogy milyen termékpalettája lehet egy cégnek, viszont azt tudom, hogy a helyi élelmiszerek esetén az előresorolás megoldható (a bolt első felében a hazai míg hátrébb a külföldiek találhatóak meg).
 
Lehetett volna,csak egyszerűbb volt simliskedni a pénzekkel,mint termelő beruházásba invesztálni. A turizmus is olyan szinten ki lett sajátítva a haveri körön belül,hogy arcpirító. A rendszerszintű korrupciótól lehetetlen bármilyen érdemi vidékfejlesztést végrehajtani.
Nálunk a vidékfejlesztés első körben úgy nézett ki, hogy nekifogtak az agroturizmusnak, hogy majd jön a német kapálni és meg fizet is érte, na nem jött, inkább ment oda a román epret szedni. Második körben egy másik programban falusi panziók épültek mint a gomba, ezekből lett élelmes embereknek akiknek volt valamennyi saját tőkéjök bazinagy lakóházaik 5 év után. Az EU-s támogatási rendszer egy igazi fos.
 
Lehetett volna,csak egyszerűbb volt simliskedni a pénzekkel,mint termelő beruházásba invesztálni. A turizmus is olyan szinten ki lett sajátítva a haveri körön belül,hogy arcpirító. A rendszerszintű korrupciótól lehetetlen bármilyen érdemi vidékfejlesztést végrehajtani.
Ha azt érti a rendszerszintű korrupció alatt, hogy balos és jobbos is visszaélhetett, azzal egyetértek, de azzal, hogy ez csak kipécézett jobbosoknak szólt, azzal nem. Ha úgy tevődik fel, hogy felülről vezérelten előnyben voltak részesítve a honi szereplők a külföldiekkel szemben, akkor ez igaz, csak ezzel nincs baj. Még így is túl sokat kaptak az idegenek, mert legalább azt a kicsit amink van, azt kellene itthon tartani.

Nálunk a vidékfejlesztés első körben úgy nézett ki, hogy nekifogtak az agroturizmusnak, hogy majd jön a német kapálni és meg fizet is érte, na nem jött, inkább ment oda a román epret szedni. Második körben egy másik programban falusi panziók épültek mint a gomba, ezekből lett élelmes embereknek akiknek volt valamennyi saját tőkéjök bazinagy lakóházaik 5 év után. Az EU-s támogatási rendszer egy igazi fos.
Székelyföldön sokat jártam, tudom miről ír.
 
Azt én nem tudom, hogy mennyire lehet beleszólni, hogy milyen termékpalettája lehet egy cégnek, viszont azt tudom, hogy a helyi élelmiszerek esetén az előresorolás megoldható (a bolt első felében a hazai míg hátrébb a külföldiek találhatóak meg).
Simán megoldható és egyszerűbben is tudod ellenőrizni, nem tiltod egyetlen külföldi termék polcratételét sem, csak 4 magyart kell melléje tegyél.
 
Ha azt érti a rendszerszintű korrupció alatt, hogy balos és jobbos is visszaélhetett, azzal egyetértek, de azzal, hogy ez csak kipécézett jobbosoknak szólt, azzal nem. Ha úgy tevődik fel, hogy felülről vezérelten előnyben voltak részesítve a honi szereplők a külföldiekkel szemben, akkor ez igaz, csak ezzel nincs baj. Még így is túl sokat kaptak az idegenek, mert legalább azt a kicsit amink van, azt kellene itthon tartani.

Ha azt érti a rendszerszintű korrupció alatt, hogy balos és jobbos is visszaélhetett, azzal egyetértek, de azzal, hogy ez csak kipécézett jobbosoknak szólt, azzal nem. Ha úgy tevődik fel, hogy felülről vezérelten előnyben voltak részesítve a honi szereplők a külföldiekkel szemben, akkor ez igaz, csak ezzel nincs baj. Még így is túl sokat kaptak az idegenek, mert legalább azt a kicsit amink van, azt kellene itthon tartani.


Székelyföldön sokat jártam, tudom miről ír.
Azt értem alatta,hogy kívülálló még a közelébe se fér semminek,a belső kör meg minden kontraktból visszaoszt.
 
Azt értem alatta,hogy kívülálló még a közelébe se fér semminek,a belső kör meg minden kontraktból visszaoszt.
Nem tudom, mivel nem láttam rá a nagyobb pályázatokra, de a "kisebbek" esetén (saját és környező emberek tapasztalata), lényegtelen volt a politikai hovatartozás, sőt, azt is le tudom írni, hogy még visszaosztás sem nevezhető általános jelenségnek.
Eleve legalább 3 területet külön kellene választani: állami, önkormányzati és magánszereplők. Szerintem a második az önkormányzatonként változó, és mint tudható, minden oldal nyert el pályázatokat. Magánszereplők esetén én arról tudok, hogy bizonyos pályázati lehetőségeknél "egyen pályázatok" születtek ("gyártószalag" jelenség), amikből a pályázatírók keresték magukat "halálra", miközben ezek egy része nem éppen kormányközeli volt... Az állami közbeszerzések az egy másik kérdés. Nem is akarom megtippelni itt a korrupció mértékét (pl. a pénzügyminisztériumnál a visszaosztás 1% volt, ahol nemrég lebuktak, míg más esetben 10-15%-ról is lehetett olvasni), viszont azt leírnám, hogy itt az a fontosabb tétel, ha tetszik, ha nem, hogy mennyi marad hazai szereplőknél, és mennyi megy külföldre "adóoptimalizálás formájában".
 
Nem tudom mennyire szólhatsz bele egy magáncég polcrendezési szokásaiba, valamnnyire biztosan, de ha jovő nyárra minimum 50% kellene legyen, 2023 végre meg 70-80% és ezt időben tudatnák, hogy legyen idő felkészülni az áruháznak is, akkor megoldható minden oldalon.
Érdekes, Ausztriában működik.. Egyébként én direkt figyelni szoktam, sőt, próbálok helyit venni pl tejtermékből, de sajnos ez sem egyszerű.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0