Szerintem a fő probléma az európai autógyártók pénzéhsége itt.
- Későn kezdek bele az átállásba, mert még az utolsó cseppeket is ki akarták sajtolni a már szétfejlesztett belsőégésű technológiából
- Amikor fejleszteni kellett, akkor a könnyebbik végét fogták meg a dolgoknak. Pl.: Még a legfrissebb ID.7 is, ami elvileg a csúcsa a VW kínálatának, milyenre sikerült már?
- Most meg, amikor éppen el kéne árasztani a piacot az új technikával, akkor olyan árréseket alkalmaznak, hogy pillanatok alatt akarják behozni az átállás költségeit. Múltkor olvastam - asszem a Merci vezetőjétől -, hogy sírt, hogy nem tudnak extra-giga-prémium hasznot realizálni az elektromosokon, hanem be kell érni az extra gigán.
Az meg hogy
sír a Ford, hogy minden autón 100.000 USD-t veszít, azon meg hagy röhögjek egy kicsit.
Min is veszít? A jóval drágább árakon, miközben OK, hogy az akkupakk drágább, de egy csomó alkatrész meg olcsóbb.
Hja kérem, hogyha a teljes átállás költségét 2-3 év alatt akarják elamortizálni, az nyilván ilyen adatokat fog hozni. Meg a könyvelést is igen-igen egyszerűsíti, mert nem kell azon okoskodni, hogy konszernen belül hogyan tüntessék el a nyereséget.
És ilyenkor lépnek színre szépen a távol-keleti gyártók, és köszönik szépen, és pofátlanul olcsón ledózerolják a piacot - még akár a veszteséget is bevállalva.
A helyzet az, hogy amíg nem hajlandóak a gyártók normális szintre levinni az elektromos - és persze a többi belsőégésű kocsi - árát addig majd jön a sírás.
Ha még időben kapcsolnak az európai gyártók, akkor lehet keresnivalójuk. De megint csak arra várnak, hogy majd az európai kormányok kihúzzák őket a szarból az ilyen-olyan támogatásokkal.
Most is azzal fenyegetik az európai muftikat, hogy ha nem lépnek, akkor felpörgetik a belsőégésűek gyártását, miközben visszafogják a EV-ét.
Még csak nem is titokban csinálják.
Kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan az EV-re való átállást? Melyik kutya lesz az erősebb?