Magyarország ipara

http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/itt_van_az_audi_ajanlata_amit_nem_fogadtak_el_a_dolgozok.3.229228.html

apa, kezdődik... Várható volt, és nem ez lesz szerintem az utolsó

Borítékolható volt már hogy elértünk egy dologban ismét a Rubicon folyó partjára.
Ismét egy lépés a felzárkózás irányában.
Ami most még lehetőség, de eddig el is kellett jutni.
Érződött már, hogy a netto 200.000 + Ft fizetések a fizikai dolgozók körében sokáig nem lesznek tarthatók a nyugati végeken.
Ahol én dolgozom, Szombathelyen, ugyanezen fizetési kategóriában, egyszerűen nincs munkaerő megtartó képessége, egy 200.000 + nettós fizetésnek sem lassan.
Várható volt az AUDI dolgozók lépése, amit követhetnek a többi cég dolgozói esetleg, a két nyugati megyében.
Az Osztrák minimálbért, mint lélektani határt emlegeti mindenki, hogy azt meg kellene kapnunk már.
Nincs munkaerő már itt, a fiatalokat meg ilyen, hazai viszonylatban nem rossz fizetéssel sem nagyon tudják megtartani.
Most meg bejelentették, két újabb kínai érdekeltségbe tartozó, autóipari beruházás jön a Nyugat Dunántúlra.
Mit is ígért anno Hende, az itt élőknek ?
25.000 új munkahelyet az autógyártásban, néhány éven belül.
Na persze, ez blőd politikusi túlzás, mert még 250 fő szabad munkaerőt sem nagyon tudnak most már toborozni errefelé.
Nem 25.000-et. :)
 
<blockquote rel="ozymandias">http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/itt_van_az_audi_ajanlata_amit_nem_fogadtak_el_a_dolgozok.3.229228.html

apa, kezdődik... Várható volt, és nem ez lesz szerintem az utolsó
Ahol én dolgozom, Szombathelyen, ugyanezen fizetési kategóriában, egyszerűen nincs munkaerő megtartó képessége, egy 200.000 + nettós fizetésnek sem lassan.
</blockquote>

Pont ezért léptem le Szombathelyről a szakközépiskola után. Tisztán láttam a tendenciát, illetve azt, hogy mik a lehetőségek...
 
Folyt köv.

http://nepszava.hu/cikk/1089372-megalazo-beremeles---sztrajkbizottsag-az-autoipari-cegnel/
 
<blockquote rel="ozymandias">http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/itt_van_az_audi_ajanlata_amit_nem_fogadtak_el_a_dolgozok.3.229228.html

apa, kezdődik... Várható volt, és nem ez lesz szerintem az utolsó

Borítékolható volt már hogy elértünk egy dologban ismét a Rubicon folyó partjára.
Ismét egy lépés a felzárkózás irányában.
Ami most még lehetőség, de eddig el is kellett jutni.
Érződött már, hogy a netto 200.000 + Ft fizetések a fizikai dolgozók körében sokáig nem lesznek tarthatók a nyugati végeken.
Ahol én dolgozom, Szombathelyen, ugyanezen fizetési kategóriában, egyszerűen nincs munkaerő megtartó képessége, egy 200.000 + nettós fizetésnek sem lassan.
Várható volt az AUDI dolgozók lépése, amit követhetnek a többi cég dolgozói esetleg, a két nyugati megyében.
Az Osztrák minimálbért, mint lélektani határt emlegeti mindenki, hogy azt meg kellene kapnunk már.
Nincs munkaerő már itt, a fiatalokat meg ilyen, hazai viszonylatban nem rossz fizetéssel sem nagyon tudják megtartani.
Most meg bejelentették, két újabb kínai érdekeltségbe tartozó, autóipari beruházás jön a Nyugat Dunántúlra.
Mit is ígért anno Hende, az itt élőknek ?
25.000 új munkahelyet az autógyártásban, néhány éven belül.
Na persze, ez blőd politikusi túlzás, mert még 250 fő szabad munkaerőt sem nagyon tudnak most már toborozni errefelé.
Nem 25.000-et. :)
</blockquote>

Miért mindent a Dunántúlra visznek? Keletebbre miért nem mennek a cégek? Ott is vannak autópályák, olyan sokat számít az, ha 200 km-rel odébb kell szállítani valamit?
 
http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/itt_van_az_audi_ajanlata_amit_nem_fogadtak_el_a_dolgozok.3.229228.html

apa, kezdődik... Várható volt, és nem ez lesz szerintem az utolsó

Az 570 ezer forint béren kívüli juttatás az egy évre értendő?
 
@blitzkrieg: igen, ezeket évesítve szokták megadni, és te osztod el hogy milyen cafeteriában kéred (bérlet, szép kártya szállás/étkezés, stb.). Amíg még van cafeteria.
 
meg ahol van. A volt helyemen, 2-3 hónap alatt elvették előbb az 5000 ft Web utalványt, amit mindenki kp-ban kért mert nem volt mire használni, aztán az Erzsébet utalványt, végül a veszélyességi pótlékot is, (ez egy alu öntödében) majd közölték, hogy örüjünk, hogy van munkánk. Mondjuk 3 év után sem tudta beindítani a 3. műszakot, mert nem tud embert szerezni, és aki teheti az is lelép.
 
Az Ajkai Elektronikai Kft. 1962 óta különböző ipari lemez alkatrészek előállításával, gyártásával partnere Európa OEM gyártóinak és részegység-beszállítóinak.
20 éves közvetlen - Tier 1 - kapcsolatunk a Magyar Suzuki Rt-vel több száz fém alkatrész (karosszéria
alkatrészek, ajtózsanérok és szerelvények) esetében önmagában reprezentálja képességeink vertikális
összetettségét.
Tevékenységi körünkben az alábbi technológiák szerepelnek:

- sajtolás 10-630 t

- CO2 és ponthegesztés - kézi és robothegesztés

- felületkezelés Zn, Ag, Cu, Ni, Sn

- összeszerelés

http://www.ajkaelektron.hu/
 
Mintha lett volna már itt valamikor, de most pont eszembe jutott:

Hová tűnt a magyar titán?
Üdv!
Hol volt, hol nem volt!
Volt egyszer egy bauxit lelőhely a felszínen Gánt község határában, már akkor tudták, hogy tele van titánnal...
Nosza! Alapítottak egy német-magyar rt.-t. építettek egy kisvasutat Gánt és Bodajk között a húszas években, és elkezdődött a kitermelés... Java részt a német ipar használta fel a rep.gépeik gyártásához. A második világégés alatt is vitték a csodás alapanyagot a feldolgozó üzemekbe, a csákvári reptér védelme alatt. Nem véletlen, hogy ezen a környéken igen heves harcok folytak! (Szentlélek falú teljes kiirtása az oroszok által!) A háború után békésen folyt a kitermelés, és ment a SZU-ba, hadisarcként.
Majd megalakult az NSZK és igényt tartott a bányájára! A legjobb megoldás az lett, hogy hivatalosan bezárták a bányát "papíron" és megszüntették a kisvasutat. A bányászat a rendszerváltásig simán üzemelt és nehéz teherautók százai vitték a kincsesbányai bauxithoz "dúsítani"! Meglepően magas a titán jelenléte Csókakő-Gánt között a Vértes hg, alatt!
 
<blockquote rel="wolfram">Mintha lett volna már itt valamikor, de most pont eszembe jutott:

Hová tűnt a magyar titán?
Üdv!
Hol volt, hol nem volt!
Volt egyszer egy bauxit lelőhely a felszínen Gánt község határában, már akkor tudták, hogy tele van titánnal...
Nosza! Alapítottak egy német-magyar rt.-t. építettek egy kisvasutat Gánt és Bodajk között a húszas években, és elkezdődött a kitermelés... Java részt a német ipar használta fel a rep.gépeik gyártásához. A második világégés alatt is vitték a csodás alapanyagot a feldolgozó üzemekbe, a csákvári reptér védelme alatt. Nem véletlen, hogy ezen a környéken igen heves harcok folytak! (Szentlélek falú teljes kiirtása az oroszok által!) A háború után békésen folyt a kitermelés, és ment a SZU-ba, hadisarcként.
Majd megalakult az NSZK és igényt tartott a bányájára! A legjobb megoldás az lett, hogy hivatalosan bezárták a bányát "papíron" és megszüntették a kisvasutat. A bányászat a rendszerváltásig simán üzemelt és nehéz teherautók százai vitték a kincsesbányai bauxithoz "dúsítani"! Meglepően magas a titán jelenléte Csókakő-Gánt között a Vértes hg, alatt!

</blockquote>

Érdekes történet, köszi. :)

Jó tudni, hogy ha esetleg úgy alakulna, akkor azért rendelkezésre áll ebben az országban is elég szép készlet kitermelhető titánból. Persze az itthoni feldolgozása nagyon költséges beruházás lenne...

De ahogy nézem, akad ott még egyéb meglehetősen értékes fémből is (cirkónium és gallium):
http://funiq.hu/gant
 
Kérdés!
Van olyan hazai cég, amely jelenleg is gyárt, vagy gyors határidővel képes lenne lánctalpat gyártani?
 
<blockquote rel="akagi"><blockquote rel="wolfram">Mintha lett volna már itt valamikor, de most pont eszembe jutott:

Hová tűnt a magyar titán?
Üdv!
Hol volt, hol nem volt!
Volt egyszer egy bauxit lelőhely a felszínen Gánt község határában, már akkor tudták, hogy tele van titánnal...
Nosza! Alapítottak egy német-magyar rt.-t. építettek egy kisvasutat Gánt és Bodajk között a húszas években, és elkezdődött a kitermelés... Java részt a német ipar használta fel a rep.gépeik gyártásához. A második világégés alatt is vitték a csodás alapanyagot a feldolgozó üzemekbe, a csákvári reptér védelme alatt. Nem véletlen, hogy ezen a környéken igen heves harcok folytak! (Szentlélek falú teljes kiirtása az oroszok által!) A háború után békésen folyt a kitermelés, és ment a SZU-ba, hadisarcként.
Majd megalakult az NSZK és igényt tartott a bányájára! A legjobb megoldás az lett, hogy hivatalosan bezárták a bányát "papíron" és megszüntették a kisvasutat. A bányászat a rendszerváltásig simán üzemelt és nehéz teherautók százai vitték a kincsesbányai bauxithoz "dúsítani"! Meglepően magas a titán jelenléte Csókakő-Gánt között a Vértes hg, alatt!

</blockquote>

Érdekes történet, köszi. :)

Jó tudni, hogy ha esetleg úgy alakulna, akkor azért rendelkezésre áll ebben az országban is elég szép készlet kitermelhető titánból. Persze az itthoni feldolgozása nagyon költséges beruházás lenne...

De ahogy nézem, akad ott még egyéb meglehetősen értékes fémből is (cirkónium és gallium):
http://funiq.hu/gant

</blockquote>

Csak éppen az ipar hiányzik a titán feltárására... Anno az egyetemen hallottam a régiek történetét, hogy a Bakonyi alumínium bányászat is csak fedőtörténet volt, a fő okosság a titán volt - persze az oroszoknak - néhány hazai elvtárs segítségével.

Zirkóniumból lehetnénk nagyhatalom, csak a tudás hiányzik hozzá, az egyetemen nettó hülyék ehhez az anyaghoz. Az atomenergiában szeretik, mert nem lép elsődleges reakcióba a töltettel, és a kevésbé hajlamos a neutronfluxus indukálta alakváltozásra és ridegedésre. Hegeszteni nem nagyon tudják - itthon.

A gallium-ot most lehet megint előhozni, lásd radartechnika. Gallium-arzenid egykristályokkal lehetne domborítani... Csak hát hiányzik az az ipar, ami legyártani/üzemeltetné az epitaxiális kristálynövesztéshez alkalmas gépeket... Az hogy kristályt húznak, vagy vízszintesen növesztik, szinte már édes mindegy lenne... :) (na jó, nem mert, kb. olyan 1300 fok az olvadáspont, a disszociációs nyomás kb. annyi, mit a légköri nyomás - ha jól emlékszem, tovább nem untatok ezzel senkit :) )
 
<blockquote rel="wolfram"><blockquote rel="akagi"><blockquote rel="wolfram">Mintha lett volna már itt valamikor, de most pont eszembe jutott:

Hová tűnt a magyar titán?
Üdv!
Hol volt, hol nem volt!
Volt egyszer egy bauxit lelőhely a felszínen Gánt község határában, már akkor tudták, hogy tele van titánnal...
Nosza! Alapítottak egy német-magyar rt.-t. építettek egy kisvasutat Gánt és Bodajk között a húszas években, és elkezdődött a kitermelés... Java részt a német ipar használta fel a rep.gépeik gyártásához. A második világégés alatt is vitték a csodás alapanyagot a feldolgozó üzemekbe, a csákvári reptér védelme alatt. Nem véletlen, hogy ezen a környéken igen heves harcok folytak! (Szentlélek falú teljes kiirtása az oroszok által!) A háború után békésen folyt a kitermelés, és ment a SZU-ba, hadisarcként.
Majd megalakult az NSZK és igényt tartott a bányájára! A legjobb megoldás az lett, hogy hivatalosan bezárták a bányát "papíron" és megszüntették a kisvasutat. A bányászat a rendszerváltásig simán üzemelt és nehéz teherautók százai vitték a kincsesbányai bauxithoz "dúsítani"! Meglepően magas a titán jelenléte Csókakő-Gánt között a Vértes hg, alatt!

</blockquote>

Érdekes történet, köszi. :)

Jó tudni, hogy ha esetleg úgy alakulna, akkor azért rendelkezésre áll ebben az országban is elég szép készlet kitermelhető titánból. Persze az itthoni feldolgozása nagyon költséges beruházás lenne...

De ahogy nézem, akad ott még egyéb meglehetősen értékes fémből is (cirkónium és gallium):
http://funiq.hu/gant

</blockquote>

Csak éppen az ipar hiányzik a titán feltárására... Anno az egyetemen hallottam a régiek történetét, hogy a Bakonyi alumínium bányászat is csak fedőtörténet volt, a fő okosság a titán volt - persze az oroszoknak - néhány hazai elvtárs segítségével.

Zirkóniumból lehetnénk nagyhatalom, csak a tudás hiányzik hozzá, az egyetemen nettó hülyék ehhez az anyaghoz. Az atomenergiában szeretik, mert nem lép elsődleges reakcióba a töltettel, és a kevésbé hajlamos a neutronfluxus indukálta alakváltozásra és ridegedésre. Hegeszteni nem nagyon tudják - itthon.

A gallium-ot most lehet megint előhozni, lásd radartechnika. Gallium-arzenid egykristályokkal lehetne domborítani... Csak hát hiányzik az az ipar, ami legyártani/üzemeltetné az epitaxiális kristálynövesztéshez alkalmas gépeket... Az hogy kristályt húznak, vagy vízszintesen növesztik, szinte már édes mindegy lenne... :) (na jó, nem mert, kb. olyan 1300 fok az olvadáspont, a disszociációs nyomás kb. annyi, mit a légköri nyomás - ha jól emlékszem, tovább nem untatok ezzel senkit :) )

</blockquote>

Pedig nagyon érdekes. Hosszabb "tényfeltáró" anyagokat írhatnál, hogy folyamatában mi kellene ezekhez itthon, és azok gyártásához/képzéséhez mit kellene beszerezni/gyártani. Nagyon érdekfeszítő lenne.
 
Csak éppen az ipar hiányzik a titán feltárására... Anno az egyetemen hallottam a régiek történetét, hogy a Bakonyi alumínium bányászat is csak fedőtörténet volt, a fő okosság a titán volt - persze az oroszoknak - néhány hazai elvtárs segítségével.

Zirkóniumból lehetnénk nagyhatalom, csak a tudás hiányzik hozzá, az egyetemen nettó hülyék ehhez az anyaghoz. Az atomenergiában szeretik, mert nem lép elsődleges reakcióba a töltettel, és a kevésbé hajlamos a neutronfluxus indukálta alakváltozásra és ridegedésre. Hegeszteni nem nagyon tudják - itthon.

A gallium-ot most lehet megint előhozni, lásd radartechnika. Gallium-arzenid egykristályokkal lehetne domborítani... Csak hát hiányzik az az ipar, ami legyártani/üzemeltetné az epitaxiális kristálynövesztéshez alkalmas gépeket... Az hogy kristályt húznak, vagy vízszintesen növesztik, szinte már édes mindegy lenne... :) (na jó, nem mert, kb. olyan 1300 fok az olvadáspont, a disszociációs nyomás kb. annyi, mit a légköri nyomás - ha jól emlékszem, tovább nem untatok ezzel senkit :) )

Persze, erre értettem, hogy költséges beruházás lenne... Talán megérné. Egyszer, valamikor.

A cirkóniumot szeretem, hasonlóan a titánhoz. Jó anyag, korrózióálló és ez nekem fontos (kvázi érzelmi alapon :D ). Egyébként, ha nem vadkapitalizmus lenne, akkor a titánnak is sokkal nagyobb jelentősége lehetne a világban. Mert nagyon tartós és praktikus lenne az acélokhoz (pláne a szénacélokhoz) képest... Akár még, teszem azt, szimpla kerítésanyagként is. De hát a kezdeti költségek magasak és nem rohad, vagyis nem kell cserélni, tehát profitmaximalizálás szempontjából pont nem jó...

Galliumból most már a gallium-nitrid, indium-gallium-nitrid, meg a hasonlók a "menő". A gallium-arzenid szinte már kifutó cucc. :D
 
</blockquote>

Galliumból most már a gallium-nitrid, indium-gallium-nitrid, meg a hasonlók a "menő". A gallium-arzenid szinte már kifutó cucc. :D</blockquote>

amíg csak a gallium-arzenid-ről beszélek, addig nincs gond. Tudnék a többiről is.

A titánnak sajna marad ez a besorolás. Stratégiai nyersanyag, oszt szevasz. Ez a világ az anyagtudománynak köszönheti, hogy itt tart, ahol.

A profitéhség és a butaság sajnos általános. Korábban már írtam, drasztikusan lehetne csökkenteni a CO2 értékét, ha lenne rá valódi akarat, nem csak látszat beruházások (maximum arra jó, hogy átsíbolják a pénzt egyik számláról a másikra..). A hatásfokot kellene növelni. Leálltak az anyagok kutatásával. Most ott tartunk, hogy a gőzparaméterek 550 fok és 270bar (saccperkábé). Ezzel kijön olyan 45%-os hatásfok, ha van kombinált gőz-gáz ciklus, akkor 60% is összejöhet. Ez mind szép és jó, csak nem minden gőz-gáz ciklus. Másrészt itt a százalékoknak komoly szerepe van.. Ha jól rémlik, akkor 1% hatásfok javulás globális szinten - globálisan milliárd tonnás nagyságrendben csökkentené a CO2 kibocsájtást. Hatásfokot meg igazán a gőzparaméternél tudsz növelni. A munka itt a turbinán expandáló közeg entalpiája. (leegyszerűsítve: a turbina előtti és utáni nyomásváltozásból és hőmérséklet-változásból származtatott mennyiség) A turbinán expandálódó gőz nyomása annyi, amennyi (de kisebb, mint a légköri - ezt tovább nehéz csökkenteni), a hőmérséklet meg nagyjából annyi, mint a légköri hőmérséklet. Egyedül a turbina előtt hőmérséklettel és nyomással (gőzparaméterrel) lehet ügyeskedni. Ennek pedig a jelenleg rendelkezésre álló (kb. 10 éve rendszeresített anyagok) szabnak határt...

Ezeket már régen kellene kutatni, csinálni. Egy-egy erőművi anyag tartósfolyáshatár-vizsgálata évekbe telik, de Európában csak kullogás meg néhány bozótharczos próbál valamit tenni. A politikus zöldre akarja magát festeni, a sötétzöld próbál mindenkinél okosabb lenni az átlagpolgár meg nem akar többet fizetni. A jelenlegi energiaéhséget/igényt nem lehet zöldenergiából összebarkácsolni - teccik, nem tetszik, ez van. Valahogy senki nem akarja a meglévő fosszilis erőművet korszerűsíteni - helyette csinálunk széltornyot meg napkollektort meg ilyeneket. Aztán vagy fúj a szél, vagy nem, vagy süt a nap, vagy nem. Lehet bűvészkedni a számokkal, de ez csak önámítás. Korszerű erőmű, kéntelenítő berendezéssel, növelt gőzparaméterekkel alaperőmű és működik.

Az igazi áttörést a következő generációs atomerőművektől várom.
USA-ban ezzel szemben nyomatják a GEN-IV atomerőműveket... Most éppen az egyik ilyen konferenciáról elhozott anyagot olvasgatom. Odaát ezeket a hiányosságokat hamarabb felismerték
 
Lehet kellene egy Magyarország gazdasága, topic.
nem találtam ilyet, ezért ide teszem be.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/valami_komoly_baj_van_a_magyar_beruhazasokkal.229651.html