Ti most a "papír célokkal" végrehajtott tervtábla gyakorlatokra gondoltok?, amelyeknek az volt a célja, hogy az állományt gyakoroltassa. Az elméleti felkészültséget ellenőrizték, vagy gyakoroltatták vele. Itt nem csak a tervtábla kezelőket "mozgatták" meg az alakulatoknál, hanem a híradósokat és néha a végrehajtó lérak. harcálláspont ügyeletes tiszteket is. A különböző papír célokat (gyakorló, éles, saját, ellenség, azonosítatlan, polgári stb.) kellett elkülöníteni és az elméleti harci munkát végezni rajtuk. Az egyikre tevékenykedhettél, a másikra nem, ha beért az indítási zónába, a fontossági sorrendet felállítani közöttük.
A vadászoknak és a lérakosoknak jól elkülönített szektorok voltak, vannak kijelölve a tevékenységekre.
Ez a gyakorlás nem tévesztendő össze az ellenőrző célok (általában VSZ szintű) által végrehajtott, a tervezett katonai repülési feladatokat végrehajtó (nálunk heti 3 nap volt az oroszoknál szinte minden nap) és a hadgyakorlatok alkalmával végrehajtott tevékenységekkel. A hadgyakorlatokon is voltak speciális papíron végrehajtott manőverek, ahogyan most is vannak, ezek a törzsvezetési gyakorlatok. Itt nem a technikát és a végrehajtó állományt ellenőrzik, hanem a vezetést.
Hát, bevallom ebből alig értek valamit.
Lehet, hogy voltak papírcélos gyakorlatok is, bár én nem találkoztam a HÁP-on ilyesmivel.
Amikor „kitört a háború” lejött a parancsnok, bejelentkezett a kecskeméti zászlóaljhoz a többi századparancsnokkal együtt és nézte, hogy mi mit csinálunk. (A rajzolók fok/km-ben kapták a repgépek helyzetét és azt rajzolták, a diktorok meg adták tovább a zászlóaljhoz). A kecskemétiek déli pályát repültek, a pápaiak meg razgont. Hogy volt-e valami extra arra már nem emlékszem, de ha jól emlékszem 3 napig tartott, addig 2 váltásban repültek. Egyébként ezek a gyakorlatok nem nemzetköziek voltak, csak a magyar gépek repültek.
Talán a zászlóaljnál volt törzs stb. gyakorlat, de nálunk csak a technikát és a végrehajtást nézték.
És a végén mindig előléptettek valakit!))))