<blockquote rel="zsolti">Tehát akkor gyorsabb egy átlagos utasszállító, mint 2 könnyű légiharc rakétával a Jak130? Az komoly. Ezzel együtt is, tartom azt, hogy háromszor-négyszer annyi ilyen kategóriájú gép, az nagyobb harcérték, mint a 4x annyiba kerülő gripen, amiből nincs egy normális századnyi sem. Nyilván nem egymás elleni légiharcról beszélek, hanem egy rendszer szerves részeként, valós szituban elképzelve őket, ahogy egy hadsereg működik.
Nem gyorsabbak, ugyan olyan gyorsak. Egy átlagos utasszállító 10 km magasan 900 km sebességgel repüli át az országot. Ha el kell fogni és a géped csak 900 km-el tud menni sose fogod utolérni (ha egy autó 150 km-el megy és utána indul egy rendőr utóbbi szintén 150-el, nem éri utol maximum. tartja a távolságot).
A Honvédség azt szerette volna ha van 48 szuperszónikus és 72 szubszónikus gépe a légierőnek, majd ez lement 36:48,24:36,és végül 12:24 arányra.
A szubszónikus gépeknek több feladata van, kikepző-oktató, könnyű csapásmérő, felderítő. Ha már NATO tagok vagyunk én az olasz Aermacchi M-346 - öt látnám szívesen magyar színekben! </blockquote>
Amit a honvédség szeretett volna elavult álláspont. A cseheket se vegyük példának, mert Ők a haza repipar támogatására és exportban bízva. Nagy világégéeskor, ha nincs nuki bevetés, de közepesnél nagyobb konflikus van, akkor a gyakorló-sugárhajtású könnyűgépek csak célpontok. Ráasául éppen csapásmérő/vadász feladatuk helyett ezért fejlesztették ki a jelenlegi multirole gépeket. Kis intenzitású konfilkusban (COIN) a könnyű, légcsavaros támogató gépek kellenek, amelyek olcsón üzemeltethetőek, de lézer és GPS bombák és nem irányított rakétákkal is A-G támadást tudnak végrehajtani. Kivétel az A-10C, amelyet bár selejtezni akarnak, de gyakorlatilag jelenleg pótolhatlanok. Az USAF nem akar, légcsavaros COIN gépeket, mivel valószínűsíthető a nagyobb gépveszteség, valamint a pilóták sem akarnak ilyenekkel repülni (szerintük visszalépés). Pedig elégséges lenne. Ráadául ezekre is lehet passzív és aktív védelmet szerelni, a lokátor pedig nem kell, hiszen nem A-A feladatra készülnek, hanem alacsony intenzítású konfiktusra. A gyakorló gépek piaca is érdekes, mivel pld. a németek, svájciak nem alkalmaznak sugárhajtású gyakrolót, sőt a svédek is kacérkodnak a PC-21-el. Akik meg használnak azok nagy része maximum fegyverhasználatot gyakorolnak velük. Nem véletlen, hogy a NATO-nak felajánlott ALCA századot nem vetették be sehol. Sőt ilyen kategóriájú gépeket nem is használ a NATO expedíciós feladatokra. Most még irhatnák az UCAV-ok és a messzehordó önjáró tüzérség, vmint a helikopterek szerepére, amelyek mind átvehetik a gyakorló-harci gépek egyes feladatait...