Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 340
11 303
113
Ugyanezt bármelyik legelő is produkálja:
2017-10-17-06-27-46-1100x733.jpg


Szép dolog rácsodálkozni a levegő vízháztartására, de ez nem újdonság annak, aki a Nagykörúton kívül él! :)
Nem jó az ellenpéldád, mert ahol van növényboritottság, ott helyben marad a nedvesség.
A meztelen szántóról, ahonnan folyamatosan párolog a nedvesség, elviszi a szél, és majd valahol máshol zuhan le özönesőként, mig a szántó tovább szárad.
A kiszáradt talajfelszínről meg a szél viszi a termőréteget, további kártételként.
 
W

Wilson

Guest

Egy olajtermelés fokozására kitalált módszer viheti sikerre a klímaharcot​

NRGREPORT

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), illetve ennek hasznosítással kombinált változata (CCUS) nélkülözhetetlen a klímacél eléréséhez, de ehhez a kapacitást a sokszorosára kell növelni 2050-ig. Az első létesítmény már 1972-ben üzembe állít, ám az azóta eltelt évtizedek nem sok előrelépést hoztak. Az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési kihívás felismerésével az utóbbi években változás állt be, az erősödő klímapolitikai célok és befektetési ösztönzők pedig tovább dinamizálhatják a CCUS alkalmazását, mellyel a Molnak is nagy tervei vannak.

Bizonyos szektorok, így a nehézipar vagy a távolsági szállítási-közlekedési ágazat tiszta megújuló energiára való átállítása különösen nehéz, jelenleg szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik, és ha a zöld hidrogén, az ammónia vagy valamilyen egyéb megoldás alkalmazásával sikerül is megvalósítani, az bizonyosan hosszú időbe fog telni. Az olyan, könnyebben dekarbonizálható szektorok, mint a villamosenergia-termelés kibocsátáscsökkentése szintén nem megy egyik napról a másikra, és a szén-, valamint a gáztüzelésű erőművek még akár évtizedekig a rendszer részét alkothatják. Nem beszélve arról, hogy ha sikerül is az évszázad közepéig nullára csökkenteni a CO2-emissziót, a légkörben eddig felhalmozódott hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz (ÜHG) még évtizedekig kifejti majd kedvezőtlen hatását.

CO2 jelenléte a légkörben

Kép forrása: National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA)

A fák és egyéb növények ültetése ugyan kétségkívül a legtermészetesebb, legkézenfekvőbb és legvonzóbb módja a légköri szén-dioxid-szint csökkentésének, ám a klímaszakértők többsége abban is egyetért, hogy nem tudunk elég sok fát elég rövid idő alatt telepíteni ahhoz, hogy egyedül ezzel a módszerrel megoldjuk a problémát. Ma gyakorlatilag a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) az egyetlen olyan technológiai csoport, amely egyszerre képes a kulcsfontosságú szektorok emissziójának közvetlen csökkentésére, de akár a már kibocsátott CO2 légkörből történő eltávolítására is - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

140-szeres kapacitásbővítésre lenne szükség

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentésében négy lehetséges forgatókönyvet ismertet a nettó nulla ÜHG-kibocsátás évszázad közepéig történő elérésére. Ezt elengedhetetlennek tartja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének század végéig 1,5 Celsius-fokban való korlátozásához (az iparosodás előtti szinthez képest), ami szerinte szükséges a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzéséhez. (Mivel a felmelegedés mértéke már most több mint 1 fok, ezért igencsak kérdéses, hogy a 2050-es cél elérése elegendő-e a 1,5 felmelegedés 1,5 fokon tartásához.) Nem meglepő módon a négy forgatókönyv közül az követeli meg a legradikálisabb változást az emberi viselkedésben, amely nem számol a CCUS (CCS) alkalmazásával
Klímaváltozási forgatókönyvek és a CCUS alkalmazása

Kép forrása: Global CCS Institute
Az IEA szerint a fenntartható fejlődési pálya megvalósításához a jelenlegi évi 40 millió tonnáról 2050-ig 5635 millió tonnára kellene fokozni a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás éves kapacitását, vagyis több mint 140-szeresére. Még távolabb tekintve, 2070-ig a CCUS az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben az üzemanyag-előállítás kibocsátáscsökkentéséből veheti ki a részét: a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás önmagában a szektor emissziócsökkentésének 90 százalékát teljesítheti, de hasonlóan magas lehet az arány a cementgyártás (61%) esetében is, míg a vegyiparban 28, az acéliparban 25, a villamosenergia-termelésben pedig 16 százalékkal részesülhet a dekarbonizációból - legalább is az IEA fenntartható fejlődés forgatókönyve alapján.

Az olajkitermelés fokozása volt a cél

Az első ilyen kereskedelmi célú projektet már 1972-ben üzembe állították, de a legkorábbi CCUS technológiát nem zöld célokra alkalmazták, hanem az olajkitermelés fokozásához, melynek során a szén-dioxidot az olajmezőbe pumpálták, hogy így több olajat nyerhessenek ki a földből. Klímavédelmi célokra történő alkalmazhatóságát először az 1980-as években tanulmányozták, majd az 1990-es években némi lendületet vett az ügy. Ezzel együtt az elmúlt évtizedek a technológia szempontjából csak lassú és korlátozott fejlődést hoztak, mivel egy igen költséges megoldásról van szó, melynek fejlesztését sokáig nem motiválták gazdasági okok. Az utóbbi években azonban változás állt be, a 2010-es években több új kapacitás települt, mint azt megelőzően összesen, az új befektetési ösztönzők és erősödő éghajlati célok pedig a jelek szerint tovább dinamizálhatják a CCUS fejlesztését és elterjedését.
CCUS alkalmazása

Kép forrása: IEA
Jelenleg világszerte 21 darab nagyméretű CCUS-projekt üzemel az IEA adatai szerint, míg a Global CCS Institute összesen 26 ilyen működő létesítményről számolt be, ezek zöme az Egyesült Államokban, Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában található. Két egységet az idők során leállítottak gazdaságossági okok, illetve tűzeset miatt. Építési fázisban három létesítmény van, további 34 pedig a fejlesztés ennél kevésbé előrehaladott stádiumaiban tart. Hogy valami elkezdődött, azt jelzi, hogy 2017 óta több mint 30 CCUS-üzem terveit jelentették be világszerte, nagyrészt az Egyesült Államokban és Európában, de Ázsia sem sokkal marad le. Amennyiben mind megvalósul, a globális szén-dioxid-kapacitás a 2020-as 40 millió tonnáról 130 millió tonnára bővülhet.
CCUS-létesítmények világszerte

Kép forrása: Global CCS Institute

A trendet az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési kihívás felismerése, az ambiciózus klímacélok és konkrét politikai ösztönzők hajtják. A tengerentúlon például adókedvezmény és a kaliforniai üzemanyagstandard (LCFS) mellett az is elősegíti, hogy az energiaügyi minisztérium támogatásával CO2-tároló központokat építenek. Ezek és a világ más részén épülő központok, valamint a fejlesztéseket szorgalmazó klaszterek, illetve a méretgazdaságosság hatására a szén-dioxid-tárolás egységköltsége érdemben csökkenhet. A beruházási kockázatokat pedig az ezekben rejlő kereskedelmi szinergiák is mérsékelhetik. A CCUS terjedését az is előmozdítja, hogy a szénből vagy földgázból előállítható szürke hidrogén gyártása során felszabaduló szén-dioxid ezzel a technológiával választható le legolcsóbban, ezáltal tiszta kék hidrogén jön létre.
 
W

Wilson

Guest
2.

Nincsenek alternatívái

A működő CCUS-létesítmények többségét a földgáz-feldolgozásban, a műtrágyagyártásban, a hidrogén-előállításban, az etanolgyártásban és egyéb, vegyipari folyamatokban alkalmazzák, míg az acél- és cementgyártásban használatuk egyelőre a korai fázisban jár. Márpedig kulcsfontosságú, hogy ezen ágazatokban is teret nyerjen, mivel itt nem nagyon vannak alternatívái. Az acélgyártásban 2016 óta működik egy CCUS-üzem Abu-Dzabiban, a cementgyártás területén egyelőre egy sem. A tervek alapján a 2020-as évek közepén egy sor ilyen új létesítmény kezdheti meg működését a szén- és földgázalapú villamosenergia-termelésben, és ekkortól a cementgyártásban, valamint az energetikai célú hulladékégetésben is megjelenhet a technológia.
A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás folyamata során az utolsó és leginkább kritikus lépés a szén-dioxid hosszú távra történő betárolása valamilyen porózus kőzetképződménybe. Gyakorlatilag bármely kellően nagy és mély (800 méternél mélyebb), megfelelő porozitású és áteresztőképességű (permeabilitású) geológiai képződmény megfelelő tárolóhely lehet, amennyiben más át nem eresztő kőzetek megakadályozzák a szén-dioxid szökését. Az olaj- és gázmezők többnyire tökéletesen alkalmasak e célra, nem csak azért, mert már bizonyították, hogy képesek évmilliókig magukba zárni a folyékony és gáznemű anyagokat, hanem mert az olaj- és gázipari feltárások jóvoltából kiterjedt tudással rendelkezünk róluk. Az ezek révén rendelkezésre álló globális CO2-tárolói kapacitás sokszor nagyobb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy a CCS a lehető legnagyobb mértékben kivegye részét a gazdaság kibocsátásmentesítéséből.
Az olaj- és gázmezők földrajzi eloszlása ugyan viszonylag korlátozott, a CO2-forrás és a legközelebbi olaj- vagy gázmező közötti nagyobb távolság pedig nagyobb szállítás költségekkel jár, de összességében a fő CO2-kibocsátási források a potenciális tárolóktól elérhető távolságban találhatók. Az IEA szerint Kínában, Európában és az Egyesült Államokban működő villamosenergia-termelő és ipari létesítmények 70 százaléka a lehetséges tárolóktól kevesebb, mint 100 kilométerre helyezkedik el, így a szállítás költség- és gyakorlati szempontokból is megvalósítható. Ez kis mennyiségben történhet teherautóval vagy vasúton, hajóval - élelmiszer-előállításhoz (lásd szénsavas italok) már alkalmazzák ezt a módszert -, nagy mennyiségben azonban más gázokhoz hasonlóan ez esetben is a csővezetékek kínálják a legjobb lehetőséget.
CCUS folyamat

Kép forrása: Global CCS Institute

A Mol a Pannon-medencére fókuszál

A CCUS-nek a Mol-csoport is kiemelt szerepet szán hosszú távú stratégiájában, amelyet az EU Zöld Megállapodásával összhangban aktualizált, beépítve fenntarthatósági célkitűzéseit, kiegészítve a 2030-on túlmutató terveivel is. A stratégia frissítését a társaság azzal indokolta, hogy a zöld energiaátmenet olyan mértékben gyorsult fel az elmúlt időszakban, hogy nekik is fel kell gyorsítaniuk az átalakulást. A stratégia fő célja nem változott a 2016-ban megismert első változathoz képest: a Mol hagyományos, fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellben működő vállalattá kívánja átalakítani. A 2050-es jövőkép és vízió ugyanakkor kiegészíti az előbbieket azzal, hogy a társaság kulcsszereplője kíván lenni Közép- és Kelet-Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságának, egyebek mellett ellátva fenntartható alapanyagokkal a gazdaságot, illetve alacsony karbonlábnyomú üzemanyagokkal a mobilitási szektort.
Eszerint a kutatás-termelési (upstream) üzletágban a Mol konkrét céljai között szerepel a CCUS lehetőségek kiaknázása a közép-kelet-európai régióban. A Pannon-medence geológiai adottságainak ismeretére támaszkodva azonosítani kívánja a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási lehetőségeket, és a piac meghatározó szereplőjévé válna a térségben, a feldolgozás és kereskedelem (downstream) üzletággal közösen. Az upstream üzletág ehhez kapcsolódó célja, hogy a tevékenységeiből eredő közvetlen kibocsátás, valamint a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett kibocsátás tekintetében egyaránt nettó karbonsemlegességet érjen el portfólió szinten 2030-ig.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
M

molnibalage

Guest
Ami egyrészt teljesen túlfújt, Saganék direkt eltúlozták, másfelől pedig a globális felmelegedés problémáját megoldaná.
Nem, nem az.
De erről is volt már szó.
A mai klímamodellekkel is megismételték a '80-as évek feltevését és a kapott eredmény még rosszabb dolgokat hozott ki.
Visszakeressem?

A globális felmelegedést meg nem oldaná meg, mert 1-2 év után kezdene megfordulni az egész, csak addigra az emberiség lényegében kipusztulna és a teljes ökoszisztéma összedőlne.

A XIX. század eleji nyár nélküli év sem mond semmit? Pedig az csak egy lepkefingvolt egy lokális atomháborúhoz képest is.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 362
20 387
113
Nem, nem az.
De erről is volt már szó.
A mai klímamodellekkel is megismételték a '80-as évek feltevését és a kapott eredmény még rosszabb dolgokat hozott ki.
Visszakeressem?

A globális felmelegedést meg nem oldaná meg, mert 1-2 év után kezdene megfordulni az egész, csak addigra az emberiség lényegében kipusztulna és a teljes ökoszisztéma összedőlne.

A XIX. század eleji nyár nélküli év sem mond semmit? Pedig az csak egy lepkefingvolt egy lokális atomháborúhoz képest is.
a mai klímamodellek nem tudják 3 napnél messzebbre előjeleznia z időt, elég gyengén muzsikálnak. Azok alapján már sokkal melegebb lenne a légkör most is, és a jég is elolvadt volna.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 638
71 788
113
Joe Biden amerikai elnök kibővítené a Föld napjára, április 22-ére kormánya által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozó résztvevő országainak számát negyvenre: Kínát és Oroszországot is meghívja az online tanácskozásra - jelentette be pénteken a Fehér Ház.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/226309/
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 322
36 175
113
A XIX. század eleji nyár nélküli év sem mond semmit? Pedig az csak egy lepkefingvolt egy lokális atomháborúhoz képest is.

A KGB mindenesetre szorgalmazta a nukleáris tél terjesztését, a különféle békemozgalmakhoz hasonlóan. Mondhatni az volt az akkori orosz álhír és beavatkozás, csak akkor nem hívták így. Sőt a komplett nyugati baloldal a KGB kottájából játszott, lásd Bezmenov előadásait. Akkor, aki erre felhívta a figyelmet, az szélsőjobbosnak számított.
Ma másképp van, ma a baloldal szerint orosz álhírek meg orosz trollok vannak minden állítás mögött, amely ellentmond a célkitűzéseiknek, és a jobboldalt vádolják azzal, hogy az oroszoknak dolgoznak... változnak az idők.

Na de a politkát félretéve az 1815-ös kitörés 33 gigatonna TNT-nek megfelelő energiájú volt és 160 km3 anyagot lövellt ki az atmoszférába a becslések szerint. Egy helyi atomháború az max. az 1991-es kuvaiti olajkútfelgyújtásoknak megfelelő hatással járna inkább, szerintem.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and bel

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 765
113
A Wikipédia szerint csak a XXVII. században lesz a tavaszpont a vízöntőben.
Ebben tévednek akkor. Világos, hogy nincsenek éles határok, sem az Égen a csillagképek között, sem az időben itt a Földön. Viszont egy biztosan tudható. A precessziós ciklus 26 ezer évig tart (egyezményesen 25.920 év). Ha több tízezer évig élnénk, és évente szemügyre vennénk a tavaszi napéjegyenlőségkor a napfelkelte hátterében látszó csillagképeket, akkor ennyi idő alatt láthatnánk az állatöv mind a tizenkét csillagképét „tovahaladni”, majd a 360 fokos kört megtéve ugyanahhoz a helyzethez visszaérni. Ez tehát a precessziós világév. Ezt tizenkettővel elosztva kapunk 2160 évet, ami megfelel a világév 1/12-ed részének, vagyis egy világhónapnak.
..
Egy precessziós világhónap ideje alatt tehát 30 foknyi elmozdulása látható az égi háttérnek. Lehet még a világhónapokon belül dekádokat (tizedeket) is megkülönböztetni, azaz a 10 foknyi csillagképi elmozdulásét, ami 2.160 év harmada = 720 év! (Ezt azért szokás megtenni, mivel az elemi minőségeknek – tüzes, földes, levegős, vizes – három-három képviselője van az állatövi jegyekből, így egy-egy egység a saját elemi minősége szerint tovább árnyalható, e szerint harmadolható tovább.) Ha pedig valaki egy precessziós világnap idejére kíváncsi, akkor ezt a 720 évet elosztva tízzel kap 72 évet. Vagyis a teljes precessziós körből közelítőleg egy átlagos emberéletnyi idő alatt teszünk csak meg egy 1 foknyi szakaszt.
..
Na már most, Jézus születésekor a tavaszpont idején (március 21.), a felkelő Nap mögött már a Halak csillagkép „széle” bukkant fel, elhagyva a Kos csillagképet. (Tudni kell, hogy a precessziós mozgás miatt az elhaladó csillagképek a 26 ezer éves ciklusban fordítva következnek – Oroszlán után a Rák, majd Ikrek, Bika, Kos stb. –, ellentétben a kicsi 365 napos évben tapasztaltakkal, ahol a Nap látszólagos útja során a normál sorrendben halad el az állatöv előtt; Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán stb.)
..
Szóval a lényeg, hogy Jézus színrelépésének évtizedeire tehető az a váltás, amikor is, az addigi tavaszponti napfelkelte mögött látható Kos csillagkép helyett immár a Halak csillagképe kezdett látszani. Ezért számítandó innen a Halak világkor kezdete. Ergo a 30 foknyi elmozdulásnak megfelelő 2160 év majdnem eltelt már napjainkig, de semmiképp sincs szükség annyi időre még amennyit a wikipédia ír. A Stellarium-programmal csináltam egy ábrát a Kr. u. 1. évre, hogy ez a csillagképi váltás a tavaszpont idején látható legyen, íme:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/26/403Aquarius_Kr.u.1..png
..
Másfelől van még két fontos dolog! Az egyik az, hogy az égboltra nézve az látszik, hogy itt nagyon szorosan vannak az állatövi csillagképek (ellentétben a szemközti résszel, a Rák, Oroszlán, Szűz szellős elhelyezkedésével), így nincsenek egyértelmű határok sem. A Vízöntő ugyanis egyszerre nyúlik „fölé” a Bak csillagképnek északról (nagyon) és fedi át azt, illetve kisebb mértékben a Halak csillagkép „alá” is beömlik délről. Kifényképeztem a jelenlegi időállapotot is. Itt látható, hogy a tavaszponti napfelkelte már most 2021-ben is a Halak csillagkép nyugat felé úszó halacskája, és a Vízöntő csillagkép zuhataga közé esik. /Sárga karikával jelöltem a Vízöntő átfedését a szomszédos csillagképekre./
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/03/26/626Aquarius_Kr.u.2021.png
..
A másik dolog, amit tudni kell, hogy van egy csillagkép közvetlenül a Vízöntő alatt, ami egykor a Halak kettősével egységet alkotott, ez pedig a Déli Hal (Piscis Austrinus). Ktésziász görög történetíró egyenesen úgy tartja, hogy a Halak csillagkép két hala a Déli Hal ivadékai. Világos hát, hogy a Vízöntő „áthat” a Halakra és a „halakságra” mint minőségre. Még egyértelműbb ez, ha megnézzük azokat a régi csillagtérképeket, ahol a Vízöntő emberalakja a korsóból kiömlő folyamot egyenesen az azzal szembe úszó Déli Halra önti, hogy az hatalmas szájával elnyelje azt. A Déli hal tátott pofáját a Fomalhaut csillag jelöli.
https://i.pinimg.com/736x/32/0f/78/320f78ab3135e5eb5a47999ee35b9fc6.jpg
..
Vagyis, ha Jézus Krisztus színre lépését a Halak világkorszak kezdetéhez kötjük (márpedig hova máshova?), akkor a történelmünk legutóbbi évezredeit nagyon kerekítve a következőképpen szakaszolhatjuk a 26 ezer éves világéven belül. Elmúlt két világhónap, s az azokon belüli dekádok, íme:
..
Kr.e. 22. század → Kr.e. 15. század
KOS világhónap (Nyilas dekád)
Kr.e. 15. század → Kr.e. 8. század
KOS világhónap (Oroszlán dekád)
Kr.e. 8. század → I. század
KOS világhónap (Kos dekád)
---------
I. század → VIII. század
HALAK világhónap (Skorpió dekád)
VIII. század → XV. század
HALAK világhónap (Rák dekád)
XV. század → ??? XXI. század
HALAK világhónap (Halak dekád)
---------
??? XXI. század → XXVIII. század
VÍZÖNTŐ világhónap (Mérleg dekád)
stb.
..
Mondom, éles határok nincsenek. Rábökni egy pontra az időben, hogy ekkor és ekkor volt korszakváltás lehetetlen. Utólag viszont észre lehet venni a geopolitikában, vagy geológiában/időjárásban (vulkánkitörés, természeti kataklizma) olyan eseményt, amikhez szimbolikusan társíthatjuk egy-egy korszakváltás képzeletbeli időpontját.
..
Látható, hogy kérdőjelekkel kiemeltem a Halak világkor végét és a Vízöntő kor kezdetét. Ennek oka, amit fentebb írtam, hogy itt van az égbolton is a legkevésbé egyértelmű határ a konstellációk közt, plusz a levegő elemű „vízöntőséghez” egy sajátos virtuális minőség is társítható, ami a megfoghatatlanságában jelentkezik. (Virtuális korszak jön?) Ez a tulajdonsága annyira erős, hogy –nem tudom ezt másképpen mondani –, önmagát is az időn kívül tartja, „időcsökkenés” köthető hozzá, ami pedig a Halakban csapódik le. (Nem akarom bonyolítani, meg elágazni, de itt szóba kerülhetnek a többek által felvetett Heribert Illig-féle idő/naptár manipulációs kérdések.)
..
Az időcsökkenés amúgy a Halak havában a 365 napos kicsi évben is tetten érhető pont ott, ahol a Vízöntővel találkozik, hiszen a Halak hava nagyjából így fest:
Halak hó, Halak dekád indul Febr. 20-tól,
Halak hó, Rák dekád indul Márc. 1-től,
Halak hó, Skorpió dekád indul Márc. 11-től.
..
Mármost egyedül a Vízöntő/Halak találkozásánál van „lecsípve idő” egy hónapunkból. Alapesetben kettő nap, de még szökőévben is egy nappal rövidebb a Február a többi hónapunknál. Ráadásul ez mindig a Halak hó, Halak dekádjára esik, „Mátyás ugrása”.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mátyás
..
További érdekesség, hogy egy a világkorszakunk végén bekövetkező „időcsökkenésről” az Evangélium maga is tudósít Máté elbeszélésében, íme:
Mt. 24, 22 „Ha nem rövidíttetnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok.”
..
Ha a tavaszpont 30 foknyi elmozdulásához szükséges kerekítve 2160 évesnek számított világhónapból levonok egy, vagy két világnapot, akkor 2160 - 72 = 2088, vagy 2160 – 144 = 2016 jön ki. Ergó, semmi okunk azt feltételezni, hogy a korszakváltás idejét ne ezekre az évtizedekre tegyük, amiben jelenleg élünk. Saccperkábé 2016 és 2088. között?
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 765
113
Ami, érdekes – és hogy végre „ontopik” legyek, az pedig az, hogy a csillagképi váltással szinkron váltakozott az éghajlat is az elmúlt századokban, íme:
..
Kr.e. 8. század → I. század
KOS
világhónap (Kos dekád)
A Kos tüzes jegy, a kis évben ekkorra tehető a tavaszi felmelegedés, pattannak a rügyek. Az éghajlatban itt indult a Római Optimumnak nevezett időszak, amikor is az átlagosnál melegebb időszak köszöntött be. Itt Pannóniában a mai fogalmaink szerinti mediterrán viszonyok voltak, de Hannibál is elefántháton kelt át az Alpokon a punokkal. (A Kos világhónap Kos dekádjában jutott csúcsra a Kos jegyű Római Birodalom, de a szintén Kos analógiát mutató görögök is fénykorukat élték, hellenizmus.)
https://de.wikipedia.org/wiki/Optim...hl_firnline_westNorway_inPostglacialTimes.svg
---------
I. század → VIII. század
HALAK
világhónap (Skorpió dekád)
A Skorpió a legszélsőségesebb jegy, hatalmas belső ellentét feszíti. Az éghajlat ekkor vált szélsőségessé, Európában jóval hűvösebbre és csapadékosabbra fordult az időjárás, míg Eurázsia belsejében évtizedekig tartó aszályhullámok vették kezdetüket. Ez a népvándorlások kora, amikor egész népek lendültek mozgásba a megváltozott körülmények miatt. (A Skorpió jegyhez köthető a halál, halálkultusz is, s ekkor virágzott a maja civilizáció (emberáldozat). Az éghajlati körülményekhez nem tudni mennyi köze volt, de ebben a korszakban következtek be az első nagy pestisjárványok Európában, amelyben nem egyszer a lakosság fele odaveszett!)
---------
VIII. század → XV. század
HALAK
világhónap (Rák dekád)
A Rák nyári hónapunk, kellemes meleg az idő, csapadék is van. Az anyaság, a szaporaság, a termékenység analógiái tartoznak ide többek között. Az éghajlat újra kellemessé válik, a dekád közepén évszázadokig magasabbak a hőmérsékleti átlagok. A mezőgazdasági termelésnek kedveztek az enyhe telek és a meleg nyarak, a meghosszabbodott tenyészidőszak jobb minőségű és nagyobb termést hozott, így a korszakban a népesség is jelentősen növekedett. A viking hajósok Grönlandot elnevezik „Zöld földnek”. (Érdekességképpen, a Rák analógiát megtestesítő muszlimok is ekkor ívelnek fel, a dekád elején volt Mohamed futása, míg a dekád végén már hatalmas területeket tartottak uralmuk alatt, többek között Európában is.)
..
https://hu.wikipedia.org/wiki/Közép...dia/Fájl:2000_Year_Temperature_Comparison.png
---------
XV. század → ??? XXI. század
HALAK
világhónap (Halak dekád)
A Halak téli jegy, éles váltás következik be az időjárásban a korábbiakhoz képest. Beköszönt a Kis-Jégkorszak, ami a dekád közepe táján egészen hideg teleket és hűvös nyarakat produkált. Kifelé haladva a periódusból ugyan oldódik a fagy, de Grönland továbbra sem zöld, hanem havas-jeges.
..
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_jégkorszak#/media/Fájl:The_Frozen_Thames_1677.jpg
---------
??? XXI. század → XXVIII. század
VÍZÖNTŐ
világhónap (Mérleg dekád)
A lecsökkent naptevékenység koraszaka lesz? A Vízöntő, mint középső téli időegységünk, az egyetlen jegy, amelyben a Nap száműzött (a szemközti Oroszlánban van uralomban), míg a Mérlegben erővesztésben van (a szemközti Kosban van erőben).
Vagy virtuális lesz valamilyen módon és „átugorjuk”? (A Mérleg analógiát megtestesítő kínaiak, Európában a germánok ugyanakkor felívelőben.)

???
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 765
113
"Earth is gradually sliding into its next Ice Age, and has been doing so for the past 10,000 years. Today, modern civilization is on the cusp of a stratospheric fall, and it’s all to do with the Sun."
..
gisp2-projection.jpg

---
A régmúlt nagy civilizációi mind-mind a meleg és a magas napaktivitású időszakokban virágoztak. Ha folytattam volna a fentebbi sort az időben visszafelé, akkor ilyenként említhettem volna a minószi civilizációt is a bronzkorban. Ez a Kos világkort megelőző Bika világkorban jutott a csúcsra. Nem meglepő módon erős "bikakultusz" jellemezte (bikaugratás). Széles körben alkalmazták a bronzot, amely a réz különféle ötvözeteinek általános megnevezése. A réz ugye az alkímiában a Vénusz féme, amely bolygótulajdonság pedig pont a Bika jegyében van uralomban. Polaritását tekintve a Bika nőies jegy, és ezekben a társadalmakban kiemelt szerepe is volt a nőknek. Magas szintre jutott a földművelés, különösen a kertművelés is, amelyek szintén Bika analógiák (Szt. György napja ápr. 24-én, György = 'georgios' = 'földműves'). A Kükládok, Kréta (Minotaurusz), Ciprus (nevét a rézről kapta!) voltak a központok.
..
Szóval a lényeg, hogy ez a mínoszi civilizáció is akkor futhatott fel és válhatott sikeressé, amikor állandó és kiszámítható éghajlat uralkodott. Ez pedig a fokozott napaktivitásnak volt köszönhető. Szintén így volt ez a római optimum, majd az évszázadokkal későbbi ún. középkori meleg időszakban is. S ez utóbbi még időben közel van annyira, hogy ezt alaposabb tudományos vizsgálatok is alátámaszthassák.
..
A cikkben többek között azt írják, hogy a középkori meleg időszak olyan éghajlatú volt, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 1.4 C°-kal is a jelenlegi szint fölött állhatott. Elvégzett oxigén izotóp vizsgálatok Grönlandon, Írországban, Németországban, Svájcban, Tibetben, Kínában, Új-Zélandon ezt alátámasztják. Valamint számos helyszínéről a világnak vannak dendrológiai, meg szőlőtermesztési adatok is, amelyek ezt megerősítik. Az középkori meleg időszak pedig egybeesett a Grand Solar Maximum néven ismert magas napenergia-kibocsátású periódussal.
..
Jelenleg pont ellenkezőleg, úgy tűnik legalább is egyre inkább, hogy egy szoláris minimum kezdete előtt állunk – szintén analóg azzal, amit a világkorokról írtam. A cikk végén egyenesen azt írják, hogy nem csak arról van szó, hogy a 25. szoláris ciklus "gyengére" sikerülhet, hanem több tudós (NOAA) már attól tart, hogy a 26. és 27. szoláris ciklus egyszerűen elmarad és semmivé foszlik!
..
"Sunspots –a great barometer for solar activity– have been absent for the past few years, and now, even as Solar Cycle 25 begins its ramp-up, spots are still proving hard to come by. And while the peak of SC25 is predicted, by most, to be similar to that of the historically weak SC24, it is SC26 where things get interesting. According to many solar physicist, including those at NOAA, there is no Solar Cycle 26 on the horizon, nor is there a Solar Cycle 27; instead, the Sun is forecast to remain in a state of “solar minimum” through the 2030s and 2040s – a phenomenon that would spell disaster for our modern monocropping ways and cause immense suffering for our “babied” society with its zero real-world skills."
https://electroverse.net/a-great-crash-looms/
..
Theodor Landscheidt tanulmánya:
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 765
113
Alaposan belehúzott a hóborítottság ebben a szezonban. Tél vége van, de óriási területek vannak még hó alatt mindig, jóval a 30 éves éghajlati átlagra vetített mértéken felül. (Április 6. van, de az országban több helyen havazik, a főváros magasabb részein is fehér minden.)
..
fmi_swe_tracker-35-1-e1617354987805.jpg

..
Itt lehet követni még a hóborítottság változását:
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 765
113
Na?
Ki mit tippel, hányszor fogjuk ezt megdönteni az évtizedben? Meg majd a 2030-as években? :rolleyes:
:)
"A hidegbetörés és a várható télies időjárás miatt csütörtökig meghosszabbították a síszezont Mátraszentistvánon. 130 napos rekorddal csütörtökön zárul az idei síszezon. A Mátraszentistváni Sípark nem sokkal ezelőtt számolt be arról, hogy a hidegbetörés és a várható havazás miatt csütörtökig meghosszabbítják az eredetileg húsvétig tervezett szezont. Magyarország történetében ez a leghosszabbra nyúló síszezon!"
..
szabea93-sipark4.jpg-2021-04-04-20-25-19.jpg
 

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 827
19 722
113
Na?
Ki mit tippel, hányszor fogjuk ezt megdönteni az évtizedben? Meg majd a 2030-as években? :rolleyes:
:)
"A hidegbetörés és a várható télies időjárás miatt csütörtökig meghosszabbították a síszezont Mátraszentistvánon. 130 napos rekorddal csütörtökön zárul az idei síszezon. A Mátraszentistváni Sípark nem sokkal ezelőtt számolt be arról, hogy a hidegbetörés és a várható havazás miatt csütörtökig meghosszabbítják az eredetileg húsvétig tervezett szezont. Magyarország történetében ez a leghosszabbra nyúló síszezon!"
..
szabea93-sipark4.jpg-2021-04-04-20-25-19.jpg
Azért volt már rá példa, hogy április elején volt havazás. Kíváncsi leszek a nyárra, hogy milyen lesz.