Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

[Python]

 

[anonim999]

 

[anonim999]

Nagy István: Újabb 106 milliárd forint hazánk történetének legnagyobb fásítási programjára

Több mint 106 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jut a Vidékfejlesztési programban – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének (MEGOSZ) 25. jubileumi országos találkozóján, a 23. Erdők hete megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető köszöntő beszédében elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott. Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára a találkozón ünnepélyesen megnyitotta a 23. Erdők hetét, amelynek programjai országszerte arról szólnak, miként szolgálja az erdők fenntartása és területük növelése a klímaváltozás hatásainak csökkentését.

Nagy István elmondta, a programban az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évre emelték. Emellett a piaci viszonyokhoz igazodva minden állomány esetében bővülnek az erdő létesítésének és ápolásának egységárai is. Ismertette, a környezeti változásokhoz igazodva a lágylombos, az akác és a nemesnyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza. A telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra nő; egy hektár akácos vagy nemesnyáras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik.


Hektáronként 2.800 euróval támogatják ritka elegyfafajok ültetését az új erdőterületekre, hogy minél változatosabb és ellenállóbb erdők szülessenek

-fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy a szaktárca törekszik az erdőtelepítések ösztönzésén túl a meglévő erdőterület megőrzése is, ennek érdekében 2021. december 31-ig meghosszabbították az erdők szerkezetének átalakítására szóló pályázati lehetőséget, és további 3 milliárd forinttal emelik a keretet. Kitért arra is, hogy az erdőterület növelésében az agrártárca fontos szövetségesei a gazdák, akik már eddig is sokat tettek, a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek Magyarországon. Az államtitkár hozzátette, az erdészek mintegy 100 programmal, többek között vezetett túrákkal, erdei kisvasúti programokkal várják jövő vasárnapig az érdeklődőket. Mindezek mellett készülnek még éjszakai csillaglessel, valamint az AM-ben a fásítások európai helyzetéről szóló nemzetközi tudományos konferenciával is.

Mocz András, a MEGOSZ elnöke elmondta, hogy Magyarországon jelenleg több mint félmillió erdőtulajdonos van, magántulajdonukban 860 ezer hektár területtel, ebből 200 ezer hektár rendezetlen. A szövetség törekszik arra, hogy a rendezetlen erdőterületeket 10 százalék alá csökkentése, valamint megfelelő jogszabályi környezet teremtsenek az adó és pénzügy területen is a magánerdők működéséhez. A találkozón hárman részesültek Rimler Pál kitüntetésben magánerdő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységükért, a MEGOSZ emlékérmet szintén hárman vehették át Nagy István agrárminisztertől, Zambó Péter államtitkártól és a MEGOSZ elnökétől.

Forrás/Fotó: MTI
https://pestisracok.hu/nagy-istvan-...tortenetenek-legnagyobb-fasitasi-programjara/

 

[Python]

Az egyik legnagyobb élő amerikai író, Jonathan Franzen sikeresen botrányt kavart publicisztikájával, ami a New Yorker kétheti magazinban jelent meg. A címe: Mi lenne, ha abbahagynánk a színlelést?, a leadje pedig ez: Közeleg az éghajlat-apokalipszis. Ha föl akarunk készülni rá, be kell ismernünk, hogy nem tudjuk megelőzni.
A gondolatmenet dióhéjban: a mai hatvanévesek jó eséllyel látni fogják „a földi élet gyökeres destabilizálódását”, a katasztrofálisan rossz terméseket, tüzeket, árvizeket, gazdaságok összeroppanását, százmilliós menekültáradatot. A mai harmincévesek pedig szinte biztosan tanúi lesznek. Erre kétféleképpen lehet válaszolni: vagy tovább reménykedünk, hogy a katasztrófa megelőzhető, és dühöngünk a világ tétlensége miatt; vagy elfogadjuk, hogy bekövetkezik, és „újragondoljuk, hogy mit jelent a remény”.
Franzen nem klímaszkeptikus és nem klímatagadó, ellenkezőleg. Kritikájának két csapásiránya van.
Az egyik: sokat olvasó amatőrként úgy véli, hogy a szakértők taktikai okokból alábecsülik az éghajlatváltozás ütemét, vagy a becslések alsó határértékét adják meg, és így megoldhatónak tüntetik föl a problémát, megállíthatónak a klímaváltozást, akár csak elméletileg megelőzhetőnek a katasztrófát, holott nem az.
A másik: a klímaváltozás megállítására, a katasztrófa elhárítására olyan politikai-gazdasági-társadalmi receptet írnak föl, ami ellentétes az emberi természettel és ebből fakadóan a politikai viselkedés valóságos lélektanával. Idézem összefoglalását a receptről:
Fejvesztés terhe mellett

 

[Horizon]

Az egyik legnagyobb élő amerikai író, Jonathan Franzen sikeresen botrányt kavart publicisztikájával, ami a New Yorker kétheti magazinban jelent meg. A címe: Mi lenne, ha abbahagynánk a színlelést?, a leadje pedig ez: Közeleg az éghajlat-apokalipszis. Ha föl akarunk készülni rá, be kell ismernünk, hogy nem tudjuk megelőzni.
A gondolatmenet dióhéjban: a mai hatvanévesek jó eséllyel látni fogják „a földi élet gyökeres destabilizálódását”, a katasztrofálisan rossz terméseket, tüzeket, árvizeket, gazdaságok összeroppanását, százmilliós menekültáradatot. A mai harmincévesek pedig szinte biztosan tanúi lesznek. Erre kétféleképpen lehet válaszolni: vagy tovább reménykedünk, hogy a katasztrófa megelőzhető, és dühöngünk a világ tétlensége miatt; vagy elfogadjuk, hogy bekövetkezik, és „újragondoljuk, hogy mit jelent a remény”.
Franzen nem klímaszkeptikus és nem klímatagadó, ellenkezőleg. Kritikájának két csapásiránya van.
Az egyik: sokat olvasó amatőrként úgy véli, hogy a szakértők taktikai okokból alábecsülik az éghajlatváltozás ütemét, vagy a becslések alsó határértékét adják meg, és így megoldhatónak tüntetik föl a problémát, megállíthatónak a klímaváltozást, akár csak elméletileg megelőzhetőnek a katasztrófát, holott nem az.
A másik: a klímaváltozás megállítására, a katasztrófa elhárítására olyan politikai-gazdasági-társadalmi receptet írnak föl, ami ellentétes az emberi természettel és ebből fakadóan a politikai viselkedés valóságos lélektanával. Idézem összefoglalását a receptről:
Fejvesztés terhe mellett

"...el kell fogadni a magas adókat és [...] el kell vetniük a nacionalizmust, félre kell tenniük osztály- és faji ellenszenveiket. Áldozatokat kell hozniuk távoli, fenyegetett országokért és a távoli jövőben élő nemzedékekért."

Magyarul, a növekvő ellenállás miatt ezentúl a globális felmelegedésre, mint objektív okra fogják a dolgozó középosztály további kizsigerelését, és már folyamatban lévő etnikai megsemmisítését. Ügyes.

 

[antigonosz]

Akkor ez most tulajdonkepp azt ajalnja hogy globalizalodjunk a globalis felmelegedes ellen?

 

[plushun]

Akkor ez most tulajdonkepp azt ajalnja hogy globalizalodjunk a globalis felmelegedes ellen?

Nyilván, hiszen a globális felmelegedés problémáját úgy tudod megoldani, hogy emberek tízmillióit hozod be olyan országokba akiknek több pénzük van, mint ahonnan jönnek ezek az emberek, akik egyébként meg a végletekig lerombolták a saját élőhelyüket, tele szemetelték, élhetetlenné tették, és nagy ívben szartak a kormányaik arra, hogy bármit is fordítsanak a környezetvédelemre. Nyilván amint ide érkeznek, egyből környezet tudatosokká válnak majd.

 

[Python]

Akkor ez most tulajdonkepp azt ajalnja hogy globalizalodjunk a globalis felmelegedes ellen?

Inkább világkormányt ajánl. Két elképzelés verseng, ideológiák mentén az USA -ban: Az egyik, a neokon megközelítés a középosztály teljes "megsemmisítésével" operál, miközben ezt nem mondja ki nyíltan, és a jövedelmi decilis felső 10% -nak kínál jövőt. A másik, a liberális, a Green New Deal alapokon pont a felső 10% -tól venné el a vagyonát, hogy az alsóbb jövedelmi rétegeket és főleg a klasszikus középosztályt (ami idehaza sosem létezett...) emelje fel a lecsúszásból, és kínáljon túlélési esélyeket.

Egyébként ha mértékadó belső körökből elszórnak információ morzsákat, akkor a klímaváltozás erőteljes fékezésére a nukleáris tél, vagy a porított alumínium aeroszolok állandó és globális szórása jön csak szóba, mint bolygómérnöki lehetőségünk jelen pillanatban! De az elitben egyre inkább dúl a bunkerépítési láz, mert a várható véres következményekkel a belő körök tisztában vannak. Mint ahogy azzal is, hogy kvázi világkormány, és globális hadigazdaságra való áttérés nélkül, esélyünk sincs még csak késleltetni sem a klímaváltozás hatásait sem! Viszont egy jóléti kapitalizmusba szocializálódott, elkényelmesedett embertömeg véres pofonok nélkül nem átállítható, csak tapasztalati úton szerzett kényszerek által. Így először is be kell majd dönteni a globális kapitalizmust, de addig is ki kell belőle még facsarni minden hasznot...! Szóval lesznek még itt "érdekes" gazdasági, és táradalmi folyamatok, miközben a '21-22 környékén kijövő új IPCC összefoglaló jelentés alapjait képező új, pontosabb, már a permafrosztból kiáramló metánnal is számoló klímamodellek alapján kb. a '40 -es években meglesz a +2 °C -os átlaghőmérséklet emelkedés. Ugye az IPCC bő 10 éve ezt még 2100 -ra dotálta, majd 2,5 éve az új jelentésben ez 2060-80 környékére módosult, és a következőben már kb. a '40 -es évekre fogják prognosztizálni a +2 °C -os átlaghőmérséklet bekövetkeztét. Hisz a permafroszt kiolvadása és a Jeges-teneger melegedése miatti metán és metánhidrát kiáramlás okán abrupt (megfutásos) klímaváltozásra kell számítanunk, amely zömében exponenciális kifutású, a jelenlegi emberi civilizációra nézve csak negatív visszacsatolású klimatikus, ökológiai, mezőgazdasági, élelmezési, vízügyi, társadalmi, gazdasági, migrációs, geopolitikai, stb. folyamatokat fog indukálni mind közvetlenül, mind közvetetten!
Hozzáteszem, a Növekedés Határainak a 2000 -es évek közepén végzett újramérése alapján a standard modellt követi a civilizációnk, és az alapján is valamikor a '30 -as években reccsenne meg gazdaágilag a jelenlegi globális, kapitalista ipari civilizációnk. Viszont a legújabb klímamodellek alapján a +1,5 °C -os átlaghőmérséklet emelkedés szintúgy a '30 -as évekre várható, és ugye ez az a billenési pont, ahol a jelenlegi civilizációs modellünknek kvázi véglegesen reszeltek. Nem pedig a +2 °C -os határ, ebben az esetben még fenntartható a civilizációnk, de nem a jelenlegi felépítésében, és formájában! Arra csak +1,5 °C alatt lenne nagyobb esélyünk...! És ha ez ilyen sebességgel, és exponenciálisan fog lefutni, akkor nem túlzás a pesszimista szcenárióban a FAO által előrejelzett forgatókönyv, hogy valamikor a '30 -as évek második felében vagy a '40 -es évek első felében kb. 4-4,5 milliárd embert leszünk a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai miatt megfelelően táplálni, miközben akkor olyan 8,5-9 milliárd ember fog majd élni a bolygón.

 

[Python]

 

[Loken]

https://hu.euronews.com/2019/09/26/...b-elszenvedoje-es-egyben-a-megoldas-kulcsa-is
"Amióta csak feljegyzéseink vannak róla, soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében."

 

[yangwenli]

Inkább világkormányt ajánl. Két elképzelés verseng, ideológiák mentén az USA -ban: Az egyik, a neokon megközelítés a középosztály teljes "megsemmisítésével" operál, miközben ezt nem mondja ki nyíltan, és a jövedelmi decilis felső 10% -nak kínál jövőt. A másik, a liberális, a Green New Deal alapokon pont a felső 10% -tól venné el a vagyonát, hogy az alsóbb jövedelmi rétegeket és főleg a klasszikus középosztályt (ami idehaza sosem létezett...) emelje fel a lecsúszásból, és kínáljon túlélési esélyeket.

Egyébként ha mértékadó belső körökből elszórnak információ morzsákat, akkor a klímaváltozás erőteljes fékezésére a nukleáris tél, vagy a porított alumínium aeroszolok állandó és globális szórása jön csak szóba, mint bolygómérnöki lehetőségünk jelen pillanatban! De az elitben egyre inkább dúl a bunkerépítési láz, mert a várható véres következményekkel a belő körök tisztában vannak. Mint ahogy azzal is, hogy kvázi világkormány, és globális hadigazdaságra való áttérés nélkül, esélyünk sincs még csak késleltetni sem a klímaváltozás hatásait sem! Viszont egy jóléti kapitalizmusba szocializálódott, elkényelmesedett embertömeg véres pofonok nélkül nem átállítható, csak tapasztalati úton szerzett kényszerek által. Így először is be kell majd dönteni a globális kapitalizmust, de addig is ki kell belőle még facsarni minden hasznot...! Szóval lesznek még itt "érdekes" gazdasági, és táradalmi folyamatok, miközben a '21-22 környékén kijövő új IPCC összefoglaló jelentés alapjait képező új, pontosabb, már a permafrosztból kiáramló metánnal is számoló klímamodellek alapján kb. a '40 -es években meglesz a +2 °C -os átlaghőmérséklet emelkedés. Ugye az IPCC bő 10 éve ezt még 2100 -ra dotálta, majd 2,5 éve az új jelentésben ez 2060-80 környékére módosult, és a következőben már kb. a '40 -es évekre fogják prognosztizálni a +2 °C -os átlaghőmérséklet bekövetkeztét. Hisz a permafroszt kiolvadása és a Jeges-teneger melegedése miatti metán és metánhidrát kiáramlás okán abrupt (megfutásos) klímaváltozásra kell számítanunk, amely zömében exponenciális kifutású, a jelenlegi emberi civilizációra nézve csak negatív visszacsatolású klimatikus, ökológiai, mezőgazdasági, élelmezési, vízügyi, társadalmi, gazdasági, migrációs, geopolitikai, stb. folyamatokat fog indukálni mind közvetlenül, mind közvetetten!
Hozzáteszem, a Növekedés Határainak a 2000 -es évek közepén végzett újramérése alapján a standard modellt követi a civilizációnk, és az alapján is valamikor a '30 -as években reccsenne meg gazdaágilag a jelenlegi globális, kapitalista ipari civilizációnk. Viszont a legújabb klímamodellek alapján a +1,5 °C -os átlaghőmérséklet emelkedés szintúgy a '30 -as évekre várható, és ugye ez az a billenési pont, ahol a jelenlegi civilizációs modellünknek kvázi véglegesen reszeltek. Nem pedig a +2 °C -os határ, ebben az esetben még fenntartható a civilizációnk, de nem a jelenlegi felépítésében, és formájában! Arra csak +1,5 °C alatt lenne nagyobb esélyünk...! És ha ez ilyen sebességgel, és exponenciálisan fog lefutni, akkor nem túlzás a pesszimista szcenárióban a FAO által előrejelzett forgatókönyv, hogy valamikor a '30 -as évek második felében vagy a '40 -es évek első felében kb. 4-4,5 milliárd embert leszünk a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai miatt megfelelően táplálni, miközben akkor olyan 8,5-9 milliárd ember fog majd élni a bolygón.

Szoval Greta lagerekbe kuldi majd a sok milliomost buntetesbol + hogy a "nep"-nek ossza szet a vagyonukat. Azok pedig mar most felnek tole es magansereggel vedett bunkereket keszitenek.

Szerintem ez a forgatokonyv akkor allna elo, ha nem probalnak elobb az orszagok a tobbivel versengve a sajat lakossagnak tovabb fenntartani a "rendszert". Ami persze azt eredmenyezi, hogy haboru lesz a termofoldert, vizert, halaszatert stb. Az elit ezt a forgatokonyvet szeretne(?), mert ide is jol jon a bunker, de megfogyatkozik kozben az eltartani valo embertomeg.... Szerintem csak azert nem leptek meg, mert nem talaltak modszert arra, hogy ne tegyek kozben hasznalhatatlanna az egesz bolygot / meg van mit enni...

 

[Kurfürst]

 

[Python]

A hosszútávú gazdasági előrejelzések rendszerint nem számolnak a klímavész közvetett gazdasági hatásaival és továbbra is végtelen fogyasztásbővülésre számítanak. Ez nem csak pontatlan, de felelőtlen is, hisz a hosszútávú előrejelzések alakítják a jövőre vonatkozó várakozásainkat, és azzal áltatnak, hogy ha az éghajlat bajban van is, a fogyasztás azért csak nőhet tovább.

Képzeld el, hogy egy szép meleg kora-szeptemberi napon épp a reggeli kávédat kortyolgatod. A munkahelyedre készülsz, egy bankban dolgozol, de a lelki szemeid előtt még a múltheti nyaralás képei lebegnek. A kávéhoz rádiót hallgatsz, és azt hallod, hogy tudósok megállapították, hogy egy kisebb meteor halad a Föld felé, és 2 év múlva pont beletrafál a Földbe, valahol Afrikában az Egyenlítő mentén. Nem akkora, hogy elpusztítsa az emberi civilizációt, de egy-egy nagyobb várost eltöröl majd és a becsapódás által felvert por évekre elhomályosítja a napot, ami hosszú évekre felborítja majd az egész Föld mezőgazdaságát, ez pedig ki tudja milyen hatással lesz a gazdaság többi részére, és a politikára. A tudósok híradása annyira meggyőző, hogy az ENSZ válságtanácskozást hívott össze.
Ezen a ponton eszedbe jut, hogy a bankban éppen ma fogtok dönteni arról, hogy adjatok-e hitelt egy hatalmas új szálloda-komplexumra. Elvileg ez egy jó beruházás, mert három év múlva olimpiát rendeznek Budapesten. De vajon mi legyen most, hogy itt van ez a meteor? Kellenek-e majd szállodák a meteor után? Vagy inkább próbáljunk meg nem tudomást venni róla? Vagy várjuk meg, mit mond a mi kormányunk?
Valahogy így állunk a klímavésszel is. Jól látszik, hogy rohanunk egy nagy, formátlan és részben ismeretlen kihatású veszedelem felé, de azt nem igazán tudjuk, hogy a jelenben mi a helyes válasz erre? Hogyan kezeljük ezt a közeledő veszélyt? Hogyan hozzunk gazdasági, befektetési döntéseket? Mi az a Business-as-Usual (BAU) szcenárió, amivel tervezhetünk?
Klímavész: ami a hosszú távú gazdasági előrejelzésekből kimarad

 

[Kurfürst]

Klímavész?

 

[Python]

Szoval Greta lagerekbe kuldi majd a sok milliomost buntetesbol + hogy a "nep"-nek ossza szet a vagyonukat. Azok pedig mar most felnek tole es magansereggel vedett bunkereket keszitenek.

Szerintem ez a forgatokonyv akkor allna elo, ha nem probalnak elobb az orszagok a tobbivel versengve a sajat lakossagnak tovabb fenntartani a "rendszert". Ami persze azt eredmenyezi, hogy haboru lesz a termofoldert, vizert, halaszatert stb. Az elit ezt a forgatokonyvet szeretne(?), mert ide is jol jon a bunker, de megfogyatkozik kozben az eltartani valo embertomeg.... Szerintem csak azert nem leptek meg, mert nem talaltak modszert arra, hogy ne tegyek kozben hasznalhatatlanna az egesz bolygot / meg van mit enni...

Én egy szót nem írtam Grétáról. Az amerikai és világ tőkés elit köreiben igen is tombol a bunkerépítési láz, és nem azért mert úgy majd nem csoportosítja át tőlük a mindenkori hatalom a tőkekoncentrációt az alsóbb rétegek felé, hanem mert így 1-3-5 éves időtávon kibekkelhető mindaz az az igen véresnek, háborúkkal, járványokkal, hőhullámokkal, éhínséggel, stb. tarkított évtized, ami be fog következni. Persze ehhez kell cirka 400-500 millió Ft -nyi összeg, a komolyabbakra 1-1,5 milliárd Ft -nyi, és akkor lesz egy túlélőbárkád, ami persze csak átmeneti megoldásnak jó. Az elit túlélni szeretne, és mivel nem tudunk elmenni innét, és csak a nukleáris tél a végső opciónk a klíma tartós hűtésére, amivel kb. 100 évre 3-6 °C -al hűthető az átlaghőmérséklet..., a többit a fantáziádra bízom. Kb. 3 éve még a NYT -ban is volt erről egy cikk, nem véletlenül.

 

[Python]

Klímavész?

Hivatalosan Klíma katasztrófa v. a Klímavészhelyzet az elfogadott terminus technikus, de nem én adtam a Portfóliónál a címet ugye...!

 

[antigonosz]

A hosszútávú gazdasági előrejelzések rendszerint nem számolnak a klímavész közvetett gazdasági hatásaival és továbbra is végtelen fogyasztásbővülésre számítanak. Ez nem csak pontatlan, de felelőtlen is, hisz a hosszútávú előrejelzések alakítják a jövőre vonatkozó várakozásainkat, és azzal áltatnak, hogy ha az éghajlat bajban van is, a fogyasztás azért csak nőhet tovább.

Képzeld el, hogy egy szép meleg kora-szeptemberi napon épp a reggeli kávédat kortyolgatod. A munkahelyedre készülsz, egy bankban dolgozol, de a lelki szemeid előtt még a múltheti nyaralás képei lebegnek. A kávéhoz rádiót hallgatsz, és azt hallod, hogy tudósok megállapították, hogy egy kisebb meteor halad a Föld felé, és 2 év múlva pont beletrafál a Földbe, valahol Afrikában az Egyenlítő mentén. Nem akkora, hogy elpusztítsa az emberi civilizációt, de egy-egy nagyobb várost eltöröl majd és a becsapódás által felvert por évekre elhomályosítja a napot, ami hosszú évekre felborítja majd az egész Föld mezőgazdaságát, ez pedig ki tudja milyen hatással lesz a gazdaság többi részére, és a politikára. A tudósok híradása annyira meggyőző, hogy az ENSZ válságtanácskozást hívott össze.
Ezen a ponton eszedbe jut, hogy a bankban éppen ma fogtok dönteni arról, hogy adjatok-e hitelt egy hatalmas új szálloda-komplexumra. Elvileg ez egy jó beruházás, mert három év múlva olimpiát rendeznek Budapesten. De vajon mi legyen most, hogy itt van ez a meteor? Kellenek-e majd szállodák a meteor után? Vagy inkább próbáljunk meg nem tudomást venni róla? Vagy várjuk meg, mit mond a mi kormányunk?
Valahogy így állunk a klímavésszel is. Jól látszik, hogy rohanunk egy nagy, formátlan és részben ismeretlen kihatású veszedelem felé, de azt nem igazán tudjuk, hogy a jelenben mi a helyes válasz erre? Hogyan kezeljük ezt a közeledő veszélyt? Hogyan hozzunk gazdasági, befektetési döntéseket? Mi az a Business-as-Usual (BAU) szcenárió, amivel tervezhetünk?
Klímavész: ami a hosszú távú gazdasági előrejelzésekből kimarad

Annak a bankosnak nem mindegy? Nem az o penzet adjak ki, meg mihez is kezdene a bank penzevel egy ilyen reccs utan?

 

[megazez]

Lisa Simpson már tíz évvel ezelőtt elmondta Grétácska beszédét
https://kuruc.info/r/6/203231/

 

[Python]

Amikor a klímaváltozás okozta vízhiányról esik szó, leginkább az ivóvízre és a mezőgazdaságban felhasznált vízre szokás figyelni, miközben az energiaipar is komoly haszonélvezője a Föld vízkészletének. A Magyarországon nem számottevő vízenergia mellett az fűtő- és üzemanyagok előállításában, valamint a hőerőművek és az atomerőművek hűtésénél is nagy szükség van a vízre. Nem is kell a jövőbe látni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen károkat tudnak okozni a hőhullámok és a hosszú, száraz időszakok az energiatermelésben: a legnagyobb atomenergia-felhasználó Franciaországban és Németországban is reaktorokat kellett leállítani azért, mert a kánikulában felmelegedett folyók nem tudtak hűtővízként szolgálni a rájuk támaszkodó erőműveknek, miközben a légkondicionálók miatt éppen ilyenkor a legnagyobb a lakosság energiaigénye. A 2019-es nyár Európa sok más területéhez hasonlóan Franciaországban is rekordmeleget hozott: a 2003-ban felállított 44,1 Celsius-fokos csúcsot majdnem két egész fokkal döntötte meg a kánikula június 28-i tetőzése, amikor 46 fokot mértek a dél-franciaországi Vérargues-ban. A szárazság miatt több folyó is a teljes kiapadás szélére került, így a megmaradt vízmennyiség felhasználásáért folyó harc tovább fokozódott – több önkormányzat is panaszt tett arra, hogy a többségében állami tulajdonú áramszolgáltató, az Electricité de France (EDF) az erőműveire sajátítja ki a folyóvizeket, az ivóvíz-előállítás, a mezőgazdaság vagy a turizmus kárára.
A felmelegedés miatt csökkenő vízkészlet komoly veszélybe sodorja az energiaellátást Európában (is)

 

[SilvioD]

Gondolatébresztő
https://mandiner.hu/cikk/20191001_jordan_peterson_a_klimavaltozas_megoldhatatlan_problema

A klímaváltozásra vonatkozó előrejelzések szerinte nagyon megbízhatatlanok, és minél távolabbra projektálnak, annál megbízhatatlanabbak. Ha már ötven évre előre projektálunk, akkor sem tudjuk megítélni annak a hatását, amit most teszünk az ügy érdekében.

"Emellett nem igazán tudjuk, mit lehetne tenni. Németország – emlékeztetett Peterson – nemrég bezárta az atomerőműveit, amelyek a zöldek fő célpontjai közt szerepeltek. Emiatt viszont újra nyitotta a szénerőműveket, s most nagyobb a széndioxid-kibocsátása, mint annak előtte. "

az ENSZ-nek kétszáz „milleniumi célja” van – szerinte ezek nem „célok”, hanem egy „kívánságlista”, mivel nem lehet kétszáz célt egyszerre megvalósítani, hanem sorrendet kell köztük felállítani, hogy melyik a fontosabb. Az ENSZ azonban nem priorizálja ezeket, mert ha ezt megtenné, azzal magára haragítaná a különböző célok szimpatizánsait – így viszont nem lehet a célokat megvalósítani.

lehet, hogy a felmelegedés a legnagyobb katasztrófa, de ha nem tudjuk, mit tegyünk, akkor inkább más problémákkal kellene foglalkozni. De ezeket inkább ignoráljuk, mert épp a klímaváltozással vagyunk elfoglalva.

Ne használjunk szenet! – oké, de mit használjunk helyette (ha a nukleáris eniergiát is leírtuk már)? Fát? Régen ugyanis fával fűtöttek, a szegények még ma is azzal fűtenek

Mert mit tudnánk csinálni? „Nem fűtűnk többé? Nem használunk áramot? Nem használunk ezentúl autót, vonatot, és kikapcsoljátok az iPhone-jaitokat?”