Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
igaza volt a cnn-es muksónak, a járvány után a klíma lesz a fő műsorszám

Legyen inkább három, végtére is Három Magyar Igazság!
..
Melyik sarkvidéki jég elolvadásától várják ezt amúgy? o_O
Legfeljebb az Antarktisz jöhetne szóba, mivel az arktiszi jég az a vízen úszik! Általános iskolai fizika tananyag Arkhimédész törvénye! :)
Az Antarktisz az meg "sajnálatos módon" csak nem akar felolvadni! Mind a téli, mind a nyári jéghízás/zsugorodás stabil!
..
De nem baj, a tömegember rettegni fog, meg nagyvárosi okostojások ülősztrájkot szerveznek majd! Gréta pedig vicsorog, grimaszol!
 
  • Tetszik
Reactions: laiki

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 895
25 835
113
Európai hőségrekord dőlhet meg a következő bő egy héten!
---
"The existing highest temperature records in Spain, Portugal, Malta, and Italy are the following.
  • In Italy, the city of Foggia, Apulia region is the record temperature holder. It was +47.0 °C (116.6 °F) on July 25th, 2007.
  • In Spain, the city of Montoro, Cordoba is holding the 3rd highest temperature in European heat records with +47.3 °C (117.1 °F) recorded on July 13th, 2017.
  • While Portugal holds the 2nd highest temperature record in Europe, it was +47.4 °C (117.3 °F) in Amareleja, Beja on August 1st, 2003.
  • The highest temperature ever recorded in Malta was +43.8 °C (110.8 °F) at the Malta International Airport on Aug 9th, 1999.
  • The all-time highest temperature in Greece remains the officially confirmed maximum temperature of +48.0 °C (118.4 °F), recorded in two cities, Athens and Elefsina, more than 40 years ago, on July 10th, 1977. Greece is also holding the torch for the highest recorded temperature in Europe."
..
heat-dome-mediterranean-extreme-heatwave-italy-spain-mid-august.jpg
Nálunk is megdőlhet az abszolút hőségrekord! /2007. július 20., Kiskunhalas: 41,9 C°/
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Legyen inkább három, végtére is Három Magyar Igazság!
..
Melyik sarkvidéki jég elolvadásától várják ezt amúgy? o_O
Legfeljebb az Antarktisz jöhetne szóba, mivel az arktiszi jég az a vízen úszik! Általános iskolai fizika tananyag Arkhimédész törvénye! :)
Az Antarktisz az meg "sajnálatos módon" csak nem akar felolvadni! Mind a téli, mind a nyári jéghízás/zsugorodás stabil!
..
De nem baj, a tömegember rettegni fog, meg nagyvárosi okostojások ülősztrájkot szerveznek majd! Gréta pedig vicsorog, grimaszol!

A Föld édesvíz készlete az összes földi vízkészlet 3%-a. Ebből 1% folyékony, 2% pedig jég és hó. A jégből több mint a fele úszik. Azok olvadása egy nanométerrel sem emeli a világ óceánjainak szintjét. A maradék 0,6-0,7% teljes elolvadása esetén a világ szinten több mint 3,6 km átlagos mélységű óceánok vízszintje valóban emelkedhetne 2 métert (3-at már elméletileg sem), ha nem számolunk amagasabb hőméérséklet miatti többlet párolgás vízszint csökkentő hatásával. Azonban ehhez is az kell, hogy a Földön az összes jég elolvadjon, az antarktiszi pajzs fölött is, ahol most az éves átlaghőmérséklet -50 fok és a legmelegebb nyári hónapban, decemberben -20-25 fok van. Még egészen irreálisan magas, 5 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés és ezen belül 7-8 fokos sarki átlaghőmérséklet növekedés mellett is bőven 1 méter alatti, néhány tíz cm a még nagyon kis esélyel egyáltalán elképzelhető vízszint emelkedés. Tehát ha a hollandok 1 métert emelnek a gáton, akkor pár száz évre rendkívül nagy biztonsággal megoldották a vízszint kérdést. Klíma vészhelyzet elhárítva.
 
  • Tetszik
Reactions: luperator and fip7

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 629
3 428
113
A Föld édesvíz készlete az összes földi vízkészlet 3%-a. Ebből 1% folyékony, 2% pedig jég és hó. A jégből több mint a fele úszik. Azok olvadása egy nanométerrel sem emeli a világ óceánjainak szintjét. A maradék 0,6-0,7% teljes elolvadása esetén a világ szinten több mint 3,6 km átlagos mélységű óceánok vízszintje valóban emelkedhetne 2 métert (3-at már elméletileg sem), ha nem számolunk amagasabb hőméérséklet miatti többlet párolgás vízszint csökkentő hatásával. Azonban ehhez is az kell, hogy a Földön az összes jég elolvadjon, az antarktiszi pajzs fölött is, ahol most az éves átlaghőmérséklet -50 fok és a legmelegebb nyári hónapban, decemberben -20-25 fok van. Még egészen irreálisan magas, 5 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés és ezen belül 7-8 fokos sarki átlaghőmérséklet növekedés mellett is bőven 1 méter alatti, néhány tíz cm a még nagyon kis esélyel egyáltalán elképzelhető vízszint emelkedés. Tehát ha a hollandok 1 métert emelnek a gáton, akkor pár száz évre rendkívül nagy biztonsággal megoldották a vízszint kérdést. Klíma vészhelyzet elhárítva.
A vízszint emelkedést valóban a szárazföldeken található jég elolvadása okozza. De azért ez bonyolultabb mint elsőre látszik. Pld. a grönlandi jég elolvadásakor nem csak az olvadék víz emeli a tengerszinet, hanem a jég súlya által benyomott kéreg megemelkedése, ahogy megszűnik rajta a terhelésés kiemelkedik. Hogy ez mennyi az hely függő, a kéregtől függ, de számolni kell vele. Kérdés még, hogy ez az emelkedés mekkora területet érint a tengeri aljzatból, és mekkora az erre eső átlag emelkedés. Könnyen megérthető a folyamat. Ez olyan mint az előfeszített vasbeton gerenda, ami még a födém elemek súlya nélkül felfelé hajlik, de mikor ezek rákerülnek akkor lesz egyenes mert valamennyit lehajlik.

Tehát az olvadáshoz grönlandon hozzá kell számolni a tengeri aljzat emelkedését is mint további vízszint emelő tényező.

Egy tavaly befejeződött kutatás szerint 1995 - 2020 között a föld összes jégvesztése 28 000 köbkilométer volt. Ez különböző mértékben érintette a jégbázisokat. A déli-sarkot szinte alig, a világ gleccsereit a legjobban, és a volument az északi-sark és az attól délre délre lévő területek adták, benne grönladdal. Az összes gleccser jégtömege a föld jégkészletének csupán 1%-a.

A múlt héten részletesen kielemeztem ezt a jégvesztés témát klímastabilizálás szempontjából. Már csak jégvesztés energia felvevő hatásának kiszámítása lett volna vissza (az olvadáshoz felvett hőmennyiség), de sajnos törlődött az egész a szövegdobozból. A hivatkozott tanulmány linkjét majd linkjét majd ma este vagy éjjel előkeresem. (január végén adták ki) Egyébként sok cikket írtak belőle és sok helyen hivatkoznak erre a kutatásra.
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 848
12 218
113

Hőhullám 2021 - Tevére magyar!​





Belépés a Facebookra


Ha belépsz a Facebookra, elkezdhetsz tartalmakat megosztani és megkeresni a barátaidat, a családtagjaidat, az ismerőseidet.

fb.me
fb.me




Mi már nem tudunk elmenni amellett, amilyen irányba alakulnak a környezeti folyamatok. Sürgősen szorgalmazzuk, hogy a környezeti javainkkal, örökségünkkel való gazdálkodás középpontjába kerüljenek az ökológia és a klíma szempontjai. Az össztársadalmi érdek azt diktálja, hogy elkerüljük a sivatagosodást, a mezőgazdaság visszaszorulását, a vizek pocsolyává és erekké zsugorodását, valamint városaink százezres léptékű oázisokká változását, hogy minél előbb áttérjünk a megtartó tájgazdálkodásra, amelynek szerves részét képezi a fenntartható vízgazdálkodás.
Azért, hogy megszólítsuk a szélesebb nyilvánosságot, hogy a társadalmat alkotó felelős egyéneket és aktív csoportosulásokat összehozzuk, demonstrációt szervezünk 2021. augusztus 11-én, szerdán 19:00-re a főváros V. kerületi Szabadság terére.
Az akció részeként meg akarunk mutatni egy lehetséges jövő képét, amelyben Magyarország sivataggá változik, őshonos fajjá változnak az eddig szélsőséges tulajdonságú területekhez szokott élőlények, és mellettük az is gyökeresen megváltozik, amit mi magyar életformaként ismerünk és amit megélünk.
Ehhez tevét hoznánk a főváros közepére, ami most még költséges jószág. Ennek a jövőnek a megjelenítése mellett felszólal még: Toldi Csaba (Dongér-Kelőér Vize Egyesület), illetve a további program is szervezés alatt.
Ha fontosnak találják ügyünket, csatlakozzanak köreinkbe, pártolják az eseményt, találkozzunk augusztus 11-én!
 
W

Wilson

Guest
Mára teljesen felborult a bolygó energiaegyensúlya

"Mi az oka annak, hogy még csak most sikerült ennyire egyértelműen kimondani: igen, mi, emberek okozzuk a klímaváltozást? Jobbak az adatok most, pontosabbak a tudományos mérések?

Több és jobb minőségű adatunk van a világ minden tájáról ezekkel az extrém időjárási eseményekkel kapcsolatban. A korábbi jelentések inkább arra koncentráltak, hogy az átlaghőmérséklet-változás hogyan alakul, de most azt is tudjuk, hogyan változnak az extrém jelenségek, mint a hőhullámok vagy a nagy viharok. Összekötöttük a klímamodelleket ezekkel a fizikai jelenségekkel, és az adatok egyértelműen azt mutatták, hogy az emberi tevékenységhez kapcsolódnak. Normál esetben százévente egyszer látnánk ilyesmit, de az adatok azt mutatják, hogy most már egy évtizedben több is előfordul. Ha az ember nem változtatná meg a klímát, nem jelentkeznének ilyen sokszor ennyire extrém események.

Szóval a sugárzásegyenleg a klímaváltozás egyik mérőszáma, ha jól értem.

Igen, így van. Az ember általában azt érzékeli, hogy ahol él, milyen a hőmérséklet, de a klíma nem így tárolja az energiát. A klímaváltozás valójában elsősorban melegíti az óceánt és olvasztja a gleccsereket, és ezek melegítik a levegő hőmérsékletét. A globális felmelegedést úgy tudjuk a legbiztosabban mérni, ha az óceánok melegedését és a jégolvadást figyeljük meg.

Hogyan mérjük ezeket?

Az egyik legújabb módszer az, hogy önjáró hőmérsékletmérő bójákat indítunk útnak, amiket csak elengednek a tengerekben, és teszik a dolgukat. Évekig tudnak dolgozni, és a vizek különböző szintjeit is mérik: néha lemerülnek, és az alsóbb rétegekről gyűjtenek adatokat, néha a középső területekről, néha a vízfelszínről. Most már nagyon jól tudjuk, hogyan változott az óceán hőmérséklete. A másik nagyon érdekes dolog, hogy a jégtakaró változását úgy mérhetjük műholdak segítségével, hogy a körülöttük lévő gravitációs mező változását figyeljük meg. Ez egy nagyon okos módja az adatgyűjtésnek. A segítségével meg tudjuk mondani, pontosan mennyi jeget veszített a bolygó.

És hogyan jönnek ki végül azok a számok, amelyeket a jelentésben olvashatunk?

Ha megmérjük, mennyi jég veszett el, illetve, hogy az óceán különböző rétegei hogyan melegedtek, ebből ki tudjuk számolni, mennyi többletenergia maradt. Ezt a jelentésben zettajoule-ban adjuk meg, ami egy nagyon furcsa mértékegység, de segít számszerűsíteni az energiát. Ha tudjuk, mennyi víz van az óceánban, és mennyit melegedett a víz, akkor tudunk következtetni az energiamennyiségre. Az energiát egyébként is joule-ban mérjük, úgyhogy a zettajoule-ból lehet látni, milyen óriási mennyiségről van szó."

https://24.hu/tudomany/2021/08/10/i...ozas-globalis-felmelegedes-sugarzasegyensuly/
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas

tindalos

Well-Known Member
2011. október 8.
1 644
5 640
113

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 814
5 897
113
Hu....wazzee

Valami pontosabb infót kaphatnék?
Fülöpházánál vannak homokdűnék. De nem mesterséges, hanem természetes módon alakult ki. Ilyen volt az alföld egy része, amikor még futóhomok borította..


 

tindalos

Well-Known Member
2011. október 8.
1 644
5 640
113
Fülöpházánál vannak homokdűnék. De nem mesterséges, hanem természetes módon alakult ki. Ilyen volt az alföld egy része, amikor még futóhomok borította..


Igen,arról olvastam hogy sikerult megkötni a homokot,de úgy tűnik hogy álmodtam vagy be voltam b@$#₩@... D;
 
  • Tetszik
Reactions: Rferi66

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 629
3 428
113
Korábban megígértem és most kiturkáltam a kutatás linkjét amire hivatkoztam jégvesztés ügyben. Magát a postomat nem ez alapján írtam meg, fordítva ment a dolog. Az olvadási hő kiszámolásához lellett volna egy megbízható viszonylag friss forrás a korábbi és a mostani jégmennyiséghez, aminek alapján már számolható az olvadás hőelvonása. Ez lett volna wattban (terrawatt) megadva, és összehasonlítási alap a földön termelt összes villamosenergiával. Így azok is értették volna az energia mennyiséget amit az elvesztett jég használt fel. (és így annyival is csökkentette a felmelegedés mértékét) akik nem értenek annyira hozzá.

Itt van a kutatás összefoglalója az elejéről absract lefordítva magyarra. Köbkilóméterben nincs megadva a jégvesztés, de én az érthetőség kedvéért mindig abban írtam róla eddig. Az elvesztett jégmennyiség durván egy 100 km széles, 300 km hosszú és 1 km vastag jégtábla lenne. A letölthető link és a hibajavítások a linken elérhető
----------------------

Áttekintő cikk: A Föld jég -egyensúlyhiánya
Thomas Slater és mtsai.

Érkezett: 2020. augusztus 12. - A vita elkezdődött: 2020. augusztus 14. - Felülvizsgálva: 2020. november 18. - Elfogadva: 2020. november 18. - Közzétéve: 2021. január 25.
Absztrakt
Műholdas megfigyeléseket és numerikus modelleket kombinálva azt mutatjuk be, hogy a Föld 1994 és 2017 között 28 billió tonna jeget veszített el. Sarkvidéki tengeri jég (7,6 billió tonna), Antarktiszi jégpolcok (6,5 billió tonna), hegyi gleccserek (6,1 billió tonna), Grönland a jégtakaró (3,8 billió tonna), az Antarktiszi jégtakaró (2,5 billió tonna) és a Déli-óceán tengeri jege (0,9 billió tonna) össztömeggel csökkent. A jégveszteség alig több mint fele (58 %) az északi féltekén, a többi (42 %) a déli féltekén történt. A jégveszteség mértéke 57 % -kal nőtt a kilencvenes évek óta - évi 0,8 -ról 1,2 billió tonnára - a hegyi gleccserek, az Antarktisz, Grönland és az antarktiszi jégpolcok növekvő veszteségei miatt. Ugyanebben az időszakban, ±  3,1 mm. A jégveszteségek túlnyomó részét a légköri olvadás okozta (68 % a sarkvidéki tengeri jégből, a hegyi gleccserek jégpolc töredezéséből és a jégtakaró felületi tömegegyensúlyából), a fennmaradó veszteségeket (32 % a jégtakaró kisülése és a jégpolc elvékonyodása miatt) óceáni olvadással. Összességében a krioszféra ezen elemei a globális energia -egyensúlyhiány 3,2 % -át tették ki.


Magyar nyelvű cikk az előbbi kutatás anyagára is kitérve.


Szintén az először idézett kutatásból írt angol nyelvű cikk.


Akkor most már az ígért adósságom nagyrészt letudtam a források megjelölésével :)
 
  • Tetszik
Reactions: plushun and gergo55

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 829
4 126
113
Már Putyin is.


"Egyúttal közölte, hogy országa jelentősen csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását."

Innentől meg eléggé bajban vannak a klímaváltozástagadó Putyin-fanok. Most vagy meg kell tagadniuk a vallásukat, vagy kereshetnek szegények új bálványt maguknak... :(:D

(Amúgy a Roszatom már évek óta tolja az emberiség által okozott klímaváltozás veszélyét, de arra még rá lehetett fogni, hogy csak azért, mert az "új divathullámot" meglovagolva akarnak atomerőműveket eladni)


Akkor viszont adódik a logikus kérdés, hogy, ha a sós tengervíz évről évre visszafagy az előző évi szintre, illetve évről-évre ugyanannyira olvad csak el, akkor hogyan lehetséges a szárazföldi jégtömeg ilyen tömegvesztése? o_O Mennyire pontosak ezek a mérések?

Nem tudom, mivel nem vagyok a téma szakértője. De korábban már írtam neked egy általam elképzelhetőnek tartott magyarázatot.
Pont annyira hitelesek ezek a mérések, mint a többi adat arról az oldalról (meg a többi, ezzel foglalkozó kutatás eredményei).


Azt se felejtsd el, hogy a mai civilizációnknak minden eszköze megvan az adaptálódásra. Legalábbis a fehér-ázsiai vonalon.

Elvileg igen. Gyakorlatilag meg te is láthatod, hogy milyen elmebeteg módon állnak hozzá mind a migrációhoz, mind a klímaváltozáshoz (pl. az agyatlanul sötétzöldbuzulás, vagyis az összességében több széndioxid és károsanyag kibocsátással járó szél- és naperőművek, villanyautózás erőltetése, a nukienergia démonizálása, stb.) Szóval vannak kétségeim afelől, hogy társadalmi összeomlás és rengeteg halott, meg komoly visszaesés nélkül menni fog az "adaptáció".

A többiek meg mivel őskori szinten vannak úgy is fogják megélni a dolgot. Ő bajuk, nem a miénk.

Egyszer már mondtam, ha India-Kína-Pakisztán (három igencsak népes atomhatalom) egymásnak esik a klímaváltozás okozta hatások (pl. vízhiány, folyók elterelése) miatt, azt itt Európában is nagyon meg fogjuk érezni. Az Afrikából egyre fokozódó migrációt szintúgy (ezt persze lehet kezelni, de akkor el fog veszni valami, valami, amitől most még többek vagyunk náluk és ennek szintén lesznek hosszabb távú súlyos következményei az átlagállampolgárokra, az "értékükre-jogaikra" nézve...)
A másik meg, hogy az instabillá, kiszámíthatatlanná és szélsőségessé váló klíma miatt összeomló itteni mezőgazdaság hatásait (hiány, brutális áremelkedések) is ki fogjuk bírni röhögés nélkül...

(Ezt pedig a gyengébb képességűek kedvéért: a globális felmelegedés-klímaváltozás nem azt jelenti, hogy mindenhol és mindig csak szimplán melegebb lesz, hanem azt, hogy sok helyen gyakori és szélsőséges hőmérsékleti és egyéb időjárásváltozások lesznek. Pár nap alatt leeső éves csapadékmennyiség, aztán hónapokig szárazság. Egyik hónapban, vagy később akár egyik héten fagyok, következő hónapban-héten 30 fok feletti hőmérséklet és fordítva, stb. Mint amit már idén is tapasztaltunk, márciusban melegrekord, júniusban fűteni kellett, júliusban 40 fok. És ez fog csak igazán odabaszni a mezőgazdaságnak. Más helyeken meg akár tartós hőmérsékletcsökkenés is lehet, ha pl. borul a Golf-áramlat.)
Az olvadási szezon ellenére szokatlan módon, a tegnapi napon 2 gigatonnányival növekedett a felszíni jégmennyiség Grönlandon (nyár közepe van)! Lesz belőle újságcikk vajon a fősodratú médiában? Nyilván nem... Pedig mostanában az 1981-2010-es átlagértéket is felülmúlja, ami ritkaság számba megy!
..
SMB_curves_LA_EN_20210808.png

..
SMB_curves_LA_EN_20210808-2.png

Tehát a sarkvidéken is szélsőséges az időjárás, a csapadék, juppijeeee... És nem stabil. Ez vajon mire is utalhat? Nem is tudom... :confused: