Mi-28 Havoc (Mil, Szovjetunió)

[dudi]

Allesmorral értek egyet ismét csak. Viszont ha már hasonlítjuk az almát a körtével, akkor menjünk bele rendesen! Ha láttad a filmet, akkor emlékezhetsz arra is, hogy mit mondott Vitalij Scserbina,a Mil cég főtervezője: " ez a helikopter szemben a többivel, köszönhetően a szenzorainak és a fegyverzetének, már a csapatlégvédelem hatókörén kívülről fog dolgozni". Az a titkos rakéta valószínűleg jóval messzebbről lesz indítható, mint például egy Hellfire. A csapatlégvédelem veszélyzónáján kívülről lehet vele szétlőni az ellenséges tankokat és egyéb páncélozott járműveket. Tehát a nagy hatótávolságú top attack rakéta már veri a H145 lehetőségeit. Datalink: 32:11-től érdemes olvasgatni a kis felvillanó feliratokat, hogy miben nyújt újat a gép. Ott például van olyan is, hogy "drónokkal való együttműködés képessége és azok irányítása", tehát a datalink, hálózatalapú hadviselés megint csak teljesült. A fejlett EO/IR rendszer megint csak megvan. Tehát eddig mindent tud,amit a H145, csak még annál többet is. A világbajnok páncélzaton kívül vannak már komoly önvédelmi rendszerei (például a kis "lámpa" a gép alatt szétcseszi a közeledő rakéták elektronikáját). Nagy tömeg: a Klimov új, továbbfejlesztett hajtóműveket készített a típus számára,amelyek növelték a gép repülési teljesítményét. Vitalij Scserbina főtervező erről a következőket mondta el:" a gép még felfegyverezve is képes a bukfenc és egyéb más műrepülő manőverek lerepülésére"
Azt gondolom, hogy a megállapításod talán a sima régi Mi-28N esetében állja meg a helyét, mert ott voltak bajok rendesen( a világbajnok páncélzat kivételével szinte nulla önvédelem, bajos erőátviteli rendszer ami például Igor Butenko halálát is okozta), de ennél a változatnál már semmiképpen nem. Ez egy nagyon komoly vas, és már van vele némi éles harci alkalmazási tapasztalat is. A filmre visszatérve jó azt látni, hogy a nagy emberek, mint például Boginszkij,a Vertoljoti Rosszii vezérigazgatója is rendszeresen jár Szíriába, ahol a tapasztalt,pilótákkal és műszakiakkal beszél és ez alapján döntenek az egyes változtatásokról.Ez egy nagyon jó irány szerintem.

Mivel derít fel 15km-ről egy harckocsi szakaszt ami egy domb mögött van?(nem is kell óriási dombnak lennie elég ha csak 10 méter magas meg 50méter hosszú.ez nem is domb hanem egy kis emelkedő.

 

[Wilson]

Allesmorral értek egyet ismét csak. Viszont ha már hasonlítjuk az almát a körtével, akkor menjünk bele rendesen! Ha láttad a filmet, akkor emlékezhetsz arra is, hogy mit mondott Vitalij Scserbina,a Mil cég főtervezője: " ez a helikopter szemben a többivel, köszönhetően a szenzorainak és a fegyverzetének, már a csapatlégvédelem hatókörén kívülről fog dolgozni". Az a titkos rakéta valószínűleg jóval messzebbről lesz indítható, mint például egy Hellfire. A csapatlégvédelem veszélyzónáján kívülről lehet vele szétlőni az ellenséges tankokat és egyéb páncélozott járműveket. Tehát a nagy hatótávolságú top attack rakéta már veri a H145 lehetőségeit. Datalink: 32:11-től érdemes olvasgatni a kis felvillanó feliratokat, hogy miben nyújt újat a gép. Ott például van olyan is, hogy "drónokkal való együttműködés képessége és azok irányítása", tehát a datalink, hálózatalapú hadviselés megint csak teljesült. A fejlett EO/IR rendszer megint csak megvan. Tehát eddig mindent tud,amit a H145, csak még annál többet is. A világbajnok páncélzaton kívül vannak már komoly önvédelmi rendszerei (például a kis "lámpa" a gép alatt szétcseszi a közeledő rakéták elektronikáját). Nagy tömeg: a Klimov új, továbbfejlesztett hajtóműveket készített a típus számára,amelyek növelték a gép repülési teljesítményét. Vitalij Scserbina főtervező erről a következőket mondta el:" a gép még felfegyverezve is képes a bukfenc és egyéb más műrepülő manőverek lerepülésére"
Azt gondolom, hogy a megállapításod talán a sima régi Mi-28N esetében állja meg a helyét, mert ott voltak bajok rendesen( a világbajnok páncélzat kivételével szinte nulla önvédelem, bajos erőátviteli rendszer ami például Igor Butenko halálát is okozta), de ennél a változatnál már semmiképpen nem. Ez egy nagyon komoly vas, és már van vele némi éles harci alkalmazási tapasztalat is. A filmre visszatérve jó azt látni, hogy a nagy emberek, mint például Boginszkij,a Vertoljoti Rosszii vezérigazgatója is rendszeresen jár Szíriába, ahol a tapasztalt,pilótákkal és műszakiakkal beszél és ez alapján döntenek az egyes változtatásokról.Ez egy nagyon jó irány szerintem.

Megnézve a filmet én úgy látom egy nagyon is ütős gépet hoztak össze az oroszok,úgy hogy (bár sajnos ennek nagyon kicsi a valószinüsége)ebböl a továbbfejlesztett
Mi-28NM -böl egy 24 db-s rendelést már le is adhatna (természetesen 9М123М Krizantémaval felszerelve) O.V Vlagyimir Vlagyimirovicsnak.

 

[Capslock27]

Az ott egy mm-es hullámhosszú radar, ami a kombinált radar-lézer rávezetéses Krizantema-VM rakétához kell.
A lézeres csatornát a gép biztosítja. A konténer jókora orrésze mögött van a radartányér.

.
Bocs, hogy belekérdezek, de anno a Longbow Apache-ot másolva pont azért tették a rotoragy tetejére a gömböt az oroszok is, hogy abban milliméteres hullámhosszú radar lesz. És azért a rotoragy tetejére, mert az volt a koncepció, hogy a helikopter egy domb mögött vár (mondjuk az orosz harckocsikra), csak a gömb lóg ki felül a domb horizontján, és a helikopter csak a rakéta inditása erejéig kell, hogy kiemelkedjen. Akkor most ezt az ormótlan konténert miért teszik a szárny alá? Remélem, csak valami tesztelés, és nem megoldásnak szánják.
A gömb most is ott van ezeken a fotókon is a heli tetején.

 

[Allesmor Obranna]

.
Bocs, hogy belekérdezek, de anno a Longbow Apache-ot másolva pont azért tették a rotoragy tetejére a gömböt az oroszok is, hogy abban milliméteres hullámhosszú radar lesz. És azért a rotoragy tetejére, mert az volt a koncepció, hogy a helikopter egy domb mögött vár (mondjuk az orosz harckocsikra), csak a gömb lóg ki felül a domb horizontján, és a helikopter csak a rakéta inditása erejéig kell, hogy kiemelkedjen. Akkor most ezt az ormótlan konténert miért teszik a szárny alá? Remélem, csak valami tesztelés, és nem megoldásnak szánják.
A gömb most is ott van ezeken a fotókon is a heli tetején.

Sajnos a forgószárny tetején levő célfelderítő Arbalet radar és ez a konténerizált Khrizantema-VM rávezető radar nem azonos képességű, illetve feladatú.

Más.
Elkezdtem russianplanes-en összevetni a Mi-28N és NM fotókat.
Az már idáig is feltűnt, hogy az NM-nél némiképp megnövelték az oldalablakok felületét a kilátás miatt.
De azt csak most láttam, hogy ez a 701-es NM protó aszimmetrikus operátorkabinnal bír.
A kabin bal oldalán, ahol az operátor ajtaja van, hiányzik a páncélzat.
De csak ott.

 

[Törölt tag 1586]

A H145M akármilyen kiterjedt informatikával is bír, egy adott időintervallumban csak a harctér egy szűk szegmensét képes tűz alatt tartani, szerény sérülésállóság mellett.
Önmagában nincs ezzel gond, csak ez nem fedi le a helikopteres harcászat teljes spektrumát.

Az Öböl háború óta a helikopteres harcászat nagyjából kimerül a buckalakók kergetésében.
Amúgy már Öböl háború tapasztalata az volt hogy tanácsosabb a helikoptereknek tankok kiiktatására fókuszálniuk lehetőleg éjszaka és távolról és csakis nagyon alapos felderítést követően. Az ellenség radaros légvédelmének a kiiktatása alapfeltétele bármiféle helikopteres bevetésnek.

ez a helikopter szemben a többivel, köszönhetően a szenzorainak és a fegyverzetének, már a csapatlégvédelem hatókörén kívülről fog dolgozni

Ha a csapatlégvédelem hatókörén dolgozik akkor minek rá sok tonna páncélzat ami ráadásul azt nem akadályozza meg hogy a helikoptert lelőjék, legfeljebb a személyzet túlélő képességét növeli meg valamennyire.

A csapatlégvédelem veszélyzónáján kívülről lehet vele szétlőni az ellenséges tankokat és egyéb páncélozott járműveket. Tehát a nagy hatótávolságú top attack rakéta már veri a H145 lehetőségeit.

Ezzel kapcsolatban azért erős kétségeim vannak….A csapatlégvédelem hatósugarát kis jóindulattal 15 km-re vehetjük. A műsorban ha jól emlékszem nem hangzott el hogy mennyi az új szuper rakéta hatósugara, de egy H145M-re minden további nélkül akár már ma fel lehet akasztani egy Sipke ER2-est aminek 16 km a hatósugara vagy egy NLOS-t aminek meg +25 km.

Datalink: 32:11-től érdemes olvasgatni a kis felvillanó feliratokat, hogy miben nyújt újat a gép. Ott például van olyan is, hogy "drónokkal való együttműködés képessége és azok irányítása", tehát a datalink, hálózatalapú hadviselés megint csak teljesült. A fejlett EO/IR rendszer megint csak megvan. Tehát eddig mindent tud,amit a H145, csak még annál többet is.

Felvillanó felirat...a H145M egy kicsit többet mutatott felvillanó feliratnál. Két videó a H145M hez az EO/IR rendszert szállító L3 Wescam cég MUM-T rendszeréről

A fejlett EO/IR rendszer megint csak megvan.

Hát majd meglátjuk... Az orosz EO/IR rendszerektől a pilóták eddig finoman szólva sem voltak elragadtatva, durvábban fogalmazva pedig legalább egy Mi-28 veszteséget ennek köszönhetnek.

Az NM változat egyértelműen a szíriai harci tapasztalatokat veszi figyelembe és láthatóan próbálják a helikoptert nemcsak erőssé, de okossá is tenni. Viszont minél okosabb egy helikopter annál kevésbé kell agyon páncélozni. A Mi-28-nak mint szenzor hordozó platformnak szerintem nincs jövője...​

 

[Allesmor Obranna]

Ennyire ne tekintsük egydimenziósan a harcihelikoptereket.
Mert mit tanított az 1991-es Öbölháború?
A harcihelikopter éjszaka támad, precíziós irányított rakétafegyverzetével egyesével lövi ki a különféle pontcélokat.
A nagy sebességű, repülőgépszerű rácsapásoknak, területlefogásoknak, Cobra-nak, Mi-24-nek vége.
És mit tanított a 2003-as Öbölháború?
A Hellfire egy drága luxus, a NIR és gépágyú az eredményes kalapács, nagy hasznát vette a Marines a Cobrái gyors rácsapásainak Faludzsánál, a Apache pedig kénytelen volt menetből területlefogásokkal operálni.
Ahogy Afganisztánban is. Pont, mint a szovjetek húsz évvel korábban a Mihukkal.
Később az irakiak a vadiúj Mi-35M és Mi-28NE gépekkel kiválóan szegecselték az ISIS konvojt.
Ami harci munkát ott egy ilyen gép elvégzett, arra legalább két, ha nem több H145M kaliberű gép kell.

Minden elismerésem a XXI. századi intellektuális, elsősorban a potens irányított pct fegyverzettel és MAWS-al civilből militarizált H145M-nek, de látva a szegényke NIR blokkját és a kis egycsövű 50-es nehézgéppuska konténerét, ez bizony nem az a kimondott nagykalapács.

 

[Törölt tag 1586]

Minden elismerésem a XXI. századi intellektuális, elsősorban a potens irányított pct fegyverzettel és MAWS-al civilből militarizált H145M-nek, de látva a szegényke NIR blokkját és a kis egycsövű 50-es nehézgéppuska konténerét, ez bizony nem az a kimondott nagykalapács.

Úgy tűnik valóban nehéz elszakadni az orosz nagykalapács mentalitástól…
Alapvető különbség van a között hogy az Oroszok hogy tekintenek a harci helikopterekre és a Ny.i felfogás között.
A nyugati doktrína jellemzően úgy tekint a támadó helikopterekre mint ha azok a földi mobil erők kiterjesztései lennének, mint egy azoknál is sokkal mobilabb nagy tűzerejű és/vagy felderítő eszközre.
Tehát a nyugati doktrína két elsődleges szerepet szán a harci heliknek
1.) Fegyveres felderítés: Az ellenséggel való kapcsolatfelvétel, az ellenség előrehaladásának nyomon követése, a támadásra kínálkozó lehetőségek azonnali megragadása
2.) Közvetlen támadás: Tűzcsapás az ellenséges (elsősorban páncélos) erőkre... ami tipikusan alacsony magasságú terepkövető repülést igényel a célig, a terep adta lehetőségek maximális kihasználásával, lebegést, taktikai tüzelési pozíciók kialakítását, távolról indított támadásokat és a túlélés érdekében maximális mobilitást. Alapvetően több helikopter dolgozik együtt és fejlett érzékelőket és stand-off fegyverek használva az ellenség elhárító fegyvereinek a hatótávolságán kívülről operálnak.

A szovjet / orosz doktrína ezzel szemben nem a páncélos erők kiterjesztéseként kezeli a harci helikoptereket hanem inkább egy olyan támogató elemként, amely lehetővé teszi, hogy a saját páncélos erők áttörést érjenek el. Alapvetően a helikoptereket ugyanazon az alkalmazási vonalon képzelik el mint a tüzérséget és a csata repülőket. Vonakodva mozdulnak el a precíziós fegyverek és fejlett szenzorok alkalmazása felé és még mindig dominálnak a Mi-28NM fegyverzetében is a nehéz NIR rakéták és gravitációs bombák. Ez a mentalitás szerintem az Oroszoknál a II.vh óta ragadt be, ahol a szovjetek szerelmesek voltak az IL-2-be, és még ma is egy erősen felfegyverzett, erősen páncélozott támogató eszközről álmodnak.
Különösen a Mi-24-est alkalmazását tervezték úgy, hogy rakétákkal és bombákkal rácsapásokkal operáljon az ellenséges állások felett. Ehhez persze igyekeztek az elérhető legtöbb páncélt akasztani a gépre. A kis / közepes kaliberű fegyvereket tekintették a legnagyobb fenyegetésnek. A gond az hogy a MANPAD-ok tömeges elterjedése elég sakk-matt helyzetet teremtett a páncélozott csatahelikopter koncepciónak. Egyszerűen fizikai képtelenség olyan erősen páncélozott helikoptert építeni ami túlél egy MANPAD találatot.
A Mi-28 létrehozása is még a fenti szovjet / orosz doktrína alapján történt és a mostani NM továbbfejlesztés annak a bizonyítéka hogy az oroszok szép lassan kezdik átvenni a Ny.i alkalmazási elveket és kezdik belátni hogy a helikopterek nem tudnak túlélni a modern frontvonal felett stand-in távolságban az ellenséges elhárító fegyverektől.
A Mi-28NM egy kísérlet arra, hogy a helikopter a harcmezőn képes legyen saját érzékelőire és nagy hatósugarú fegyvereire támaszkodni, de nem teljesen vették át a Ny.i koncepciót, mert még mindig abszurd mennyiségű páncélzat van a gépen, és még mindig a nem irányított fegyvereké a főszerep. Én úgy látom hogy végső soron még mindig az IL-2 fejletteb változataként képzelik le a harci heliket. Viszont egy harci heli jóval drágább mint egy IL-2. Esély sincs rá hogy pl. a Mi-28 gyártási db. száma (jelenleg ha jól tudom olyan 120 körül tartanak) akár csak megközelítse a Mi-24-ek ből legyártott több mint 2300 db-ot
Ezért mondom hogy a Mi-28 zsákutca. Közép /hosszú távon muszály lesz nekik is egy sokkal könnyebb, sokkal okosabb platform felé nyitniuk

 

[dudi]

Úgy tűnik valóban nehéz elszakadni az orosz nagykalapács mentalitástól…
Alapvető különbség van a között hogy az Oroszok hogy tekintenek a harci helikopterekre és a Ny.i felfogás között.
A nyugati doktrína jellemzően úgy tekint a támadó helikopterekre mint ha azok a földi mobil erők kiterjesztései lennének, mint egy azoknál is sokkal mobilabb nagy tűzerejű és/vagy felderítő eszközre.
Tehát a nyugati doktrína két elsődleges szerepet szán a harci heliknek
1.) Fegyveres felderítés: Az ellenséggel való kapcsolatfelvétel, az ellenség előrehaladásának nyomon követése, a támadásra kínálkozó lehetőségek azonnali megragadása
2.) Közvetlen támadás: Tűzcsapás az ellenséges (elsősorban páncélos) erőkre... ami tipikusan alacsony magasságú terepkövető repülést igényel a célig, a terep adta lehetőségek maximális kihasználásával, lebegést, taktikai tüzelési pozíciók kialakítását, távolról indított támadásokat és a túlélés érdekében maximális mobilitást. Alapvetően több helikopter dolgozik együtt és fejlett érzékelőket és stand-off fegyverek használva az ellenség elhárító fegyvereinek a hatótávolságán kívülről operálnak.

A szovjet / orosz doktrína ezzel szemben nem a páncélos erők kiterjesztéseként kezeli a harci helikoptereket hanem inkább egy olyan támogató elemként, amely lehetővé teszi, hogy a saját páncélos erők áttörést érjenek el. Alapvetően a helikoptereket ugyanazon az alkalmazási vonalon képzelik el mint a tüzérséget és a csata repülőket. Vonakodva mozdulnak el a precíziós fegyverek és fejlett szenzorok alkalmazása felé és még mindig dominálnak a Mi-28NM fegyverzetében is a nehéz NIR rakéták és gravitációs bombák. Ez a mentalitás szerintem az Oroszoknál a II.vh óta ragadt be, ahol a szovjetek szerelmesek voltak az IL-2-be, és még ma is egy erősen felfegyverzett, erősen páncélozott támogató eszközről álmodnak.
Különösen a Mi-24-est alkalmazását tervezték úgy, hogy rakétákkal és bombákkal rácsapásokkal operáljon az ellenséges állások felett. Ehhez persze igyekeztek az elérhető legtöbb páncélt akasztani a gépre. A kis / közepes kaliberű fegyvereket tekintették a legnagyobb fenyegetésnek. A gond az hogy a MANPAD-ok tömeges elterjedése elég sakk-matt helyzetet teremtett a páncélozott csatahelikopter koncepciónak. Egyszerűen fizikai képtelenség olyan erősen páncélozott helikoptert építeni ami túlél egy MANPAD találatot.
A Mi-28 létrehozása is még a fenti szovjet / orosz doktrína alapján történt és a mostani NM továbbfejlesztés annak a bizonyítéka hogy az oroszok szép lassan kezdik átvenni a Ny.i alkalmazási elveket és kezdik belátni hogy a helikopterek nem tudnak túlélni a modern frontvonal felett stand-in távolságban az ellenséges elhárító fegyverektől.
A Mi-28NM egy kísérlet arra, hogy a helikopter a harcmezőn képes legyen saját érzékelőire és nagy hatósugarú fegyvereire támaszkodni, de nem teljesen vették át a Ny.i koncepciót, mert még mindig abszurd mennyiségű páncélzat van a gépen, és még mindig a nem irányított fegyvereké a főszerep. Én úgy látom hogy végső soron még mindig az IL-2 fejletteb változataként képzelik le a harci heliket. Viszont egy harci heli jóval drágább mint egy IL-2. Esély sincs rá hogy pl. a Mi-28 gyártási db. száma (jelenleg ha jól tudom olyan 120 körül tartanak) akár csak megközelítse a Mi-24-ek ből legyártott több mint 2300 db-ot
Ezért mondom hogy a Mi-28 zsákutca. Közép /hosszú távon muszály lesz nekik is egy sokkal könnyebb, sokkal okosabb platform felé nyitniuk

Nem mozdulnak el a precíziós fegyverek felé?Már az első MI-24-en is volt ATGM és a szenzoraik is mindig a számukra elérhető legmodernebb.Szóval azt mondani,hogy vonakodva mozdulnak a prec fegyverek és modern szenzorok felé kicsit érthetrten.
Nem az orosz doktrina tehet róla,hogy a MIL nem tud modern helikoptert gyártani...
Azt azért ne felejtsd el,hogy ott a KA-52 amiben pl van radar is minden gépben,(ez talán még az Apache-ról sem mondható el hisz a Longbow rendszer elméletileg nem minden gépre kerülne fel).Az meg,hogy nem többszázezer Dolláros rakétával lőnek egy Toyotara már ne is haragudj de inkább logikus mint elmaradott.

Kb a 80-as évek közepe/vége óta nincs olyan harci helikopter ami képes a csapatléggvédelem hatókörén kívülről dolgozni.

 

[dudi]

Úgy tűnik valóban nehéz elszakadni az orosz nagykalapács mentalitástól…
Alapvető különbség van a között hogy az Oroszok hogy tekintenek a harci helikopterekre és a Ny.i felfogás között.
A nyugati doktrína jellemzően úgy tekint a támadó helikopterekre mint ha azok a földi mobil erők kiterjesztései lennének, mint egy azoknál is sokkal mobilabb nagy tűzerejű és/vagy felderítő eszközre.
Tehát a nyugati doktrína két elsődleges szerepet szán a harci heliknek
1.) Fegyveres felderítés: Az ellenséggel való kapcsolatfelvétel, az ellenség előrehaladásának nyomon követése, a támadásra kínálkozó lehetőségek azonnali megragadása
2.) Közvetlen támadás: Tűzcsapás az ellenséges (elsősorban páncélos) erőkre... ami tipikusan alacsony magasságú terepkövető repülést igényel a célig, a terep adta lehetőségek maximális kihasználásával, lebegést, taktikai tüzelési pozíciók kialakítását, távolról indított támadásokat és a túlélés érdekében maximális mobilitást. Alapvetően több helikopter dolgozik együtt és fejlett érzékelőket és stand-off fegyverek használva az ellenség elhárító fegyvereinek a hatótávolságán kívülről operálnak.

A szovjet / orosz doktrína ezzel szemben nem a páncélos erők kiterjesztéseként kezeli a harci helikoptereket hanem inkább egy olyan támogató elemként, amely lehetővé teszi, hogy a saját páncélos erők áttörést érjenek el. Alapvetően a helikoptereket ugyanazon az alkalmazási vonalon képzelik el mint a tüzérséget és a csata repülőket. Vonakodva mozdulnak el a precíziós fegyverek és fejlett szenzorok alkalmazása felé és még mindig dominálnak a Mi-28NM fegyverzetében is a nehéz NIR rakéták és gravitációs bombák. Ez a mentalitás szerintem az Oroszoknál a II.vh óta ragadt be, ahol a szovjetek szerelmesek voltak az IL-2-be, és még ma is egy erősen felfegyverzett, erősen páncélozott támogató eszközről álmodnak.
Különösen a Mi-24-est alkalmazását tervezték úgy, hogy rakétákkal és bombákkal rácsapásokkal operáljon az ellenséges állások felett. Ehhez persze igyekeztek az elérhető legtöbb páncélt akasztani a gépre. A kis / közepes kaliberű fegyvereket tekintették a legnagyobb fenyegetésnek. A gond az hogy a MANPAD-ok tömeges elterjedése elég sakk-matt helyzetet teremtett a páncélozott csatahelikopter koncepciónak. Egyszerűen fizikai képtelenség olyan erősen páncélozott helikoptert építeni ami túlél egy MANPAD találatot.
A Mi-28 létrehozása is még a fenti szovjet / orosz doktrína alapján történt és a mostani NM továbbfejlesztés annak a bizonyítéka hogy az oroszok szép lassan kezdik átvenni a Ny.i alkalmazási elveket és kezdik belátni hogy a helikopterek nem tudnak túlélni a modern frontvonal felett stand-in távolságban az ellenséges elhárító fegyverektől.
A Mi-28NM egy kísérlet arra, hogy a helikopter a harcmezőn képes legyen saját érzékelőire és nagy hatósugarú fegyvereire támaszkodni, de nem teljesen vették át a Ny.i koncepciót, mert még mindig abszurd mennyiségű páncélzat van a gépen, és még mindig a nem irányított fegyvereké a főszerep. Én úgy látom hogy végső soron még mindig az IL-2 fejletteb változataként képzelik le a harci heliket. Viszont egy harci heli jóval drágább mint egy IL-2. Esély sincs rá hogy pl. a Mi-28 gyártási db. száma (jelenleg ha jól tudom olyan 120 körül tartanak) akár csak megközelítse a Mi-24-ek ből legyártott több mint 2300 db-ot
Ezért mondom hogy a Mi-28 zsákutca. Közép /hosszú távon muszály lesz nekik is egy sokkal könnyebb, sokkal okosabb platform felé nyitniuk

Vagy pl mi a véleményed arról,hogy az Apache képes egyszerre a legtöbb nem irányított fegyvert célbajuttatni és ahhoz,hogy az orosz helikopterek képesek a legtöbb irányitott fegyver magukkal vinni?
Vagy ez is azt jelzi,hogy nem moudultak el a prec fegyverek felé.

 

[yangwenli]

A hozzaszolasokbol nekem amugy is ugy tunik, hogy a "Ny-i felfogas" sem egyseges:
- meg az USA-n belul sem: Army vs. NAVY
- nemetek gepagyumentes elkepzelese (HH maradekkent)

+ en ugy vettem eszre, hogy azert a konnyu helikopterek tamogato korbeni alkalmazasa inkabb kenyszermegoldas (nincs penz jobbra) es ha tehetnek azert inkabb Apache/Cobra-val repulnenek eles beveteseket, ha volna ra keret. Persze ertem, hogy most nem er addig a takaro mint a HH idejen es koltseghatekonykodni kell.

Csak vigyazni kell, hogy "a kabathoz varrjak a gombot vs. a gombhoz a kabatot"
Ezt ugy ertem:

- az orosz gyarak tudnak valamilyen kepessegekkel biro helikoptereket gyartani -> az elonyos tulajdonsagokat maximalizaljak -> kiepitenek ra egy doktrinat, hogy ezek a pozitiv tul.-k meg jobban ervenyesuljenek
- szegeny orszagok csak konnyu heliket fegyvereznek fel -> -//- , u.az detto
- USA -> tobb fajsulyu tipust tart fenn, es konfliktus alapjan, neha ez a koncepcio jon be jobban, neha az - > figyelembe veve azt a mondast, hogy neha a tabornokok "az elozo haborut probaljak harcolni az uj fegyverekkel"

 

[Capslock27]

Sajnos a forgószárny tetején levő célfelderítő Arbalet radar és ez a konténerizált Khrizantema-VM rávezető radar nem azonos képességű, illetve feladatú.

.
Igen, ez nyilvanvalo, hogy a ket rendszer nem kompatibilis vagy mas celu, de pont erre utaltam a hozzaszolasomban, hogy ez egy tervezesi hibanak, de minimum hianyossagnak tunik. Egy közös millimeteres hullamsavu radarrendszert kellett volna fejleszteniuk, ami kulönfele uzemmodokkal megoldja a többfele feladatot. Es mindehhez egyuttmuködni a raketa fejlesztöivel is nyilvan.

 

[Allesmor Obranna]

Azért azt se feledjük el, hogy az lehet, hogy az európaiaknál nem eléggé hangsúlyos a dedikált harci helikopter, mint kategória (ezt azért kezeljük fenntartással, ha a klasszikus helikopteripari szereplőket végigvesszük: franciáknak és a németeknek sose volt harci helikpterük külön, de együtt már igen: Tiger, olaszoknak ott az A129, míg a britek saját hajtóművel licenszben gyártották a Westland-Apache-ot)
viszont az oroszoknál kompletten hiányzik a felfegyverzett könnyűhelikopter kategória.
Korábban volt a Mi-2-es, de az nem került érdemben katonai alkalmazásba, csak a lengyelek, mint gyártók használták, illetve gondolták tovább a W3 Sokol irányába.
Jelenleg van az Ansat, de ez megragadt a Mi-2-es szintjén, azaz, ambuláns és kiképző típus, míg ennek kvázi belső konkurenciája a Ka-226-os.

OH-6/OH-58/BO-105/Gazelle/Lynx/Dauphin/A109 egyszerűen nincs az oroszoknál, még úgy se, hogy az iménti sor nem is egy kategória, hanem mindjárt legalább kettő.

 

[Törölt tag 1586]

Kb a 80-as évek közepe/vége óta nincs olyan harci helikopter ami képes a csapatléggvédelem hatókörén kívülről dolgozni.

Nem igazán értem miért ne tudna? Milyen csapatlégvédelem tudna elérni egy 16 km-ről (Spike ER2) vagy 25 km-ről (NLOS) rakétát indító helikopter?
A csövesek kizárt, MANPAD-ok kizárt, talán a Pancir, de az meg ugyebár nem csapatlégvédelem.

Nem mozdulnak el a precíziós fegyverek felé?Már az első MI-24-en is volt ATGM és a szenzoraik is mindig a számukra elérhető legmodernebb.Szóval azt mondani,hogy vonakodva mozdulnak a prec fegyverek és modern szenzorok felé kicsit érthetrten.

Kérlek nevezd meg milyen stand-off precíziós fegyverrendszerek voltak a Mi-24-en?
Talán segít megérteni ha megnézed a szíriai videókat hogyan használják az Oroszok a helikoptereiket mind a mai napig?
Vagy hogy mi a Mi-24-ket hogy kívánjuk használni?

Az meg,hogy nem többszázezer Dolláros rakétával lőnek egy Toyotara már ne is haragudj de inkább logikus mint elmaradott.

Ez attól függ ki ül abban az Toyotában, miről indítják a rakétát (drónról vagy helikopterről) meg ilyenek...
Amúgy az alapesetnél maradva: COIN környezetben néhány papucsos egy Toyotán egy nehéz gp.val...ilyen esetekre fejlesztették ki a APKWSt meg az FZ275 LGRt (v.szinű ez lesz nekünk is)

 

[Allesmor Obranna]

Nem igazán értem miért ne tudna? Milyen csapatlégvédelem tudna elérni egy 16 km-ről (Spike ER2) vagy 25 km-ről (NLOS) rakétát indító helikopter?
A csövesek kizárt, MANPAD-ok kizárt, talán a Pancir, de az meg ugyebár nem csapatlégvédelem.


Kérlek nevezd meg milyen stand-off precíziós fegyverrendszerek voltak a Mi-24-en?
Talán segít megérteni ha megnézed a szíriai videókat hogyan használják az Oroszok a helikoptereiket mind a mai napig?
Vagy hogy mi a Mi-24-ket hogy kívánjuk használni?

Ez attól függ ki ül abban az Toyotában, miről indítják a rakétát (drónról vagy helikopterről) meg ilyenek...
Amúgy az alapesetnél maradva: COIN környezetben néhány papucsos egy Toyotán egy nehéz gp.val...ilyen esetekre fejlesztették ki a APKWSt meg az FZ275 LGRt (v.szinű ez lesz nekünk is)

Összességében igazad van, de én még mindig érzek némi "mérnöki maszturbációt" abban, hogy lézer irányítású 70mm-es ex-NIR-rel támadnak dzsipeket. Még ez is drága.
Ráadásul nagyobb területen szétszóródott élőerő ellen nem hatákony.
Az oroszok is megcsinálták anno a maguk utólag irányítottá átalakított NIR-jét, az Sz-250L-t, igaz, azért ezt, mert kisebb rakétára nem fért el a vezérlőrendszer.

Pár példa egy olyan hadseregre, ahol békésen megfér egymás mellett a Mi-28NE, a Mi-35M, a H145M és még az Apache is:

https://www.military.com/video/oper...8-and-mi-35-gunship-helicopters/5343473662001

 

[gacsat]

Nem igazán értem miért ne tudna? Milyen csapatlégvédelem tudna elérni egy 16 km-ről (Spike ER2) vagy 25 km-ről (NLOS) rakétát indító helikopter?
A csövesek kizárt, MANPAD-ok kizárt, talán a Pancir, de az meg ugyebár nem csapatlégvédelem.


Kérlek nevezd meg milyen stand-off precíziós fegyverrendszerek voltak a Mi-24-en?
Talán segít megérteni ha megnézed a szíriai videókat hogyan használják az Oroszok a helikoptereiket mind a mai napig?
Vagy hogy mi a Mi-24-ket hogy kívánjuk használni?

Ez attól függ ki ül abban az Toyotában, miről indítják a rakétát (drónról vagy helikopterről) meg ilyenek...
Amúgy az alapesetnél maradva: COIN környezetben néhány papucsos egy Toyotán egy nehéz gp.val...ilyen esetekre fejlesztették ki a APKWSt meg az FZ275 LGRt (v.szinű ez lesz nekünk is)

Nem talált el semmit. Gratulálok. A gépágyú is vagy 100 méteres körzetben szórt.

 

[gacsat]

Összességében igazad van, de én még mindig érzek némi "mérnöki maszturbációt" abban, hogy lézer irányítású 70mm-es ex-NIR-rel támadnak dzsipeket. Még ez is drága.
Ráadásul nagyobb területen szétszóródott élőerő ellen nem hatákony.
Az oroszok is megcsinálták anno a maguk utólag irányítottá átalakított NIR-jét, az Sz-250L-t, igaz, azért ezt, mert kisebb rakétára nem fért el a vezérlőrendszer.

Pár példa egy olyan hadseregre, ahol békésen megfér egymás mellett a Mi-28NE, a Mi-35M, a H145M és még az Apache is:

https://www.military.com/video/oper...8-and-mi-35-gunship-helicopters/5343473662001

Na, ez a Mi-35ös már döfi.

 

[dudi]

Nem igazán értem miért ne tudna? Milyen csapatlégvédelem tudna elérni egy 16 km-ről (Spike ER2) vagy 25 km-ről (NLOS) rakétát indító helikopter?
A csövesek kizárt, MANPAD-ok kizárt, talán a Pancir, de az meg ugyebár nem csapatlégvédelem.


Kérlek nevezd meg milyen stand-off precíziós fegyverrendszerek voltak a Mi-24-en?
Talán segít megérteni ha megnézed a szíriai videókat hogyan használják az Oroszok a helikoptereiket mind a mai napig?
Vagy hogy mi a Mi-24-ket hogy kívánjuk használni?

Ez attól függ ki ül abban az Toyotában, miről indítják a rakétát (drónról vagy helikopterről) meg ilyenek...
Amúgy az alapesetnél maradva: COIN környezetben néhány papucsos egy Toyotán egy nehéz gp.val...ilyen esetekre fejlesztették ki a APKWSt meg az FZ275 LGRt (v.szinű ez lesz nekünk is)

Minden orosz harci helikopternek van páncéltörő rakétája.Ha ez nem elég precíziós akkor mi?A BUK pl csapatlégvédelem és az S300-nak is van csapatlégvédelmi változata.

 

[Allesmor Obranna]

Nem talált el semmit. Gratulálok. A gépágyú is vagy 100 méteres körzetben szórt.

Igen, ez operátor függő is, hogy éles helyzetben egy manőverező gépről milyen tüzet tud rávezetni az ágyúval a célra.
Ezen a téren nagy segítség az AH-64-esek Chain Gun-jánál az automatikus ráhelyesbítés és a sisakkal célzás együttese.
Most valamit variáltak a Mi-28NM-nél a gépágyúval, hogy javuljon a pontosság, de nem tudom, hogy mégis mit. Szemre maga a cső nem változott, pedig annak lengése volt idáig a legszűkebb keresztmetszet.
Az AH-64-esnél kisebb teljesítményű lőszer van, rövidebb csővel, ahol a csőhossz/felvastagság eleve merevebb konstrukciót ad, míg a csőszájfék is hatékonyabb. Ezt hidraulikusan csillapítják és ezen felül még minden lövés után helyesbítik is automatikusan, miközben a mozgatás precízebb és gyorsabb is.
Lehet. hogy a hatásos lőtáv valamivel kisebb, a röppálya ívesebb, a távolsággal a lövedék szórása intenzívebben nő, de harci körülmények közt ez a fegyver összességében igen kedvező.

 

[Ocses]

Igen, ez operátor függő is, hogy éles helyzetben egy manőverező gépről milyen tüzet tud rávezetni az ágyúval a célra.
Ezen a téren nagy segítség az AH-64-esek Chain Gun-jánál az automatikus ráhelyesbítés és a sisakkal célzás együttese.
Most valamit variáltak a Mi-28NM-nél a gépágyúval, hogy javuljon a pontosság, de nem tudom, hogy mégis mit. Szemre maga a cső nem változott, pedig annak lengése volt idáig a legszűkebb keresztmetszet.
Az AH-64-esnél kisebb teljesítményű lőszer van, rövidebb csővel, ahol a csőhossz/felvastagság eleve merevebb konstrukciót ad, míg a csőszájfék is hatékonyabb. Ezt hidraulikusan csillapítják és ezen felül még minden lövés után helyesbítik is automatikusan, miközben a mozgatás precízebb és gyorsabb is.
Lehet. hogy a hatásos lőtáv valamivel kisebb, a röppálya ívesebb, a távolsággal a lövedék szórása intenzívebben nő, de harci körülmények közt ez a fegyver összességében igen kedvező.

Az hogy ekkorát szór a fegyver az operátor sara?

Nem inkább a fegyveré(rendszeré)?

Nem úgy működik, hogy rávisz egy szálkeresztet a célra és tüzetnyit?
Egy kb fél másodperces tűzmegnyitás alatt mit tehet, hogy kisebb legyen a szórás? Bármit is elront?

 

[Allesmor Obranna]

Az hogy ekkorát szór a fegyver az operátor sara?

Nem inkább a fegyveré(rendszeré)?

Nem úgy működik, hogy rávisz egy szálkeresztet a célra és tüzetnyit?
Egy kb fél másodperces tűzmegnyitás alatt mit tehet, hogy kisebb legyen a szórás? Bármit is elront?

Olyan könnyű éles helyzetben egy rázkódó, manőverező helikopter kabinjában kézzel rávinni azt a célkeresztet?