1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

MiG-1.44

Diskurzus a(z) '4/4+/4.5 generációs vadászbombázók' témában - gacsat által indítva @ 2018. szeptember 20..

Címkék:
  1. gacsat

    gacsat Well-Known Member

  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    5. generációs vadász. (!)
    Hogyaszongya: Előbb lett volna kész, mint a Raptor, a sok műanyag és valami "plazmapajzs" miatt a radarkeresztmetszete is csak annyi lett volna: 0.3 m2. Minden fegyvert belül hordozott (volna).
    Ja, a sebessége 2,35M lett volna valami "skipper mode" nélkül:). Két AL-41es röpítette.
     
  3. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Máig nem tudni, hányszor repült, de kétszer biztosan, mert van téli és nyári(?) felvétel is.
    De én azt mondom, ha a MiG akar még valamit csinálni és az a MiG-31-es váltótípusa lenne, akkor ezt kéne befejezni. Nem stealth, hiába lett annak idején annak szánva, de nagy hatótávolságú, honi légvédelmi elfogó vadászként szerintem beválna.
    És mentes volna a 31-es pár olyan kellemetlen tulajdonságától, mint a nehezen vezethetőség és a manőverezőképesség szerény volta.
    Ugyanakkor a belső fegyverterében ez is az R-37M és R-77-es rakétákat hordozná, volna nagy utazómagassága és relatíve nagy utazósebessége is.
     
    fip7, Celebra and fishbed like this.
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    És hova tenné a szükséges qúúrwnagy radart?
     
  5. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Ma már nem Zaszlon-M-eket kell az orrokba integrálni, mint harminc éve.
     
  6. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Amennyit fejlődtek a radarok, annyit lopakodósodtak a célok.
     
  7. notaricon

    notaricon Well-Known Member

    Ezt támaszd alá kérlek. Forrás?
     
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hm...
    Elég sok minden felmerült itten...

    Számomra alapvető kérdés, hogy milyen ok és gondolatmenet mentén kéne lecserélni a 31-est? Mint honi légvédelmi vadász olyan képességei vannak, hogy nem látom azt a reális képesség növelést, amiért megérné őket leváltani egy ennyivel kisebb gépre, mert annak biztosan a hatósugár és CAP látná kárát. Csak akkor lenne értelme, ha R-77-nél nagyobb rakétát nem teszel rá, hogy akkor mennyiség is legyen rajta legalább 4-6 db. Csak az R-77 HMZ-je meg számottevően kisebb még az ős R-33-hoz képest nemhogy a R-37M-hez képest, amennyire ezt meg lehet írni. Tehát azonos terület lefedéséhez több gép kell ---> ergo minek...? R-33 vagy R-37M pl. hol és hogyan férne el ezen a gépen?

    Ha a MiG-31-esek műszaki szemmel végtelenségig reptethetése nem megoldott én akkor is célszerűbbnek érzem azt, hogy akkor specifikus feladatra csökkentett képességű Szu-35 legyen, még ha hülyén néz ki és nem is fog MiG-31 módra bazi nagy rakétákkal száguldozni. Egy pusztán "missile carrier" feladatra mi a fenének kell olyan gép, ami láthatólag manőverező légiharcra is megfelelne (?)...? Mi a búbánatra van akkor a tengernyi Szu-30/35 és a végül, de limitált mennyiségben megrendelt MiG-35...? Mert akkor ennyi erővel ezt is lehet használni, ez is megfelel. A szívócsatorna alá talán elfér 1-1 db R-37M és közé is. Ennél több nagy nem kell és mellé még 2-2 db R-77. A platform ismert, bevált lenne, mi a fenének előásni valamit, amit soha nem fejeztek be...?

    Egész egyszerűen nem értem a logikát az egészben.

    A másik érdekes komment, a "nem Zaszlon-M-eket kell az orrokba integrálni, mint harminc éve". Erre csak azt mondom, amit Hpasp. A nagyobb antenna mindig jobb...

    Gcsat kommentje meg szerintem nagyon nem ül. Legfeljebb ezt szeretnék egyesek láttatni. Ehhez képest a Red Flag-en elég jól VID közelségbe is kerülnek az F-22-esek úgy, hogy annak stealth alapformája 30 éves, a Super Hornetekben meg ~10-15 éves AESA radarok vannak, nem kicsik.

    Az F-35A sejthető USAF szintű RCS-ével lényegében semmilyen tűzvezető radar nem képes szemből értelmezhető távolságból követni még ideális zavarmentes környezetben sem. Az orosz marketing adatokkal is operálva 25-40 km-es észlelési távolságok adódnak ki a repfedélzeti PESA és az Sz-300/400 család tűzvezető radarjainál.
     
    fishbed and fip7 like this.
  9. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Most, lehet, hogy bennem van a hiba, de ezt a plazmadolgot nem értem. A plazmán keresztül nyista navigáció meg kommunikáció. Mibōl allítja elō!? Másrészt, az milyen lopakodó, ami körül forró levegō, vagy olyan erōs mágneses tér van, amit bármelyik rádióamatōr el tud kapni egy Hall-szondával!?

    Plazmát elōállítani úgy lehet, hogy leszeded a külsō héjon lévō elektronokat. Ezt hivatalott a kilépési munka kifejezni. Ez azért elég sok energia, vagyis magas hōmérséklet. Ezt tartsd távol, tartsd össze egy MOZGÔ tárgyon. A plazma egyik rossz tulajdonsága, hogy egy csatorna kell a létrejöttéhez, aminek van kezdete és vége - lásd Tokomak vagy Stellerator. Egy repülōn ezt nehéz megoldani, pláne úgy, hogy levegō egyrészt hűt, másrészt nyom...

    Bár lehet, hogy rosszul látom a dolgot, de az eddig természettudományos ismereteimbe nehéz beillesztenem
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    '90-es években merült fel ez a hülyeség és hájpolta az sok orosz fan, hogy "az okos orosz". Aztán hogyhogy nem semmi nem lett semmi az egészből, mert eleve értelmetlen. Persze akkor is benyelte ezt a sok természettudományos analfabéta, akiknél ül az, hogy azért nem gyártják a Szu-57-et, mert túl fejlett és nincs rá szükség....
     
  11. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Mondjuk ha ez létezne, akkor meg van oldva a Stellerator/Tokomak-kérdés egyik központi kérdése, a plazmaösszetartás és irányítás - ráadásul mozgó rendszerben. Ez alsó hangon az összes kiadható tudományos díj, kitüntetés bezsebelése lenne a következō évtizedekben, plusz a MiG már régen nem repülōkkel seftelve vegetálna valamelyik irodaházban...

    Na igen, nem zavarhatnak a termeszettudomány törvényszerűségei, ha nem tudod, hogy vannak a termeszettudományak törvényszerűségei... :)
     
    fip7 likes this.
  12. emel

    emel Well-Known Member

    Egy korszerű csapásmérő gépen - mióta alkalmazzák a lézer-giroszkópokat - a navigációhoz nem kell külső forrás, legfeljebb időnként némi pár másodperces pozíció-pontosítás műholdas rendszerrel. Csapásmérőnél/bombázónál meg ha éles bevetésre indulnak úgysincs kommunikáció, teljes rádiócsend míg a célpont támadását be nem fejezték, utána esetleg lehet rádiózni ha vészhelyzet van.
    Az igazi probléma inkább az amit a hsz.-ed második felében írtál: hogy lehet stabil plazmát előállítani egy repülőgép körüli áramló közegben? Ez szerintem kb. Nobel díjat érne. Lehet hogy már valahol megoldották, de ezer lakattal van titkosítva mert ez a képesség többet ér tíz N-díjnál is?!! Mindenesetre akkor se Szergejről tudom elképzelni ...
     
  13. notaricon

    notaricon Well-Known Member

    Nem igazán értem, az igaz, hogy időközben megjelent 2 db komolyan vehető lopakodó képességű gép (az orosz és a kínai projekteket jelen helyzetben zárójelbe tenném), de a lehetséges célok zöme még mindig nem lopakodó, tehát a radarok fejlődésével a nem lopakodó jellegű célok egyre inkább hátrányba kerülnek, vagyis jelenleg az arány globálisan a radarok javára tolódik el (szerintem). Persze amint az F-35 szélesebb körben terjed el (a legtöbb fejlett ország rendszerben tart majd 1-2-több tucatot) onnantól fordul ismét a meccs ahogyan én gondolom.
     
  14. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A problémát szép részben nem inkább a stealth kialakításu robotrepülőgépek jelentik? Mint pl az AGM-154?
     
    gacsat likes this.
  15. emel

    emel Well-Known Member

    Az oroszoknak és a kínaiaknak mindenképpen - az első pár atomrobbanásig. Attól kezdve úgyis az ICBM/SLBM-eké a főszerep, és szerintem azok ellen darabszámukat tekintve jelenleg úgysincs hatékony védelem.
     
  16. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Az aktív elektromos berendezéseket eléggé tacsra tudja tenni a plazmakör vagy a plazmakört manipuláló mágneses tér. Ehhez olyan brutál árnyékolást kell alkalmazni, hogy ihaj. Lehet, hogy szépen dobozoltak, de akkor mindent kell, az utolsó kondenzátorig.

    A másik nyűgöm az ehhez tartozó energiamennyiség. Miért erōlködjek ezzel, ha a geometriát/bevonatot (elektronikát) is használni lehet. Valahol ez nálam a nukleáris meghajtású rakéta esete.
     
  17. emel

    emel Well-Known Member

    Az elektronikához nagyon kevéssé értek, ezért kérdem: az árnyékoláshoz nem elég az alufóliából készült méhsejt-erősítésű szénszálas kompozit-borítópanel karbonos festékkel alapozva?
     
  18. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Eddig csak civil árnyékolást láttam, alulemez. Bontottam szét régi Bundeswehr-es rádiót, abban volt réz. Passz, ez meghaladja a tudásom. Valahogy meg lehet oldalni, az anyahajók is kibírják, a CERN-ben is van mágneses tér, csak ott szerintem jó pár dolgot szupravezetōvé tesznek, ott meg a mágnesesség nem téma többé. ..
     
  19. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Igazad van, de ez ugyanakkor mindenre igaz. Ha a honi vadász Mig-31-nek, utódjának F-35-ösöket kell hajkurásznia, akkor Oroszország már hadban áll, és saját légtérben vív harcot.

    Másrészt ezek a stealth fegyverek is jobban elterjedhetnek a jövőben, pl pont a kevésbé válogatós Kínának köszönhetően, kis intenzitású konfliktusban is számolni kell velük a jövőben.
     
  20. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Szerintem ezt a MIG-1.44-et már meghaladta az idő.
    Én a MIG-31 utódját valamilyen J-20 szerűségnek tudnám csak elképzelni. Az más kérdés, hogy ha a MIG-31 sokáig üzemeltethető akkor meg kell hagyni erre a feladatra (cirkáló rakéta vadászat), mert több, mint tökéletes rá a típus.
     

Ezen oldal megosztása