MiG-27 Flogger -D , -J (Mikojan-Gurjevics)

A csőköteg végén található lapátokkal.
A lőporgázokat a deflektor kanalak a forgásra érintőlegesen terítik és a kiáramló gázok reakcióereje forgatja a csőköteget.
Anno valahol volt erre egy jó képem, ahol látszanak ezek a lamellák.

@dudi
Egyszerű példa. A ventilátor álló levegőt perdít meg. De ez visszafelé is működik. Fújd meg és elkezd pörögni.
Az ágyú is ezt csinálja. Ha a gáz irányát megváltoztatod, akkor reakcióerő lesz belőle. Ha az merőleges irány, akkor pörögni fog, mert az nyomatékot jelent.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Anno valahol volt erre egy jó képem, ahol látszanak ezek a lamellák.

@dudi
Egyszerű példa. A ventilátor álló levegőt perdít meg. De ez visszafelé is működik. Fújd meg és elkezd pörögni.
Az ágyú is ezt csinálja. Ha a gáz irányát megváltoztatod, akkor reakcióerő lesz belőle. Ha az merőleges irány, akkor pörögni fog, mert az nyomatékot jelent.
Értem, csak nem tudtam, hogy vannak ilyen "lapátok", mert a képeken nem láttam még őket.
 
Értem, csak nem tudtam, hogy vannak ilyen "lapátok", mert a képeken nem láttam még őket.
Sajnos ez is pocsék minőségű fotó, de talán látszik valamennyire a "lapátozás" a cső végén van a két perem között.

gsh623-4.jpg

images


Balról a másodikon látszik nagyon jól az ívelt kivezetés.

message-editor%2F1617231023818-tula_state_museum_of_weapons_79-54-1.jpg


1920px-Izhmash_museum-14.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and dudi
Sajnos ez is pocsék minőségű fotó, de talán látszik valamennyire a "lapátozás" a cső végén van a két perem között.

gsh623-4.jpg

images


Balról a másodikon látszik nagyon jól az ívelt kivezetés.

message-editor%2F1617231023818-tula_state_museum_of_weapons_79-54-1.jpg


1920px-Izhmash_museum-14.jpg
Alulról a második képen látszik jól a különbség a repülőgépfedélzeti GS-6-30-as és a szintén 6x30mm-es, de hajófedélzeti AK-630–as kialakítása között.
Az alkalmazott lőszertípuson (gyújtási mód a fő különbség) túl a lényegi eltérés a meghajtás és a hűtés módja között van.
A GS-6-30-asnál az egyszerűségre és a kis tömegre törekvés jegyében a léghűtésre és a torkolatgáz hajtásra esett a tervezők választása.
Az AK-630-as ezzel szemben vízhűtéses és - hasonlóan az amerikai Gatling fegyverekhez - motoros kényszerhajtású.
De nagy különbség, hogy ez se nem elektro-, se nem hidromotor, hanem a lőporgázok tényleges elvezetésével hajtott gázmotoros hajtási mód.
Az AK-630-ason - szemben a GS-6-30-assal (és GS-6-23-assal), nincs meg a csővégi deflektor.
Az AK-630-asból is készült léghűtéses változat, az AK-306-os, ahol a csőköteg a 630-assal azonos, csak szabadon van.
Ennek tűzgyorsasága lényegesen kisebb, mint a 630-asé.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Teljesen máshogy tudtam.
Ha jól értem a dugattyú is végül forgó mozgást generál, ha motorról is szó esik.
Ahogy egy autóban is a dugattyúkból forgó mozgás lesz, ezt visszafelé is meg lehet csinálni sanszosan.
A revolveres ágyúnál is elvezető furat van, de hát ugye a revolveres töltéshez is végül forgatónyomaték kell.
 
Ha jól értem a dugattyú is végül forgó mozgást generál, ha motorról is szó esik.
Ahogy egy autóban is a dugattyúkból forgó mozgás lesz, ezt visszafelé is meg lehet csinálni sanszosan.
A revolveres ágyúnál is elvezető furat van, de hát ugye a revolveres töltéshez is végül forgatónyomaték kell.
Annál is inkább, mert pl az AK-nál is a gázmotor kifelyezést használja az ember, ha nagyon fel akar vágni.
 
Alulról a második képen látszik jól a különbség a repülőgépfedélzeti GS-6-30-as és a szintén 6x30mm-es, de hajófedélzeti AK-630–as kialakítása között.
Az alkalmazott lőszertípuson (gyújtási mód a fő különbség) túl a lényegi eltérés a meghajtás és a hűtés módja között van.
A GS-6-30-asnál az egyszerűségre és a kis tömegre törekvés jegyében a léghűtésre és a torkolatgáz hajtásra esett a tervezők választása.
Az AK-630-as ezzel szemben vízhűtéses és - hasonlóan az amerikai Gatling fegyverekhez - motoros kényszerhajtású.
De nagy különbség, hogy ez se nem elektro-, se nem hidromotor, hanem a lőporgázok tényleges elvezetésével hajtott gázmotoros hajtási mód.
Az AK-630-ason - szemben a GS-6-30-assal (és GS-6-23-assal), nincs meg a csővégi deflektor.
Az AK-630-asból is készült léghűtéses változat, az AK-306-os, ahol a csőköteg a 630-assal azonos, csak szabadon van.
Ennek tűzgyorsasága lényegesen kisebb, mint a 630-asé.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Biztos nagy élmény lehet egy 30mm-es gázelvételes Gatling gépágyút takarítani.
 
Teljesen máshogy tudtam.
A csőtorkolatnál egy csőszájfék van.Maga a fegyver gázelvételes működésű,ahogy a többi orosz gatling is,még a 7,62 is gázelvételes.Hogy legalább a hajóknál miért nem kényszerhajtásút csináltak,hát,fogalmam sincs.
Mindenesetre a gázelvételes üzemmód magában csökkenti a torkolati sebességet,plusz a gázrendszer miatti a csőrezgés is rontja a löszabatosságot.
Komolyan nem értem,hogy legalább hajókon miért nem használnak kölső kényszerhajtást,hisz ott azért volna rá hely is,meg energia is.
 
Oké, kezdjük elölről.
A GS-6-30-as gázelvezetéses.

Nekem egy MiG-27-est is repült orosz pilóta mesélte, hogy a fülkéből nézve a lövedékfolyamot, annak spirális képe volt.
Ezt nem tudtam mire vélni, de eszerint az ágyú szórásképe körkörös, ami valószínű a csőköteg forgó mozgásának és a nagy visszalökő erejének eredője lehet.
Viszont ami nagyon érdekes, az az, hogy az AK-630-asoknál is jól látni a hatalmas szórást.
És az messze nem csak a hajótest himbálózásának tudható be.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Oké, kezdjük elölről.
A GS-6-30-as gázelvezetéses.

Nekem egy MiG-27-est is repült orosz pilóta mesélte, hogy a fülkéből nézve a lövedékfolyamot, annak spirális képe volt.
Ezt nem tudtam mire vélni, de eszerint az ágyú szórásképe körkörös, ami valószínű a csőköteg forgó mozgásának és a nagy visszalökő erejének eredője lehet.
Viszont ami nagyon érdekes, az az, hogy az AK-630-asoknál is jól látni a hatalmas szórást.
És az messze nem csak a hajótest himbálózásának tudható be.
A legvedelmis cikk meg becslest is ad erre