.Ez a gép amúgy egy olyan MiG-29-es volt, amilyennek a MiG-29-esnek mindig is kellett volna lennie. Sokkal hatékonyabb, pengeéles profilú LERX, a hiányzó kopoltyúk, alumínium-lítium ötvözetek és kompozitok alkalmazása, Fly by Wire rendszer, kicsivel erősebb hajtóművek, képernyők, Zsuk radar, új KOLSz, multirole fegyverzet, kettővel több pilon, több üzemanyag, nyitott futóknál is nyitható egyrészes törzsféklap, levegőbeni utántölthetőség és kicsivel emelt kontúrú, jobb kilátást biztosító kabintető jellemezte.
Egyszóval, minden rossz, minden hiba, amit a 9.12-esekhez társítunk, enné a variánsnál ki volt javítva.
Azért a 9.15-ben voltak nagy melléfogások is. Pl a képernyős cockpitra az oroszok ott nagyon nem éreztek rá. Az a kialakitás, hogy a képernyő körül nincsenek nyomógombok, hanem egy kis kar ide-oda mozditásainak végeláthatatlan kombinációi végezték volna a funkcióváltásokat, teljes koncepcionális tévedés volt a 9.15-ben. Később korrigálták is.
.
De a 9.15-nél a legnagyobb melléfogás marketinges volt, nevezetesen az, hogy az iraki kudarc után nem nevezték át a gépet teljes erővel MiG-33-nak, a lejáratódott 29-es szám helyett. Irak után, és pláne Jugoszlávia után, a MiG már lényegében nem adott el gépet külföldre, csak a Szuhoj.