MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)

Ez a kép állítólag mostani és Zsukovszkijból.
Valamit megint tesztelnek egy aerodinamikailag lecsupaszított MiG-31-essel:

294743.jpg
 
Mintha ez a videó már lett volna linkelve.
Ez a gép kerozinpárával a tartályaiban szállt fel a demóra:eek::rolleyes:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mintha ez a videó már lett volna linkelve.
Ez a gép kerozinpárával a tartályaiban szállt fel a demóra:eek::rolleyes:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A két jókora hajtóműve sacc per kábé a MiG-29-esek RD-33-asainak a dupláját fogyaszthatják, minden sebességen, magasságon és rezsimen.
A MiG-29-es a 3600 kg-os belső kerókészletét egy nyolc perces intenzív földközeli demórepüléssel közel teljesen ki tudja fogyasztani.
Ez a MiG-31-es már csak a maximális túlterhelhetősége miatt se nagyon repül intenzíven végig egy nyolcperces bemutatót.
Ha a fékek felengedésétől a fékernyő eldobásáig le is húz nyolc percet a levegőben, a maximum 5.5g-s limit miatt csak pár utánégetős döngetésre és némi ugrásra futhatja a képességeiből.
Ebből arra következtetek, hogy a teljes, 16 tonnás töltésének alig a negyedéből, kb 4000 - 4500kg-ból le képes tudni a Le Bourget-ban előadott programot.
Az meg a 21 tonnás szerkezeti tömeget véve még mindig egy igen szerény felszállótömegre jön ki.
Ez a kb 25-26 tonnás felszállótömeg, a 66 négyzetméteres szárnyfelülettel együtt kapja meg a 31 tonnányi fékpadi tolóerőt.
Legyünk szigorúak, vegyük komolynak a szívócsatorna veszteségeket.
Akkor is kb 28-29 tonna az, ami ezt a 25-26 tonnás gépet megtolja.
Akárhogy is nézem, a MiG-31-esnek elviekben óriási kell, hogy legyen a “demózós” tolóerő/tömeg aránya.
Akkor is, ha 4 helyett akár 8 tonnányi keróval száll fel a gép.
 
A két jókora hajtóműve sacc per kábé a MiG-29-esek RD-33-asainak a dupláját fogyaszthatják, minden sebességen, magasságon és rezsimen.
A MiG-29-es a 3600 kg-os belső kerókészletét egy nyolc perces intenzív földközeli demórepüléssel közel teljesen ki tudja fogyasztani.
Ez a MiG-31-es már csak a maximális túlterhelhetősége miatt se nagyon repül intenzíven végig egy nyolcperces bemutatót.
Ha a fékek felengedésétől a fékernyő eldobásáig le is húz nyolc percet a levegőben, a maximum 5.5g-s limit miatt csak pár utánégetős döngetésre és némi ugrásra futhatja a képességeiből.
Ebből arra következtetek, hogy a teljes, 16 tonnás töltésének alig a negyedéből, kb 4000 - 4500kg-ból le képes tudni a Le Bourget-ban előadott programot.
Az meg a 21 tonnás szerkezeti tömeget véve még mindig egy igen szerény felszállótömegre jön ki.
Ez a kb 25-26 tonnás felszállótömeg, a 66 négyzetméteres szárnyfelülettel együtt kapja meg a 31 tonnányi fékpadi tolóerőt.
Legyünk szigorúak, vegyük komolynak a szívócsatorna veszteségeket.
Akkor is kb 28-29 tonna az, ami ezt a 25-26 tonnás gépet megtolja.
Akárhogy is nézem, a MiG-31-esnek elviekben óriási kell, hogy legyen a “demózós” tolóerő/tömeg aránya.
Akkor is, ha 4 helyett akár 8 tonnányi keróval száll fel a gép.
Élmény volt olvasni minden mondatod!
Köszönet a válaszodért!
 
Jó kis MiG-31-es fotók:


Van egy dolog, amit nem értek. A MiG-31-esen a szárnyak belépőéle lehajtható, ugyanúgy, ahogy minden negyedik generációs, nagy manőverezőképességű vadászgépnél (kivétel: F-15), vagy olyan harmadik generációs harcászati repülőgépeknél, ahol legalább a fel- és leszállási úthosszt. illetve sebességet akarták csökkenteni.

Namármost a MiG-31-es az ugyan negyedik generációs, de nem nagy a manőverezőképessége, ugyanakkor nehéz, tehát azt gondolná az ember, hogy ha már a MiG-25-ösnél nem volt mód a belépőél megbonyolítására a nagy sebességű repülés torlónyomása miatt, akkor itt a csökkentett végsebesség miatt élni fognak a mechanizált belépőél adta előnyökkel. Mert muszáj, hiszen a gép nehéz és midnen aerodinamikai segítséget igénybe kell venni. És eleve, mert ott is van a kiépített mechinizáció.

Azaz, hogy csak gondolná az ember, hogy muszáj, de a MiG-31-esnél sem a fel-, sem pedig a leszálláshoz nem ívelik a belépőélet, a rendszer ilyenkor nem aktív egyátalán.
Az egyetlen helyzet idáig, ahol láttam a rendszert működni, az a légiutántöltés. És csak ott és ott is csak ritkán. Itt például a 19-es oldalszámú gép repül olyan állásszöggel, hogy ívelődik a belépőél is (odatekerve):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Itt látható az ívelés a földi rendszerpróbán 10:45-nél (kicsit elétekertem):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Jó kis MiG-31-es fotók:


Van egy dolog, amit nem értek. A MiG-31-esen a szárnyak belépőéle lehajtható, ugyanúgy, ahogy minden negyedik generációs, nagy manőverezőképességű vadászgépnél (kivétel: F-15), vagy olyan harmadik generációs harcászati repülőgépeknél, ahol legalább a fel- és leszállási úthosszt. illetve sebességet akarták csökkenteni.

Namármost a MiG-31-es az ugyan negyedik generációs, de nem nagy a manőverezőképessége, ugyanakkor nehéz, tehát azt gondolná az ember, hogy ha már a MiG-25-ösnél nem volt mód a belépőél megbonyolítására a nagy sebességű repülés torlónyomása miatt, akkor itt a csökkentett végsebesség miatt élni fognak a mechanizált belépőél adta előnyökkel. Mert muszáj, hiszen a gép nehéz és midnen aerodinamikai segítséget igénybe kell venni. És eleve, mert ott is van a kiépített mechinizáció.

Azaz, hogy csak gondolná az ember, hogy muszáj, de a MiG-31-esnél sem a fel-, sem pedig a leszálláshoz nem ívelik a belépőélet, a rendszer ilyenkor nem aktív egyátalán.
Az egyetlen helyzet idáig, ahol láttam a rendszert működni, az a légiutántöltés. És csak ott és ott is csak ritkán. Itt például a 19-es oldalszámú gép repül olyan állásszöggel, hogy ívelődik a belépőél is (odatekerve):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Itt látható az ívelés a földi rendszerpróbán 10:45-nél (kicsit elétekertem):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A Szovjetunióban a hatvanas évek végéig nem használtak sem a civil, sem a katonai repülésben belépőél mechanizálást.
Kipróbálták a Je-2-es első verzióján, utána nagy szünet a variaszárnyasokig, meg a Tu-154, Il-76-ig.
e2-5.jpg


Eleve egy brutális terhelésnek kitett alkatrész a MiG-31 esetén.
Lehetséges, hogy konstrukciósan annyira nem lett üzembiztos, úgyhogy inkább nem erőltetik a használatát?
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
A Szovjetunióban a hatvanas évek végéig nem használtak sem a civil, sem a katonai repülésben belépőél mechanizálást.
Kipróbálták a Je-2-es első verzióján, utána nagy szünet a variaszárnyasokig, meg a Tu-154, Il-76-ig.
e2-5.jpg


Eleve egy brutális terhelésnek kitett alkatrész a MiG-31 esetén.
Lehetséges, hogy konstrukciósan annyira nem lett üzembiztos, úgyhogy inkább nem erőltetik a használatát?
Nem. Inkább arról lehet szó, hogy a nagy torlónyomásnak kitett alkatrésznél a megbízhatóság végett csak minimális az működési tartomány és az alkalom, amikor minderre szükség van. Bár ez ellentmond minden józan tervezési filozófiának, hiszen, ha egy alrendszer csak nagyon ritkán van igénybe véve és a hatása is marginális, akkor inkább nem szabad bajlódni vele, mert csak felesleges hibafaktor és plusz tömeg.

Az sem világos, hogy ha a MiG-31-es eredendően nem légiutántölthetőre volt tervezve, akkor mire fel van a szárnyán a belépőélmechanizáció úgy kialakítva, hogy jóformán csak az ahhoz szükséges állásszögnél van megműködtetve a rendszer?
Amúgy a belépőél csak 13 foknyit tér ki, miközben a fékszárny mellett a csűrőnek is van egy 5 fokos fékszárny funkciója, így az valójában egy flaperon.
 
Modernizálják a MiG-31 vadászgépeket Oroszországban
 
Modernizálják a MiG-31 vadászgépeket Oroszországban
Itt csak a már régóta folyó modernizációról van szó. Felhozzák őket BM szintre.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed
Eddig összesen kb. 150 db MiG-31-est modernizáltak, és lassan elfogynak a megfelelő állapotú sárkányok. Ha így nézzük, a modernizált gépek kb. 10%-a lett K verzió. Az is behatárolja a lehetőségeket, hogy K-nak csak DZ/B változatú, vagyis utántölthető gépeket építenek át, és azokból van kevesebb. A modernizált 31-esek közel 2/3-a BSzM, vagyis nem lehet a levegőben utántölteni őket. Valamiért a BSz-ekből több sárkány alkalmas a modernizálásra.
A BKC-nek lehet nagyobb szüksége van nagy tejesítményű elfogóvadászokra, mint stratégiai(?) feladatú 31-esekre. A K változatból szerintem nincs is értelme 2 századnyi (24-30 db) gépnél többet gyártani.

Az eddig elkészült mennyiség 1 századnak elég. A számozásukból, és a piros oldalszámokból arra lehet következtetni, hogy majd a Középső Katonai Körzetbe fognak kerülni Kanszkba, a 712. Gárda Vadászrepülő Ezredhez, ahol a K-kból lesz a 3. század. Most ezt a katonai körzetet erősítik, például - ha majd elkészülnek - a Szu-34NVO-k is oda kerülnek a 2. Gárda Bombázórepülő Ezredhez, ahol leváltják a 3. századnál jelenleg repülő Szu-24MR felderítőket.
 
Jó kis MiG-31-es fotók:


Van egy dolog, amit nem értek. A MiG-31-esen a szárnyak belépőéle lehajtható, ugyanúgy, ahogy minden negyedik generációs, nagy manőverezőképességű vadászgépnél (kivétel: F-15), vagy olyan harmadik generációs harcászati repülőgépeknél, ahol legalább a fel- és leszállási úthosszt. illetve sebességet akarták csökkenteni.

Namármost a MiG-31-es az ugyan negyedik generációs, de nem nagy a manőverezőképessége, ugyanakkor nehéz, tehát azt gondolná az ember, hogy ha már a MiG-25-ösnél nem volt mód a belépőél megbonyolítására a nagy sebességű repülés torlónyomása miatt, akkor itt a csökkentett végsebesség miatt élni fognak a mechanizált belépőél adta előnyökkel. Mert muszáj, hiszen a gép nehéz és midnen aerodinamikai segítséget igénybe kell venni. És eleve, mert ott is van a kiépített mechinizáció.

Azaz, hogy csak gondolná az ember, hogy muszáj, de a MiG-31-esnél sem a fel-, sem pedig a leszálláshoz nem ívelik a belépőélet, a rendszer ilyenkor nem aktív egyátalán.
Az egyetlen helyzet idáig, ahol láttam a rendszert működni, az a légiutántöltés. És csak ott és ott is csak ritkán. Itt például a 19-es oldalszámú gép repül olyan állásszöggel, hogy ívelődik a belépőél is (odatekerve):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Itt látható az ívelés a földi rendszerpróbán 10:45-nél (kicsit elétekertem):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
TOP GUN elvtárs permi videóin több alkalommal is látszik, ahogy a zónában ellenőrzik a rendszert felszállás előtt. Eredetileg a 31-est úgy tervezték, hogy 16.350 kg belső üzemanyag töltéssel, 4 db kb. negyedtonnás R-33-assal, 2 db hasonló súlyú R-40TD-vel és 2 db PTB-3000-essel is föl tudjon szállni. Ekkora felszálló tömegnél szükség lett volna az orrsegédszárnyakra, hogy elég legyen a légbázisokon átlagos, 2.500 m-es felszállópálya. Azóta a póttartályokat és az R-40TD-ket kivonták, a helyükre rendszeresített rakéták pedig jóval könnyebbek. A kisebb felszállósúlyhoz már nem szükséges az orrsegédszárnyak használata. Ezért látod azt, hogy szinte csak kis sebességű és viszonylag nagy állásszögű repüléskor működik a rendszer.
 
Eddig összesen kb. 150 db MiG-31-est modernizáltak, és lassan elfogynak a megfelelő állapotú sárkányok. Ha így nézzük, a modernizált gépek kb. 10%-a lett K verzió. Az is behatárolja a lehetőségeket, hogy K-nak csak DZ/B változatú, vagyis utántölthető gépeket építenek át, és azokból van kevesebb. A modernizált 31-esek közel 2/3-a BSzM, vagyis nem lehet a levegőben utántölteni őket. Valamiért a BSz-ekből több sárkány alkalmas a modernizálásra.
A BKC-nek lehet nagyobb szüksége van nagy tejesítményű elfogóvadászokra, mint stratégiai(?) feladatú 31-esekre. A K változatból szerintem nincs is értelme 2 századnyi (24-30 db) gépnél többet gyártani.

Az eddig elkészült mennyiség 1 századnak elég. A számozásukból, és a piros oldalszámokból arra lehet következtetni, hogy majd a Középső Katonai Körzetbe fognak kerülni Kanszkba, a 712. Gárda Vadászrepülő Ezredhez, ahol a K-kból lesz a 3. század. Most ezt a katonai körzetet erősítik, például - ha majd elkészülnek - a Szu-34NVO-k is oda kerülnek a 2. Gárda Bombázórepülő Ezredhez, ahol leváltják a 3. századnál jelenleg repülő Szu-24MR felderítőket.
Azért dulva csapásmérő kötelék lehet egy 20-30 kindzsalt hordozó !