MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
1. Az orosz méteres technika nem a SAM rendszerekhez tartozik. A jenkik alapvetően a légvédelmi rakéta rendszerek elhárítására gyúrtak, nem a méteres radarok ellen.
2. Max P-18 van nekik a hidegháborús időkből. Az első hidegháború 25 éve ért véget és az oroszok nem vitték határon kívülre a P-18-nál modernebb méteres radarjaikat.
3. A fizika törvényei attól nem változnak meg, hogy a jenkiknek van példány a méteres radarokból.
Molnibalage írta:
"...<i>Anno a Szu-27-nek is tervezték PVO változatát R-33-mal. Nem kellett. Akkor miért tenne most bárki R-33/37-et Szu-35-re? Olyan túl sok értelme nem lenne. Az F-15-re sem került soha AIM-54, pedig az volt a csúcsvadász...</i>
És Molnibalage tévedett is. Ugyanis a "nem kellett" távolról sem volt igaz. Nagyon is kellett! Csak épp nem sikerült és ez bizony az állásába került az avionikát fejlesztő konstruktőrnek.
Az RP-31 Zaszlon radart és a hozzá való tűzvezető rendszert szerették volna már a kezdetek kezdetén integrálni a T-10-es programhoz is, ahogy az R-33-asokat is. Ez nem jött össze, de nem adták fel, hiszen az 1983-ban fejleszteni kezdett Barsz radar végül a Zsuk-MSz-hez hasonlóan a T-10M projekt (Szu-27M/Szu-35) radarja lett. A Szu-27M volt az ahol a Szu-27P hiányosságait igyekeztek kiküszöbölni, mint például a korábbi technológián alapuló radar, illetve a légiharc fegyverzet. Más nem lévén a Szu-27P is lényegében azonos fedélzeti rádiólokátorral (csak nagyobb antennával) és fegyverzettel (csak megjelent a növelt hatótávú verzió is) rendelkezett, mint a front légierő MiG-29-ese.
A Szu-27M-en ezért volt a teljeskörű FbW rendszer, az integrált PESA radar, a tervezett nagy hatótávolságú légiharc rakéták, a KAB bombák, H-29, H-31-es rakéták, levegőben utántölthető képesség.
"...<i>Anno a Szu-27-nek is tervezték PVO változatát R-33-mal. Nem kellett. Akkor miért tenne most bárki R-33/37-et Szu-35-re? Olyan túl sok értelme nem lenne. Az F-15-re sem került soha AIM-54, pedig az volt a csúcsvadász...</i>
És Molnibalage tévedett is. Ugyanis a "nem kellett" távolról sem volt igaz. Nagyon is kellett! Csak épp nem sikerült és ez bizony az állásába került az avionikát fejlesztő konstruktőrnek.
Az RP-31 Zaszlon radart és a hozzá való tűzvezető rendszert szerették volna már a kezdetek kezdetén integrálni a T-10-es programhoz is, ahogy az R-33-asokat is. Ez nem jött össze, de nem adták fel, hiszen az 1983-ban fejleszteni kezdett Barsz radar végül a Zsuk-MSz-hez hasonlóan a T-10M projekt (Szu-27M/Szu-35) radarja lett. A Szu-27M volt az ahol a Szu-27P hiányosságait igyekeztek kiküszöbölni, mint például a korábbi technológián alapuló radar, illetve a légiharc fegyverzet. Más nem lévén a Szu-27P is lényegében azonos fedélzeti rádiólokátorral (csak nagyobb antennával) és fegyverzettel (csak megjelent a növelt hatótávú verzió is) rendelkezett, mint a front légierő MiG-29-ese.
A Szu-27M-en ezért volt a teljeskörű FbW rendszer, az integrált PESA radar, a tervezett nagy hatótávolságú légiharc rakéták, a KAB bombák, H-29, H-31-es rakéták, levegőben utántölthető képesség.
Nem olvastad, amit írtam? Az AMRAAM nem lopakodó. Távolabbról lehet észlelni, mint az F-22-est. A radarkeresztmetszete 0,01 m2 nagyságrend. Mármint párszor 0,01 m2. A HARM-ra adnak meg 0,05-0,1 m2-t, ami a fizikai méretei alapján reális.
Szerinted az orosz légvédelem hogy akart volna a HARM ellen védekezni, ha nem észlelik az amúgy pár 10 km-es hatótávolságú radarjaikkal akár a TOR., akár a Pancir, akár a BUK rendszer esetében? Na a Mig-31 radarja ezen légvédelmi radarokénak többszörösét tudja.
De hogy egy másik példát hozzak, az orosz haditengerészet rendszeresen gyakorol az AMRAAM-nál kisebb páncéltörő rakéta célok ellen.
Bizony egy ekkora méretű célpontot viszonylag emberi távolságból kiszúr egy olyan radar, mint a Zaszlon. Persze nem 80-100 km-ről, de 50-ről már esélyesen.
Az AMRAAM képes átállni a zavaró követésére, ha kiütik az aktív radart. Ha a támadott gép kapcsol önvédelmi zavarást és végig nyomja, akkor megszívhatja.
Viszont van több trükk is. Az egyik, hogy bekapcsolják a zavarót, a rakéta átáll annak a követésére, majd időben kikapcsolják. Ehhez viszont nagyon jó időzítés kell. A másik, hogy egy távolabb lévő gép kapcsol zavarót, amit a rakéta nem tud elérni. A harmadik, hogy felváltva kapcsolgatják a kötelék gépei. Azért egyik módszer sem tökéletes, mindegyik esetében szerencse, vagy nagyon jó időzítés és a rakéta helyzetének legalább hozzávetőleges ismerete szükséges.
Viszont az egyszerű fémfólia csalikra minden radarvezérlésű rakéta érzékeny egy bizonyos távolságon belül. Úgy az aktaív, mint a félaktív radarosak. Egyszerűen idő kell a rakétának, hogy megkülönböztesse az intenzíven lassuló fémszecska csomagot a céltól. Tehát az utolsó pillanatokban eltérítheti a rakétát. Ezen kívül mind a fémfólia, mind az aktív zavarás okozhatja a gyújtó idő előtti működését.
Úgyhogy az AMRAAM indítás nem azonos a találattal, még akkor sem, amikor a rakéta képes elérni a célt. De ez minden rakétára igaz, az R-33-ra is.
Ezt már hallottuk sokszor. Attól, hogy a földi rendszerek képesek élszelni a radargyilkos és a cirkáló rakétákat még egyáltalán nem biztos, hogy a 31-es radarja észlelni tudja majd a valahonnan indított AMRAAM-ot.</blockquote>
A fizika, meg a radaregyenlet pedig smafu ugyebár. Ugyan semmi alapod nincs feltételezni, hogy nem tudja, sőt a matek azt mutatja hogy képes rá, de te feltételezed. Miért is?
Tényleg, hogyan is tudna észleni egy kis keresztmetszetű célt az a radar, amit többek közt pont kis keresztmetszetű, földhátterű célok (robotrepülők) és kis keresztmetszetű, nagy sebességű célok (SRAM) ellen szántak?
Ki van zárva! Miért? Mert csak.
Én érveket hozok. Felderítési távolságokat, radarkeresztmetszet adatokat, hasonló célok észlelését más rendszereknél. Ezzel szemben nem, ártana valami konkrétumot állítani azon kívül, hogy "egyáltalán nem biztos".
A földi rendszerek ezek ellen a fegyverek ellen vannak optimalizálva a Zaszlon meg nem(a MIG-31 feladatköréből adódóan).És azt se felejtsük el,hogy mekkora egy Zaszlon és a hozzá tartozó rendszerek meg mekkora egy BUK radarja és a hozzá tartozó rendszerek.
zsolti
Az a sztori,hogy egy gyakorlaton az AWACS szólt a két Raptornak,hogy van pár gép mire a Raptor pilóta közölte,hogy tudja és elkezdte sorolni,hogy milyen és hány gép van.
Az AWACS legnagyobb előnye nem a nagy távolságú észlelés(bár ez is kétségtelenül nagyon fontos)hanem a légi harcálláspont szerep,hogy ott tudnak a teljes légi helyzetképet átlátva <b>nyugodtan</b> döntéseket hozni.
Az a sztori,hogy egy gyakorlaton az AWACS szólt a két Raptornak,hogy van pár gép mire a Raptor pilóta közölte,hogy tudja és elkezdte sorolni,hogy milyen és hány gép van.
Az AWACS legnagyobb előnye nem a nagy távolságú észlelés(bár ez is kétségtelenül nagyon fontos)hanem a légi harcálláspont szerep,hogy ott tudnak a teljes légi helyzetképet átlátva <b>nyugodtan</b> döntéseket hozni.
Ja, hogy a valahonnan beírkált katalógus észlelési távolságok akkor egyenlőek a fizikával. Oké..
Elég röhelyes azzal érvelni, hogy a földi rendszer képes valamire, tehát akkor valószínűleg a 31-es radarja is tudja. A két rendszernek nem sok köze van egymáshoz.
Az legalább egy épkézláb érv, hogy a gép egyik feladatkörébe tartozik a különböző cirkáló rakéták leaprítása. Mondjuk ezeknek a mérete és radarvisszaverő felülete elég messze van egy légiharc rakétától.
Elég röhelyes azzal érvelni, hogy a földi rendszer képes valamire, tehát akkor valószínűleg a 31-es radarja is tudja. A két rendszernek nem sok köze van egymáshoz.
Az legalább egy épkézláb érv, hogy a gép egyik feladatkörébe tartozik a különböző cirkáló rakéták leaprítása. Mondjuk ezeknek a mérete és radarvisszaverő felülete elég messze van egy légiharc rakétától.
Az Aranysas is azt ír amit akar. Meg olyan írásból, amilyenből akar. Bántás nélkül, néhányszor volt szerencsém Kővárival "eszmét cserélni", hát, ugyan úgy, ahogy Balázs véleménye is 1 a sok közül nekem, pl. az Aranysas cikkíróiról is ugyan ezt tudom csak elmondani.
Egyébként ez a story, marha jó, csak tényleg olyan érzésem van tőle, amikor egy tipikus amerikai hollywood-i popkorn moziban ellovagol a főhős a győztes csata után a naplementébe, de úgy, hogy közben szigorúan látszódnia kell egy picit megtépett, de büszke, hanyag eleganciával hetykén libegő amerikai zászlónak...
Repülő harcálláspont, hát hogyne, nagyon fontos az is, igen, meg azért arról se felejtkezzünk meg, hogy egy AKKORA KIKKKKURT NAGY MÉRETŰ ROHADT NAGY RADART VISZ magával, mint maga az F-22, istenem...
Egyébként ez a story, marha jó, csak tényleg olyan érzésem van tőle, amikor egy tipikus amerikai hollywood-i popkorn moziban ellovagol a főhős a győztes csata után a naplementébe, de úgy, hogy közben szigorúan látszódnia kell egy picit megtépett, de büszke, hanyag eleganciával hetykén libegő amerikai zászlónak...
Repülő harcálláspont, hát hogyne, nagyon fontos az is, igen, meg azért arról se felejtkezzünk meg, hogy egy AKKORA KIKKKKURT NAGY MÉRETŰ ROHADT NAGY RADART VISZ magával, mint maga az F-22, istenem...
