+
Zaszlon hibát említenek és, hogy ellenséget jelzett a gép "barát-ellenség" felismerő rendszere
MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
+
Zaszlon hibát említenek és, hogy ellenséget jelzett a gép "barát-ellenség" felismerő rendszere
Lehet, hogy igazad van, mert ír valami olyat, hogy a személyzet tudott a hibáról. Csak nem tudtam ezt értelmezni, mert az meg sem fordult a fejemben, hogy felelős parancsnokok erre vetemedtek volna.
Akkor sem értem az egészet - már nem a szöveget, hanem, hogy mit akartak kezdeni ezzel a próbával. De egy a lényeg: ha a hír igaz, a MiG-31-es győzelem / veszteség statisztikája: 1:1.
Lehet, hogy igazad van, mert ír valami olyat, hogy a személyzet tudott a hibáról. Csak nem tudtam ezt értelmezni, mert az meg sem fordult a fejemben, hogy felelős parancsnokok erre vetemedtek volna.
Akkor sem értem az egészet - már nem a szöveget, hanem, hogy mit akartak kezdeni ezzel a próbával. De egy a lényeg: ha a hír igaz, a MiG-31-es győzelem / veszteség statisztikája: 1:1.
Nem jól fogalmaztál!Eddig csak MIG-31-el tudtak MIG-31-est lelőni.
M
molnibalage
Guest
T
Törölt tag
Guest
)Érdekes, hogy korábban MiG-31-esen repült nyugdíjas szovjet-orosz pilótától hallottam, hogy a 31-es mindig is tudott adatkapcsolattal, rajkötelékben a másik gépről rakétát célra vezetni. Ugyan a megoldást nem értettem, de az egy gépről koordinált 16 darabos R-33 rávezetés sztorija nekem már ismerős volt. De csak ez az egy elbeszélés alapján.
M
molnibalage
Guest
Mármint az elvit, vagy konkrétat? Az elvi nem komplex, hiszen az Sz-300 lényegében egy miniatűr repülő Sz-300 osztály, aminek csak RPN-je van.
Ha a rakéták hátulról tudják venni más gépről a nyalábokat, akkor megfelelő sávszél esetén mehet a dolog. Persze a 16 rakétás rávezetés sanszosan nagyon kvázi, tehát nem lehet mondjuk a számított becsapódási idő 8 sec-en belül. Ez inkább gyors egymás utáni 4-es salvok esetén jöhet szóba.
Értelmét mondjuk nemigen látom, mert műszaki hiba esetén nincs idő átállni erre, ha nem automatikus, más esetben meg harcászatilag szinte semmi értelme.
Ha voltmár, akkor bocsi. 
Nagyon jó minőségű vid.
Érdekességek is vannak, Pl. 4:22-körül áramlik be az összegyűrt levegő.
Nem egyforma a két oldal.
Nagyon jó minőségű vid.
Érdekességek is vannak, Pl. 4:22-körül áramlik be az összegyűrt levegő.
Nem egyforma a két oldal.
Egy gép kisugárzásával a másikról indított rakétát célra vezetni ott lehet értelme, ha annak radarja bekrepált.
Valószínüleg valós igény alapján.
Amúgy lacházi ex-MiG-23MLD pilóta volt, aki ezt mesélte, aki később a PVO MiG-31-esén folytatta pályafutását.
Több infóm sajnos nincs.
Nem lehet hogy inkabb rafinalt celja van a dolognak? .
Tesszem azt bombazok ellen. Egy geppar megkozeliti a bombazo koteleket. Az eggyok gep x km erel a masik elott repul. Amikor megkozeliti a celt bizonyos tavolsagban akkor indit. A hatso gep vezet ra. A bombazoba az onvedelmi rendszer ugy erzekeli hogy a tavolabbi gep inditott mert onnan jon a celravezeto nyalab. Kozben a valosagban a raketa x km el kozeelebb van mint a bombazo kotelek gondolna. Igy az onvedelmi rendszer egy resze mire reagalna mar keso. /ugye ez nem uj dolog. Lehet az 5 gen miatt kerult elo ujra ott viszont igen csak hasznos./
Csak egy felvetes.
Tesszem azt bombazok ellen. Egy geppar megkozeliti a bombazo koteleket. Az eggyok gep x km erel a masik elott repul. Amikor megkozeliti a celt bizonyos tavolsagban akkor indit. A hatso gep vezet ra. A bombazoba az onvedelmi rendszer ugy erzekeli hogy a tavolabbi gep inditott mert onnan jon a celravezeto nyalab. Kozben a valosagban a raketa x km el kozeelebb van mint a bombazo kotelek gondolna. Igy az onvedelmi rendszer egy resze mire reagalna mar keso. /ugye ez nem uj dolog. Lehet az 5 gen miatt kerult elo ujra ott viszont igen csak hasznos./
Csak egy felvetes.
Szerintem ez több okból sem jó ötlet.
Először is nem az indító gép távolsága számít, hanem a rávezetőé. Az ő fegyverirányító számítógépe (a BM esetében a Baget-55) dolgozza fel a Zaszlony-AM adatait, és számolja ki a NEZ-t, amin belül értelme van indítani.
Ráadásul a Baget-55 is "csak" 6 célra tud szimultán dolgozni, hiába lenne akár 8 rakéta is a 2 gépen.
Továbbra is ott látom az ötlet gyenge pontját, hogy harcászatilag rugalmatlan a dolog. Ez így olyan, mint egy 8 R-33-assal felszerelt gép. Sokkal hatékonyabb 2 db 4 R-33-assal repülő gép, amik adott esetben egymástól eltávolodva, akár más irányból is képesek elfogni és leküzdeni a célt.
Ráadásul én úgy tudom, hogy az R-33-as nagy távolságú cél esetén az indítás után tehetetlenségi navigációval repül a cél felé, és csak a későbbi szakaszban igényli a cél megvilágítását. Szóval tök értelmetlennek tűnik közelebbről indítani és távolabbról rávezetni.
Fordítva talán lenne értelme, a virtuálisan nagyobb NEZ miatt, és végül is pont ezt próbálgatták. Az eredmény sajnos ismert, bár ettől akár még működhetne a dolog az azonosítási probléma kijavítása és nagyobb repülési fegyelem mellett.
Jól tudod, a 31-es már a megjelenésekor is rendelkezett adatátviteli rendszerrel. Sőt nem csak egymással, de az A-50-esekkel és földi központokkal is tudtak adatot cserélni. Éppen erre a képességre alapozva dolgozták ki a 3-esek alap kereső eljárását, amikor egymástól eltávolodva, vonalban keresik a célokat.
https://i.postimg.cc/g2hqrv83/139754-tmb-65873757-MIG-31-GROUP.jpg
Technikailag kivitelezhető amiről az ismerősöd beszélt, csak nem tudom mennyi létjogosultsága van. Ebben az esetben egy zveno 3 gépe csak passzív rakétahordozó, és csak 1 harcol. Mivel a rakétákat (tudomásom szerint) a rávezetésüket végző gép radarjára kell hangolni, ha azt lelövik, vagy bekrepál a radarja, akkor az egész raj mehet a málnásba.
Bocs, most jutott el az agyamig a hozzászólásod igazi értelme.
Szóval adatkapcsolat volt, de azzal a másik gép rakétáját nem lehetett célra vezetni, csak a célok adatait voltak képesek átküldeni egymásnak. Tehát ha a raj egy gépe felderített egy célt, azt a másik három is látta. Gyakorlatilag pont úgy jelent meg a radarképen, mintha ő derítette volna fel. Ha megfelelő pozícióban volt, akár lőhetett is rá.
Ennek ellenére a gyakorlatban szinte mindig a célt ténylegesen felderítő gép van a legjobb lőhelyzetben. Inkább azért jó a dolog, mert nagy számú bejövő cél (pl. robotrepülőgép / cirkálórakéta salvo) esetén a rajparancsnok tisztább helyzetképet kap, és hatékonyabban oszthatja el a célokat. Illetve a gépek képesek a támadás súlypontja felé csoportosulva segíteni egymásnak. És mindezt rádiózás nélkül.
Nem. Azt még függesztés előtt, a rakéta előkészítő állomáson végzik el. Ezért lehet látni olyat, hogy a rakéta védőkupakjára krétával rá van írva a gép oldalszáma. Csak annak a radarjával kompatibilis.
Lenne egy kérdésem. A képekenn egy Mig-31BSz, tehát még modernizálás előtti gép sturmanjának műszerfala látható. Tudja valaki, hogy mire való az a két kisebb katódsugárcsöves kijelző a radarernyőtől jobbra?
https://i.postimg.cc/CK4ZnC02/Mig-31-B-ewo-6.jpg
https://i.postimg.cc/1RbpQH30/post-70508-0-49741300-1400878253.jpg
https://i.postimg.cc/CK4ZnC02/Mig-31-B-ewo-6.jpg
https://i.postimg.cc/1RbpQH30/post-70508-0-49741300-1400878253.jpg
M
molnibalage
Guest
Ez tiszta sor, de ha rávezetés közben van a hiba, akkor erre átállni elég lehetetlen feladatnak tűnik. Ez mondjuk akkor reális, ha felszállás után, de még harcérintkezés előtt krepál be rendszer.
Teljesen értelmetlen ez a komment. Mert a célmegvilágítás csak az egyik gépről történik, tehát teljesen lényegtelen, hogy a másik gép az hol van. A rakéta helyzetet még maga az indított gép sem feltétlen ismeri, mert nem szükséges a folyamathoz, lásd HTÖ. Elég részletesen magyarázza ezt is.
Nem igazán értem annak fényében az ilyen kommenteket. Csak meg kéne érteni, hogy mi van benne.
Nekem ez a két kisebb katódsugárcső a légvédelmi rakéták kezelőpultjáról ismerős.
Az azt ismerők tudnának segíteni.