Olyan lesz, mint a húsvéti?Patriot preview a hír alkalmából? 4-5 kommentbe lehet, hogy el is férne az irás idevágó része...
MIM-104 Patriot (USA)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Olyasmi, de az könnyebb volt, mert az Sz-300 szüetésének előzménye volt. A Patriot esetén nem annyira van ilyen rész. Az Sz-300 családró szóló rész is 20 oldalnál hosszabb lett...
Értem, és az áttelepülés milyen idő alatt vihető véghez ? A közúti távolságot figyelmen kívül hagyva, csak a technika részideje érdekelne.
M
molnibalage
Guest
Ez attól függ, hogy milyen mélységű telepítést hajtasz végre. Idézek a műből.
A rendszer rendelkezik egy különleges lehetőséggel teljes körű telepítésekor a kismagasságú célok hatékonyabb leküzdéséhez. A település végén a Patriot végigtapogatja a környező területet a radarral és térképet készít a domborzatról, amit a rendszer memóriájában eltárol.
Ezzel a módszerrel kiszűrhetőek az alacsonyan repülő célok, hiszen minden álló cél távolsága ismert. Még ha ezekhez közeli célt is érzékel a radar, a földháttértől ezáltal elkülöníthető válik. A módszer hátránya az, hogy ennek elkészítése település után órás nagyságrendet vesz igénybe és természetesen a radar ekkor is kisugároz. A rendszer már ekkor is támadható radargyilkos rakétával vagy érzékelhető radar kisugárzás az erre specializálódott nagyteljesítményű elektronika felderítő gépek részére. Persze a fix tüzelőállásban várakozó Patriot osztályok esetén ez a hátrány nem állt fenn.
Ha ezt nem csinálják, akkor a rendszer viszonylag hamar tűzkész lehet, akár 1 órán belül is asszem. A manualja elérhető n+1 változatban a neten, ki kell keresni.
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Van ebben egy atomnyi igazság?
http://www.vilaglato.info/patriot-torokoknek-nem-kellett-hat-eladjak-lengyeleknek/
http://www.vilaglato.info/patriot-torokoknek-nem-kellett-hat-eladjak-lengyeleknek/
M
molnibalage
Guest
Az ilyen világlátó és egyéb balfasz nevű oldalakat felesleges olvasni és komolyan venni bármilyen szinten...
M
molnibalage
Guest
Ha már kérdezték és válaszoltam, akkor ide is beteszem, a nagy műből egy kis Patriot részlet, ABM képességek és alap működési ciklus.
A Patriot a HAWK-hoz képest nem csak az automatizáltság terén, hanem a célcsatorna és tűzcsatorna mennyiség terén is hatalmas előrelépést jelentett, továbbá a megsemmisítési zóna is nőtt, 35-40 km-ről 68 km-re. A rendszer szimultán célleküzdési képességgel rendelkezik annak ellenére, hogy csak egyetlen célfelderítő és tűzvezető radarral bír.
A TVM vezérlési módszerrel lehetővé vált egy időben 8 db célra 16 db rakétát rávezetni, de ebből csak 3 db rakéta lehetett végfázisban, ami a rávezetés utolsó néhány másodpercét jelenti, amikor folyamatosan szükséges megvilágítani a célpontokat a tűzvezető radarral. Ezt azt jelenti, hogy akár 16 db rakéta is úton lehet 8 db célpont felé, de a néhány másodperces TVM végfázis szakaszban egyszerre csak 3 db rakéta lehet. Ezért (is) szükséges a teljesen automatikus üzem, mert nincs olyan operátor, aki képes lenne a beérkező célokat rangsorolni a megsemmisítés szükséges sorrendjében és megadni, hogy a radar mikor melyik célt világítsa meg tűnyalábokkal.
A célokat nem a távolságuk vagy a sebességük, hanem az elfogásra rendelkezésre álló idő alapján kell rangsorolni, ami a cél sebességéből, távolságból és irányából számítható. Ez még repülőgépek esetén is megoldhatatlan feladat egy ember számára, erre rakódik rá még a célok megsemmisítésének fontossági sorrendje is (pl. ballisztikus rakéta fenyegetés), ahol azt is figyelembe kell venni, hogy az adott ballisztikus rakéta várhatóan hová csapódik be (sivatagba, vagy fontos védett objektumba). A valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott eset, hogy akár százas nagyságrendű céljel látható a kijelzőn. Az operátor a számítógép segítsége nélkül képtelen lenne arra, hogy a fenti helyzetekben megítélje azt, hogy mikor mire tüzeljen a rendszer.
A régebbi két célcsatornás HAWK osztály vagy az egy-célcsatornás szovjet légvédelmi rendszerek osztályai a Patriot rendszerhez képes szinte véletlenszerűen dolgoztak. A rendelkezésre álló pillanatnyi helyzetkép alapján, parancsnoki utasításra támadtak egy célt amíg le nem lőtték, ki nem fogytak a rakétából, esetleg az osztályt nem lőtték szét, amennyiben az nem függesztette fel a légvédelmi rakéta rávezetést érzékelve a „radargyilkos” rakéta közeledését. (Az AVR rendszerek ezen segítettek az szovjet-orosz oldalon, lásd később.) A Patriot ehhez képest a fent ismertetett módon, szoftveres matematikai algoritmusok segítségével határozza meg a leküzdendő célokat az emberhez képest villámgyorsan akár 100-as nagyságrendű cél esetén is. A rendszer képes a bejövő radargyilkos rakéták önvédelmi lelövésére is. A MIM-104A rakétával a maximális célsebesség 1100 m/s.
A rendszer a hálózatos felépítése miatt, több osztály (FU) ICC-n keresztül képes kiháromszögelni a zavaró célokat, de az ICC akár távolról is képes az egyes FU-k megsemmisítendő cél listáját (to be engaged queue, TBEQ) módosítani, ha ezt a légihelyzet megkívánja, és az összesített helyzetkép alapján úgy dönt a zászlóalj parancsnoka. A Patriot a honi légvédelemnél jóval dinamikusabb környezetben egészen más minőségű helyzetkép összeállítására képes, mint az korábban lehetséges volt akár a SAGE rendszerrel is.
Az ICC-ben is az ECS-hez hasonlóan három kezelő foglal helyet. Ami azt jelenti, hogy szélsőséges esetben az egész Patriot zászlóalj tűzereje felett mindösszesen kettő ember (meg a rádiós, és a szoftver) rendelkezik. Egészen elképesztő szintű tűzerőt központosíthat a rendszer néhány ember kezében.
Patriot osztály számára a cél prioritizálást az ICC végezte, mint a Volhov/Nyeva osztályok számára a Vektor/Szenyezs ezred szintű AVR, vagy mint a PBU ezred/dandár szintű vezetési pont az Sz-300 rendszernél, lásd később. Bár az ECS-ek képesek egymással kommunikálni és ebben koncepcionálisan eltérnek az Sz-300-tól, ez pusztán valós idejű adatmegosztást jelent, de nincs közöttük alá/fölérendeltségi viszony. Két ECS képes egymással cél információt megosztani, de egyik ECS sem bírálhatja felül a másik megsemmisítendő célok listáját. (to be engaged queue, TBEQ).
A Patriot alapvetően két féle üzemmódban működhet fél-automatikus vagy automatikus üzemben. A két módszer szinte megegyezik, az egyetlen eltérés a működési ciklusban zöld illetve ciánkék színnel van jelölve, a zöld fél-automatikus, a kék az automatikus harci munka közti eltérést mutatja. A komplexum működési ciklusa tehát a következő:
A Patriot a HAWK-hoz képest nem csak az automatizáltság terén, hanem a célcsatorna és tűzcsatorna mennyiség terén is hatalmas előrelépést jelentett, továbbá a megsemmisítési zóna is nőtt, 35-40 km-ről 68 km-re. A rendszer szimultán célleküzdési képességgel rendelkezik annak ellenére, hogy csak egyetlen célfelderítő és tűzvezető radarral bír.
A TVM vezérlési módszerrel lehetővé vált egy időben 8 db célra 16 db rakétát rávezetni, de ebből csak 3 db rakéta lehetett végfázisban, ami a rávezetés utolsó néhány másodpercét jelenti, amikor folyamatosan szükséges megvilágítani a célpontokat a tűzvezető radarral. Ezt azt jelenti, hogy akár 16 db rakéta is úton lehet 8 db célpont felé, de a néhány másodperces TVM végfázis szakaszban egyszerre csak 3 db rakéta lehet. Ezért (is) szükséges a teljesen automatikus üzem, mert nincs olyan operátor, aki képes lenne a beérkező célokat rangsorolni a megsemmisítés szükséges sorrendjében és megadni, hogy a radar mikor melyik célt világítsa meg tűnyalábokkal.
A célokat nem a távolságuk vagy a sebességük, hanem az elfogásra rendelkezésre álló idő alapján kell rangsorolni, ami a cél sebességéből, távolságból és irányából számítható. Ez még repülőgépek esetén is megoldhatatlan feladat egy ember számára, erre rakódik rá még a célok megsemmisítésének fontossági sorrendje is (pl. ballisztikus rakéta fenyegetés), ahol azt is figyelembe kell venni, hogy az adott ballisztikus rakéta várhatóan hová csapódik be (sivatagba, vagy fontos védett objektumba). A valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott eset, hogy akár százas nagyságrendű céljel látható a kijelzőn. Az operátor a számítógép segítsége nélkül képtelen lenne arra, hogy a fenti helyzetekben megítélje azt, hogy mikor mire tüzeljen a rendszer.
A régebbi két célcsatornás HAWK osztály vagy az egy-célcsatornás szovjet légvédelmi rendszerek osztályai a Patriot rendszerhez képes szinte véletlenszerűen dolgoztak. A rendelkezésre álló pillanatnyi helyzetkép alapján, parancsnoki utasításra támadtak egy célt amíg le nem lőtték, ki nem fogytak a rakétából, esetleg az osztályt nem lőtték szét, amennyiben az nem függesztette fel a légvédelmi rakéta rávezetést érzékelve a „radargyilkos” rakéta közeledését. (Az AVR rendszerek ezen segítettek az szovjet-orosz oldalon, lásd később.) A Patriot ehhez képest a fent ismertetett módon, szoftveres matematikai algoritmusok segítségével határozza meg a leküzdendő célokat az emberhez képest villámgyorsan akár 100-as nagyságrendű cél esetén is. A rendszer képes a bejövő radargyilkos rakéták önvédelmi lelövésére is. A MIM-104A rakétával a maximális célsebesség 1100 m/s.
A rendszer a hálózatos felépítése miatt, több osztály (FU) ICC-n keresztül képes kiháromszögelni a zavaró célokat, de az ICC akár távolról is képes az egyes FU-k megsemmisítendő cél listáját (to be engaged queue, TBEQ) módosítani, ha ezt a légihelyzet megkívánja, és az összesített helyzetkép alapján úgy dönt a zászlóalj parancsnoka. A Patriot a honi légvédelemnél jóval dinamikusabb környezetben egészen más minőségű helyzetkép összeállítására képes, mint az korábban lehetséges volt akár a SAGE rendszerrel is.
Az ICC-ben is az ECS-hez hasonlóan három kezelő foglal helyet. Ami azt jelenti, hogy szélsőséges esetben az egész Patriot zászlóalj tűzereje felett mindösszesen kettő ember (meg a rádiós, és a szoftver) rendelkezik. Egészen elképesztő szintű tűzerőt központosíthat a rendszer néhány ember kezében.
Patriot osztály számára a cél prioritizálást az ICC végezte, mint a Volhov/Nyeva osztályok számára a Vektor/Szenyezs ezred szintű AVR, vagy mint a PBU ezred/dandár szintű vezetési pont az Sz-300 rendszernél, lásd később. Bár az ECS-ek képesek egymással kommunikálni és ebben koncepcionálisan eltérnek az Sz-300-tól, ez pusztán valós idejű adatmegosztást jelent, de nincs közöttük alá/fölérendeltségi viszony. Két ECS képes egymással cél információt megosztani, de egyik ECS sem bírálhatja felül a másik megsemmisítendő célok listáját. (to be engaged queue, TBEQ).
A Patriot alapvetően két féle üzemmódban működhet fél-automatikus vagy automatikus üzemben. A két módszer szinte megegyezik, az egyetlen eltérés a működési ciklusban zöld illetve ciánkék színnel van jelölve, a zöld fél-automatikus, a kék az automatikus harci munka közti eltérést mutatja. A komplexum működési ciklusa tehát a következő:
- RS (Radar Station) felderíti, majd követésbe veszi a célt. (esetleg másik Patriot osztálytól, AWACS-tól, vagy NAVY AEGIS rendszertől adatkapcsolatok keresztül megkapja)
- Elemzi hogy a cél követi-e az aktuális hadműveletben megszabott légi folyosókat, illetve veszélyeztet-e az előre beprogramozott védendő objektumokat.
- IFF ellenőrzést hajt végre, aminek eredménye lehet;
o True friend (saját gép, IFF mód-4 válasszal)
o Special Friend, Friend (saját gép)
o Assumed friend (feltételezett saját gép)
o Unknown (ismeretlen cél)
o Hostile (ellenséges cél)
o Special Friend, Friend (saját gép)
o Assumed friend (feltételezett saját gép)
o Unknown (ismeretlen cél)
o Hostile (ellenséges cél)
- A cél kinematikai pályájából megállapítja hogy az;
o ABT (Air Breathing Target, légi cél)
o SOJ (Stand Off Jammer, zavaró cél)
o ARM (Anti-Radiation Missile, „radargyilkos” rakéta)
o ARMC (Anti-Radiation Missile Carrier, „radargyilkos” rakétát indító repülőgép)
o TBM (Tactical Ballistic Missile, ballisztikus rakéta)
o SOJ (Stand Off Jammer, zavaró cél)
o ARM (Anti-Radiation Missile, „radargyilkos” rakéta)
o ARMC (Anti-Radiation Missile Carrier, „radargyilkos” rakétát indító repülőgép)
o TBM (Tactical Ballistic Missile, ballisztikus rakéta)
- Kiszámolja, hogy a cél jelent-e követlen fenyegetést a Patriot ütegre: Self Defense Threat
- Kiszámolja, hogy a TBM (ballisztikus cél) jelent-e követlen fenyegetést beprogramozott védendő objektumokra
- A célt grafikusan ábrázolja a TCO/TCA képernyőjén.
- TCA az ellenséges célt kijelöli a egerével, és megnyomja az ENG gombot (S/I)
- A célt a szoftver automatikusan kijelöli megsemmisítésre
- A cél felkerül a TBEQ (To Be Engaged Qeue) listára, ami a megsemmisítésre kijelölt célok sorrendjét tartalmazza.
- A rendszer eldönti az ideális indítási pillanatot, indítóállványt, és rakéta típust, ezekbe a kezelőknek már nincs beleszólásuk.
- A rendszer indítja a rakétát(kat) majd elemzi a találat eredményét, esetleg dönt újabb indításról.
M
molnibalage
Guest
A rakétákat a következő módon indíthatja a rendszer:
Shoot look shoot
Jellemzően légi célok ellen ez a módszer használatos. Egy célra egy rakéta indítása. A rakéta célpont közelébe érése és a találat kiértékelését követően indít újra ugyanarra célra a rendszer, ha szükséges a találat elmaradása miatt. Az automatikus üzem esetén ezt használja a Patriot.
Ripple
Két rakéta indítása történik 4,2 másodperc eltéréssel, ez eltérő vagy azonos indítóból (LS) is lehetséges, ezek a 4,2 másodperces indítási szekvenciák ismétlődnek (egy adott időn belül.) Ez akkor kívánatos amikor több, kötelékben repülő célpont szimultán célleküzdése szükséges. Ekkor az első találat után a második rakétának van ideje a kötelék következő gépére átállni, amennyiben az első célpont megsemmisült.
Salvo
Két rakéta indítása történik 1,2 másodperc különbséggel. Erre akkor van szükség, amikor egy célpontot nagyon magas valószínűséggel kell megsemmisíteni, jellemzően ballisztikus rakéták – különösen, ha atomháború esete áll már fent – vagy közeledő „radargyilkos” rakéták ilyen célok. Ez a legkevésbé kívánatos üzemmód akkor, amikor nagyszámú célpont van, mert az osztály így hamar kifogyhat a rakétákból.
A felsorolt képességek, üzemmódok és funckiók után érdemes megjegyezni, hogy a Patriot számítástechnikai igényét a ’70-es évek végén ’80-as évek elején egy kétmagos, 6MHz-es redundáns processzor biztosította szintén redundáns 2x256 kbyte memóriával. Viszonyításképpen az 1982-ben piacra dobott Commodore 64 számítógép 1 MHz-es órajelű processzorral és 64 kbyte RAM és 20 kbyte ROM memóriával rendelkezett.
A Patriot rendszer rendelkezett már a kezdetektől ballisztikus rakéta elhárító képességgel, de ez az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet politikai és PR hatása miatt a köztudatban alapvető téveszmék élnek, ami a későbbi Patriot változatok képességeinek megítélésére is rányomta bélyegét, továbbá a továbbfejlesztésének irányára.
A MIM-104A rakéta maximális célsebessége 1100 m/s volt, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a harcászati ballisztikus rakéták egy igen szűk spektruma, nagyjából a maximum 150 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen volt hatásos, de azok ellen is inkább csak önvédelmi funkcióval. Az osztály nem a környező csapatokat vagy objektumokat, hanem saját magát védte meg (egy VSz elleni háború esetén atomtöltetű) ballisztikus rakéta támadás ellen. Elvi lehetősége természetesen megvan az ilyen alkalmazásnak is, de ebben az esetben a találat valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon alacsony.
Az aerodinamikai fékezéssel bíró ballisztikus rakéták pályája.
(TTFL = time to first launch, TTLL = time to last launch)
A ’80-as évek végén a szovjet oldalon megjelent OTR-23 Oka és a 2000-es évek közepén érkező 9K720 Iszkander ballisztikus rakéták újfajta kihívást jelentettek a Patriot számára. Nem csak a nagyobb célsebességük miatt, hanem azért, mert nem tisztán ballisztikus pályán közeledett a rakéta, hanem a végfázisban „törést” vittek be a pályájukba azzal, hogy aerodinamikai fékezésre voltak képesek.
Ezzel a Patriot számítógépét meg tudták zavarni, mert a becsapódási pont a Patriot osztályhoz közel változik meg ezzel felborítva a TBEQ rangsorolást és a rakétaindítás folyamatát. Amennyiben a rendszer nem elég gyors, akkor elfogó rakéta indítására nincs már lehetőség, vagy amennyiben már indult korábban a ballisztikus rakétára, akkor az a rakéta valószínűleg kárba vész, hiszen a közel ballisztikus pályán mozgó légvédelmi rakéta számított elfogási pontja eléggé megváltozik, emiatt új rakéta indítása szükséges. Természetesen a változó fenyegetésre a rendszer továbbfejlesztése során új program verziókkal reagáltak. Tekintsük át, hogy rendszer milyen új rakétákat kapott, ezáltal hogyan változtak képességei, többek között ballisztikus rakéta elhárítás[1] terén is,[2] de ehhez szükséges ismerni az alap változat rakéta vezérlésének módszerét.
[1] ABM – anti ballistic missile, BMD – ballistic missile defense terminológiát szoktak erre jellemzően használni.
[2] http://www.scribd.com/doc/12772502/fm3-01
Hát, kb. ennyi, ez a Patritról szóló írásnak töredéke.
Shoot look shoot
Jellemzően légi célok ellen ez a módszer használatos. Egy célra egy rakéta indítása. A rakéta célpont közelébe érése és a találat kiértékelését követően indít újra ugyanarra célra a rendszer, ha szükséges a találat elmaradása miatt. Az automatikus üzem esetén ezt használja a Patriot.
Ripple
Két rakéta indítása történik 4,2 másodperc eltéréssel, ez eltérő vagy azonos indítóból (LS) is lehetséges, ezek a 4,2 másodperces indítási szekvenciák ismétlődnek (egy adott időn belül.) Ez akkor kívánatos amikor több, kötelékben repülő célpont szimultán célleküzdése szükséges. Ekkor az első találat után a második rakétának van ideje a kötelék következő gépére átállni, amennyiben az első célpont megsemmisült.
Salvo
Két rakéta indítása történik 1,2 másodperc különbséggel. Erre akkor van szükség, amikor egy célpontot nagyon magas valószínűséggel kell megsemmisíteni, jellemzően ballisztikus rakéták – különösen, ha atomháború esete áll már fent – vagy közeledő „radargyilkos” rakéták ilyen célok. Ez a legkevésbé kívánatos üzemmód akkor, amikor nagyszámú célpont van, mert az osztály így hamar kifogyhat a rakétákból.
A felsorolt képességek, üzemmódok és funckiók után érdemes megjegyezni, hogy a Patriot számítástechnikai igényét a ’70-es évek végén ’80-as évek elején egy kétmagos, 6MHz-es redundáns processzor biztosította szintén redundáns 2x256 kbyte memóriával. Viszonyításképpen az 1982-ben piacra dobott Commodore 64 számítógép 1 MHz-es órajelű processzorral és 64 kbyte RAM és 20 kbyte ROM memóriával rendelkezett.
A Patriot rendszer rendelkezett már a kezdetektől ballisztikus rakéta elhárító képességgel, de ez az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet politikai és PR hatása miatt a köztudatban alapvető téveszmék élnek, ami a későbbi Patriot változatok képességeinek megítélésére is rányomta bélyegét, továbbá a továbbfejlesztésének irányára.
A MIM-104A rakéta maximális célsebessége 1100 m/s volt, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a harcászati ballisztikus rakéták egy igen szűk spektruma, nagyjából a maximum 150 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen volt hatásos, de azok ellen is inkább csak önvédelmi funkcióval. Az osztály nem a környező csapatokat vagy objektumokat, hanem saját magát védte meg (egy VSz elleni háború esetén atomtöltetű) ballisztikus rakéta támadás ellen. Elvi lehetősége természetesen megvan az ilyen alkalmazásnak is, de ebben az esetben a találat valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon alacsony.
Az aerodinamikai fékezéssel bíró ballisztikus rakéták pályája.
(TTFL = time to first launch, TTLL = time to last launch)
A ’80-as évek végén a szovjet oldalon megjelent OTR-23 Oka és a 2000-es évek közepén érkező 9K720 Iszkander ballisztikus rakéták újfajta kihívást jelentettek a Patriot számára. Nem csak a nagyobb célsebességük miatt, hanem azért, mert nem tisztán ballisztikus pályán közeledett a rakéta, hanem a végfázisban „törést” vittek be a pályájukba azzal, hogy aerodinamikai fékezésre voltak képesek.
Ezzel a Patriot számítógépét meg tudták zavarni, mert a becsapódási pont a Patriot osztályhoz közel változik meg ezzel felborítva a TBEQ rangsorolást és a rakétaindítás folyamatát. Amennyiben a rendszer nem elég gyors, akkor elfogó rakéta indítására nincs már lehetőség, vagy amennyiben már indult korábban a ballisztikus rakétára, akkor az a rakéta valószínűleg kárba vész, hiszen a közel ballisztikus pályán mozgó légvédelmi rakéta számított elfogási pontja eléggé megváltozik, emiatt új rakéta indítása szükséges. Természetesen a változó fenyegetésre a rendszer továbbfejlesztése során új program verziókkal reagáltak. Tekintsük át, hogy rendszer milyen új rakétákat kapott, ezáltal hogyan változtak képességei, többek között ballisztikus rakéta elhárítás[1] terén is,[2] de ehhez szükséges ismerni az alap változat rakéta vezérlésének módszerét.
[1] ABM – anti ballistic missile, BMD – ballistic missile defense terminológiát szoktak erre jellemzően használni.
[2] http://www.scribd.com/doc/12772502/fm3-01
Hát, kb. ennyi, ez a Patritról szóló írásnak töredéke.
Úgy tűnik, tanultak a múltkoriból:
https://www.timesofisrael.com/idfs-patriot-intercepts-apparent-hezbollah-drone-from-syria/
https://www.timesofisrael.com/idfs-patriot-intercepts-apparent-hezbollah-drone-from-syria/
Ez kb a paksi bővitès àra.
Lehet vitatkozni azon, hogy minek van több èrtelme...