M
molnibalage
Guest
Több száz kilós robbanófej alig néhány rakétában volt. Ma már a 80-100 kg is alig van. Az AIM-7M és AIM-120 közötti is nézd meg a csökkenést. Oka van.
Lehet ha túlzás volt a többszáz kiló, de az Sz-300-ashoz 100-150 kilós robbanófejű rakéták vannak (kivéve a négybe osztott kis hatótávolságúak) és ez a PAK-3 sem sokkal kisebb. Azzal már elég nagy helyet be lehet teríteni repesszel.
M
molnibalage
Guest
Szóval azért vannak példák nagy robbanófejekre. De miért áldozták be a Patriotnál ezt? Mert nagy a hibalehetőség, ha kicsit mellémegy az elfogó, máris nem ért semmit, aminek meg van robbanófeje az beterít egy elég nagy teret amiből néhány darab már valószínűleg elkapja azt amire kilőtték.
T
Törölt tag
Guest
Ööööö... szerintem egyáltalán nem hagyták el a robbanó töltetet.
Ahogy én látom a harci részt körülveszik a kisebb "pif-paf" töltetek. Nem valami nagy, de szerintem az ott középen egy szép robbanó töltet..
Ööööö... szerintem egyáltalán nem hagyták el a robbanó töltetet.
Ahogy én látom a harci részt körülveszik a kisebb "pif-paf" töltetek. Nem valami nagy, de szerintem az ott középen egy szép robbanó töltet..
Lehet én vagyok hülye de mi az a pif-paf töltet?
T
Törölt tag
Guest
Nincs rá jó magyar kifejezésem. Sorry...
A videón is látszik hogy a rakéta aerodinamikai vagy hajtómű vektorálás kormányzással nem biztos hogy kellően közel tud kerülni egy olyan "kemény" célponthoz mint pl. a lelőni kívánt rakéta harci része. (azt ha nem közvetlenül találja el, akkor jó eséllyel be fog csapódni, és kárt fog okozni)
Itt kapnak szerepet a harci rész körül a hossztengelyre merőlegesen elhelyezett kis töltetek. Amikor a rakéta észleli hogy el fogja kerülni a célpontot, (és hagyományos módon már nem tud korrigálni), akkor a megfelelő pillanatban és helyen begyújt egy (vagy több) kis töltetet úgy hogy a megfelelő irányba lökje a rakétát.
Így jó eséllyel közvetlen találatot érhet el.
Jól látszik hogy a tervezett CUDA rakétán is ilyesmit terveznek (???-vel jelölt helyen) (a CUDA-ra már tényleg nem terveznek robbanó töltetet)
T
Törölt tag
Guest
M
molnibalage
Guest
The active radar also gives the warhead a "hit-to-kill" (kinetic kill vehicle) capability that completely eliminates the need for a traditional proximity-fused warhead.Ööööö... szerintem egyáltalán nem hagyták el a robbanó töltetet.
Ahogy én látom a harci részt körülveszik a kisebb "pif-paf" töltetek. Nem valami nagy, de szerintem az ott középen egy szép robbanó töltet..
T
Törölt tag
Guest
A mondat így folytatódik: "However, the missile still has a small explosive warhead, called Lethality Enhancer, a warhead which launches 24 low-speed tungsten fragments in radial direction to make the missile cross-section greater and enhance the kill probability. This greatly increases the lethality against ballistic missiles of all types."
https://en.wikipedia.org/wiki/MIM-104_Patriot
M
molnibalage
Guest
Nincs rá jó magyar kifejezésem. Sorry...
A videón is látszik hogy a rakéta aerodinamikai vagy hajtómű vektorálás kormányzással nem biztos hogy kellően közel tud kerülni egy olyan "kemény" célponthoz mint pl. a lelőni kívánt rakéta harci része. (azt ha nem közvetlenül találja el, akkor jó eséllyel be fog csapódni, és kárt fog okozni)
Itt kapnak szerepet a harci rész körül a hossztengelyre merőlegesen elhelyezett kis töltetek. Amikor a rakéta észleli hogy el fogja kerülni a célpontot, (és hagyományos módon már nem tud korrigálni), akkor a megfelelő pillanatban és helyen begyújt egy (vagy több) kis töltetet úgy hogy a megfelelő irányba lökje a rakétát.
Így jó eséllyel közvetlen találatot érhet el.
Jól látszik hogy a tervezett CUDA rakétán is ilyesmit terveznek (???-vel jelölt helyen) (a CUDA-ra már tényleg nem terveznek robbanó töltetet)
Kicsit pontosítanék:
Azok az apró reaktív töltetek messze nem alkalmasak rá, hogy a hozzájuk képest viszonylag nagy tömegű rakétát érdemben arrébb lökjék. Az Aerodinamikai felületeken ébredő erőköz, illetve a főhajtómű tólóerő vektoráláshoz képest kerekítési hibának számítanak, így nem is az a fő céljuk, hogy önmagukban, vagy az aerodinamikai kormányerőkhöz adódva az egész rakéta sebességvektorát befolyásolják, a centripetális gyorsulást növeljék.
Ezek a töltetek elsősorban forgatónyomatékot hoznak létre. Ezzel 3 célt érnek el:
- Alacsony sebességen csak így lehet elforgatni a rakétát, mert az aerodinamikai felületeken nem ébred elég erő. Indítás utáni még alacsony sebességű forgatást reaktív töltetek segítségével sok légvédelmi rakétatípusnál látni. De akkor is hasznát veszi a rakéta, amikor a hatótávolság távoli határához közeledve már lecsökkent a sebessége. A reaktív töltet kicsit tovább tartja fenn a manőverezőképességet, azzal, hogy rövid időre megnöveli az átmeneti állásszöget. Így kis mértékben növeli a hatótávolságot..
- Ritka levegőben, nagy magasságon hiába gyors a rakéta, a kormányerő szintén nem kielégítő a manőverezéshez. Ilyenkor a reaktív töltet az állásszög növelésével is segít, hogy nagyobb aerodinamikai erő ébredjen. Valamint kiszámítható pályán mozgó, ballisztikus célpontnál a sűrű légkörben már elfogó pályára áll a rakéta és a sűrű légkörből kiérve már csak kis helyesbítésre van szükség. Ez esetben akár önmagában is elég lehet egy kis helyesbítéshez, ha viszonylag hosszabb idővel a találkozás előtt használják és a nagy sebesség mellett a hátralévő idő még 1-2 fokos pályamódosítás esetén is számottevő oldalirányú elmozdulást tesz lehetővé.
- A célpont közelében röviddel a becsapódás előtt az állásszög extrém növelésével pillanatokra megnöveli az aerodinamikai felületeken keletkező erőket (amíg a rakéta szerkezete ez szilárdsági szempontból bírja) és "beforgatja" a rakétát a cél elé, ha csak néhány 10 centi, vagy egy méter hiányzik a közvetlen találathoz.
24 db alacsony sebességű, nehéz volfrám repesz abból a miniatűr robbanófejből már 2-3 méteres sugár mellett sem biztosított kellő repeszsűrűséget akár csak egyetlen repesz a biztos találatához sem.
M
molnibalage
Guest
Mondom közelségi gyújtó. Nem harci rész. Szezon és fazon. Az a rész lehet, hogy csak köztvetlen találatnál működik el. A rakéta teste "puha", kell valami keményebb roncsoló is.
Tudok olvasni, hogy közelségi gyújtó, csak te nem érted, amit írtam: Mennyi értelme van a közelségi gyújtónak, ha minimális távolságon sincs elégséges repeszsűrűség? Ugye nem azt feltételezed, hogy az mütyür harci rész 2 részből áll és a nehéz repeszes közvetlen találatnál elműködő mellett még van egy, ami a közelségi gyújtásnál is jól megszórja a célpontot? Ehhez azért túl kicsi. Ránézésre egy kézi légvédelmi rakéta harci részéhez hasonló méret.
M
molnibalage
Guest
Egy rakás MANPAD-nál volt az régen, hogy nem volt közelésgi gyújtó, de harci része meg igen. Mondom, a PAC-3-nál tudtommal nincs közelségi gyújót. Hard kill eszköz.