MIM-104 Patriot (USA)

Egy rakás MANPAD-nál volt az régen, hogy nem volt közelésgi gyújtó, de harci része meg igen. Mondom, a PAC-3-nál tudtommal nincs közelségi gyújót. Hard kill eszköz.
Az biztos hogy "hit-to-kill" rendszerűnek tervezték és az is biztos hogy van benne robbanó töltet.
https://www.google.co.uk/url?sa=t&r...3QJG8DhY-i9YStmoY0R0OQ&bvm=bv.139782543,d.ZGg
10-5 oldal
Lehet hogy nem nyílik meg fenti anyag, ezért kikopiztam az érdekes részt:
LE1.jpg

LE2.jpg

Vagyis a rakéta közvetlen ütközéssel próbálja megsemmisíteni a célt, de a hatékonyság növelése érdekében van benne egy robbanó töltet.
A töltet két sorban 24 db egyenként 95 grammos előre formázott repeszt tartalmaz, amit 330 gram robbanóanyag repít sugárirányba szét.
A cél a hatékony keresztmeszet növelése. Rakéta elfogásnál nem működtetik a töltetet - ott csak a közvetlen találat elfogadható. A töltetnek csak "air breathng target" - vagyis repülőgép, CM esetén - van szerepe.
A közelségi gyújtóra is ez a válasz: a rakéta keresztmetszet növelésnek csak a célba csapódás előtt van értelme, ergo kell hogy legyen közelségi gyújtója (a detonátor praktikusan gondolom a rakéta orrában lévő radartól kapja a jelet)
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and endre
Az SZ-300-as 100+ kg-os robbanófejéhez visszatérve, én azon gondolkodtam, hogy lehet azért van benne ekkora robbanófej, hogy a vontatott csalis gépek ellen is legyen esélye nagy távolságból.
Én úgy gondolom (nincs pontos infóm), hogy a vontatott csalit a gépek kb. 30 méteres távolságban húzzák maguk mögött. Ha a repülőgép csak 200 m/s körül repül, akkor egy kellően gyors repeszekkel dolgozó robbanófej akkor is elkaphatja a repülőgépet ha mögötte 20-30 méterrel robban. Legalábbis én így gondolom.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Az SZ-300-as 100+ kg-os robbanófejéhez visszatérve, én azon gondolkodtam, hogy lehet azért van benne ekkora robbanófej, hogy a vontatott csalis gépek ellen is legyen esélye nagy távolságból.
Én úgy gondolom (nincs pontos infóm), hogy a vontatott csalit a gépek kb. 30 méteres távolságban húzzák maguk mögött. Ha a repülőgép csak 200 m/s körül repül, akkor egy kellően gyors repeszekkel dolgozó robbanófej akkor is elkaphatja a repülőgépet ha mögötte 20-30 méterrel robban. Legalábbis én így gondolom.

sztem SARH miatt van. Nézz rá az új ARHsokra, 24kgs robbanófejet írnak rá.

PAC és közelségi gyujtó: Minek rá harci rész ha nincs közelségi gyujtó? Ha vmi 2 mach különbséggel már tök8.
 
Az SZ-300-as 100+ kg-os robbanófejéhez visszatérve, én azon gondolkodtam, hogy lehet azért van benne ekkora robbanófej, hogy a vontatott csalis gépek ellen is legyen esélye nagy távolságból.
Én úgy gondolom (nincs pontos infóm), hogy a vontatott csalit a gépek kb. 30 méteres távolságban húzzák maguk mögött. Ha a repülőgép csak 200 m/s körül repül, akkor egy kellően gyors repeszekkel dolgozó robbanófej akkor is elkaphatja a repülőgépet ha mögötte 20-30 méterrel robban. Legalábbis én így gondolom.
Ennél biztosan messzebb van. Képi bizonyíték is van róla. Nem emlékszem, hogy Zord vagy más magyar fotózta-e. Volt olyan visszatérő gép Avianoba, ami nem tudta levágni a vontatott cuccot. Bőven 100 méternél távolabb volt a csali vontatva.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
sztem SARH miatt van. Nézz rá az új ARHsokra, 24kgs robbanófejet írnak rá.

PAC és közelségi gyujtó: Minek rá harci rész ha nincs közelségi gyujtó? Ha vmi 2 mach különbséggel már tök8.
Az Sz-300PMU-1-től felfelé tutira SAGG vezérlésű, ami a félaktív egy fajtája, de annál lényegsen több. A mezei SARH-val nem tudnál szerintem 250 km-re dolgozni, SAGG/TVM kell hozzá.
 
Hát 100 méter az már elég nagy távnak tűnik. Akkor viszont adott a kérdés, hogy ilyen távolságból, hogy képes megtéveszteni a vontatott csali a radarokat?
Nekem a kiindulási alapom a 80's évek a Falkland szigeteknél, ahol az argentin pilóták max. 10 méterre repültek egymáshoz kötelékben, hogy megtévesszék a brit hajók radarjait. Ez általában sikerült is nekik. Volt olyan, hogy a brit hajók légvédelmi radarrendszere lefagyott attól, hogy az addigi 1 célpontból hirtelen 2 lett. Mire újra bírták indítani addigra az argentinok buta bombával lebombázták a hajójukat :-)
A britek szerencséje volt, hogy egyik bomba sem robbant fel....

Szóval igazából az a kérdésem, hogy hogy képes megtéveszteni a vontatott csali a radarokat úgy, hogy ilyen messze van az adott géptől?
Mert én eddig azt hittem, hogy ez úgy működik, hogy van egy elektronikus zavarás ami nehezíti a célazonosítást, és e mellet vontatják a csalit ami egy nagy RCS-vel rendelkező céltárgy.
És mivel nagyon közel van a géphez (pár 10 méter) és e mellet aktív elektronikus zavarás is van, ezért a csalit azonosítja a radar a repülőgépnek.
 
Nekem a kiindulási alapom a 80's évek a Falkland szigeteknél, ahol az argentin pilóták max. 10 méterre repültek egymáshoz kötelékben, hogy megtévesszék a brit hajók radarjait. Ez általában sikerült is nekik. Volt olyan, hogy a brit hajók légvédelmi radarrendszere lefagyott attól, hogy az addigi 1 célpontból hirtelen 2 lett. Mire újra bírták indítani addigra az argentinok buta bombával lebombázták a hajójukat :)
A britek szerencséje volt, hogy egyik bomba sem robbant fel....
A példád azért nem jó, mert ezzel reboot idő volt, de a rendszer eltalálta volna a közös céljelet és mindkét gép leesik. Önmagában a passzívan vontatott csali mit sem ér, az ALE-50 az ad is és a gépen levő VGO vagy más zavarási módall együtt működik. (Tudtommal.)

Szóval igazából az a kérdésem, hogy hogy képes megtéveszteni a vontatott csali a radarokat úgy, hogy ilyen messze van az adott géptől?
Lásd fent, passzívan sehogy. Ő is ad és a gépen levő ECM pod is.

A távolságnak kell olyannak lennie, hogy a ECM rendszer által bevit hiba szépen a csalira mozgassa rá a rakétát. Ez nem lehet túl nagy, hogy az célelhúzás ne legyen túl durva, de túl közeli sem lehet, mert akkor meg az ALE-50-en elműködő rakét szétcsapja a vontató gépet is.

Ennél sokkal többet én sem tudok.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and fip7
Hosszú út után a felmelegedett féktárcsák ne világítsanak a hőképalkotó rendszereken?
A Patriot településtől számolva, ha a körültapogatását megcsinálja a térségnek, akkor az 5 óra. Ezen felül ez valami betonkádban csücsöl. Ha bármi olyan közel van, hogy látja a Patriotot az már régen, régen rossz. A kerekekre 5-10 km magassából 10 km+ távolságból geometriailag rá sem látni, de ennél közelebből is régen szétcincál a Patriot..
 
Mennyi időt tölthet egyidejűleg egy helyben? Valamelyik észak-koreai rakétakísérlet/indítás idején a japánok azt hiszem hetekig állomásoztattak pár nagyváros körül PAC-3-asokat, nem lehet, hogy ezért takarták le a kereket?
 
Mennyi időt tölthet egyidejűleg egy helyben?

Jó kérdés, de azt hiszem, hogy a legtöbb esetben előre kiépített helyeken állomásoznak, ahol kapnak áramot az ország villamoshálózatából. Saját generátorait használva egy feltöltéssel talán 6 órát tudnak üzemelni (vagy valami ilyesmi).
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest
Béke időszakban egy fő és egy tartalék (gyakorlatozásra) települési hely van. Ezen kívül legalább kettő szigorúan titkos települési hely van kijelölve háborús időszakra. A fő települési helyen üzemelhetnek az energia hálózatról, de 1. fokú harckészültség elrendelése esetén azonnal áttérnek a saját aggregátoros üzemre.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Mackensen