Mohácsi csata (1526.08.29.)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha volt 7 ezer olyan katonájuk a 60 ezerből, aki íjat is használt, akkor az 200 vessző fejenként, vagyis 10 tegez. Ha egy csatában ellőttek fejenként 1 tegezzel, vagyis 20 db-ot, akkor 10 csatára volt elég. Ha ostromolni kellett egy várat, akkor mondjuk 30 napos ostromnál nem tudom mennyi vessző fogyhatott el. Az biztos, hogy a védőknél sztem minden támadásnál addig lőttek az íjászok a falon, amíg volt vessző.
Ha parancsszóra mondjuk 8 másodpercenként lőnek, akkor is 3 perc alatt oda egy tegez.
Egy kis kiegészítés. A nyilaknál (a számszer íjnál sem) voltak olcsóbbak a tűzfegyverek. Sőt sokkal drágábbak voltak, puskaport meg nem tudta mindenki előállítani, a beszerzése pedig drága volt...De harcászatilag hatékonyabb volt. Ezért is terjedtek el. De az íjat/vesszőt nem tudták még a 17. sz-ban sem kiszorítani, mivel a kevésbé tehetős, másodvonalas, kőnnyű alegységekben nem volt a felszerelés megvásárlására elég pénz...
akkoriban a tüzérség már volt olyan erős, hogy a várakat szarrá lehetett lőni. Ezért azok csak korlátozott ideig voltak tarthatóak. Ha meg akartál tartani egy fontos erődöt, fel kellett mentened. Ez az, ami nem működött 1521-ben Nándorfehérvárnál... egyszerűen nem volt rá anyagi erő... A háborúhoz már akkor is csak a híresen hármad dolog kellett, amit azt hiszem Monteccucoli fogalmazott meg: pénz, pénz és pénz!!!
Megjegyzem, az akkori ország anyagi erejét mutatja. Ez volt akkor a realitás. Most mi lenne egy háború esetén? Azt hiszem a mai fegyveres erők önmagukban még ekkora ellenállásra sem lennének képesek..
Hát nemcsak Mohács nem lett volna nyerhető. A törököt jelentős ütközetben a 16. sz-ban a magyar-habsburg haderő nem volt képes megverni. Nehezen ugyan, de a 16. sz. végén a mezőkeresztesi csatát is nyerték a törökök. A kocka csak a 17. sz-ban fordult meg....
Tomori a szülővárosomban lévő ferences kolostorban tette le a szerzetesi fogadalmat. jelkép, de a török kor elpusztította ezt az épület komplexumot is..
A határ közelében szerették volna megállítani az ellenség előre nyomulását, felteszem azért, amit írtál, hogy az ország minél kisebb területe szenvedje meg a törökdúlást.. Jakérem, a vágyak és a realtások már akkor sem voltak partiban egymással...
Azért 1526-ban nagyon kevés olyan vár volt, amely korszerűnek számított az ágyúharc során. Talán csak a déli végek várai, de az országon belüli erősségek ellenálló képessége elég csekély volt. Az igazi nagy vár és várkastély építési hillám 1526 után vette kezdetét. A kevés főerősségen kívül csak úgy ahogy megerősített várrendszer jött létre, amely legtöbb elemét el lehetett ugyan foglalni, de lassította, elvéreztette a kisebb támadó hullámokat..
Olvastatokci csataval foglalkozo uj kutatasokrol a hireket. Most nem tudom linkelni 
de latjatok hogy voltak eroditesi munkak a kozep/kora ujkori csatatereken is..../nem csak a termeszeti adottsagokra hagyatkoztak..../mar a barbarikumba eroditettek csatatereket....
de latjatok hogy voltak eroditesi munkak a kozep/kora ujkori csatatereken is..../nem csak a termeszeti adottsagokra hagyatkoztak..../mar a barbarikumba eroditettek csatatereket....
Olvastatokci csataval foglalkozo uj kutatasokrol a hireket. Most nem tudom linkelni
Altalaban csak ott talalkozunk valamifele eroditessel ahol egyik vagy masik fel vedekezesre keszult fel akar rovid tavon ( csata kezdete ) akar hosszutavon ( vegig letszamhianyban vedve a poziciot ). Az a fel amelyik tamadasban gondolkodik az nem epit semilyen eroditest vagy legalbbis nem komolyat mert csak akadalyozna a tamadasban a pozicio vagy letszamhiany kihasznalasaban.
Igazabol a torokok is eroditettek eleg sok mindent agyuallasokat tabort /ez termeszetes./ de a sajat csapataik elott is eroditeseket emeltek hogy ne morzsoljak fel a magyar apatok oket szep sorba ahogy egyre erkeznek a csataterre... /mohacsnal./
Termeszetes egyebkent hogy vedtek a varat. /1. Ok mar az oszman birodalomba szulettek./tudom ez nem szokta oket erdekelni./ 2 ami mar annal inkabb ha egy varat ostrommal vettek be a szabadrablas szinte kotelezo volt. /nekik volt mit vedeni valoszinuleg igy meg is tettek azt./ 3. Szabadabbak voltak az oszmanok alatt mint sok tarsuk kereszteny orszagba./ne feledjuk hogy jo parszor ki letttek tiltva jo par orszagbol es ahonnan nem voltak epp ott se sziveltek oket.../4 alacsonyabbak voltak az adoik mint a keresztrenyeknel lett vona../
A torokok egyetlen dolgot eroditettek meg es ez a taktikajukbol adodott. A torok seregben (Mohacsnarol beszelunk ) Volt gyalogsag puskas, ijjasz, szerszamijjasz, alabardos, landzsas, stbstb volt konnyu es nehezlovassag is ( ez utobbibol osszesen 500 volt nekik ) voltak utaszalakulataik, szallitoalakulatok, fegyvermesterek, hiradosok, FEP-sek es tuzerek is .
Az altalanos taktikajuk az volt hogy felallt kozepen a tuzerseg osszelancolt agyukkal es agyuszekerekkel ami elott aszabok es vagy janicsarok valamint az agyuk mogott is janicsarok voltak. Mogottuk volt a csaszar a sajat lovassagaval.Mohacs kapcsan 3-400 agyurol cca 1200-1500 meteres agyusorrol beszelunk a szemtanuk szerint. Ettol jobbra a Rumeliai hadtest all fol valamennyi szpahijaval mig a baloldalt az anatoliai hadtest a sajat lovassagaval. Ezen kivulaproleknak volt meg partizezer akindzsi konnyufegyverzetu pancel nekuli lovas.
A janicsaroknak es a tuzersegnek egyetlen szerepuk volt a csata indulasakor egy stabil bazist biztositani ahova a lovassag visszatud vonulni a tamadasa utan ha az nem volt sikeres es rendezni tudja a sorokat. Igy is tortent.
Roviden erodites csak es kizarolag a tuzersegnel volt. Meg a csaszar satora korul sem volt erodites megpedig azert mert egy 100 000 + meretu sereg kozepen helyezkedett el igy "maceras" volt egyaltalan a kozelebe jutni is.
Amugy torok forrasok emlitik hogy a csata alatt harom nehezlovas attort a torok sorokon es egyenesen a csaszarnak tamadtak de rovid harc utan a testorseg megolte oket.
Igen az utolsó toham előtt az akkor még élő Lajos a tanácsok ellenére nem visszavonult hanem újjászervezte erői maradékát és a szultánra támadt és ami a hihetetlen,hogy volt aki el is ért a szultánig.
Valszeg valos megtortent dologrol van szo mert errol egy torok forras szamol be marpedig szamukra nem volt tul nagy dicsoseg hogy attortek az aszabokon a szpahikon a szemelyi testorseg nagyreszen es csak az ucso pillanatban a szultan elott tudtak elkapni oket.
Valoszinu a masodik hadrendnek ez volt az utolso ketsegbeesett probalkozasa hogy a vesztesre allo csatat egy elkeseredett probalkozassal a csaszart megolva megforditsak. Nem jott be. De legalabb megprobaltak.
A felállás fordított volt, a ruméliaiak alkották a török balszárnyat, az anatóliaiak meg a jobbot.
Valóban a janicsárok és a tüzérség volt a szilárd "helytálló" mag, de természetesen a lovasság nem közéjük tudott visszavonulni ha gond volt, az ilyen esetekben nekik a kitartás volt a feladatuk, amíg a török lovasság valahol hátrébb újra rendeződött.
Ha a török szultán otthagyta volna a fogát, változott volna valami? Mármint lehetett volna abból egy jó kis polgárháború a Török birodalomban, úgy mint az 1400-as években?
Vagy már megvolt a stabil trónörökös?