Mohácsi csata (1526.08.29.)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Shed

Well-Known Member
2016. október 7.
904
4 563
93
A törökök 1,4 millió nyílvesszőt hoztak magukkal a hadjáratra.

Ha volt 7 ezer olyan katonájuk a 60 ezerből, aki íjat is használt, akkor az 200 vessző fejenként, vagyis 10 tegez. Ha egy csatában ellőttek fejenként 1 tegezzel, vagyis 20 db-ot, akkor 10 csatára volt elég. Ha ostromolni kellett egy várat, akkor mondjuk 30 napos ostromnál nem tudom mennyi vessző fogyhatott el. Az biztos, hogy a védőknél sztem minden támadásnál addig lőttek az íjászok a falon, amíg volt vessző.

Ha parancsszóra mondjuk 8 másodpercenként lőnek, akkor is 3 perc alatt oda egy tegez.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Mohács korabeli modern gyalogos harcászat:

http://lemil.blog.hu/2008/06/25/a_landsknechtek

Némi adalék Mohács előzményeihez:

http://toriblog.blog.hu/2008/04/14/a_mohacsi_csata_i_elozmenyek

Megjegyzem a akkoriban az íjjal már csak portyáknál lehetett sikert elérni, tényleges ütközetben a keresztény csapatok zöme már eléggé felpáncélozta magát, ezek ellen a nyílpuska volt sikeres ami pontos volt viszonylag, és átütötte a páncélt is. Nem volt nagyobb a lőtávja a sima íjjnak ráadásul az csak kopogott a páncélon. Nyílpuskával megfektettek bárkit 100m innen biztosan egy nyílpuskás, a lőtáv 300m de akár több is volt, a középkorban, célzott lövés is 60-70 m -ről minden további nélkül leadható vele. A muskétára bárkit gyorsan ki lehetett képezni, olcsón. Nem volt pontos, viszont hangos volt, átütötte a páncélt szintén, netán több emberen is átment közelről. Mivel olcsóbb volt ezért több muskétást alkalmaztak ugyanannyi összegből , több muskéta pedig több kárt tudott okozni.


Egy kis kiegészítés. A nyilaknál (a számszer íjnál sem) voltak olcsóbbak a tűzfegyverek. Sőt sokkal drágábbak voltak, puskaport meg nem tudta mindenki előállítani, a beszerzése pedig drága volt...De harcászatilag hatékonyabb volt. Ezért is terjedtek el. De az íjat/vesszőt nem tudták még a 17. sz-ban sem kiszorítani, mivel a kevésbé tehetős, másodvonalas, kőnnyű alegységekben nem volt a felszerelés megvásárlására elég pénz...
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Amúgy rossz belegondolni, hogy a rengeteg pénzen felépített várainkat milyen könnyen átengedtük a töröknek. Nándorfehérvárat 700 katona védte és még így is 66 napig kitartottak 60000 török ellen. Iszonyat felelőtlenek voltak a király és a nemeseink is. Mohács alá 25000-27000 embert ki tudtak állítani, mi a francért nem állítottak ki vagy 5000 katonát Nándorfehérvár falaira? Úgy nagy eséllyel sikerült volna megvédeni.


akkoriban a tüzérség már volt olyan erős, hogy a várakat szarrá lehetett lőni. Ezért azok csak korlátozott ideig voltak tarthatóak. Ha meg akartál tartani egy fontos erődöt, fel kellett mentened. Ez az, ami nem működött 1521-ben Nándorfehérvárnál... egyszerűen nem volt rá anyagi erő... A háborúhoz már akkor is csak a híresen hármad dolog kellett, amit azt hiszem Monteccucoli fogalmazott meg: pénz, pénz és pénz!!!
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Azt azért véletlenül se tételezzük fel, hogy azért rabolták ki mert meglopta az országot... káosz volt, hát szabadrablás. Az értékek meg hát privatizálódtak.

(Gondoljunk csak a jóformán a csata másnapjától végbemenő birtokbavételekre: túlélő nemes összekapta kis csapatát és az özvegyet erővel kirakta a birtokból, lehet menni panaszkodni akárhová.)


hát igen a klasszikus rövidtávú gondolkodás és a hosszútávú érdek ellentéte...
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
A könnyűt arra értettem, hogy csak 700 ember védte. És még így is jelentős törös vesztességek voltak és azért 66 napig tartott az ostrom mert lényegében az összes védő elfogyott. Plusz még árulás is volt, ami a reménytelen helyzetet látva nem csoda.
Gondold el, mi lett volna, ha 10-szer ennyi védő gyilkolja naponta a törököt, ráadásul nem is fogytak volna el 66 nap után. Valószínűleg nem sikerült volna elfoglalni akkor sem.


Megjegyzem, az akkori ország anyagi erejét mutatja. Ez volt akkor a realitás. Most mi lenne egy háború esetén? Azt hiszem a mai fegyveres erők önmagukban még ekkora ellenállásra sem lennének képesek..
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Szerintem Mohacs nyerheto lehetett volna de az magyarok elkesztek cca fel oraval a tamadas meginditesanal. Az elso tamadasnal a magyar jobbszarny ami cca alig egyharmada volt a teljes magyar seregnek megfutamitotta a teljes Rumeliai hadtestet ugy hogy az minimum 5 szoros tuleroben volt. A rumeliai hadtestbol sok katona futott vissza a torok csaszar fele es vitte a hirt hogy a magyarok gyoztek. Itt jott a kepbe ket dolog. Az elso hogy a torok csaszar nem volt egy beszari alak ahogy azt a korabbi janicsarlazadasnal is bizonyitotta amikor a sajat kardjaval ment be a janicsarok kozze rendet rakni, no itt is rendezte a sajat csapatait es eroltetett menetben indult a csataterre ( meg nem volt ott csak koze ) Ekozben a magyar jobbszarny ravetette magat a torok taborra es fosztogatni kezdett. Szetszorodott a vezetes megszunt es ebbe tamadtak ujra bele a torokok.

Nyerheto lett volna a csata kosonhetoen Tomori helyzetfelismeresenek de par dolog sajna nem ugy sult el ahogy kelett volna.


Hát nemcsak Mohács nem lett volna nyerhető. A törököt jelentős ütközetben a 16. sz-ban a magyar-habsburg haderő nem volt képes megverni. Nehezen ugyan, de a 16. sz. végén a mezőkeresztesi csatát is nyerték a törökök. A kocka csak a 17. sz-ban fordult meg....
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Ha már itt vagyunk elmondom amit én gondolok:
Ott rontottuk el,hogy képtelenek voltunk meghatározni a török támadásnak fő irányát.Az erdélyi vajda azért volt a csata idején Szeged-Temesvár térségében mert a magyar vezetés két lehetséges fő támadási iránnyal számolt.Az egyik a Duna mentén(ami be is következett)a másik pedig Erdély ellen.Szerintem itt követtük el a legnagyobb hibát.Teljesen nyilvánvaló(bár utólag könnyű okosnak lenni),hogy a szultáni fősereg nem fog Erdély ellen korlátozott hadjáratot vezetni.Ha a szultán is jön akkor az csak a Duna mentén teszi,hisz a Duna colt csak alkalmas 60000 ember ellátására meg 300 ágyú(köztük sok ostromágyú) szállítására.Tehát azzal,hogy ezt nem ismerték fel és emiatt kettéosztották a sereget el is dőlt minden.

Bár azt hozzá kell tenni,hogy a történészek szerint nem az volt a legnagyobb tragédia,hogy csatát vesztettünk hanem az,hogy meghalt a király is így az ország kvázi polgárháborúval várta a következő török támadást.


Ezzel a poszttal egyet tudok érteni...
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Gondolom az 1523-ban a Szerémségben vívott ütközetről beszél.Bár ott 10-12000-fős volt a török sereg amit 4000 fős lovassággal tudott úgy megverni Tomori,hogy részenként győzte le a törököt.Csak ugye nem mind1,hogy 12000 fős sereget versz meg részenként úgy,hogy gyakorlatilag minden összecsapásnál egyenlő közeli létszámok harcolnak vagy egy 60000 fős sereget próbálsz meg legyőzni részenként úgy,hogy mindig túlerőben lesz az ellenség.Ugye a gyalogság nem volt elég mobil ehhez a fajta harchoz,lovasból Mohácsnál meg nem volt több 5000-7000-nél.


Tomori a szülővárosomban lévő ferences kolostorban tette le a szerzetesi fogadalmat. jelkép, de a török kor elpusztította ezt az épület komplexumot is..
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Szerintem a királyi sereg maradhatott volna Budához viszonylag közel a Balaton és a Duna közt, valahol a Sárvíz, Velencei tó, Fehérvár háromszögben, Seregélyes környékén. Idáig kb szeptember 15-re ért volna fel a török fősereg, de lehet még később ha zaklatják. A gyalogságot itt táboroztattam volna le valami elsáncolt helyen. A terep elég vizes , 400 évvel azután a németek is megszívták itt, igaz akkor hóolvadás volt, de 1526 augusztus végén meg esett az eső, nem is keveset eshetett ha egy xar kis patakba sikeresen belefulladt pár legényével a király. Szóval a terep védelemre jó, közel van Fehérvár, ha baj van van hova futni, (Mohácsnál hova volt?) A lemaradt egységek beérnek a fősereghez, talán a horvát csapatok is hiszen Zágráb-Buda vonalon biztosan faxább az út mint Zágráb-Mohács vonalon, bár lehet hogy őket inkább a törökök hátába irányítanám az utánpótlást zavarni. A lovasságot meg leküldeni délre hogy folyamatosan zaklassák a törököt és a lovasságukat ne engedjék nagyon kalézolni,zsákmányolni. A lakosságot félretakarítani az útból, terményt eldugni. Az erdélyi vajdát meg megindítani Temesvárról Belgrád felé, és Belgrád-Zimony környékén maszatoljanak a fősereg mögött.
De szerintem simán bejátszhatott pár a területeit féltő hatalmasság ötlete is a lovagi virtus mellett a déli csatahelyszín kijelölésében.


A határ közelében szerették volna megállítani az ellenség előre nyomulását, felteszem azért, amit írtál, hogy az ország minél kisebb területe szenvedje meg a törökdúlást.. Jakérem, a vágyak és a realtások már akkor sem voltak partiban egymással...
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 676
1 187
113
Amúgy rossz belegondolni, hogy a rengeteg pénzen felépített várainkat milyen könnyen átengedtük a töröknek. Nándorfehérvárat 700 katona védte és még így is 66 napig kitartottak 60000 török ellen. Iszonyat felelőtlenek voltak a király és a nemeseink is. Mohács alá 25000-27000 embert ki tudtak állítani, mi a francért nem állítottak ki vagy 5000 katonát Nándorfehérvár falaira? Úgy nagy eséllyel sikerült volna megvédeni.


Azért 1526-ban nagyon kevés olyan vár volt, amely korszerűnek számított az ágyúharc során. Talán csak a déli végek várai, de az országon belüli erősségek ellenálló képessége elég csekély volt. Az igazi nagy vár és várkastély építési hillám 1526 után vette kezdetét. A kevés főerősségen kívül csak úgy ahogy megerősített várrendszer jött létre, amely legtöbb elemét el lehetett ugyan foglalni, de lassította, elvéreztette a kisebb támadó hullámokat..
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Olvastatokci csataval foglalkozo uj kutatasokrol a hireket. Most nem tudom linkelni :) de latjatok hogy voltak eroditesi munkak a kozep/kora ujkori csatatereken is..../nem csak a termeszeti adottsagokra hagyatkoztak..../mar a barbarikumba eroditettek csatatereket....
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Olvastatokci csataval foglalkozo uj kutatasokrol a hireket. Most nem tudom linkelni :) de latjatok hogy voltak eroditesi munkak a kozep/kora ujkori csatatereken is..../nem csak a termeszeti adottsagokra hagyatkoztak..../mar a barbarikumba eroditettek csatatereket....

Altalaban csak ott talalkozunk valamifele eroditessel ahol egyik vagy masik fel vedekezesre keszult fel akar rovid tavon ( csata kezdete ) akar hosszutavon ( vegig letszamhianyban vedve a poziciot ). Az a fel amelyik tamadasban gondolkodik az nem epit semilyen eroditest vagy legalbbis nem komolyat mert csak akadalyozna a tamadasban a pozicio vagy letszamhiany kihasznalasaban.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Altalaban csak ott talalkozunk valamifele eroditessel ahol egyik vagy masik fel vedekezesre keszult fel akar rovid tavon ( csata kezdete ) akar hosszutavon ( vegig letszamhianyban vedve a poziciot ). Az a fel amelyik tamadasban gondolkodik az nem epit semilyen eroditest vagy legalbbis nem komolyat mert csak akadalyozna a tamadasban a pozicio vagy letszamhiany kihasznalasaban.
Igazabol a torokok is eroditettek eleg sok mindent agyuallasokat tabort /ez termeszetes./ de a sajat csapataik elott is eroditeseket emeltek hogy ne morzsoljak fel a magyar apatok oket szep sorba ahogy egyre erkeznek a csataterre... /mohacsnal./
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Termeszetes egyebkent hogy vedtek a varat. /1. Ok mar az oszman birodalomba szulettek./tudom ez nem szokta oket erdekelni./ 2 ami mar annal inkabb ha egy varat ostrommal vettek be a szabadrablas szinte kotelezo volt. /nekik volt mit vedeni valoszinuleg igy meg is tettek azt./ 3. Szabadabbak voltak az oszmanok alatt mint sok tarsuk kereszteny orszagba./ne feledjuk hogy jo parszor ki letttek tiltva jo par orszagbol es ahonnan nem voltak epp ott se sziveltek oket.../4 alacsonyabbak voltak az adoik mint a keresztrenyeknel lett vona../
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Igazabol a torokok is eroditettek eleg sok mindent agyuallasokat tabort /ez termeszetes./ de a sajat csapataik elott is eroditeseket emeltek hogy ne morzsoljak fel a magyar apatok oket szep sorba ahogy egyre erkeznek a csataterre... /mohacsnal./


A torokok egyetlen dolgot eroditettek meg es ez a taktikajukbol adodott. A torok seregben (Mohacsnarol beszelunk ) Volt gyalogsag puskas, ijjasz, szerszamijjasz, alabardos, landzsas, stbstb volt konnyu es nehezlovassag is ( ez utobbibol osszesen 500 volt nekik ) voltak utaszalakulataik, szallitoalakulatok, fegyvermesterek, hiradosok, FEP-sek es tuzerek is .
Az altalanos taktikajuk az volt hogy felallt kozepen a tuzerseg osszelancolt agyukkal es agyuszekerekkel ami elott aszabok es vagy janicsarok valamint az agyuk mogott is janicsarok voltak. Mogottuk volt a csaszar a sajat lovassagaval.Mohacs kapcsan 3-400 agyurol cca 1200-1500 meteres agyusorrol beszelunk a szemtanuk szerint. Ettol jobbra a Rumeliai hadtest all fol valamennyi szpahijaval mig a baloldalt az anatoliai hadtest a sajat lovassagaval. Ezen kivulaproleknak volt meg partizezer akindzsi konnyufegyverzetu pancel nekuli lovas.
A janicsaroknak es a tuzersegnek egyetlen szerepuk volt a csata indulasakor egy stabil bazist biztositani ahova a lovassag visszatud vonulni a tamadasa utan ha az nem volt sikeres es rendezni tudja a sorokat. Igy is tortent.

Roviden erodites csak es kizarolag a tuzersegnel volt. Meg a csaszar satora korul sem volt erodites megpedig azert mert egy 100 000 + meretu sereg kozepen helyezkedett el igy "maceras" volt egyaltalan a kozelebe jutni is.
Amugy torok forrasok emlitik hogy a csata alatt harom nehezlovas attort a torok sorokon es egyenesen a csaszarnak tamadtak de rovid harc utan a testorseg megolte oket.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 470
84 536
113
A torokok egyetlen dolgot eroditettek meg es ez a taktikajukbol adodott. A torok seregben (Mohacsnarol beszelunk ) Volt gyalogsag puskas, ijjasz, szerszamijjasz, alabardos, landzsas, stbstb volt konnyu es nehezlovassag is ( ez utobbibol osszesen 500 volt nekik ) voltak utaszalakulataik, szallitoalakulatok, fegyvermesterek, hiradosok, FEP-sek es tuzerek is .
Az altalanos taktikajuk az volt hogy felallt kozepen a tuzerseg osszelancolt agyukkal es agyuszekerekkel ami elott aszabok es vagy janicsarok valamint az agyuk mogott is janicsarok voltak. Mogottuk volt a csaszar a sajat lovassagaval.Mohacs kapcsan 3-400 agyurol cca 1200-1500 meteres agyusorrol beszelunk a szemtanuk szerint. Ettol jobbra a Rumeliai hadtest all fol valamennyi szpahijaval mig a baloldalt az anatoliai hadtest a sajat lovassagaval. Ezen kivulaproleknak volt meg partizezer akindzsi konnyufegyverzetu pancel nekuli lovas.
A janicsaroknak es a tuzersegnek egyetlen szerepuk volt a csata indulasakor egy stabil bazist biztositani ahova a lovassag visszatud vonulni a tamadasa utan ha az nem volt sikeres es rendezni tudja a sorokat. Igy is tortent.

Roviden erodites csak es kizarolag a tuzersegnel volt. Meg a csaszar satora korul sem volt erodites megpedig azert mert egy 100 000 + meretu sereg kozepen helyezkedett el igy "maceras" volt egyaltalan a kozelebe jutni is.
Amugy torok forrasok emlitik hogy a csata alatt harom nehezlovas attort a torok sorokon es egyenesen a csaszarnak tamadtak de rovid harc utan a testorseg megolte oket.

Igen az utolsó toham előtt az akkor még élő Lajos a tanácsok ellenére nem visszavonult hanem újjászervezte erői maradékát és a szultánra támadt és ami a hihetetlen,hogy volt aki el is ért a szultánig.
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Igen az utolsó toham alkalmáva aza kkor még élő Lajos a tanácsok ellenére nem visszavonult hanem újjászervezte erői maradékát és a szultánra támadt és ami a hihetet,hogy volt aki el is ért a szultánig(ahogy írtad is).

Valszeg valos megtortent dologrol van szo mert errol egy torok forras szamol be marpedig szamukra nem volt tul nagy dicsoseg hogy attortek az aszabokon a szpahikon a szemelyi testorseg nagyreszen es csak az ucso pillanatban a szultan elott tudtak elkapni oket.

Valoszinu a masodik hadrendnek ez volt az utolso ketsegbeesett probalkozasa hogy a vesztesre allo csatat egy elkeseredett probalkozassal a csaszart megolva megforditsak. Nem jott be. De legalabb megprobaltak.
 

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
A torokok egyetlen dolgot eroditettek meg es ez a taktikajukbol adodott. A torok seregben (Mohacsnarol beszelunk ) Volt gyalogsag puskas, ijjasz, szerszamijjasz, alabardos, landzsas, stbstb volt konnyu es nehezlovassag is ( ez utobbibol osszesen 500 volt nekik ) voltak utaszalakulataik, szallitoalakulatok, fegyvermesterek, hiradosok, FEP-sek es tuzerek is .
Az altalanos taktikajuk az volt hogy felallt kozepen a tuzerseg osszelancolt agyukkal es agyuszekerekkel ami elott aszabok es vagy janicsarok valamint az agyuk mogott is janicsarok voltak. Mogottuk volt a csaszar a sajat lovassagaval.Mohacs kapcsan 3-400 agyurol cca 1200-1500 meteres agyusorrol beszelunk a szemtanuk szerint. Ettol jobbra a Rumeliai hadtest all fol valamennyi szpahijaval mig a baloldalt az anatoliai hadtest a sajat lovassagaval. Ezen kivulaproleknak volt meg partizezer akindzsi konnyufegyverzetu pancel nekuli lovas.
A janicsaroknak es a tuzersegnek egyetlen szerepuk volt a csata indulasakor egy stabil bazist biztositani ahova a lovassag visszatud vonulni a tamadasa utan ha az nem volt sikeres es rendezni tudja a sorokat. Igy is tortent.

Roviden erodites csak es kizarolag a tuzersegnel volt. Meg a csaszar satora korul sem volt erodites megpedig azert mert egy 100 000 + meretu sereg kozepen helyezkedett el igy "maceras" volt egyaltalan a kozelebe jutni is.
Amugy torok forrasok emlitik hogy a csata alatt harom nehezlovas attort a torok sorokon es egyenesen a csaszarnak tamadtak de rovid harc utan a testorseg megolte oket.

A felállás fordított volt, a ruméliaiak alkották a török balszárnyat, az anatóliaiak meg a jobbot.
Valóban a janicsárok és a tüzérség volt a szilárd "helytálló" mag, de természetesen a lovasság nem közéjük tudott visszavonulni ha gond volt, az ilyen esetekben nekik a kitartás volt a feladatuk, amíg a török lovasság valahol hátrébb újra rendeződött.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Igen az utolsó toham előtt az akkor még élő Lajos a tanácsok ellenére nem visszavonult hanem újjászervezte erői maradékát és a szultánra támadt és ami a hihetetlen,hogy volt aki el is ért a szultánig.

Ha a török szultán otthagyta volna a fogát, változott volna valami? Mármint lehetett volna abból egy jó kis polgárháború a Török birodalomban, úgy mint az 1400-as években?
Vagy már megvolt a stabil trónörökös?