Akkor gondold végig a radarzavarás lényegét!
Ugyebár a radar - amit zavarni akarsz - a jelet nem a radar-to-céltárgy távolságra kell, hogy kibocsájtsa. Hanem még az onnan visszaérkező jelszintnek is értelmezhetőnek kell legyen. Ehhez képest a radar zavaró jelének csak a géptől a radarig kell eljutnia, ráadásul a beérkező jelnek meg kell egyeznie a radar által kibocsátott, és a céltárgyról visszavert jellel (ellenkező esetben gyanússá válik). Na most a radar jel erőssége nem lineárisan csökken, hanem - asszem, de ezt radarokkal foglalkozók megcáfolják - logaritmikusan. Ráadásul a céltárgyakat a rohadt gyártók gyakran úgy alakítják ki, hogy szórja és elnyelje a radarjeleket.
Ebből következik, hogy lehet, hogy a sima radarnak 4-5-6x akkora teljesítményt kell kibocsátania, mint egy zavarónak ugyan akkora céltárgy-radar távolságra.
A modern zavarásban már nem az a fő csapás irány (de erre is van lehetőség), hogy brutál erős jellel gyakorlatilag "megvakítsuk" a radart, hanem az, hogy jóval szofisztikáltabban egy olyan ferekvencia és amplitúdó modulált jelet küldjünk vissza, ami vagy kioltja a repülőről érkező jelet, vagy módosíthatja olyan formán, hogy a radar kezelője/hardvere azt higyje, hogy nincs a levegőben semmi, vagy mondjuk jópár kilométerrel arrébb van, esetleg tök más repülési karakterisztikát mutasson. Erre a szoftware based AESA megoldások mind képesek.
Ez egyben tudja az elnyomást, és a megtévesztést is. Gyakorlatilag egy szoftveres vontatott csaliként is működhet.
Másrészt a "teljesítmény" az csak a kibocsátó oldal. A hatótávolságot nem csak a kibocsátó oldal teljesítménynövelésével tudod növelni, hanem az érzékelő oldal érzékenységének növelésével is. Hja meg a visszavert jel jelfeldolgozási kapacitásának növelésével.
