Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 184
33 404
113
Lentről nem lehet nyerni vagy ablegteret uralni
Miért,a légvédelmi rakétáhat talán ballonon 20k méter magassan lógatott inditókrol inditják,vagy a földröl?
Nem légi uralomrol volt szó,hanem az erős létszámhátrányban lévő védelem lehetőségeiről,meg hogy a terep a légierő vonatkozásában számit e?Számit.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 344
113
Miért,a légvédelmi rakétáhat talán ballonon 20k méter magassan lógatott inditókrol inditják,vagy a földröl?
Nem légi uralomrol volt szó,hanem az erős létszámhátrányban lévő védelem lehetőségeiről,meg hogy a terep a légierő vonatkozásában számit e?Számit.

Nem szamít mert nem gudsz érdemben semmit sem tenni repülőkkel ha le vagy szorítva földközelbe.Bármi amit csinálsz azt nagyon nagy hatranyból kezded el amit nem nagyon lehet megfordítani főleg nem úgy ha meg kevesebben is vagytok.A legi hadviseles az ahol nagyon nagyon kijön a technológiai különbség.Akinek modernebbek az eszközei az kb behozhatatlan előnnyel kezd még akkor is ha minden mas téren egyenlőek a feltételek.
 
M

molnibalage

Guest
Dehogynem.A mai BVR légiharcrakétákkal lehet.
Szerintem nézzed már meg a magasságnak a légiharc-rakéta indítási zónára gyakorolt hatását....
Ha kénytelen vagy 7-8 km helyett 3-4 km-en repülni vagy még lentebb, akkor a te rakétád DLZ/NEZ-je kb. fele vagy harmada az ellenfelének.
Sok sikert...

Ezért van az, hogy a stealth egy adott légvédelmi fenyegetés felett alap. Mert a long range area denial SAM-ek hatását lényegében eltünteti és töredékére redukálja még az elnyomásukat is, nemhogy az ölési zónájukat.

R-77-2.jpg
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 184
33 404
113
Nem szamít mert nem gudsz érdemben semmit sem tenni repülőkkel ha le vagy szorítva földközelbe.Bármi amit csinálsz azt nagyon nagy hatranyból kezded el amit nem nagyon lehet megfordítani főleg nem úgy ha meg kevesebben is vagytok.A legi hadviseles az ahol nagyon nagyon kijön a technológiai különbség.Akinek modernebbek az eszközei az kb behozhatatlan előnnyel kezd még akkor is ha minden mas téren egyenlőek a feltételek.
Mert nem számolsz reális harcászat célkitűzéssel.Sem azzal a félmondattal,hogy ha nincs reménytelenül elavult technikával felszerelve.
A fontos nem is maguknak a vasaknak a korszerűsége,hanem a hordozott és támogató harcrendszereké.Jó datalink és ARHs légiharcrakétával egy korszerűsitett F5 is igen kellemetlen lehet a támadónak.
Harcászatilag a cél pedig nem a légi uralom,hanem annak korlátlanságának megvonása a támadótol.Ha a támadó a védő folyamatos veszteségokozási képpessége miatt kénytelen a tulajdonképpeni támadást végző gépeket nagy erőkkel védeni/biztositani,a csapásmérő kapacitását már ezzel is csökkented.Innentöl kezdve meg bejátszik a háború közgazdaságtana.A támadónak megéri e az elért eredmény a ráforditott erőforrásokhoz képest?A gerillataktika erről szol.A kifárasztásrol.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Csendben megjegyzem, hogy a légvédelem és a BVR légiharc között a legfőbb különbség az, hogy honnan indítod a rakétát, illetve hogy honnan származnak az információk. Figyelembe véve, hogy egyre inkább a külső forrásból érkező céladatokra támaszkodnak már BVR harcnál is (AWACS, drónokra telepített légtérfelderítő radar, műholdas rendszerek, földi telepítésű radarok), a légvédelem pont, hogy előnyben kezd lenni a vadászgépekkel szemben. A radarárnyék egyre kevésbé játszik, ahogy egyre több forrásból érkező adatokat párhuzamosan dolgoznak fel.

A Royal Navy 2016-ban direkt az ilyen helyzetek gyakorlati tapasztalatait kívánta beszerezni a 2016-os Unmanned Warrior hadgyakorlattal. A legkülönfélébb drónoktól beérkező adatok automatikus összegzését és feldolgozását tesztelték (ez mondjuk nem derül ki a videóból, de erről szólt). Nem volt tökéletes, korántsem, de pont arról szólt, hogy megtalálják hol kell és lehet még fejlődni.


Ha a vadászgépről leveszed az érzékelőket, és más forrásból szolgálod ki információkkal, nagyjából megszűnik az értelme védelmi feladatoknál. A légvédelem költséghatékonyabban és hatásosabban láthatja el ezt a feladatot.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 184
33 404
113
Szerintem nézzed már meg a magasságnak a légiharc-rakéta indítási zónára gyakorolt hatását....
Ha kénytelen vagy 7-8 km helyett 3-4 km-en repülni vagy még lentebb, akkor a te rakétád DLZ/NEZ-je kb. fele vagy harmada az ellenfelének.
Sok sikert...

Ezért van az, hogy a stealth egy adott légvédelmi fenyegetés felett alap. Mert a long range area denial SAM-ek hatását lényegében eltünteti és töredékére redukálja még az elnyomásukat is, nemhogy az ölési zónájukat.

R-77-2.jpg
A védővadásznak nem kell alacsonnyan rakétát inditania.Bár ha az adott helyzetkép lehetővé teszi,megteheti.A lényeg az,hogy addig észrevétlen tudion maradni,mig olyan helyzetbe nem kerül,hogy úgy kezdeményezzen támadást,hogy a támadó kötelék védelme ne tudja azonnal lelőni-és vissza is tudjon vonulni.
A stealth gépek meg egy olyan kategória,ami más minőség.Ezért mondtam,hogy bár drága,de az F35 olyan képességet jelent,amit másképp csak jóval drágábban lehet biztositani.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 741
66 423
113
Egyébként valami elképesztő, hogy az orosz propaganda és a sajtó miatt mennyire felhypolt lett és számok nélküli dobálózás a hiperszonikus rakétákkal és ellenük való védelemről.
Senkinek nem esik le, hogy a '70-es évek vége óta, a KSR-5 és a H-22 M4.0 sebességgel hasított.
Mégis úgy tesznek egyesek, mintha valami földöntúli csoda és nem elhárítható fenyegetés lenne...
...amikor a SAM rendszerek célsebessége kis távolság paraméter esetén kb. 30 éve 1200 m/s táján vagy felette van a közepes hatótávolság terén is.
A Mach 4, meg az 1200m/sec az még szuperszonikus tartomány. A hájpolt orosz csodafegyverek ennek közel a duplájával, a harctéri ballisztikus rakéták visszatérési sebességével érkeznek és irányváltásokra is képesek. Ez bennük a poén.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 184
33 404
113
Csendben megjegyzem, hogy a légvédelem és a BVR légiharc között a legfőbb különbség az, hogy honnan indítod a rakétát, illetve hogy honnan származnak az információk. Figyelembe véve, hogy egyre inkább a külső forrásból érkező céladatokra támaszkodnak már BVR harcnál is (AWACS, drónokra telepített légtérfelderítő radar, műholdas rendszerek, földi telepítésű radarok), a légvédelem pont, hogy előnyben kezd lenni a vadászgépekkel szemben. A radarárnyék egyre kevésbé játszik, ahogy egyre több forrásból érkező adatokat párhuzamosan dolgoznak fel.

A Royal Navy 2016-ban direkt az ilyen helyzetek gyakorlati tapasztalatait kívánta beszerezni a 2016-os Unmanned Warrior hadgyakorlattal. A legkülönfélébb drónoktól beérkező adatok automatikus összegzését és feldolgozását tesztelték (ez mondjuk nem derül ki a videóból, de erről szólt). Nem volt tökéletes, korántsem, de pont arról szólt, hogy megtalálják hol kell és lehet még fejlődni.


Ha a vadászgépről leveszed az érzékelőket, és más forrásból szolgálod ki információkkal, nagyjából megszűnik az értelme védelmi feladatoknál. A légvédelem költséghatékonyabban és hatásosabban láthatja el ezt a feladatot.
Bár egyetértek,de nem teljesen.Nem szünik meg a védővadász jelentősége,mert egy igen mozgékony rakétainditási platform.Azt a mozgékonyságot,súlypontképzési gyorsaságot földi inditóval soha nem tudod elérni,mint egy légi platformmal.És az érzékelő képességére is szükség van,ponthogy a földi rendszerek által be nem látott helyeket is védelmezni tudja.
Itt viszont nagyon is bejön a földrajz jelentősége.Pl a románok katonaföldrajzi szempontbol harcászatilag nagyon jó helyzetben vannak velönk szemben.Nekünk sikvidékröl kellene hegyvidék felé támadni,amit az előhegyek csúcsain elhelyezett radarláncal nagyon jól le tudnak fedni.Nekünk viszont rejtély,hogy mi van a hegyek radarárnyékában.
 
M

molnibalage

Guest
A Mach 4, meg az 1200m/sec az még szuperszonikus tartomány. A hájpolt orosz csodafegyverek ennek közel a duplájával, a harctéri ballisztikus rakéták visszatérési sebességével érkeznek és irányváltásokra is képesek. Ez bennük a poén.
Nincs semmiféle egyezményes határ a hiperszonikusra. A '90-es évek beli hájvonat már a H-31-es is helyenként annak hívta M3 sebességgel. De akkor legyen.


Csendben megjegyzem, hogy a légvédelem és a BVR légiharc között a legfőbb különbség az, hogy honnan indítod a rakétát, illetve hogy honnan származnak az információk. Figyelembe véve, hogy egyre inkább a külső forrásból érkező céladatokra támaszkodnak már BVR harcnál is (AWACS, drónokra telepített légtérfelderítő radar, műholdas rendszerek, földi telepítésű radarok), a légvédelem pont, hogy előnyben kezd lenni a vadászgépekkel szemben. A radarárnyék egyre kevésbé játszik, ahogy egyre több forrásból érkező adatokat párhuzamosan dolgoznak fel.

A Royal Navy 2016-ban direkt az ilyen helyzetek gyakorlati tapasztalatait kívánta beszerezni a 2016-os Unmanned Warrior hadgyakorlattal. A legkülönfélébb drónoktól beérkező adatok automatikus összegzését és feldolgozását tesztelték (ez mondjuk nem derül ki a videóból, de erről szólt). Nem volt tökéletes, korántsem, de pont arról szólt, hogy megtalálják hol kell és lehet még fejlődni.


Ha a vadászgépről leveszed az érzékelőket, és más forrásból szolgálod ki információkkal, nagyjából megszűnik az értelme védelmi feladatoknál. A légvédelem költséghatékonyabban és hatásosabban láthatja el ezt a feladatot.
Hát ezzel azért vitatkoznék. Ha egy SAM radar vagy indító helye lebukott, akkor annak nyúlcipőt húzni elég nehéz főleg, minél nagyobb a rendszer. A hidegháború alatt az 5 perces csomagolás ütős volt. Ma a Nyebot csomagolás közben egy USAF szintű ellenfél elcsapná. Kb. az kell, amit a Sentinel tud. Egy kisebb teherautó seggén elmegy. Radar kikapcs és 5 perc alatt 5 km-rel is odébb tud menni.

Egy vadászgép az ez a sokadig hatványon. Iszonyatos sebességgel képes átpakolni a rakéta indtó helyét, ami maga a gép. Cserébe sajnos korlátozott ideig maradt fent és iszonyatosan drága. Viszont szarik a radar horizontra, ha magasan van és egyetlen gép HMZ-je a sebesség miatt sokkal nagyobb. Ha meg kell, akkor képes csapást is mérni.

A SAM meg egyfunkciós.
Ezen felül szép, szép a hálózat alapú hadviselés, de kicsit bátornak érzem, mert mi van, ha mégis zavarható a data link hálózat? Vagy bemérhető akkor is, ha rövid időre sugároz? Mert a nagyobb elemeknél szintén az van, hogy ha nem mozog, akkor game over lehet egy nem magyar szintű ellenfél ellen.

Az F-35 data linkes DAS-sal az első rakétaindítás után kiháromszögeli annak helyét és mehet oda a szeretetcsomag. Mert áll a célpont. A repülőgép ellen ez nem megy.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Mert nem számolsz reális harcászat célkitűzéssel.Sem azzal a félmondattal,hogy ha nincs reménytelenül elavult technikával felszerelve.
A fontos nem is maguknak a vasaknak a korszerűsége,hanem a hordozott és támogató harcrendszereké.Jó datalink és ARHs légiharcrakétával egy korszerűsitett F5 is igen kellemetlen lehet a támadónak.
Harcászatilag a cél pedig nem a légi uralom,hanem annak korlátlanságának megvonása a támadótol.Ha a támadó a védő folyamatos veszteségokozási képpessége miatt kénytelen a tulajdonképpeni támadást végző gépeket nagy erőkkel védeni/biztositani,a csapásmérő kapacitását már ezzel is csökkented.Innentöl kezdve meg bejátszik a háború közgazdaságtana.A támadónak megéri e az elért eredmény a ráforditott erőforrásokhoz képest?A gerillataktika erről szol.A kifárasztásrol.
Ugye, ha a Vulcanok ideális magasságról dobhatták volna a bombákat.
 

zulu

Well-Known Member
2012. március 8.
653
965
93
Az ESTL-ből fejleszthetnének a svédek is valami hasonlót és akkor nem foglalna el egy felfüggesztési pontot...

estl_on_gripen_1140_740.jpg


buildingblocks2340x1316.jpg

Az a kérdésem, hogy milyen eszköz az ami lézerrel világít meg egy repülő célt? (a reptér mellett szórakozó idiótákon kivűl) A fenti ábrán is látható és az amerikaI helikoptereken is van LWS ill. LWR. Milyen fenyegetés felismerésére van? Most nincs időm kibogarászni a HTÖ-ből, előre is elnézést.
 
M

molnibalage

Guest
Az a kérdésem, hogy milyen eszköz az ami lézerrel világít meg egy repülő célt? (a reptér mellett szórakozó idiótákon kivűl) A fenti ábrán is látható és az amerikaI helikoptereken is van LWS ill. LWR. Milyen fenyegetés felismerésére van? Most nincs időm kibogarászni a HTÖ-ből, előre is elnézést.
Pl. a svéd RBS-70/90 és az orosz Szosna, ami laser beam riding rakétát használ, de a szovjet harckocsik is megvilágíthatták lézerrel a helit.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and zulu

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Hát ezzel azért vitatkoznék. Ha egy SAM radar vagy indító helye lebukott, akkor annak nyúlcipőt húzni elég nehéz főleg, minél nagyobb a rendszer. A hidegháború alatt az 5 perces csomagolás ütős volt. Ma a Nyebot csomagolás közben egy USAF szintű ellenfél elcsapná. Kb. az kell, amit a Sentinel tud. Egy kisebb teherautó seggén elmegy. Radar kikapcs és 5 perc alatt 5 km-rel is odébb tud menni.

Nem véletlenül használtam feltételes módot illetve jövő időt. A NASAMS és hasonló rendszerek elég jó képet adhatnak arról, hogy is nézne ki egy modern SAM egység.
USAF ellenfél ellen mi az arányos SAM? 3db Sz-400 plusz körülötte 3x3 Sz-350 és 3x3 TOR-M1, meg három tucat Pancír? Azért egy ilyen légvédelmet az USAF-nak is fejtörést okozna feltörni. Mennyiséggel persze megoldható ez is, de a lényeg, hogy vadászgépek nélkül is megoldható a védelem.

Egy vadászgép az ez a sokadig hatványon. Iszonyatos sebességgel képes átpakolni a rakéta indtó helyét, ami maga a gép. Cserébe sajnos korlátozott ideig maradt fent és iszonyatosan drága. Viszont szarik a radar horizontra, ha magasan van és egyetlen gép HMZ-je a sebesség miatt sokkal nagyobb. Ha meg kell, akkor képes csapást is mérni.

Kihangsúlyoztam, hogy védelem terén. Továbbá egyetlen vadászgépet írsz, de egy vadászgép nem képes 7/24 órás védelmet biztosítani.

A következőket olvasd végig, bele lehet kötni ezer helyen, de egy forgatókönyvet vázolnék csak fel.

Vessük össze egy NASAMS2 üteget mondjuk 4 vagy 6db F-16C/D-vel, mert kb. így lehet biztosítani azt, hogy a géppárok közül 1 mindig a levegőben legyen (1 géppár a levegőben, 1 géppár leszállás/felszállás vagy felkészítés alatt, ha 6 géppel számolunk, 1 géppár "pihen" vagy karbantartás alatt). A levegőben lévő F-16-os géppárokon 2x 6db AMRAAM és póttartályok vannak, vagyis 12 rakétád van. A földön 6db indítóállás 6x6 = 36 rakétával.

Most számoljuk csak a gépek árával:
4x mondjuk 50 millió a vadászgépek ára = 200 millió dollár (300 millió 6 gép esetén)
egy NASAMS2 ára olyan 50-75 millió dollár között mozog, kiépítettségtől függően.

A járulékos költségeknél a repült óra a vadászgépek ellen van: mondjuk csak számoljunk 10 000 US$-al (az USAF 8,8 ezer dolláros költsége elég speciális), szóval ha 24 órás járőrözéssel számolsz, akkor naponta 2 gépet a levegőben tartani 24 órára = 480 000 dollár.

Ebből hamar lejön, hogy a NASAMS2 költséghatékonysága egészen félelmetes, hiszen 4db F-16-os árából 2 komplett üteget ki lehet állítani 3-4 vezetési ponttal, 2-4 radarral, 2-4 infravörös érzékelővel és 12db földi indítóállással.

Igen, az F-16-osoknak nem kellene folyton a levegőben lenni, ha csak készenlétet adnak.
Igen, lehetne AW&C gépekkel számolni, de azt lehet a NASAMS esetén is figyelembe venni.

Sok egyéb változó van, de azért ebből a megközelítőleges összevetésből is látható, hogy a NASAMS jobb választás védelmi célokra, mint a vadászgép. Persze, Air Policy-t nem lehet vele csinálni...

A SAM meg egyfunkciós.
Ezen felül szép, szép a hálózat alapú hadviselés, de kicsit bátornak érzem, mert mi van, ha mégis zavarható a data link hálózat? Vagy bemérhető akkor is, ha rövid időre sugároz? Mert a nagyobb elemeknél szintén az van, hogy ha nem mozog, akkor game over lehet egy nem magyar szintű ellenfél ellen.

Akkor a repülőgépek adatkapcsolata is zavarható, és egyedül kell felderíteni, azonosítani és leküzdeni a célokat. Mennyire reális ez a mai technikai szinten?
Még ha F-35A gépekkel példálózunk, akkor sem egyszerű helyzet...

Az F-35 data linkes DAS-sal az első rakétaindítás után kiháromszögeli annak helyét és mehet oda a szeretetcsomag. Mert áll a célpont. A repülőgép ellen ez nem megy.

Szóval kiiktatsz egy semi-mobile indítóállást, cserébe jött a nyakadba 1-2-sok AMRAAM, ha NASAMS-ról beszélünk. Vagy 9M96 és 9M100, ha Sz-350-ről.
Szerintem te is érted a problémát...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and fishbed

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Az a kérdésem, hogy milyen eszköz az ami lézerrel világít meg egy repülő célt? (a reptér mellett szórakozó idiótákon kivűl) A fenti ábrán is látható és az amerikaI helikoptereken is van LWS ill. LWR. Milyen fenyegetés felismerésére van? Most nincs időm kibogarászni a HTÖ-ből, előre is elnézést.

Lézeres távolságmérő (az összes EOS így állapítja meg a cél távolságát)
 
  • Tetszik
Reactions: zulu