- Standardizált számítási módszert használtam, ezért minden eszköz ellen számoltam a találati valószínűségét azonos távolságból.
- Reálisan nézve kb. 1800 méter feletti találatot nincs nézni a fegyverek szórása miatt rakéták ellen. Még a legnagyobbak ellen sem.
- Fent van egy számolási táblázat. Sávokra osztottam fel a távolságot és a leadott lövésszám a távolságoknál a sebességtől függött. Tehát ami 300 m/s-mal repül, arra másodpercenként 75 lövedék indul. Ami gyorsabban repül, arra kevesebb.
- A sorokban látod 100 tűzmegnyitás találati átlagát. Ezt vettem 10-szer és átlagoltam ki a végeredményt, hogy statisztika hullámzás minél inkább eltűnjön és szép görbe végeredmény legyen. Ha nem tenném, akkor a +/- 1% miatt is hepehupás görbe lenne. A találati valószínűséget nem befolyásolna, csak csúnya lenne. A fenti ábrán láthatod, hogy ha sűrűbb osztás lenne, akkor még szebb görbe lenne, de valahol határt kell szabni a számolgatásnak... A kívánt vizsgálathoz ez elég pontos. (Az utolsó még nem volt kitöltve de láthatod, hogy már 4-5 sor után is beáll az végeredmény közelébe az átlag.
- Ha a találati valószínűség alacsony a távoli sávban az sem érdekel senkit, mert a kumulatív valószínűségben akkor súlytalan lesz. Tehát lefordíthatod úgy, hogy akkor a valóságban nem fog tüzelni a rendszer, de a számítás végeredményét ettől nem befolyásolja.
Mondjuk rendszernek fogalma nincs, hogy ami mondjuk 700 m/s sebességgel jön felé az mekkora méretű cél. Ezért minden célpontra a hatótáv széle közepén fog tüzelni a rendszer. Mert az a biztos.
- H-31 és GBU-31-nél azt látod, hogy a 600 méter feletti sávok átlaga 15 és 10% alatt van és felette meg aztán tényleg pár százalék a találat esélye. Ebből lesz a kumulatív is ilyen megdöbbentően alacsony.
Tehát igazából csak a számítási metódust nem ismerted és ennek fényében nagyon messzire gurult megint a gondolat. Ezért van az, hogy növelték az AK-630-asok számát, hogy az iszonyatos tűzgyorsaság és picit nagyon szórással feltolják a fenti valószínűséget. Erre kéne pontos adat.
Remélem így már világos minden.
Valahol vicces, hogy ebben kértem segítséget, aztán hova sikerült a Kasztán topikban elterelni az egészet.
Ha kijön az egész, akkor látni fogod milyen pontos a modell. A teljes anyag valahol 70+ oldalas lesz. Ahhoz képest, hogy az egész onnan indult, hogy 1+ éve félelmetesen buta kommenteket toltak a szórásról elég messzire vezetett az, hogy mi lett a vége. De már látszik a fény az alagút végén.
A P-270 lehet, hogy képes S manőverre, de az az RAM és más SAM miatt van. A sebessége mellett számold ki mekkora forduló sugara van. 900 m/s a sebessége a végfázisban tudtommal, ezzel számoltam. Ekkora sebességnél 10G-vel a fordulósugár 8300 méter és a végén már a hajó felé kell repülni. Ezért a végfázisban nem tud már manőverezni kvázi a rakéta, ha el is akarja találni ekkora sebességgel a célt. Tehát a végfázosban prolongálással pontosan tudható, hogy merre fog a rakéta repülni, ergo az előtartás könnyű. Ez nem egy vadászgép, ami teljesen random fordulózik és megtörheti a 7G-s manővert egy 3G-ssel úgy, hogy a repülési ideje a lövedéknek a célig akár 3-4 sec. Itt ez annak töredéke. Biztos csökkenti a találati arányt, de hogy ez mennyire gamchanger....
Ráadásul hajó alkalmazhat zavarást is és úgy lő vissza... Ezen felül fordulás közben a célpont felülete bizony megnő.
Mivel az összehasonlításnak vannak korlátai ezért úgy vettem, hogy minden cél egyenesen repül. Ha így is kicsi a találati arány, akkor lehet aggóni. A H-31 például ilyen. Harpoon méret kategória (kicsit kisebb), de sokkal gyorsabb. A RAM okkal jelent meg... A számokon ez tökéletesen látszik. Ez a cikk egyik lényege. Megmutatják a számok, hogy mit és miért csináltak és hol van a csapódó gyújtós AAA korlátja.
A Silka esetén a kezdősebesség 980 m/s és 1 km-re 1,4s 1,5 km-re 2,5 sec. Itt kezd erőteljesen lassulni a lövedék és nagyon nőni a szórás. Ez a fenti sáv találati valószínűségen is látszik.
