Akkor lényegében torkolati energia alapján lehet egy trendvonalat illeszteni? A torkolati sebessége és a lövedékek tömege talán megtalálható az AK-630-nál is. Egy "nagyságrendi" becslés szerinted ez alapján adható?
Gondolom abban hogy van egy forgási irányú vektora is, plusz a cső nem merev beépítésű hanem tengelyen forog, aminek szükségszerűen van holtjátéka, kikopása is. Kilengés persze minden csőnél lesz, ha vastagabb a csőkevésbé, bár ha tippelnem kell a Gatlingnál a tömeg kontrollálhatatlan lenne ha ugyanolyan vastag csöveket használnának, mint az egy csövű megoldásoknál. Ez persze csak tipp, kiváncsi lennék olyan anyagra ami leírja a Gatling rendszerek szorasi hibáinak forrását. Gyanítom a nagy lövéssűrűség önmagában is jelentős probléma a melegedés és a amiatt, hogy a csőnek nagyon kevés ideje van a természetes lengések csillapítására.
A cikkben bővebben ki lesz fejtve és be is lesz mutatva a faktor. Mivel a célpont méretét felül becsüli a modell szinte mindig, de a tűzvezetés hibáját meg nullának veszi így erős hasalással mondjuk azt, hogy akkor ezek tompítják egymást.
Egyébként lehetne még erre is finomítani a modellt, mert a Silka radar oldalszög mérési hibája ismert és minden egyes lövésre lehetne a szóráskép hibáját hozzáadni a random értékekhez.
Csakhogy azt, hogy a mérési hibák mennyire folytonosan mozognak és a hiba maximális értékének gyakorisága mekkora, arról lövésem sincs.
Mivel több referencia esetre megdöbbentően pontos eredményeket adott ezért annak eldöntéséhez, hogy alapvetően idealizáltan is hol ér véget a rendszer képessége a cikk célja eldönthető. Hol jön el az a célpont, ahol nagysebességű AAA CIWS-sel lövöldözni értelmetlen.
Bevallom én alacsonyabb találati arányra számítottam a H-22 és P-270-nél. A H-31-nél 25% táját saccoltam be előre, mert ez azt jelenti, hogy ha kettő Phalanx is tüzelne, akkor is mindegy. Remény nincs a stabil találatra. Az persze más kérdés, hogy H-31-gyel egy jenki hajó ellen hogyan mész közel. Viszont nem csak jenki hajó létezik...
Erre is van konkrét példa a cikkben. Sajnos soha nem előnyös a nagyobb szórás. A Silka mérési hibája 2 mil oldalszögben. Ezzel adott célnál adott távban látható, hogy a szórásközéppont hova mászhat el szélső esetben.
A nagyobb szórású fegyvernél tényleg kevésbé csökken a találati valószínűség. Csakhogy, ez azt jelenti, hogy ELEVE kicsi az. Most csak példa számok.
Nagy szórású fegyver, alap találati arány idealizáltan 40%. A célzási hiba miatt ez leesik 30%-ra.
Kis szórási fegyver, alap találati arány idealizáltan 80%. A célzási hiba miatt leesik 50%-ra.
Alapvető téveszme, hogy a nagyobb szórás jó azonos tűzgyorsaság mellett. Egy bizonyos CEP/célpont méret felett akkora tűzgyorsaság kéne, ami műszakilag nem életszerű vagy pazarlás. Annyi lőszer és olyan drága rendszer kell, hogy akkor inkább indítok egy rakétát és csá.
Mert a sörétes puska kb. annak helyettesítő egyenértéke, mintha nagyon sok lövést adnál le egy sima vadászfegyverrel. Vagy mondhatnák azt, hogy a legbutább AHEAD lőszer igen erős analógiával.
Viszont itt is a kulcs az, hogy egy sima vadászpuskához képest, amivel lősz mondjuk nem repülő állatra ahhoz képest sörétessel mekkora távolságra tüzelhetsz. Mert van egy tippem, hogy sörétes puskával nem lősz több száz méterről, mint szarvasra és nem csak a célpont mérete miatt.
Itt is igaz, ha nagyon nagy a szórása a sörétesnek, akkor hiába a sok darab, nem fog találni egy sem. Mert addot lőszerbe adott mennyiségű sörét fér bele...
Ez a gépágyúnál is így van. A sörét mennyisége = tűzgyorsaság. Ha neked 20000 lövés lenne a tűzgyorsaság, akkor a nagy szórás is találatot jelent, csak rohadt sok lőszer és drága rendszer.
Vagy egy 30-40 mm-es ágyú AHEAD lőszerrel lead 10 lövést és csá...