Nagyon sokáig és lassan számoltam el húszig. Miért? Mert hatalmas arccal teszel orbitálisan vad kijelentéseket.
De akkor egy kis spoiler. Számokkal, hogy értsed. Nem csak levegőbe duma.
- Az láthattad, hogy korábban picivel drón mellé célozva is egy nem végzetes, de találatot értek el. A kamera is működőképes maradt és a drón hazament. Ez azt mutatja, hogy azért már itt reális esély van a találatra, kis valószínűséggel. A kb. kör vagy kicsi lapított ellipszis szórásképe olyan irányba esett, ahol nem a rotor vagy más létfontosságú elem volt. Pech. Ha ellenkező irányba szál mellé a lövés, akkor ezt sem látod, csak elhúz a cél mellett.
- De ebből következik az - amit számokkal is megmutatok - hogy az ennyivel mellé célzás az olyan, mintha magára a drónra céloztak volna a löveg szórása miatt. Az, hogy mellé céloztak olyan picivel akkora távon az a parasztvakítás kategóriája, mert már itt akkora teljes szórás a célpont méretéhez képest, mint az állat. Eleve alacsony a találati valószínűség, amit a kismértékű elrontás gyakorlatilag semmit nem változtat a találati valószínűségen. Csak ezt nem kötötték az orrodra.
- A lenti diagramon láthatod, hogy 1500 méteren a Silka adataival így néz ki a szórásképen belül a lövések eloszlása százalékosan a szórásközéppont közepétől a kettős Rayleigh eloszlás szerint. És azzal ne gyere, hogy a Pancír szórása lényegesen eltér, mert a hasonló Tunguszka szórására is van videó, ami 100 méterről s mellélőtt volna ennek a célnak. Megmutattam ezt is.
A célpont kb. 430 méter távolságban volt. A Silka CEP értéke 1500 méteren 5 méter, 500 méternél 1,2 méter. Ebből kiszámolható, hogy 430 méter táján a X tengelyen levő értékeket osszad el kb. 5-tel, mert 400 méteren CEP ötöde annak, ami 1500 méternél van. Tehát a lenti diagramon a 2 méteres sugarú sáv az lesz 40 cm. Ebben esik a lövések 5%.
A bibi ott van, hogy a drón mérete R = 0,15 tája, mert úgy 30 centis, csak nem tölti ki teljesen a teret. Jó, ha a a lövések kb. 1,5-2%-a lesz a drón közelében. (Tudok számítás csinálni erre is, ha van igény.)
A modell ideaizlált, mert egy kör felületbe lövünk. Ezért láttad azt , hogy a drón lábát elcsapta a lövés, de a drón ettől ment tovább. Nagyobb kör lefedné a rotorokat is, de iszonyatosan sok területen lenne "levegős" a "találat", ami valójában nem az.
- Na akkor a fenti 0,02 valószínűséggel számold ki, hogy hány lövés kell ahhoz, hogy 90% valószínűség táján egyetlen siker esetén elcsapd a célt. Kb. 120 lövés.
https://stattrek.com/online-calculator/binomial.aspx
(A cikk által használt modell ennél komplexebb, minden egyes lövés helyét számolja hatalmas mintából.)
- A bibi az, hogy peches volt, mert csak kettőtől esett le. 120 lövés és 2 találatnál 69%-os valószínűséget kapsz.
Egy találat esetén eltérő távolságokkal R = 0,15 méterre a lenti eredményt kapod. Két találatra is ki tudom számolni, csak a vizsgálat során mindig optimista voltam és azt mondtam, hogy egy találat elég lesz. Ha kettőt várnék el, akkor kb. eleve reménytelen az egész. *
A videóban ezért esett le több 40-es sorozat után a drón, mert már lényegében az első 40 lövésnél is volt rá esély. A kumulatív valószínűség meg tudja a dolgát.
- A célpontról megmondták, hogy hol van és megtette azt a szívességet, hogy nem mozgott. Optikailag követték és nem volt az, hogy "na, akkor méri-e a radar a paramétereit". Mert álló cél esetén nincs előretartás. Ha van, akkor kb. senkit nem érdekel, hogy a célkör közepén van, mert előretartás nélkül mire odaér a lövedék minden mellémegy. A szórásképen kívül van a drón.
- A 400 méteres távolság olyan röhejesen kevés, hogy ha annyira van egy drón a Pacírtól, akkor azt már régen szétlőtte valami ATGM-mel, mert ahol drón is van, ott gl. zászlóalj is van, de minimum egy század. Emiatt az, hogy így 400 méterre bohóckodva idealizálva leszedte az érdekesnek érdekes (és ez is csak validálta a modellt szuper), de harcászatilag ez kevés.
Ennél alig nagyobb drónokra olyan IF kamerát lehet tenni, ami km-es nagyságrendből követi a célpontokat. Azon a távon az egyetlen találatra is alig van remény álló célra, nemhogy mozgóra és ha több kell.
Bocsánat, de nem picit idegesítő, hogy magas lóról osztod az észt úgy, hogy közben azt lövésed nincs arról, hogy mit látsz, mert nem látod a mögötte levő matekot. És ez nem az orosz tudáson vagy nem tudáson múlik, főleg, hogy a videón van angol felirat.
A másik, hogy van a videóvágás nevezetű csodás tudomány. Megmutatták a sikert, ami vagy első volt, vagy nem. A számok alapján volt rá esély, csak a bibi az, hogy a statisztika miatt arra is volt esély, hogy akkor esik le, amikor mellé céloztak. Valójában legalább 3-4-szer tüzeltek rá, ha jól láttam. Na ebből lett két találat és esett le.
Pont úgy, ahogy a modell kihozza. Nahát...
Csak érteni kéne hozzá, hogy mit látsz és ismeri a szórás nagyságrendjét minimum. Szóval a problémám az, hogy jelek szerint lesz egy cikk, ami minden téveszmédet cáfolni fogja, a kérdés, hogy meg érted, vagy meg akarod-e majd érteni.
A videó és a kommentárod azt mutatja, hogy a net nagy része tudatlan és buta, azt sem érti, hogy mit lát. Persze a propaganda videó célja pont ez. A videón látható eredmény egy 50 éves Gepard is lehozná, ha a optikáján látszik a drón.
Erre a teljesítményre bármilyen hasonló AAA rendszer képes, aminek ekkora a szórása. Beállítod 400 méterre a drónt, optikai rendszerrel megcélzod és úgy 120-150 lövés táján le fog esni. Csak ennek harcászatilag értelmezhető értéke nincs. Meg ez 1 db drón. Ezekből a filléres vackokból tucatszám is lehet. A Pancír felfedi magát, a SEAD meg megnyalja a szája szélét.
És megint erre csesztem el az időmet, hogy a nagyszájú kijelentésedet cáfoljam. Nem jelzőkkel. Számokkal.