Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen.Kb.A gázelvétel bezavar az eredeti lengésnek,és egy másikat is elindit.ami ráadásul aszimetrikus.Meg még a plusz lengő tömeg,kutyafüle,macskafarka,de azzal már foglalkozzanak a fegyvertervező mérnök.Nézz meg egy GAU-8-at!Nem csak a csőtorkolatnálvan összekötve a csőköteg hanem a csövek közepén is azaz ugyan mint a gázelvételes fegyvereknél.Tudniilik nem a gázelvétel okozza az eltérést a normál lengésben hanem az,hogy emiatt nem csak egy ponton van mereven rögzítve a cső a tokhoz(a csőfarnál)hanem a gáz viasszavezető csővel még egy helyen.
Egy hevenyészett ábrán.Nagyobb lenne a célpont?
Nekem a fő problémám az, hogy a vibráció miatt hiába tesznek kettőt rá a Kasztánra, mondjuk úgy, hogy nehezen hiszem, hogy a szórása - amit nem ismerünk - akkor az ne nőne. Viszont teljesen hasalt értékek számolásával nem tölteném időmet...Gázelvételes fegyver,ha jol emlékszem.Vagyis nagyobb szórásképe lehet.mint a GAU-8nak.A gázelvétel bezavar a cső lengésébe.Viszont a GAU-8 üzemi tűzgyorsaságát a Gorekeeper toronyban 4200/min-nak adja a nagyknyv,mig a muszkáét 6-8000 közé becsülik.Mivel rendszerint,legalábbis a nagyobb hajókon,párban telepitik,durván 3,5x-es a tűzsűrűség.Itt még bezavar,hogy 2 különálló fegyver van a hagyományos telepitésnél,de a Kastan komplexumban meg párhuzamositva vannak.Hát ezen el lehet matekozni.
Dudi, teljesen merev szerkezet nincs. Szó nincs itt összetapsolásról, de magának az egész CIWS-nek forognia kell. Tehát nem végtelenül merev...Össze van kötve a csőköteg minden Gatling fegyvernél így cső lengésről nem nagyon lehet beszélni(gondolj bele milyen "jó dolog"lenne,ha összetapsolnának a csövek azért mert hagyják őket szabadon mozogni).
Meg szerintem az AK-630 pontatlansága nem a csőből vagy a lőszerből fakad hanem a tűzvezetésből.
A Pansir, promó videón 100+ méterekről lekapott egy tenyérnyi drónt.
Egy hevenyészett ábrán.
Ha egy kis drón esetén R = 0,15 méter a cél, de az AHEAD lőszer csinál egy R = 0,5 méteres repeszfelhőt, akkor célpont mérete úgy R = 0,55, hogy legyen komoly átfedés. A célpontot a 3,5-szeresére növeli.
- Legyen a piros egy igen kis célpont.
- A zöld körök egy AHEAD gránát repeszfelhője.
- A felrajzolod azokat köröket, ahol még éri a repesz a célt, akkor azon körök középpontjára rakott kör széle az a virtuális cél nagyság, amivel lehet számolni. Hiába csak a piros tárgy a célpont sokkal nagyobb méretű mellé ahhoz képest mégis találat.
Nézd meg itt a szórásképet. 25 db lövés több méteres sugarú területen teszi áthatolhatatlanná az áthaladást.
http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2007_cikkek/nagy_norbert.pdf
Láthatod azt, hogy az R = 18 cm sugarú H-31-hez képest az azonos sebességű Moskitot, ami R = 40 cm mennyivel nagyobb eséllyel szed le a Phalanx. Az AHEAD lőszer hatása is ilyen drámai mértékben növeli meg a találatot, csak ennél nagyobbat tesz rá a célpont méretére és mivel a kis tűzgyorsaságú lövegek szórása eleve kisebb, lényegében egy 30-40 mm-es löveggel, aminek a tűzgyorsasága 600 lövés / perc táján van érzésre azt mondom, hogy 100% közeli sikerességet fogunk kapni. Még nem volt időm végigszámolni, de a fenti számok alapján...
Persze, ha sok ASM és CM jön egyszerre, akkor a kevés torony célcsatornája véges, de egy nagy sebességű AAA CIWS-hez képest ASM ellen és AHEAD lőszerrel tüzelnék. Az fix. Az ASM-ek nyomon követése radarral gyerekjáték.
A bibi a "tenyérnyi" drónoknál van. Még, ha optikailag követed is, mert valahogy látod, ha nem tudod radarral vagy bármivel a mozgásparamétert és távolságot mérni, akkor max. annyit tehet az rendszer,hogy eltérő távolságban becslés alapján a sorozat lőszereit egymás után robbantja, mondjuk, 500, 550, 600, 650 és 700 méternél és akkor egy csak elkapja a drónt. Ha megteszi a szívességet, hogy egyhelyben marad...
Nekem a fő problémám az, hogy a vibráció miatt hiába tesznek kettőt rá a Kasztánra, mondjuk úgy, hogy nehezen hiszem, hogy a szórása - amit nem ismerünk - akkor az ne nőne. Viszont teljesen hasalt értékek számolásával nem tölteném időmet...
Dudi, teljesen merev szerkezet nincs. Szó nincs itt összetapsolásról, de magának az egész CIWS-nek forognia kell. Tehát nem végtelenül merev...
Ezért kértem számokat attól, aki tud, hogy lehessen számolgatni. Ha nincs, akkor így jártunk...
Mert a modell a lövedék méretével nem számolt, azt elhanyagolt 0-nak vettem. Mert még a 30 mm-es lövedék sugara is csak 1,5 cm. Ahhoz, hogy találat legyen legalább mekkora lövedék átfedés kéne? 2/3? Akkor egy R = 15 cm-es célnál a célpont méretét megnövelné 1 cm-rel. Ezzel eddig nem számoltam, mert minden más elhanyagolás ennél idealizáltabbá teszi a modellt. A nagyobb célpontoknál még jelentéktelenebb ez. Ha viszont 1 db lőszer virtuális mérete a célpont sokszorosa, akkor ezzel viszont nagyon is kell számolni.Így már értem a "megnőtt" céltárgyat,de ilyen alapon miért nem a lövedék "nőtt meg"?
Láttál már sorozatlövő vegyver csövet lenngeni sorozatlövés közben lassított felvételen?Na ahhoz képest egy Gatling gyakorlatilag merev.Persze van mozgás de az semmi kategória.Az ebből a szempontból mind1,hogy maga a csőköteg forog hisz mi nem ilyen mozgásról beszéltünk.
Erről a mozgásról beszélünk amikor cső lengésről van szó:
Ez tök jó, csak szerintem a Silka csövei is össze vannak fogva és merevítve van a szerkezet, ami a gépkarabélyos videón látható, hogy ott olyan nincs.Na az a függőleges mozgása szinte semennyire nincs egy gatling fegyvernek hisz a csőköteg valahol a csövek teljes hosszának a közepén és a csőtorkolatnál is mereven egymáshoz vannak rögzítve(és egyébként ez nagyon nagy pontosságbefolyásoló tényező).
[/QUOTE]Mert a modell a lövedék méretével nem számolt, azt elhanyagolt 0-nak vettem. Mert még a 30 mm-es lövedék sugara is csak 1,5 cm. Ahhoz, hogy találat legyen legalább mekkora lövedék átfedés kéne? 2/3? Akkor egy R = 15 cm-es célnál a célpont méretét megnövelné 1 cm-rel. Ezzel eddig nem számoltam, mert minden más elhanyagolás ennél idealizáltabbá teszi a modellt. A nagyobb célpontoknál még jelentéktelenebb ez. Ha viszont 1 db lőszer virtuális mérete a célpont sokszorosa, akkor ezzel viszont nagyon is kell számolni.
Tehát a normál lőszereknél a fenti zöld kör sugarát vedd a célpont 1/15-ének egy tenyérnyi drónnál, majd aköré rajzold a kék kört. Jelentéktelen...
Nem számít, hogy merev a cső, ha maga az egész szerkezet remeg, mint a veszett fene. Ez csak egy minigun, nem 20 mm vagy 30 mm-es cucc sokszoros torkolati energiával.
Ez is gázelvételes nem? Mégsem leng.
Ez alapján én nem mernék kijelenteni, hogy döntő faktor.
Az mondjuk margóra vonatkozó kérdés, hogy akkor mi a fenéért nem merevítik a szerkezetet...? Ez nekem kvázi beismerése annak, hogy sorozatlövésnek nincs értelme gépkarabélynál, csak extrém közelre.
Ez tök jó, csak szerintem a Silka csövei is össze vannak fogva és merevítve van a szerkezet, ami a gépkarabélyos videón látható, hogy ott olyan nincs.
Ezért van az, hogy az eddigi adatok alapján a Silka és a M61 szórása szinte csont ugyanaz a számok alapján.
Ezért szeretem a számokat. Mert azzal lehet dolgozni.
[/QUOTE]Mert a modell a lövedék méretével nem számolt, azt elhanyagolt 0-nak vettem. Mert még a 30 mm-es lövedék sugara is csak 1,5 cm. Ahhoz, hogy találat legyen legalább mekkora lövedék átfedés kéne? 2/3? Akkor egy R = 15 cm-es célnál a célpont méretét megnövelné 1 cm-rel. Ezzel eddig nem számoltam, mert minden más elhanyagolás ennél idealizáltabbá teszi a modellt. A nagyobb célpontoknál még jelentéktelenebb ez. Ha viszont 1 db lőszer virtuális mérete a célpont sokszorosa, akkor ezzel viszont nagyon is kell számolni.
Tehát a normál lőszereknél a fenti zöld kör sugarát vedd a célpont 1/15-ének egy tenyérnyi drónnál, majd aköré rajzold a kék kört. Jelentéktelen...
Nem számít, hogy merev a cső, ha maga az egész szerkezet remeg, mint a veszett fene. Ez csak egy minigun, nem 20 mm vagy 30 mm-es cucc sokszoros torkolati energiával.
Ez is gázelvételes nem? Mégsem leng.
Ez alapján én nem mernék kijelenteni, hogy döntő faktor.
Az mondjuk margóra vonatkozó kérdés, hogy akkor mi a fenéért nem merevítik a szerkezetet...? Ez nekem kvázi beismerése annak, hogy sorozatlövésnek nincs értelme gépkarabélynál, csak extrém közelre.
Ez tök jó, csak szerintem a Silka csövei is össze vannak fogva és merevítve van a szerkezet, ami a gépkarabélyos videón látható, hogy ott olyan nincs.
Ezért van az, hogy az eddigi adatok alapján a Silka és a M61 szórása szinte csont ugyanaz a számok alapján.
Ezért szeretem a számokat. Mert azzal lehet dolgozni.
Tunguzkárol van ismertetőm valahol,abba szerepel a gá szórása,de mint rendszeré nem.Megsemmisitési valószinüséget adtak meg rendszerként,ha jol emlékszem 80%,vadászgép jellegű célra,és 2500méteres hatásos lőtávot.Elvileg vissza lehetne matekozni a szórást,csak gyakorlatilg nem igazán.Egy hevenyészett ábrán.
Ha egy kis drón esetén R = 0,15 méter a cél, de az AHEAD lőszer csinál egy R = 0,5 méteres repeszfelhőt, akkor célpont mérete úgy R = 0,55, hogy legyen komoly átfedés. A célpontot a 3,5-szeresére növeli.
- Legyen a piros egy igen kis célpont.
- A zöld körök egy AHEAD gránát repeszfelhője.
- A felrajzolod azokat köröket, ahol még éri a repesz a célt, akkor azon körök középpontjára rakott kör széle az a virtuális cél nagyság, amivel lehet számolni. Hiába csak a piros tárgy a célpont sokkal nagyobb méretű mellé ahhoz képest mégis találat.
Nézd meg itt a szórásképet. 25 db lövés több méteres sugarú területen teszi áthatolhatatlanná az áthaladást.
http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2007_cikkek/nagy_norbert.pdf
Láthatod azt, hogy az R = 18 cm sugarú H-31-hez képest az azonos sebességű Moskitot, ami R = 40 cm mennyivel nagyobb eséllyel szed le a Phalanx. Az AHEAD lőszer hatása is ilyen drámai mértékben növeli meg a találatot, csak ennél nagyobbat tesz rá a célpont méretére és mivel a kis tűzgyorsaságú lövegek szórása eleve kisebb, lényegében egy 30-40 mm-es löveggel, aminek a tűzgyorsasága 600 lövés / perc táján van érzésre azt mondom, hogy 100% közeli sikerességet fogunk kapni. Még nem volt időm végigszámolni, de a fenti számok alapján...
Persze, ha sok ASM és CM jön egyszerre, akkor a kevés torony célcsatornája véges, de egy nagy sebességű AAA CIWS-hez képest ASM ellen és AHEAD lőszerrel tüzelnék. Az fix. Az ASM-ek nyomon követése radarral gyerekjáték.
A bibi a "tenyérnyi" drónoknál van. Még, ha optikailag követed is, mert valahogy látod, ha nem tudod radarral vagy bármivel a mozgásparamétert és távolságot mérni, akkor max. annyit tehet az rendszer,hogy eltérő távolságban becslés alapján a sorozat lőszereit egymás után robbantja, mondjuk, 500, 550, 600, 650 és 700 méternél és akkor egy csak elkapja a drónt. Ha megteszi a szívességet, hogy egyhelyben marad...
Nekem a fő problémám az, hogy a vibráció miatt hiába tesznek kettőt rá a Kasztánra, mondjuk úgy, hogy nehezen hiszem, hogy a szórása - amit nem ismerünk - akkor az ne nőne. Viszont teljesen hasalt értékek számolásával nem tölteném időmet...
Dudi, teljesen merev szerkezet nincs. Szó nincs itt összetapsolásról, de magának az egész CIWS-nek forognia kell. Tehát nem végtelenül merev...
Ezért kértem számokat attól, aki tud, hogy lehessen számolgatni. Ha nincs, akkor így jártunk...
Így már értem a "megnőtt" céltárgyat,de ilyen alapon miért nem a lövedék "nőtt meg"?
Láttál már sorozatlövő vegyver csövet lenngeni sorozatlövés közben lassított felvételen?Na ahhoz képest egy Gatling gyakorlatilag merev.Persze van mozgás de az semmi kategória.Az ebből a szempontból mind1,hogy maga a csőköteg forog hisz mi nem ilyen mozgásról beszéltünk.
Erről a mozgásról beszélünk amikor cső lengésről van szó:
Na az a függőleges mozgása szinte semennyire nincs egy gatling fegyvernek hisz a csőköteg valahol a csövek teljes hosszának a közepén és a csőtorkolatnál is mereven egymáshoz vannak rögzítve(és egyébként ez nagyon nagy pontosságbefolyásoló tényező).
Ez elméletnek nagyon szép és jó csak ehhez képest a Gatlingok tipikus 8 mil szórásához képest a súlyzárás / gázelvételes elven működő gépágyúk szórása meg 1-2 mil. A sorozatlövő fegyvernek a szórásra alapvetően a csőhossz és a lőszer töltetének ereje hat ki, a Gatling viszont egy eleve folyamatosan mozgócsövű szerkezet és hát a csőmozgás alapvetően rossz.. ha 8 cső rugózása gerjeszti a rendszert folyamatosan feltehetően az sem segít rajta.
Ez persze nem feltétlen baj, hiszen gyakorlati körülmények között a véletlen találat esélye kis, gyorsan mozgó célpontnál jellemzően nagyobb, mint a célzott találat esélye, nagyobb szórás pedig nagyobb területet fed le tűzzel így a megsemmisítés esélye is nagyobb, ha tűzsűrűséget kellően magasra emeljük. Persze ez feltételezi hogy a célpont megsemmisítésére egy találat is elég, de a more dakka elv azért itt is érvényesül.
[/QUOTE]Mert a modell a lövedék méretével nem számolt, azt elhanyagolt 0-nak vettem. Mert még a 30 mm-es lövedék sugara is csak 1,5 cm. Ahhoz, hogy találat legyen legalább mekkora lövedék átfedés kéne? 2/3? Akkor egy R = 15 cm-es célnál a célpont méretét megnövelné 1 cm-rel. Ezzel eddig nem számoltam, mert minden más elhanyagolás ennél idealizáltabbá teszi a modellt. A nagyobb célpontoknál még jelentéktelenebb ez. Ha viszont 1 db lőszer virtuális mérete a célpont sokszorosa, akkor ezzel viszont nagyon is kell számolni.
Tehát a normál lőszereknél a fenti zöld kör sugarát vedd a célpont 1/15-ének egy tenyérnyi drónnál, majd aköré rajzold a kék kört. Jelentéktelen...
Nem számít, hogy merev a cső, ha maga az egész szerkezet remeg, mint a veszett fene. Ez csak egy minigun, nem 20 mm vagy 30 mm-es cucc sokszoros torkolati energiával.
Ez is gázelvételes nem? Mégsem leng.
Ez alapján én nem mernék kijelenteni, hogy döntő faktor.
Az mondjuk margóra vonatkozó kérdés, hogy akkor mi a fenéért nem merevítik a szerkezetet...? Ez nekem kvázi beismerése annak, hogy sorozatlövésnek nincs értelme gépkarabélynál, csak extrém közelre.
Ez tök jó, csak szerintem a Silka csövei is össze vannak fogva és merevítve van a szerkezet, ami a gépkarabélyos videón látható, hogy ott olyan nincs.
Ezért van az, hogy az eddigi adatok alapján a Silka és a M61 szórása szinte csont ugyanaz a számok alapján.
Ezért szeretem a számokat. Mert azzal lehet dolgozni.
Ez mekkora űrméretig és tűzgyorsaságig igaz? Mert a források azt mondják, hogy az Vulcan és a Silka lövegének szórása gyakorlatilag hibahatáron belül azonos 1200 méteren.Ez elméletnek nagyon szép és jó csak ehhez képest a Gatlingok tipikus 8 mil szórásához képest a súlyzárás / gázelvételes elven működő gépágyúk szórása meg 1-2 mil.
Minden cső rugózik, mitől tér el ettől a gatling? A Silkánál is egybe van fogva a 4 db cső, az is rugózni fog.A sorozatlövő fegyvernek a szórásra alapvetően a csőhossz és a lőszer töltetének ereje hat ki, a Gatling viszont egy eleve folyamatosan mozgócsövű szerkezet és hát a csőmozgás alapvetően rossz.. ha 8 cső rugózása gerjeszti a rendszert folyamatosan feltehetően az sem segít rajta.
Ezzel a "kellően magassal" vannak nagy problémák a kettős Rayleigh eloszlás miatt.Ez persze nem feltétlen baj, hiszen gyakorlati körülmények között a véletlen találat esélye kis, gyorsan mozgó célpontnál jellemzően nagyobb, mint a célzott találat esélye, nagyobb szórás pedig nagyobb területet fed le tűzzel így a megsemmisítés esélye is nagyobb, ha tűzsűrűséget kellően magasra emeljük.
?Persze ez feltételezi hogy a célpont megsemmisítésére egy találat is elég, de a more dakka elv azért itt is érvényesül.
Sajnos ezzel semmit nem tudok kezdeni célméret és sebességnél nélkül. Mivel összevissza kettő nyugati nagy HMZ-s ASM van az Exocet és a Harpoon....Hát a laptopon nincs adat az AK-630 szórásárol.Csak annyi
-A találati valószinüség növelésére a nagyobb hajóegységeken ikresitett lőállást használnak.Orosz adatok szerint igy a támadó célt 98%kos valószinüséggel semmisit meg.
Ennyi,sorry.
A Silka, a GAU-8 és a M61 esetén ezek gyakorlati értékek. A videók is jól mutatják ezt. A cikkben benne lesznek ezek.Namost,hogy maga a fegyver egy belövőpadba rögzitve milyen szórást produkál,az egy dolog.Hogy egy fegyverrendszerbe épitve milyen pontosságra képes,az meg egy másik.
Namost,hogy maga a fegyver egy belövőpadba rögzitve milyen szórást produkál,az egy dolog.Hogy egy fegyverrendszerbe épitve milyen pontosságra képes,az meg egy másik.
Látom kb semmit nem értesz abból amiről beszélünk.
Igen,a célzókészülék is fontos.De mégnagyobb gond a stabil alapzat hiánya.Te is támasztásbol,beszoritásbol,valamiféle plusz stabilizálásbol lősz messzire,nem szabad kézből.Mert 600 métre az emberi kéz már nem elég stabil alap a pontos lövéshez.Soroztlövésnél ez fokozottan jelentkezik.Ahogy a Mihu vitában irtam.Hiába képes elvileg a GS30 2-3km-röl eltalálni és kilukasztani egy BMPt.A helikopter eleve vibrál,3D-ben mozog,és a fegyver visszahetó ereje meg rángatja.Érdemes megnézni,hogy billegteti a Tunguzkát a gá tüzelése-egy cirka 35tonnás földön álló páncélost.És akkor még ott van a gá fegyverrendszerbe való rögzitésének mikéntje.Mennyire merev,vibrációálló,mennyire csavarodik el tüzeléskor.Ha mozgathat fegyverállvány,ami légvédelmi eszköznél pedig muszály,akkor mennyire szilárd,mennyire pontos,mennyire finom mozgású,milyen gyors,stb.Vagyis fegyverrendszerként csak egy dolog a belövőpadi pontosság,egy tényező a sok köztt.Az egyik a fegyver pontossága a másik pedig a fegyverrendszer találati valószínűsége.Gondolj bele abba,hogy ha a Phalanx radarja negyed akkora pontossággal mérné a célok paramétereit akkot mekkora lenne a találati valószínűség?Pedig a gépágyú maga nem változott.
Ez mekkora űrméretig és tűzgyorsaságig igaz? Mert a források azt mondják, hogy az Vulcan és a Silka lövegének szórása gyakorlatilag hibahatáron belül azonos 1200 méteren.
Minden cső rugózik, mitől tér el ettől a gatling? A Silkánál is egybe van fogva a 4 db cső, az is rugózni fog.
Ezzel a "kellően magassal" vannak nagy problémák a kettős Rayleigh eloszlás miatt.
Poénból erre is lehet számítást végezni, hogy mennyivel kell megemelni a tűzgyorsaságot, hogy azonos legyen a találat esélye, ha duplájára nő a fegyver szórása. Persze ez minden más méretű célra más, mert mindig a CEP/célpont jellemző méretének aránya határozza ezt meg.
Akkor lényegében torkolati energia alapján lehet egy trendvonalat illeszteni? A torkolati sebessége és a lövedékek tömege talán megtalálható az AK-630-nál is. Egy "nagyságrendi" becslés szerinted ez alapján adható?Az adatok 20-30mm űrméretig, 600-1200 / min tűzgyorsaságra vonatkoznak (MG FF, 151, Mk 103, 108). A szórás a csőhosszal, lőszer erejével növekszik. Ennek oka hogy a nagyobb lőszer nagyobb energiát közöl és a csőben nagyobb / hosszabb amplitúdó keletkezik ami a következő lövésig nehezebben csillapodik.
A cikkben bővebben ki lesz fejtve és be is lesz mutatva a faktor. Mivel a célpont méretét felül becsüli a modell szinte mindig, de a tűzvezetés hibáját meg nullának veszi így erős hasalással mondjuk azt, hogy akkor ezek tompítják egymást.Megjegyzem a modell a találati valószínűségre lehet hogy jó, csak épp úgy tűnik tökéletes lőelemkepzesi adatokat feltételez, a valóságban meg nincs így, hiszen a legjobb céladatokban, stabilizációban, célra tartásban is van hiba, ezek pedig összeadódnak, arról nem beszélve hogy a célpont is irányt változtathat a becsapódásig. Ha emberi közreműködés is van akkor pláne.. a valóságban ezt, a tökéletes célratartást a legnehezebb összehozni és ez produkálja a lövési hibák legnagyobb részét, nem a fegyver szórása, az inkább csak olyan hard limit. Egyéni lövészfegyvereknél a szórás ugyanúgy csak egy szám, mert a lövész olimpikonokat leszámítva a a hiba 99%-át maga a lövész generálja.
Erre is van konkrét példa a cikkben. Sajnos soha nem előnyös a nagyobb szórás. A Silka mérési hibája 2 mil oldalszögben. Ezzel adott célnál adott távban látható, hogy a szórásközéppont hova mászhat el szélső esetben.Tökéletes célratartás soha sincsen, innentől kezdve a nagyobb szórás akár még előnyös is lehet mert nagyobb felületet fedsz le vele, amibe hibás célzás mellett is beleeshet a célpont. Hibás célzás mellett egy tökéletesen pontos fegyver mellett minden lövés mellémegy, egy nagyobb szórású fegyverrel néhány lövés véletlenszerűen találhat. Pontosan ahogyan azt a lenti zöld barátunk extrém problémamegközelítése illusztrálja.
Mert a sörétes puska kb. annak helyettesítő egyenértéke, mintha nagyon sok lövést adnál le egy sima vadászfegyverrel. Vagy mondhatnák azt, hogy a legbutább AHEAD lőszer igen erős analógiával.Klasszikusan ezért lősz agyaggalambra sörétes puskával és nem mesterlövész fegyverrel - valamelyik lövedék csak talál ha hozzávetőlegesen jól célzol.. a probléma ezzel akkor van ha egy találat a sikerhez nem elét, hanem konzisztensen több találat is kell a megsemmisítéshez - ott a kisebb szórás egyértelműen előnyös.
Igen,a célzókészülék is fontos.De mégnagyobb gond a stabil alapzat hiánya.Te is támasztásbol,beszoritásbol,valamiféle plusz stabilizálásbol lősz messzire,nem szabad kézből.Mert 600 métre az emberi kéz már nem elég stabil alap a pontos lövéshez.Soroztlövésnél ez fokozottan jelentkezik.Ahogy a Mihu vitában irtam.Hiába képes elvileg a GS30 2-3km-röl eltalálni és kilukasztani egy BMPt.A helikopter eleve vibrál,3D-ben mozog,és a fegyver visszahetó ereje meg rángatja.Érdemes megnézni,hogy billegteti a Tunguzkát a gá tüzelése-egy cirka 35tonnás földön álló páncélost.És akkor még ott van a gá fegyverrendszerbe való rögzitésének mikéntje.Mennyire merev,vibrációálló,mennyire csavarodik el tüzeléskor.Ha mozgathat fegyverállvány,ami légvédelmi eszköznél pedig muszály,akkor mennyire szilárd,mennyire pontos,mennyire finom mozgású,milyen gyors,stb.Vagyis fegyverrendszerként csak egy dolog a belövőpadi pontosság,egy tényező a sok köztt.