Oresnyik / Oreshnik MRBM (Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 641
17 015
113
Azon is gondolkodom hogy a sub hordozók, nem rendelkezhetnek egy 5-6sec-es gyorsìtáshoz méretezett hajtóművel?
S szériás hajtómű szerintem beleférhetne. 50-60 kilós kinetikus töltetetekkel számolva.
Ez nekem is eszembe jutott.
De szerintem nem erről van szó.
Én azon gondolkodom, hogy olyat nem lehet-e csinálni, hogy egy nagy méretű-hatótávolságú rakétát indítani viszonylag rövid távra.
Egy tisztán ballisztikus pálya (ha jól sejtem) az jó magasra jönne ki ez esetben, ugye?
De mi van akkor, ha a rakéta nem folyamatosan, egymás után gyújtja a fokozatait, hanem mondjuk az első fokozattal felmegy a világűrbe, de relative kis magasságra, majd miután már a leszálló ágba került, akkor indítja csak a második fokozatát, így nem csak gravitációsan gyorsul, hanem extra tolóerővel is.
Elgondolásom szerint így el lehetne érni hatalmas (ICBM-hez mérhető) becsapódási sebességet, relative kis pályamagassággal és repült idővel.
@Zaphod Beeblebrox mit gondolsz erről?



Állítólag valami Szojuz volt, mindenesetre szép & látványos!



Szerintem attól ilyen fényes, hogy a felkelő Nap már megvilágítja.
A felvázolt késleltetett gyújtás nem működik, mert az első fokozattal, még nem ér el kellő sebességet.
Ha pedig olyan rövid a táv, hogy az is elég lenne akkor eleve felesleges a máodik fokozat.


De lehet egyébként rövidebb távra indítani, persze akkor ha erre fel van készítve a rakéta meg a warhead.

Az egyik verzió amit az Észak koreai teszteknél is látunk, hogy felkuldik a lehető leagasanbbra.
De lehet rövidebb távot laposabb pályán is elérni, csak ugye ott nagyobbak a atmoszférikus terhelés a járműre, komolyabb vektorizalo képességű meghajtó rendszer kell, hogy irányítás alatt maradjon a cucc.

Minutemanról van pálya ív;
Screenshot-2023-10-01-19-24-46.png

Ugyanaz a rakéta a rövidebb célt két eltérő pályán is elérheti.


Egyébként írtam egy összefoglalót amolyan bemutatót az Oreshnyikről..

 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 641
17 015
113
Ezek a műholdak hőkitörést érzékelnek ismert helyeken.
Ha váratlan helyről indítanak, nem látják, ahogyan ezek a rendszerek még ma is folyamatosan hamis jeleket is adnak. Ezért is van az USA-nak és az Oroszoknak is előre jelző radarrendszere is.

Először is a műholdas előrejelző rendszerek rálátását az alkalmazott pálya határozza meg.
message-editor%2F1625168727375-leomeogeoorbitranges.jpg

IR felvétel 2008
Infrared_satellite_imagery_depicts_a_Delta_II_rocket_launch_through_the_clouds.jpg

Ezért van, hogy kombinálják azokat.
AZ SBIRS 12 műholdbol álló konstelláció, amiből 6 GEO - komplett Föld lefedettség, 3 HEO kifejezetten az északi féltekére figyelve, a maradék LEO. + Ugye már vannak újabb rendszerek is is, de Hasonló elven van felépítve az Orosz vagy Kínai is.

Tehát nem egy egy kiválasztott területet figyelnek, máshová meg nem néznek oda...
Szóval az, hogy "váratlan helyről indítást nem látnak" már bocs, de nettó hülyeség.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 298
113
Ez nekem is eszembe jutott.
De szerintem nem erről van szó.

A felvázolt késleltetett gyújtás nem működik, mert az első fokozattal, még nem ér el kellő sebességet.
Ha pedig olyan rövid a táv, hogy az is elég lenne akkor eleve felesleges a máodik fokozat.


De lehet egyébként rövidebb távra indítani, persze akkor ha erre fel van készítve a rakéta meg a warhead.

Az egyik verzió amit az Észak koreai teszteknél is látunk, hogy felkuldik a lehető leagasanbbra.
De lehet rövidebb távot laposabb pályán is elérni, csak ugye ott nagyobbak a atmoszférikus terhelés a járműre, komolyabb vektorizalo képességű meghajtó rendszer kell, hogy irányítás alatt maradjon a cucc.

Minutemanról van pálya ív;
Screenshot-2023-10-01-19-24-46.png

Ugyanaz a rakéta a rövidebb célt két eltérő pályán is elérheti.


Egyébként írtam egy összefoglalót amolyan bemutatót az Oreshnyikről..

Szerintem itt a forumon a kinetikai behatolad,es a kinetikai rombolo toltet osszekeverese okoz problemat.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 512
4 044
113
A felvázolt késleltetett gyújtás nem működik, mert az első fokozattal, még nem ér el kellő sebességet.
Ha pedig olyan rövid a táv, hogy az is elég lenne akkor eleve felesleges a máodik fokozat.

Pont erre gondolok, a "felesleges" második fokozatra. Mivan, ha azt a "felesleges" második fokozatot a leszálló ágon gyújtják be? Elgondolásom szerint így kis hatótávolságon is, alacsony pályával megvalósítható lenne egy ICBM visszatérő fej légkörbe lépési sebessége.
A nagy sebesség meg az elhárítást nehezíti, vagy akár lehetetleníti el, no meg a reakcióidő is nagyon lecsökken...

Hol a hiba az elgondolásomban?
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 065
9 428
113
Egy fotelmegjegyzés:
Az első Reuters-es "helyszíni" fotón polóban vannak, az egyik ráadásul rövidnadrágban.
Én nem voltam ott, de nekem furcsának tűnik novemberben.
 

Foxbat

Well-Known Member
2021. február 28.
342
2 239
93
Azon is gondolkodom hogy a sub hordozók, nem rendelkezhetnek egy 5-6sec-es gyorsìtáshoz méretezett hajtóművel?
S szériás hajtómű szerintem beleférhetne. 50-60 kilós kinetikus töltetetekkel számolva.

Én azon gondolkodom, hogy olyat nem lehet-e csinálni, hogy egy nagy méretű-hatótávolságú rakétát indítani viszonylag rövid távra.
Egy tisztán ballisztikus pálya (ha jól sejtem) az jó magasra jönne ki ez esetben, ugye?
De mi van akkor, ha a rakéta nem folyamatosan, egymás után gyújtja a fokozatait, hanem mondjuk az első fokozattal felmegy a világűrbe, de relative kis magasságra, majd miután már a leszálló ágba került, akkor indítja csak a második fokozatát, így nem csak gravitációsan gyorsul, hanem extra tolóerővel is.
Elgondolásom szerint így el lehetne érni hatalmas (ICBM-hez mérhető) becsapódási sebességet, relative kis pályamagassággal és repült idővel.

Elvileg lehetséges, de nem lenne egyszerű, nagyon nagy tolóerő kéne, mivel itt nem egyszerű gyorsításról van szó, hanem a meglévő nem kicsi sebességvektort kéne beforgatni függőleges irányba, igen rövid idő alatt.
Ehhez az kell, hogy a meglévő sebességvektorra folyamatosan merőlegesen kéne gyorsítani, úgy, hogy meglegyen a 4km/s+ függőleges komponens, amiből megmarad a 3km/s a becsapódáskor (nyilván csak tippelem a számokat)

Egy lapos pályán, 200-300 km magasan indítva egy ilyen manővert nagyon kevés idő lenne a pályamódosításra.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 315
60 782
113
Először is a műholdas előrejelző rendszerek rálátását az alkalmazott pálya határozza meg.
message-editor%2F1625168727375-leomeogeoorbitranges.jpg

IR felvétel 2008
Infrared_satellite_imagery_depicts_a_Delta_II_rocket_launch_through_the_clouds.jpg

Ezért van, hogy kombinálják azokat.
AZ SBIRS 12 műholdbol álló konstelláció, amiből 6 GEO - komplett Föld lefedettség, 3 HEO kifejezetten az északi féltekére figyelve, a maradék LEO. + Ugye már vannak újabb rendszerek is is, de Hasonló elven van felépítve az Orosz vagy Kínai is.

Tehát nem egy egy kiválasztott területet figyelnek, máshová meg nem néznek oda...
Szóval az, hogy "váratlan helyről indítást nem látnak" már bocs, de nettó hülyeség.

Aham...
Te és a GEO-nak milyen is a felbontása?
Csak mert ha pontos képet ad, akkor nagyon kicsi látószögben dolgozik, ha meg nagy látószögben akkor nem lát szart se.
Szóval ez a valóságban úgy működhet, hogy a GEO láthat egy hőkitörést, a MEO pontosíthat, hogy észleli-e még, és a LEO tudja jó esetben azonosítani.
Egy ilyen rakéta 1000 km-re 5-6 perc alatt elrepül.
Ebből az utolsó 3 percben a földi radarok is láthatják.
Vagyis az indítás figyelmeztetésnek akkor van értelme ha az első 3 percben reakció képes.
Ehhez 0-24-es megfigyelés kell, adott terület fölött, miközben a műholdlánc alsóbb elemeit nagyon gyorsan kell kalibrálni adott célirányban, és utána az azonosításnak is van egy adott ideje.
Ez után az infót ki kellene juttatni a harctérre.
És mind ezt gyorsabban 3 percnél, hiszen ha ezt túllépik, akkor értelmetlen az egész lánc, pont ott tartanak, mint a földi radaros észlelésnél...

Maradjunk annyiban, hogy ez 30+ perces repülési idejű ICBM-ek esetén működik, de 5-6 perces repülési idejű MRBM-ek esetén a hajukra kenhetik képesség... Szerintem.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 512
4 044
113
Elvileg lehetséges, de nem lenne egyszerű, nagyon nagy tolóerő kéne, mivel itt nem egyszerű gyorsításról van szó, hanem a meglévő nem kicsi sebességvektort kéne beforgatni függőleges irányba, igen rövid idő alatt.
Ehhez az kell, hogy a meglévő sebességvektorra folyamatosan merőlegesen kéne gyorsítani, úgy, hogy meglegyen a 4km/s+ függőleges komponens, amiből megmarad a 3km/s a becsapódáskor (nyilván csak tippelem a számokat)

Egy lapos pályán, 200-300 km magasan indítva egy ilyen manővert nagyon kevés idő lenne a pályamódosításra.

Ez világos, de nem teljesen erre gondoltam. (azthiszem)

Megpróbálom akkor máshogy megfogalmazni: Képzeljünk el egy Iszkander-jellegű rakétát, ami a "felfele úton" csak a hajtóanyagának 2/3-át égeti el, de az első fokozat égésvégi pálya paraméterei megegyeznek az Iszkanderrel (tömege nyilván nagyobb, ahogy eleve az egész rakéta is induláskor). Ez a rakéta, ha a lefele jövő ágon újra hajtóművet gyújt, akkor a becsapódási sebessége jóval nagyobb lehet, mint az Iszkanderé.
Járulékosan a repülési ideje is csökken, tehát mind az észlelésre, mind az elfogásra kevesebb idő jut, nagyobb a becsapódási energia mellett.
Az világos, hogy a hajtóanyag felhasználás nem lenne optimális (hiszen ugyanaz a rakéta sokkal messzebbre is tudna repülni "hagyományosan", vagy sokkal nagyobb harci részt is vihetne, de azt lassabban)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 641
17 015
113
Aham...
Te és a GEO-nak milyen is a felbontása?
Csak mert ha pontos képet ad, akkor nagyon kicsi látószögben dolgozik, ha meg nagy látószögben akkor nem lát szart se.
Szóval ez a valóságban úgy működhet, hogy a GEO láthat egy hőkitörést, a MEO pontosíthat, hogy észleli-e még, és a LEO tudja jó esetben azonosítani.
Egy ilyen rakéta 1000 km-re 5-6 perc alatt elrepül.
Ebből az utolsó 3 percben a földi radarok is láthatják.
Vagyis az indítás figyelmeztetésnek akkor van értelme ha az első 3 percben reakció képes.
Ehhez 0-24-es megfigyelés kell, adott terület fölött, miközben a műholdlánc alsóbb elemeit nagyon gyorsan kell kalibrálni adott célirányban, és utána az azonosításnak is van egy adott ideje.
Ez után az infót ki kellene juttatni a harctérre.
És mind ezt gyorsabban 3 percnél, hiszen ha ezt túllépik, akkor értelmetlen az egész lánc, pont ott tartanak, mint a földi radaros észlelésnél...

Maradjunk annyiban, hogy ez 30+ perces repülési idejű ICBM-ek esetén működik, de 5-6 perces repülési idejű MRBM-ek esetén a hajukra kenhetik képesség... Szerintem.
Ebben nincs vita köztünk. És ezért is telepítenek az új rendszerbe több szintű és számosabb műholdat állítanak ...

Aztán meg az új típusú GEO IR műholdak már több szenzorosak, van egy nagylátószögű, és egy vagy kettő fókuszált, irányítható, amivel követni is lehet.

Amire reagáltam azon kijelentésed, hogy "váratlan helyről indítás" ami egy ilyen rendszerben nincs.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 696
60 882
113
Valami olyasmit olvastam hogy a relatív rövid távolságot úgy oldják meg, hogy kvázi egyenesen fellövik, majd a föld forgását kihasználva "ráejtik" a célra.
A föld forgatja a célt a beérkező fejek alá.
Ha ez igaz, az előtejelző radarok kukázva.
Mert csak területet tud jelezni,célt nem a subtöltet szállìtó egységek,még bárhová manőverezhetnek a körön belül .
Viszont nincs idő ablak reagálni.
De majd jól megcáfoltok.
Egyébként a Pufiék puposkodtak ezzel a technikával.
Ilyen volt a német V2 is.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 641
17 015
113
Pont erre gondolok, a "felesleges" második fokozatra. Mivan, ha azt a "felesleges" második fokozatot a leszálló ágon gyújtják be? Elgondolásom szerint így kis hatótávolságon is, alacsony pályával megvalósítható lenne egy ICBM visszatérő fej légkörbe lépési sebessége.
A nagy sebesség meg az elhárítást nehezíti, vagy akár lehetetleníti el, no meg a reakcióidő is nagyon lecsökken...

Hol a hiba az elgondolásomban?
Az ICBM-nel nincs felesleges fokozat, hisz az 5500km túlra megy. Az alá meg nem indítást ICBM-etm
Az Oreshnyik se az, még ha abból is eredeztethető. Egyenlőre a max Range is rejtely, mert ők, hogy a Rubezh elment egy teszt során 5000 túlra, de egy könnyebb súlymakett lehetett csak és három fokozat.
Az Oreshnyik a jelenlegi kinetikus konfigurációban szerintem ennek a közelébe se lessz, mert a harci rész valahol 2 tonnát közelítheti.

Ha a táv nem kívánja meg, nem fognak elégetni extra fokozatot, két okból;
  • Nem olcsó/költséghatékony.
  • A klasszikus rakéta egyenlet miatt.
Többet nyersz azzal, ha indulás során elégeted az üzemanyagod, közben csökkented a súlyod, mint ehelyett viszed magaddal az extra fokozatot, "későbbre"

Egy jól méretezett raketanál nincs szükség lefelé gyorsítása. Szerintem pont ezt igazolja a Oreshnyik is.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 298
113
Nem jò kép.
Ez manipulàlt.
Felül, középen lèvő, födém elem, belső légréseinek àtmérője, 100mm. Ez szovjet standard.
Ha ezt alapnak vesszük, egy méret sem stimmel.
Meg mindig a nemletezo kinetikai rombolo toltetet keresed....Nincs.
A bunkerrombolo fejek egy lukat furnak,nincs kinetikai robbanas,amit keresel.Az a hordozott robbanotoltet feladata,ami most nem volt benne a behatolo fejekben.