Orosz hadiflotta

[Allesmor Obranna]

Ez a sorozatos blamázs-halom a Kuznyecov teljes, immáron három évtizedes történetében kicsit olyan, mint a Csernobil.
Mindig megpróbálták az olcsóbb megoldást, azután jó nagy árat kellett fizetni érte.
Most már úgy fest, az egész hajó odalesz.

• Az eredeti nevén Brezsnyev, majd Tbiliszi, hogy olcsóbb legyen, a nukleáris hajóosztály előfutáraként régi olajkazános-gőzturbinás hajtást kapott. Az ósdi kazánokat az építése idején olcsóbb volt beépíteni, mint bármi más hagyományos technológiát, úgy, mint dízelmotorokat, vagy gázturbinát. Ekkora teljesítményű, ilyen jellegű gépek nem is voltak a Szovjetúnióban. De ennek hála, harminc éve szívnak a hajtással
• A bonyolult katapultok helyett az olcsóbb ugrósáncos megoldást választották, hiszen így az eredetileg szárazföldi bázisú MiG-29-es és Szu-27-es hajófedélzeti verzióinak futóművét se kell annyira áttervezni. A hajó gőzrendszerét se kell a katapultok hektikus gőzigényének kiszolgálásával megbonyolítani. Az eredmény ismert...
• Az eredeti MiG-29K hatótávja és leszálló sebessége nem volt megfelelő, a jóval nagyobb Szu-27K viszont papíron kedvezőbb volt és a Szovjetúnió megszűntével politikailag is jobban feküdt. Csak épp a harcértéke volt közel nulla. Ne feledjük, az eredeti MiG-29K 9.31-es is valós multirole és precíziós képességekkel bírt már 1991-ben! A Szu-33-as azóta se!
• Így viszont megspórolhatták a hajófedélzeti utántöltő gépet, ami nem csak a gépek hatótávját és hordozható fegyverzetét határolta be, hanem egy fékezőkábel-probléma miatt köröző MiG-29KR-t is megmenthetett volna 2016-ban.
• A fékezőkábelek pótlásáról megfeledkeztek, hiszen azokat anno az Ukrán SzSzK területén készítették. Olcsóbb volt a raktáron levőket elhasználni, szavatosságuktól függetlenül. 2016-ban Szíriában csak emiatt két gépet vesztettek. A fent említett 29-est közvetve, egy Szu-33-ast közvetlenül.
• 2012-ben indult volna a komplex modernizáció. Az üresen álló és indokolatlan Granit-indítókat eltávolították volna, helyükre a hangárt bővítették volna, míg a komplett hajtásrendszert modernebbre cserélték volna. A sorozatos tologatás miatt belecsúszott a munka kezdete a szankciók korába, a 2016-os szíriai leszerepelés utánra. Az olajkazános meghajtás végül maradt, ráadásul a nyolc ósdi kazánból csak négyet cseréltek volna ki. Félmunka. A Granit indítók cseréjét feladták, az új tervek szerint tovább maradtak volna az üres tubusok. A hajó többi része is csak részlegesen újult volna meg.
• A PD-50-es úszódokk saját gázolaj tartályait már rég leürítették, az üzemanyagát értékesítették, a dokkot külső, városi tápforrásra kötve tartották úszóképesnek. A helyi szolgáltatónak viszont nem fizettek. Ez így volt olcsóbb. A szolgáltató lekapcsolta az áramot, a dokk süllyedni kezdett, a vészrendszer aggregátjainak esélyük se volt működésbe jönni, végül vitte magával a komplett hajót is a mélybe. Időben sikerült eloldani, de ebbe belehalt három ember, az tengeröböl aljzatán kettétört az úszódokk és a dokk saját daruja ráborult a felszállófedélzetre, megrongálva azt.
• Az elsüllyedt úszódokk helyett most kénytelenek a szárazdokkokat egybenyitni, télen...
• A hegesztési munkálatokhoz olcsó, alacsony szakértelemmel bíró szakmunkásokat voltak kénytelenek alkalmazni, minimális munkavédelemmel. A hatalmas olajtartályokból olcsóbb volt nem leüríteni az üzemanyagot. A hajó erre kigyulladt, az acélszerkezet hatalmas területen károsodott, ez akár az egész hajó sorsát is megpecsételheti.

Ahogy a Vikramaditya is az olcsóbbik megoldásból lett a legdrágább eredmény...

 

[Roni]

Nagyon jól összefoglaltad! Mindenből az olcsót válasszák !Az új gyors harci helikopter kiválasztásánál is ez volt a cél hogy az olcsóbbik kell . Nem baj azzal is fognak copni majd !
De a kuznyát tényleg le kéne már kukázni ! Nem hiszem hogy nincs az orosz nagyfejesek közt olyan aki megmondá a vezetésnek hogy ez úgy szar már ahogy van !

 

[boki]

https://svpressa.ru/war21/article/251782/?utm_source=warfiles.ru

 

[Capslock27]

Ez a sorozatos blamázs-halom a Kuznyecov teljes, immáron három évtizedes történetében kicsit olyan, mint a Csernobil.
Mindig megpróbálták az olcsóbb megoldást, azután jó nagy árat kellett fizetni érte.
Most már úgy fest, az egész hajó odalesz.

• Az eredeti nevén Brezsnyev, majd Tbiliszi, hogy olcsóbb legyen, a nukleáris hajóosztály előfutáraként régi olajkazános-gőzturbinás hajtást kapott. Az ósdi kazánokat az építése idején olcsóbb volt beépíteni, mint bármi más hagyományos technológiát, úgy, mint dízelmotorokat, vagy gázturbinát. Ekkora teljesítményű, ilyen jellegű gépek nem is voltak a Szovjetúnióban. De ennek hála, harminc éve szívnak a hajtással
• A bonyolult katapultok helyett az olcsóbb ugrósáncos megoldást választották, hiszen így az eredetileg szárazföldi bázisú MiG-29-es és Szu-27-es hajófedélzeti verzióinak futóművét se kell annyira áttervezni. A hajó gőzrendszerét se kell a katapultok hektikus gőzigényének kiszolgálásával megbonyolítani. Az eredmény ismert...
• Az eredeti MiG-29K hatótávja és leszálló sebessége nem volt megfelelő, a jóval nagyobb Szu-27K viszont papíron kedvezőbb volt és a Szovjetúnió megszűntével politikailag is jobban feküdt. Csak épp a harcértéke volt közel nulla. Ne feledjük, az eredeti MiG-29K 9.31-es is valós multirole és precíziós képességekkel bírt már 1991-ben! A Szu-33-as azóta se!
• Így viszont megspórolhatták a hajófedélzeti utántöltő gépet, ami nem csak a gépek hatótávját és hordozható fegyverzetét határolta be, hanem egy fékezőkábel-probléma miatt köröző MiG-29KR-t is megmenthetett volna 2016-ban.
• A fékezőkábelek pótlásáról megfeledkeztek, hiszen azokat anno az Ukrán SzSzK területén készítették. Olcsóbb volt a raktáron levőket elhasználni, szavatosságuktól függetlenül. 2016-ban Szíriában csak emiatt két gépet vesztettek. A fent említett 29-est közvetve, egy Szu-33-ast közvetlenül.
• 2012-ben indult volna a komplex modernizáció. Az üresen álló és indokolatlan Granit-indítókat eltávolították volna, helyükre a hangárt bővítették volna, míg a komplett hajtásrendszert modernebbre cserélték volna. A sorozatos tologatás miatt belecsúszott a munka kezdete a szankciók korába, a 2016-os szíriai leszerepelés utánra. Az olajkazános meghajtás végül maradt, ráadásul a nyolc ósdi kazánból csak négyet cseréltek volna ki. Félmunka. A Granit indítók cseréjét feladták, az új tervek szerint tovább maradtak volna az üres tubusok. A hajó többi része is csak részlegesen újult volna meg.
• A PD-50-es úszódokk saját gázolaj tartályait már rég leürítették, az üzemanyagát értékesítették, a dokkot külső, városi tápforrásra kötve tartották úszóképesnek. A helyi szolgáltatónak viszont nem fizettek. Ez így volt olcsóbb. A szolgáltató lekapcsolta az áramot, a dokk süllyedni kezdett, a vészrendszer aggregátjainak esélyük se volt működésbe jönni, végül vitte magával a komplett hajót is a mélybe. Időben sikerült eloldani, de ebbe belehalt három ember, az tengeröböl aljzatán kettétört az úszódokk és a dokk saját daruja ráborult a felszállófedélzetre, megrongálva azt.
• Az elsüllyedt úszódokk helyett most kénytelenek a szárazdokkokat egybenyitni, télen...
• A hegesztési munkálatokhoz olcsó, alacsony szakértelemmel bíró szakmunkásokat voltak kénytelenek alkalmazni, minimális munkavédelemmel. A hatalmas olajtartályokból olcsóbb volt nem leüríteni az üzemanyagot. A hajó erre kigyulladt, az acélszerkezet hatalmas területen károsodott, ez akár az egész hajó sorsát is megpecsételheti.

Ahogy a Vikramaditya is az olcsóbbik megoldásból lett a legdrágább eredmény...

.
.
A dologban az a kellemetlen, hogy nem valoszinu, hogy az oroszok direkt akarnak kicseszni a Kuznyecovval. Azaz jo esellyel a többi hajon, beleertve a nuklearis meghajtasuakat is, hasonlo stilusban mennek a dolgok.
Amugy latva az esemenyeket es a balszerencsesorozatot, direkt jo, hogy a Kuznyecovot nem nuklearisra meghajtassal epitettek.
.
Az oroszoknak szerintem elö kene venni a Yak-141 terveit, a meretben közelebbi Mig-35 elektronikajaval upgradelni, es ujrakezdeskent Kijev osztaly jellegu hajokat talan könnyebben tudnanak epiteni. A Mistral terveit vegulis megkaptak a franciaktol....?

 

[Allesmor Obranna]

Nem tartom feltétlen jó ötletnek. A britek is a hazai ipar (Rools Royce - Lift Fan) miatt erőltették az F-35B-t és igazították ehhez az ugrósáncos új hajóikat. Így olcsóbb lett, hogy nem kell se gőz-, se elektromos katapult, de a hajó flexibilitása látta kárát.
Az F-35B-n és a helikoptereken kívül nem jó semmi más kiszolgálására, üzemeltetésére az ilyen hajó.
Az ugrósánccal az a baj, hogy a hagyományos gépek csak a nagy fogyasztású utánégetővel tudnak róla elrugaszkodni, csökkentett keró és fegyver mennyiséggel, a STOL/VTOL gépeknek meg nyílván nem kell bekapcsolni az utánégetést, sőt, nem is kell, hogy rendlekezzenek ilyennel (Harrier), de emiatt járulékos holt tömeget kénytelenek cipelni magukkal a repülés további szakaszában. A Lift Fan és a tengelye, tengelykapcsolója, emelőhajtóművek a Jak-141-esen, a Harrier szubszonikus rövid beömlője, a vektoráló rendszer plusz tömege, satöbbi.

 

[Capslock27]

Nem tartom feltétlen jó ötletnek. A britek is a hazai ipar (Rools Royce - Lift Fan) miatt erőltették az F-35B-t és igazították ehhez az ugrósáncos új hajóikat. Így olcsóbb lett, hogy nem kell se gőz-, se elektromos katapult, de a hajó flexibilitása látta kárát.
Az F-35B-n és a helikoptereken kívül nem jó semmi más kiszolgálására, üzemeltetésére az ilyen hajó.
Az ugrósánccal az a baj, hogy a hagyományos gépek csak a nagy fogyasztású utánégetővel tudnak róla elrugaszkodni, csökkentett keró és fegyver mennyiséggel, a STOL/VTOL gépeknek meg nyílván nem kell bekapcsolni az utánégetést, sőt, nem is kell, hogy rendlekezzenek ilyennel (Harrier), de emiatt járulékos holt tömeget kénytelenek cipelni magukkal a repülés további szakaszában. A Lift Fan és a tengelye, tengelykapcsolója, emelőhajtóművek a Jak-141-esen, a Harrier szubszonikus rövid beömlője, a vektoráló rendszer plusz tömege, satöbbi.

.
.
A dolog akkor lehetne működő ötlet, ha az oroszok megkapták a Mistral dokumentációt, azaz nagyobb fejlesztés és kisérletezés nélkül "csak" meg kell épiteni a hajó(ka)t, amik egyből bevált konstrukciónak lennének nevezhetők. Szerintem megkaphatták, mert olyan simán belementek, hogy a franciák elállnak az üzlettől, hogy biztosan volt valami deal a háttérben. Ebben az esetben csak a Jak-141-et kéne továbbfejleszteni, de mivel az is elég közel volt a készhez, igy ott sem nulláról kéne indulni, plusz újra megszervezni a gyártást, mint a Tu-160 esetében is történik. Igy viszonylag belátható időn belül lehetne valami haditengerészeti légierejük.
Még viccesebb lenne, ha valami barter üzlet keretében ehhez indulásnak vissza tudnák vásárolni Egyiptomtól a nekik eladott Mistralokat, mondjuk vadászgépekért cserébe, Egyiptomnak úgyse kellenek azok a hajók.

 

[Allesmor Obranna]

A 2020-27 közötti védelmi büdzsében két éve szerepelt egy közelebbről nem definiált VTOL típus kifejlesztése, de erről azóta már mélyen hallgat az orosz védelmi minisztérium.
A Jak-141-es szerkezete már 30 évvel ezelőtt is elavult volt, a sárkány maga nem volt más, mint az egyik előtanulmány a MiG-29-eshez, amit "29A" jelölésű tervként dobtak el igen hamar (felülről a második, kéthajtóműves, ekkor még nehézvadász elgondolás).

A 9.01-es prototípusig a szerkezeti és aerodinamikai kialakításba erősen bedolgozott a CAGI, ahogy tette ezt a Szuhoj T-10-esével is, az más kérdés, hogy ez utóbbit később át kellett tervezni.
De a Jak-141-eshez nem kaptak ilyen aerodinamikai háttérmunkát a CAGI-tól és a hajtóművek, mint sarkalatos rendszer elhelyezéséhez a legegyszerűbb "modern" aerodinamikai formát vették elő.
A fenti ábárn felülről második cirill "b" jelöléssel láthatóak az oldalsó ék alakú beömlők, enyhe LERX-el kiegészített negatív V állású enyhén nyilazott belépőélű és gyéren, továbbá csak részlegesen nyilazott kilépőélű, mechanizált tarpézszárny, a két, hátranyúló faroktartó gerenda, amin a vízszintes és az osztott függőleges vezérsíkok helyezkednek el. E két gerenda közé került be a Jaknál lehajtható fúvócsövű hajtómű. Ez a dizájn kész volt, és a két beömlő közé, illetve a két faroktartó gerenda közé tudta fogadni az emelőhajtómű párokat és a főhajtómű lehajtható forszázskamráját.
De egyúttal determinálta a gép alapvető kialakítását, manőverezőképességét, üzemanyag mennyiségét, fegyverterhelését és a függesztőpilonok számát is.

Ezt a gépet most elővenni nem érdemes. Volt egy továbbgondolás is Jak-43 néven, de ebből ezen a rajzon kívül nem lett semmi:

Itt a főhajtómű már a Tu-160-asok NK-32-ese lett volna, a 3BSN fúvócsővel és ismeretlen típusú és számú emelőhajtóművel.

Volt egy ilyen elgondolás is, Jak-201 néven:

Ahol a gép felszállási úthosszát a függőleges síkban kitéríthető fúvócsövű brutálerős AL-41F (MiG 1.44-es hajtóműve) rövidítette volna le.
De egymagában hogyan?
Erre egy bizarr megoldást eszeltek ki a Jakovlev teoretikusai, bár eleve kizárva a valós VTOL üzemet és helyette kb 160 méteres nekifutási úthosszal számoltak.
Az elv úgy nézett volna ki, hogy a fenti rajzon látható egy kör keresztmetszetű rendszer a kabin, illetve az orrfutó előtt. Ez a tervek szerint a gázgenerátorától megfoszott RD-33-as (MiG-29-es hajtóműve) forszázskamrája lett volna csak. A forszázshoz a szükséges levegőt az AL-41F kompresszorából vezették volna el, ami így járulékosan 50kN emelőerőt generált volna.
A forszázs nélkül operáló AL-41F pedig 125kN-t adott volna le, 20 fokkal lefelé fordított fúvócsővel.
Ezzel a Jak-201-es mintegy 160 méteres nekifutás után (ez a Jak-141-es STOL paramétere is) elrugaszkodott volna és az "orr-utánégetés" lekapcsolásával az AL-41F minden munkaközege a saját utánégetésére fordíthatóvá válna, ezáltal bekapcsol annak saját utánégetője és mintegy 200kN tolóerővel kezdi gyorsítani vízszintes rezsimen a gépet.
Jól látható, hogy ez a megoldás nagyban hasonlít az F-35B Lift Fan teljesítmény megosztására, csak nem mechanikusan, hanem a jóval könyebb gázdinamikai módon.
Nem feltétlen hülye ötlet, csak ennek is megvan a maga baja. Főleg az orrfutó előtt, a kabin alá, a szívócsatornák elé bevágott forró gázok miatt vagyok enyhén szkeptikus.

 

[molnibalage]

Miért van az a megérzésem, hogy Ivánék tanultak a jenkiktől? Ha a felszíni tengerészeti lobbinak nagyon kell valami, látványosan demonstrálják, milyen leromlott állapotban vannak. Ugyanez megy Amerikában is. Ha kell valami a fegyverlobbi valamely szegmensének, látványosan demonstrálják lemaradásukat. Utána odaállnak a kasszához... Lehet, ez megy mostanában Keleten is?

Ehhez nem kell felgyújtani egy hajót. Simán megmutatták azt, hogy a Hornet kivonás előtt volt 30% körüli repcsi hadrafoghatóság a US Navy-nél. Vagy valami ilyesmi.

Ez a sorozatos blamázs-halom a Kuznyecov teljes, immáron három évtizedes történetében kicsit olyan, mint a Csernobil.
Mindig megpróbálták az olcsóbb megoldást, azután jó nagy árat kellett fizetni érte.
Most már úgy fest, az egész hajó odalesz.

• Az eredeti nevén Brezsnyev, majd Tbiliszi, hogy olcsóbb legyen, a nukleáris hajóosztály előfutáraként régi olajkazános-gőzturbinás hajtást kapott. Az ósdi kazánokat az építése idején olcsóbb volt beépíteni, mint bármi más hagyományos technológiát, úgy, mint dízelmotorokat, vagy gázturbinát. Ekkora teljesítményű, ilyen jellegű gépek nem is voltak a Szovjetúnióban. De ennek hála, harminc éve szívnak a hajtással
• A bonyolult katapultok helyett az olcsóbb ugrósáncos megoldást választották, hiszen így az eredetileg szárazföldi bázisú MiG-29-es és Szu-27-es hajófedélzeti verzióinak futóművét se kell annyira áttervezni. A hajó gőzrendszerét se kell a katapultok hektikus gőzigényének kiszolgálásával megbonyolítani. Az eredmény ismert...
• Az eredeti MiG-29K hatótávja és leszálló sebessége nem volt megfelelő, a jóval nagyobb Szu-27K viszont papíron kedvezőbb volt és a Szovjetúnió megszűntével politikailag is jobban feküdt. Csak épp a harcértéke volt közel nulla. Ne feledjük, az eredeti MiG-29K 9.31-es is valós multirole és precíziós képességekkel bírt már 1991-ben! A Szu-33-as azóta se!
• Így viszont megspórolhatták a hajófedélzeti utántöltő gépet, ami nem csak a gépek hatótávját és hordozható fegyverzetét határolta be, hanem egy fékezőkábel-probléma miatt köröző MiG-29KR-t is megmenthetett volna 2016-ban.
• A fékezőkábelek pótlásáról megfeledkeztek, hiszen azokat anno az Ukrán SzSzK területén készítették. Olcsóbb volt a raktáron levőket elhasználni, szavatosságuktól függetlenül. 2016-ban Szíriában csak emiatt két gépet vesztettek. A fent említett 29-est közvetve, egy Szu-33-ast közvetlenül.
• 2012-ben indult volna a komplex modernizáció. Az üresen álló és indokolatlan Granit-indítókat eltávolították volna, helyükre a hangárt bővítették volna, míg a komplett hajtásrendszert modernebbre cserélték volna. A sorozatos tologatás miatt belecsúszott a munka kezdete a szankciók korába, a 2016-os szíriai leszerepelés utánra. Az olajkazános meghajtás végül maradt, ráadásul a nyolc ósdi kazánból csak négyet cseréltek volna ki. Félmunka. A Granit indítók cseréjét feladták, az új tervek szerint tovább maradtak volna az üres tubusok. A hajó többi része is csak részlegesen újult volna meg.
• A PD-50-es úszódokk saját gázolaj tartályait már rég leürítették, az üzemanyagát értékesítették, a dokkot külső, városi tápforrásra kötve tartották úszóképesnek. A helyi szolgáltatónak viszont nem fizettek. Ez így volt olcsóbb. A szolgáltató lekapcsolta az áramot, a dokk süllyedni kezdett, a vészrendszer aggregátjainak esélyük se volt működésbe jönni, végül vitte magával a komplett hajót is a mélybe. Időben sikerült eloldani, de ebbe belehalt három ember, az tengeröböl aljzatán kettétört az úszódokk és a dokk saját daruja ráborult a felszállófedélzetre, megrongálva azt.
• Az elsüllyedt úszódokk helyett most kénytelenek a szárazdokkokat egybenyitni, télen...
• A hegesztési munkálatokhoz olcsó, alacsony szakértelemmel bíró szakmunkásokat voltak kénytelenek alkalmazni, minimális munkavédelemmel. A hatalmas olajtartályokból olcsóbb volt nem leüríteni az üzemanyagot. A hajó erre kigyulladt, az acélszerkezet hatalmas területen károsodott, ez akár az egész hajó sorsát is megpecsételheti.

Ahogy a Vikramaditya is az olcsóbbik megoldásból lett a legdrágább eredmény...

Folyamatos gányolás a köbön. Az lett volna a legolcsóbb, ha nem csinálnak semmit...

 

[Capslock27]

A 2020-27 közötti védelmi büdzsében két éve szerepelt egy közelebbről nem definiált VTOL típus kifejlesztése, de erről azóta már mélyen hallgat az orosz védelmi minisztérium.
A Jak-141-es szerkezete már 30 évvel ezelőtt is elavult volt, a sárkány maga nem volt más, mint az egyik előtanulmány a MiG-29-eshez, amit "29A" jelölésű tervként dobtak el igen hamar (felülről a második, kéthajtóműves, ekkor még nehézvadász elgondolás).

A 9.01-es prototípusig a szerkezeti és aerodinamikai kialakításba erősen bedolgozott a CAGI, ahogy tette ezt a Szuhoj T-10-esével is, az más kérdés, hogy ez utóbbit később át kellett tervezni.
De a Jak-141-eshez nem kaptak ilyen aerodinamikai háttérmunkát a CAGI-tól és a hajtóművek, mint sarkalatos rendszer elhelyezéséhez a legegyszerűbb "modern" aerodinamikai formát vették elő.
A fenti ábárn felülről második cirill "b" jelöléssel láthatóak az oldalsó ék alakú beömlők, enyhe LERX-el kiegészített negatív V állású enyhén nyilazott belépőélű és gyéren, továbbá csak részlegesen nyilazott kilépőélű, mechanizált tarpézszárny, a két, hátranyúló faroktartó gerenda, amin a vízszintes és az osztott függőleges vezérsíkok helyezkednek el. E két gerenda közé került be a Jaknál lehajtható fúvócsövű hajtómű. Ez a dizájn kész volt, és a két beömlő közé, illetve a két faroktartó gerenda közé tudta fogadni az emelőhajtómű párokat és a főhajtómű lehajtható forszázskamráját.
De egyúttal determinálta a gép alapvető kialakítását, manőverezőképességét, üzemanyag mennyiségét, fegyverterhelését és a függesztőpilonok számát is.

Ezt a gépet most elővenni nem érdemes. Volt egy továbbgondolás is Jak-43 néven, de ebből ezen a rajzon kívül nem lett semmi:

Itt a főhajtómű már a Tu-160-asok NK-32-ese lett volna, a 3BSN fúvócsővel és ismeretlen típusú és számú emelőhajtóművel.

Volt egy ilyen elgondolás is, Jak-201 néven:

Ahol a gép felszállási úthosszát a függőleges síkban kitéríthető fúvócsövű brutálerős AL-41F (MiG 1.44-es hajtóműve) rövidítette volna le.
De egymagában hogyan?
Erre egy bizarr megoldást eszeltek ki a Jakovlev teoretikusai, bár eleve kizárva a valós VTOL üzemet és helyette kb 160 méteres nekifutási úthosszal számoltak.
Az elv úgy nézett volna ki, hogy a fenti rajzon látható egy kör keresztmetszetű rendszer a kabin, illetve az orrfutó előtt. Ez a tervek szerint a gázgenerátorától megfoszott RD-33-as (MiG-29-es hajtóműve) forszázskamrája lett volna csak. A forszázshoz a szükséges levegőt az AL-41F kompresszorából vezették volna el, ami így járulékosan 50kN emelőerőt generált volna.
A forszázs nélkül operáló AL-41F pedig 125kN-t adott volna le, 20 fokkal lefelé fordított fúvócsővel.
Ezzel a Jak-201-es mintegy 160 méteres nekifutás után (ez a Jak-141-es STOL paramétere is) elrugaszkodott volna és az "orr-utánégetés" lekapcsolásával az AL-41F minden munkaközege a saját utánégetésére fordíthatóvá válna, ezáltal bekapcsol annak saját utánégetője és mintegy 200kN tolóerővel kezdi gyorsítani vízszintes rezsimen a gépet.
Jól látható, hogy ez a megoldás nagyban hasonlít az F-35B Lift Fan teljesítmény megosztására, csak nem mechanikusan, hanem a jóval könyebb gázdinamikai módon.
Nem feltétlen hülye ötlet, csak ennek is megvan a maga baja. Főleg az orrfutó előtt, a kabin alá, a szívócsatornák elé bevágott forró gázok miatt vagyok enyhén szkeptikus.

.
.
Élmény olvasni a levezetéseidet!
.
A Jak-43 akkor merült fel, amikor a Jak-141-et eredményeit a Lockheed valami kooperáció keretében átvette végül, és az F-35B profitált belőle. Ekkor lelkesedtek fel az oroszok, és hitték, hogy ez az együttműködés a Jak-141 szekerét is megtolja, és ekkor rajzolták a Jak-43 nevü, stealthesitett, efhuszonkettősitett formájú Jak-141-et, de szerintem ez csak marketing volt, pár modernizált vonallal akarták az érdeklődést felkelteni, nem hiszem, hogy valós kutatómunka lett volna mögötte.
.
A levezetésedhez annyit kérdeznék, amire tulajdonképpen nem válaszoltál, hogy a Jak-141 nyilván nem optimális, de ha ez áll legközelebb a készhez (Mistral+Jak-141), akkor ebből is lehet főzni mint kompromisszum. Nyilván jó lenne pár új szuperhordozó meg rá egy rep.gép tipusok, de ahhoz csoda kéne.
.
Szegény Kuznyecov meg szerintem örökre a partnál marad, formailag még sokáig nem vonják majd ki, hogy elmondhassák, van orosz repgép hordozó is, mint nagyhatalmi kellék, de neki szerintem neki kb annyi, gazdasági totálkár.

 

[Törölt tag]

Csodák sajnos nincsenek.
Olaszország méretű GDP-vel az oroszok költhetnek ugyan sokkal többet a hadseregre, de akkor a népnek sokkal kevesebb "spagetti" marad.

 

[molnibalage]

Csodák sajnos nincsenek.
Olaszország méretű GDP-vel az oroszok költhetnek ugyan sokkal többet a hadseregre, de akkor a népnek sokkal kevesebb "spagetti" marad.

3
2
1
Mindjárt jön a PPP-t lobogató sereg...

 

[Allesmor Obranna]

A levezetésedhez annyit kérdeznék, amire tulajdonképpen nem válaszoltál, hogy a Jak-141 nyilván nem optimális, de ha ez áll legközelebb a készhez (Mistral+Jak-141), akkor ebből is lehet főzni mint kompromisszum. Nyilván jó lenne pár új szuperhordozó meg rá egy rep.gép tipusok, de ahhoz csoda kéne.
.

Nos a válaszom kicsit kacifántosra sikeredett, hiszen még lehetséges opciókat is vázoltam, de egyúttal érintettem a célszerűség kérdését is. Egy Jak-141-esre, vagy bármiféle orosz F-35B-re költeni a pénzt még annál is drágább lenne, mintha megpróbálnák mindenáron életben tartani a Kuznyecovot.
Legyünk bátran pesszimisták, vagy inkább realisták, a Kuznyecovnak annyi. De kétlem, hogy a költséghatékonyabb továbblépés egy olyan hajó lenne, ami S/VTOL gépekre alapoz. Ez utóbbi technológia - és erre kitért a válaszom is - csak névleg lenne olcsóbb és kisebb hajó, mint a valós CTOL repülőgéphordozó. Az ilyen hajón korlátozott feladatkörű repülőtechnika üzemelhet csak, korlátozott hatótávval (helikopterek, S/VTOL gépek nem a hatótávjukról híresek), fajlagosan nagy bekerülési költséggel, komplex üzemeltetéssel. Lehet vitatkozni azon, hogy egy helikopter, illetve S/VTOL gépeken alapuló egység repült órája-e az olcsóbb, vagy egy olyan fedélzeti gépállományé, amiben vegyesen van szuperszonikus hagyományos repülőtechnika, valamilyen légcsavaros fedélzeti teherszállító és AWACS, illetve helikopter állomány.
Nyílván az utóbbihoz be kell kalkulálni a katapult berendezés járulékos költségét, amivel kapcsolatban az oroszoknak még releváns tapasztalatuk sincs, azt majdhogynem a nulláról kellene nekik kidolgozni.

És, hogy mi az igazán drága az orosz hadiflottában? A koncepciótlanság. Megvannak ugyan a stabil igények (kisebb hajóegységek és néhány tengerelattjáró hadrendbe állítása, modernizációja), de az, hogy egy névleg nagyhatalmi ambíciókat dédelgető haditengerészet lényegében Olaszország méretű büdzsével már vagy negyven éve nem tudja eldönteni, hogy kell-e neki hajófedélzeti repülőtechnika (negyven éve még nem ilyen csóró volt a védelmi költségvetés), vagy sem, egyátalán milyen jellegű hajókban látják a jövőt, eredményezi, hogy még a Kuznyecovot se tudják valódi kiemelt projektként modernizálni, ami egyenes ági oka a mostani tűznek is.

 

[gacsat]

Nos a válaszom kicsit kacifántosra sikeredett, hiszen még lehetséges opciókat is vázoltam, de egyúttal érintettem a célszerűség kérdését is. Egy Jak-141-esre, vagy bármiféle orosz F-35B-re költeni a pénzt még annál is drágább lenne, mintha megpróbálnák mindenáron életben tartani a Kuznyecovot.
Legyünk bátran pesszimisták, vagy inkább realisták, a Kuznyecovnak annyi. De kétlem, hogy a költséghatékonyabb továbblépés egy olyan hajó lenne, ami S/VTOL gépekre alapoz. Ez utóbbi technológia - és erre kitért a válaszom is - csak névleg lenne olcsóbb és kisebb hajó, mint a valós CTOL repülőgéphordozó. Az ilyen hajón korlátozott feladatkörű repülőtechnika üzemelhet csak, korlátozott hatótávval (helikopterek, S/VTOL gépek nem a hatótávjukról híresek), fajlagosan nagy bekerülési költséggel, komplex üzemeltetéssel. Lehet vitatkozni azon, hogy egy helikopter, illetve S/VTOL gépeken alapuló egység repült órája-e az olcsóbb, vagy egy olyan fedélzeti gépállományé, amiben vegyesen van szuperszonikus hagyományos repülőtechnika, valamilyen légcsavaros fedélzeti teherszállító és AWACS, illetve helikopter állomány.
Nyílván az utóbbihoz be kell kalkulálni a katapult berendezés járulékos költségét, amivel kapcsolatban az oroszoknak még releváns tapasztalatuk sincs, azt majdhogynem a nulláról kellene nekik kidolgozni.

És, hogy mi az igazán drága az orosz hadiflottában? A koncepciótlanság. Megvannak ugyan a stabil igények (kisebb hajóegységek és néhány tengerelattjáró hadrendbe állítása, modernizációja), de az, hogy egy névleg nagyhatalmi ambíciókat dédelgető haditengerészet lényegében Olaszország méretű büdzsével már vagy negyven éve nem tudja eldönteni, hogy kell-e neki hajófedélzeti repülőtechnika (negyven éve még nem ilyen csóró volt a védelmi költségvetés), vagy sem, egyátalán milyen jellegű hajókban látják a jövőt, eredményezi, hogy még a Kuznyecovot se tudják valódi kiemelt projektként modernizálni, ami egyenes ági oka a mostani tűznek is.

A kuznyánál sokkal fontosabb lenne az elmerült úszódokk.

 

[Berzin]

Hianyzik Gorskov aki vitt szervezettséget a flottába. Nem hiába mindenki öt sirja vissza. Tudom mások voltak a lehetöségei, de volt vizioja.

 

[Capslock27]

Nos a válaszom kicsit kacifántosra sikeredett, hiszen még lehetséges opciókat is vázoltam, de egyúttal érintettem a célszerűség kérdését is. Egy Jak-141-esre, vagy bármiféle orosz F-35B-re költeni a pénzt még annál is drágább lenne, mintha megpróbálnák mindenáron életben tartani a Kuznyecovot.
Legyünk bátran pesszimisták, vagy inkább realisták, a Kuznyecovnak annyi. De kétlem, hogy a költséghatékonyabb továbblépés egy olyan hajó lenne, ami S/VTOL gépekre alapoz. Ez utóbbi technológia - és erre kitért a válaszom is - csak névleg lenne olcsóbb és kisebb hajó, mint a valós CTOL repülőgéphordozó. Az ilyen hajón korlátozott feladatkörű repülőtechnika üzemelhet csak, korlátozott hatótávval (helikopterek, S/VTOL gépek nem a hatótávjukról híresek), fajlagosan nagy bekerülési költséggel, komplex üzemeltetéssel. Lehet vitatkozni azon, hogy egy helikopter, illetve S/VTOL gépeken alapuló egység repült órája-e az olcsóbb, vagy egy olyan fedélzeti gépállományé, amiben vegyesen van szuperszonikus hagyományos repülőtechnika, valamilyen légcsavaros fedélzeti teherszállító és AWACS, illetve helikopter állomány.
Nyílván az utóbbihoz be kell kalkulálni a katapult berendezés járulékos költségét, amivel kapcsolatban az oroszoknak még releváns tapasztalatuk sincs, azt majdhogynem a nulláról kellene nekik kidolgozni.

.
.
Szerinted az oroszok megkaphatták a Mistral terveit? A gondolatomnak az a kulcseleme, hogy a hajó oldaláról spórolnak nagyot, főleg évitzednyi fejlesztést, ha a hajó kipróbáltan kész van, csak össze kell heggeszteni a tervek alapján.
.
.
Másik kérdésem, hogy anno a szovjetek ugye elkezdték épiteni az Uljanovsz hordozót, el is jutottak valameddig vele. Arra katapultok is voltak tervezve. Ezek szerint kellett kész és jóváhagyott terveiknek lenni erre, és valószinűleg szárazföldi teszteken is túl kellett lennie, amúgy mi alapon kezdtek volna hordozót épiteni az egyik kulcsrendszer nélkül?

 

[arbalest]

Szerinted az oroszok megkaphatták a Mistral terveit?

A felét biztosan, a két orosz hajó hátsó felét ők építették Szentpéterváron,

 

[Allesmor Obranna]

.
.
Szerinted az oroszok megkaphatták a Mistral terveit? A gondolatomnak az a kulcseleme, hogy a hajó oldaláról spórolnak nagyot, főleg évitzednyi fejlesztést, ha a hajó kipróbáltan kész van, csak össze kell heggeszteni a tervek alapján.
.
.
Másik kérdésem, hogy anno a szovjetek ugye elkezdték épiteni az Uljanovsz hordozót, el is jutottak valameddig vele. Arra katapultok is voltak tervezve. Ezek szerint kellett kész és jóváhagyott terveiknek lenni erre, és valószinűleg szárazföldi teszteken is túl kellett lennie, amúgy mi alapon kezdtek volna hordozót épiteni az egyik kulcsrendszer nélkül?

Volt kipróbált szovjet gőzkatapult. Annak a maradványai is Ukrajnában maradtak.

https://m.imgur.com/r/WarshipPorn/e4yS21T

Hanem a polémiát tovább folytatva felmerül még az a kérdés is, hogy mennyivel lett volna másabb a mostani helyzet, ha a Kuznyecovnak speciel lenne egy orosz testvérhajója? Mármint napjainkban és aktívan.
Akár egy másik flottánál.

Nyílván nem volna olyan olcsó megoldás, mint az egyszem repülőgéphordozó, de emlékezzünk vissza, hogy anno 2012-ben, két hosszú évvel a szankciók előtt, mivel halogatták a hajó modernizációját?
Pénzhiány? Tervek hiánya? Kivitelezők hiánya?
Igen, ezek is szerepet játszottak, de ott volt a MiG-29KR rendszerbeállítása és a folyton igérgetett Szu-33 modernizáció is, ahogy a Vikramaditya leendő indiai személyzetét is képezni kellett.
Szóval a Kuznya nem állhatott ki a sorból, mert nem volt másik!
Így jött el 2016 nyara, amikor még dafke behúzatták a legénységgel a szíriai küldetést is, de ekkorra már olyan túlhordottan ramaty, lestrapált volt az egész kóceráj, hogy az előre tudottan PR szempontból kiemelkedő erődemonstráció okán várható fokozott médiafigyelem miatt le kellett festeni a fedélzet egy részét!
Hogy szép legyen...
És innen már önismétlés, hiszen tudjuk, hova jutott a dolog.
A frissen átadott MiG-29KR/KUBR gépek és az időről-időre (még napjainkban is!) kötelezően nagyjavított pár darab Szu-33-as meg ott vergődik Jejszk-ben, várva, hogy folytathassa a fedélzeti üzemet, amiből lehet, már nem lesz semmi.

 

[dudi]

A felét biztosan, a két orosz hajó hátsó felét ők építették Szentpéterváron,

Meg a gyártástechnológiát is!

 

[Capslock27]

Volt kipróbált szovjet gőzkatapult. Annak a maradványai is Ukrajnában maradtak.

https://m.imgur.com/r/WarshipPorn/e4yS21T

Hanem a polémiát tovább folytatva felmerül még az a kérdés is, hogy mennyivel lett volna másabb a mostani helyzet, ha a Kuznyecovnak speciel lenne egy orosz testvérhajója? Mármint napjainkban és aktívan.
Akár egy másik flottánál.

Nyílván nem volna olyan olcsó megoldás, mint az egyszem repülőgéphordozó, de emlékezzünk vissza, hogy anno 2012-ben, két hosszú évvel a szankciók előtt, mivel halogatták a hajó modernizációját?
Pénzhiány? Tervek hiánya? Kivitelezők hiánya?
Igen, ezek is szerepet játszottak, de ott volt a MiG-29KR rendszerbeállítása és a folyton igérgetett Szu-33 modernizáció is, ahogy a Vikramaditya leendő indiai személyzetét is képezni kellett.
Szóval a Kuznya nem állhatott ki a sorból, mert nem volt másik!
Így jött el 2016 nyara, amikor még dafke behúzatták a legénységgel a szíriai küldetést is, de ekkorra már olyan túlhordottan ramaty, lestrapált volt az egész kóceráj, hogy az előre tudottan PR szempontból kiemelkedő erődemonstráció okán várható fokozott médiafigyelem miatt le kellett festeni a fedélzet egy részét!
Hogy szép legyen...
És innen már önismétlés, hiszen tudjuk, hova jutott a dolog.
A frissen átadott MiG-29KR/KUBR gépek és az időről-időre (még napjainkban is!) kötelezően nagyjavított pár darab Szu-33-as meg ott vergődik Jejszk-ben, várva, hogy folytathassa a fedélzeti üzemet, amiből lehet, már nem lesz semmi.

.
.
"Tervek hiánya? Kivitelezők hiánya?"
.
A Kuznyecov felújitása körüli évek óta tartó szerencsétlenkedés engem meglepett. A Gorskov indiai átépitése alapján kialakulhatott (volna) valami rutin ilyen nagy, hajórestauráló project menedzselésére, ill az indiaiakkal addigra kifizettették a beépitendő új rendszerek kifejlesztését is. Így azt hittem, a Kuznyecovot lendületből megoldják, erre meg.....

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Allesmor Obranna]

Hianyzik Gorskov aki vitt szervezettséget a flottába. Nem hiába mindenki öt sirja vissza. Tudom mások voltak a lehetöségei, de volt vizioja.

Az, hogy az oroszoknak csak egyetlen repülőgéphordozójuk van, ismert hiba.
Csakhogy a franciáknak is ennyi van és náluk is gondot jelenthet, ha annak a hajónak átmenetileg ki kell majd állnia. A britek se véletlen egyből két hajót kezdtek építeni.

Hanem anno a szovjetek is két Brezsnyev osztályú hajót terveztek még az Uljanovszk előtt.
Ismerjük a másik hajó sorsát.
Ugyanakkor az is feltűnő, hogy mennyire nem prioritás a következő ilyen jellegű hajó az oroszoknál.
Évtizedek óta ígérik, de rendre kimarad a soron következő védelmi programokból, makett, makett hátán, a legújabb koncepciót is láttuk már kicsit másképp, de érdemi munka nincs.
Ugyanis az orosz haditengerészet valósága a különféle rombolók szintjén megreked, a PLARB-k és PLARK-k már luxuskiadásnak számítanak.
Ebbe még valahogy belefér egy Kirov üzemben tartása és egy másik ilyen takaréklángon történő modernizációval egybekötött csigalassú reaktiválása.
Így viszont épelméjű orosz stratéga egy sincsen, aki komolyan gondolna egy új hordozót annak minden járulékos kiadásával.
Maradnak az időnként "újként" mutogatott makettek, elsősorban hazafias belpolitikai üzenetként. Mert tudnánk mi, ha akarnánk...