Orosz hadiflotta

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 710
85 664
113
December 29-én a Gremjascsij korvett, projekt 20385 lesz átadva . Szintén a CSOF-hoz kerül.

A Kazany, Knyaz Oleg és Belgorod atomtengeralatjárók átadását 2021-re halasztották.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 539
12 765
113
Nem most lesz, nyugodtan hátradőlhetsz a fotelban. :)
Nagy hülyeséget csinálnának. Egy ilyen programot indítani és lekötni annyi forrást és kapacitást, holott a futó modernizálások és új egységek is a teljesítőképessége határán tartják az iparágat....
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 710
85 664
113
Nagy hülyeséget csinálnának. Egy ilyen programot indítani és lekötni annyi forrást és kapacitást, holott a futó modernizálások és új egységek is a teljesítőképessége határán tartják az iparágat....
Benne van a hosszútávú haditengerészeti fejlesztésben 2-3 hordozó építése, ami 2050-ig szól. Hamarább mint 2020-as évek vége -2028.2030 nem fognak bele hordozó építésébe.
 
W

Wilson

Guest

Merülési mélység​

Az orosz tengeralattjáró tervezés és építés 120. évfordulója

201224-26.jpg

Igor Vilnit, a Rubin Központi Tervező Iroda főigazgatója a Borey-A legújabb tengeralattjárónál. Fotó: Oleg Kuleshov

Oroszország 1900. december 22. óta tervez harci tengeralattjárókat, ekkor jött létre egy külön bizottság, amely Ivan Bubnovból, Mihail Beklemishevből és Ivan Goryunovból állt, és amely a 113 tonnás "Delfin" - létrehozásával foglalkozott. A 120 évvel ezelőtt megkezdett vállalkozást a Rubin Központi Tervező Iroda folytatja (az USC része). A múlt héten a Központi Tervező Iroda robotikai tervezőinek csapata elnyerte a Szövetségi Katonai-Műszaki Együttműködési Szolgálat az első éves "Arany ötlet" díjat a "Katonai termékek gyártásában elért sikerekért, fejlett technológiák és innovatív megoldások bevezetéséért" kategóriában. Arról, hogyan él ,hogyan működik ma a tervezőiroda ,arról Igor Vilnit a Rubin Központi Tervező Iroda főigazgatója beszél .

- Igor Vlagyimirovics, idén a Rubin Központi Tervező Iroda által kifejlesztett Vityaz-D pilóta nélküli víz alatti jármű a Mariana-árokba merült. Mi az, amire a közeljövőben még igényt tartanak az ügyfelek?

- Oroszországban és a világon egyaránt a pilóta nélküli víz alatti felszerelések iránti kereslet három szegmensre osztható: tudományos, kereskedelmi és katonai. Mindhárom szegmensben különféle eszközökre van igény - a kis méretűektől, rövid hatótávolsággal, a nagyokig, nagy önállósággal. Eddig az orosz piac sajátossága a rendvédelmi szervek által generált kereslet túlsúlya. A „Vityaz” azonban azt mutatja, hogy ez a helyzet fokozatosan változik, és igény van a tudományos víz alatti berendezésekre is. Remélem, hogy az "Amulet" és a "Talisman" "tömörségük" és alacsony költségeik miatt leegyszerűsítik és megnövelik az ilyen igények kialakulását, mert senki előtt sem titok, hogy a tudományos intézmények költségvetése kicsi.

A tudományos és kereskedelmi területek találkozásánál a fagyos tengerek olaj- és gázlelőhelyeinek feltárása a kérdés - egyelőre ez elsősorban tudományos probléma, de kifejezetten kereskedelmi potenciállal is rendelkezik ez a terület. Ma a pilóta nélküli járművek egész rendszerét fejlesztjük ki a jég alatti szeizmikus feltáráshoz, ezt az irányt nagyon érdekesnek tartjuk.

Sajnos egyelőre nem látunk keresletet a víz alatti robotikára a kereskedelmi ügyfelek részéről, annak ellenére, hogy hazánkban a víz alatti feltárás illetve munkavégzés meglehetősen aktív. Talán az ilyen feladatokat korábban megvásárolt külföldi eszközökkel oldják meg ,és talán a potenciális vásárlók ésszerű konzervativizmusa is szerepet játszik abban ,hogy ebben a szegmensben jelenleg még nincs kereslet a termékeink iránt. Az idő azonban mindkét esetben nekünk dolgozik, mi pedig új eszközöket készítünk erre a piaci szegmensre.

- Az első tengeralattjárók vízkiszorítása I.G. Bubnov körülbelül száz tonna volt, a modern tengeralattjárók sokkal nagyobbak, és a világ legnagyobb nukleáris tengeralattjárójának vízkiszorítása, amelyet a "Rubin" tervezett, a források szerint meghaladja a 40 ezer tonnát. A pilóta nélküli víz alatti járművek mérete azonos ütemben fog növekedni, eléri-e a több száz tonnát?

A vízkiszorítás a hajó és az ipar képességeit tükröző tükör. Az elmúlt 120 évben a hajók funkcionalitása sokszorosára nőtt, ezért nőtt a vízkiszorítás. Ugyanezek a szempontok vonatkoznak a pilóta nélküli víz alatti járművekre is: minél magasabbak az ügyfél igényei, annál nagyobb járművekre lesz szüksége. Ma már vannak ötven tonnás víz alatti járművek, a pilóta nélküli víz alatti járművek növekedési üteme még nagyobb, mint az "emberes" járműveké. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden eszköz ilyen lesz, az öt tonnás "Vityaz-D" és a kis "Amulet" (15 kg),is megvan a maga feladata. A robot fő kritériuma a hatékonysága; ezért senki sem növeli a méretét, ha ez elkerülhető.

- James Delgano népszerű könyve a tengeralattjárók történetéről Oroszországban "Néma gyilkosok" címmel jelent meg. Mikor lehet beszélni a jövő harci tengeralattjáróiról, mint a legénység nélkül működő "automata gépekről"? Távvezérelt és teljesen önálló hajókat, harckocsikat és pilóta nélküli légi járműveket már létrehoztak. Mikor kerül sor ilyen tengeralatjárók létrehozására?

- A kérdés megválaszolásához nemcsak technikai, hanem erkölcsi szempontokat is érintenie kell. A fő probléma a fegyverek használatáért való felelősség. Nyilvánvaló, hogy egy meglehetősen összetett algoritmus vezérelheti a robot mozgását, vagy akár célokat is felismerhet. A modern tengeralattjárók automatizálás nélkül nem képzelhetők el, mert a reaktorban vagy a rakéta kilövése során zajló folyamatok túl bonyolultak és múlandók az ember számára. De a fegyverhasználatra vonatkozó döntés mindig az ember hozza meg ,ő az aki "megnyomja" a gombot. Mert csak egy személy lehet felelős a következményekért, beleértve az esetleges hibákat is. A ma "autonómnak" tekintett repülőgépek, hajók ,tankok és harcjárművek két irányú kapcsolatot tartanak fenn az irányítóközponttal, ahol a gombot megnyomó személy található. Tehát az "autonóm" tengeralattjárók ideje akkor jön el amikor stabil és rejtett kommunikációs csatorna jön létre a hajókkal, száz és ezer mérföldre a parttól, több száz méter mélységben vagy több méteres jég alatt? Ez a jövő kérdése. Az idő majd megmutatja.

- Az orosz flotta első tengeralattjárója a Távol-Keleten a német gyártmányú pisztráng volt, amely a „teljes elektromos meghajtás” elvét valósította meg. Hogyan vélekedik arról az elképzelésről, hogy a teljes elektromos meghajtás elvein alapuló atomtengeralattjárókat hozzanak létre ?

- Ez egy nagyon releváns ötlet. Példája világosan mutatja, hogy a technológia spirálban fejlődik: időről időre eljutunk a régi ötletek felelevenítéséhez, de új technikai szinten, és néha új feladatokkal. Ma az atomtengeralattjárók elektromos meghajtásának bevezetése a zaj csökkentése miatt merült fel. Kétségtelen, hogy a nagy teljesítményű villanymotorral rendelkező hajtómű nagy távlatokat nyit meg a zajcsökkentés szempontjából.
 
W

Wilson

Guest
2.rész

- Kompakt atomreaktorokat fejlesztettek ki. Műholdakra helyezték őket, és vannak információk a cirkálórakéták és atomreaktorokkal felszerelt torpedók új orosz fejlesztéseiről, amelyek a maghasadás folyamatain alapulnak. Talán van értelme a víz alatti hajóépítésben visszatérni az olyan projektekhez, ahol ilyen kompakt reaktorral töltötték fel kísérleti dízel-elektromos tengeralattjárók akkumulátorait?

- Rendszeresen végezünk ilyen tanulmányokat, ismerjük a külföldi munkákat is ebben a témában. Elméletileg a kis teljesítményű, kiegészítő nukleáris reaktorokkal rendelkező hajók mérete és költsége viszonylag kicsi lehet. Azonban, mint annyi minden másnál, az ördög itt is a részletekben rejlik. Még egy kis teljesítményű reaktorhoz is ugyanazok a biztonsági szolgáltatások szükségesek a tengeren és a mólón is, mint a teljes méretű reaktoroknál. Ugyanazokat a követelményeket támasztja a személyzet képzésével a parti infrastruktúrával stb kapcsolatban. Önmagában a dízelgenerátorok turbinagenerátoros reaktorral történő cseréje nem oldja meg a zaj problémáját, mert a dízelmotoros tengeralattjáró legnagyobb hátránya nem a levegő problémája hanem a dízelmotor magas zajszintje. A gyakorlat azt mutatja, hogy ugyanolyan nehéz zajcsökkenteni a "kis" atomerőművet, mint a "nagyot".

- A 636.3 projekt az eredeti Varshavyanka hosszú fejlődésének csúcsa. Ez minden? Kimerültek az építési,fejlesztési tartalékok? Mi a következő lépés?

- Ez év december 31-én lesz az első "Varshavyanka" - a 877-es projekt vezető tengeralattjárójának a haditengerészetbe történő átadásának 40. évfordulója. Ez alatt az idő alatt a "Rubin" 71 tengeralattjárót épített a 877-es és 636-os projekteknek megfelelően, és mindegyiket időben átadták az ügyfeleknek.

Az orosz haditengerészet megrendelésére kidolgozott 636.3 projekt egy mélyen modernizált tengeralattjáró, amelynek valójában nincs semmi közös vonása az eredeti Varshavyanka-l. A tengeralattjárókkal szemben támasztott követelmények mára megváltoztak, de a projektben eredetileg szereplő jelentős modernizációs lehetőség lehetővé teszi ezeknek a megváltozott követelményeknek való megfelelést. A 636-os projekt modern dízel-elektromos tengeralattjáróinak harci hatékonysága lényegesen magasabb, mint az elődeié.

A külföldi piacon az Amur 1650 következő generációs projektjét kínáljuk, de Varshavyanka is megtartja pozícióit. Beleértve akár külföldi gyártóktól származó berendezések beszerelését is.

- „Új hajó a régi épületben” - ez a kifejezés manapság releváns a felszíni hajóépítés szempontjából. Elég megemlíteni a „Gorshkov” átalakítását „Vikramaditya” -a és a „Nakhimov” modernizálását Sevmashban. Van-e hasonló példa a tengeralattjárókra? Ez az irány releváns?

- Irodánk sokszor végzett ilyen munkát. Ma a Project 949A atomtengeralattjárók modernizálásán dolgozunk. A jövőben az ilyen korszerűsítés jól láthatóan általánossá válik - pénzügyi korlátok miatt a hajók élettartama növekszik, és a hajók naprakészen tartása egyre több erőfeszítést igényel. Figyelembe vesszük ezt a tendenciát, és az új hajók tervezésénél a jövőbeni korszerűsítésük lehetőségeit és irányait a projekt nagyon korai szakaszában megbeszéljük a haditengerészettel.

- A "Lada" típusú tengeralattjárók építése jelentősen csúszott. A "Szentpétervár" nem fejezte be a próbaüzemet, és az első sorozatú "Kronstadt" másfél éve "készen van", de még nem kezdte meg a teljes körű "elfogadási" teszteket. Ugyanakkor nagy előrelépés történt a Borey-A projekt nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak és a 636.3 projekt dízel-elektromos tengeralattjáróinak építésében. Az a benyomásunk támad, hogy a Lada munkálatai a "maradék elven zajlanak". Így van? És mi szükséges a 677-es projekt felgyorsításához?

- A vezető hajó sikeresen befejezte a próbaüzemet. A megfelelő záró aktust a haditengerészet jóváhagyta. Attól a pillanattól kezdve, hogy az orosz haditengerészet további követelményeket támasztott a továbbfejlesztett Lada-projekttel kapcsolatban, jelentős előrelépést értünk el. Erről nem lehet mindent elmondani, ez az ügyfél kiváltsága. Mint tudják, az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma e hajók sorozatára szerződött. Ami a projekt további fejlesztését illeti, bemutattuk terveinket az állami megrendelőnek.

- A szakértők véleménye szerint Oroszországnak nem nukleáris tengeralattjárókra van szüksége az északi működéshez, ahol a jéghelyzet miatt fontos a víz alatti autonómia. Egyetért ezzel a véleménnyel?

- Hogy, hol használ nem nukleáris tengeralattjárókat arról az állami megrendelő dönt. Csak azt mondhatjuk, hogy a Lada osztályú tengeralattjáró jól teljesített mind a balti, mind az északi flotta tesztterületein végzett tesztek során.

- A 877. és a 636. projektnek köszönhetően Oroszország a világ egyik legnagyobb dízel-elektromos tengeralattjáró-exportőre lett. Az utóbbi években azonban a tengeralattjárók közvetlen külföldi értékesítésének visszaszorulását tapasztaltuk, az építés az ügyfelek országaiban előtérbe került. Tehát Olaszország, Törökország és Dél-Korea hajókat épít német projektekből, India, Pakisztán, Brazília és Ausztrália - francia projektekből stb. Mit gondolsz, kialakulhat-e olyan helyzet, amelyben a dízel-elektromos tengeralattjárók közvetlen értékesítése teljesen visszaszorul, és a vásárló országok maguk építenek tengeralattjárókat külföldi tervek szerint? Beilleszkedhet-e Oroszország ebbe az új rendszerbe a nem nukleáris tengeralattjáró-technológia kapcsán?

- Egyrészt nem gondolom, hogy a közvetlen értékesítés vagy bármely más eszköz teljesen eltűnik. Az elmúlt évtizedekben többször hallottuk: „azt,hogy az atomtengeralattjárók teljesen felváltják a dízeleket”, „senki sem fog tengeralattjárót venni nukleáris meghajtás nélkül” és hasonlók. Ezek a szlogenek túl merésznek bizonyultak. Az ügyfélországok igényei annyira változatosak, hogy a technikai és szervezési megoldások sokfélesége megtalálja a helyét a piacon. Másrészt az ügyfél hajógyáraiban való építkezés tendenciája valóban kézzelfoghatóbbá vált. Irodánk arra is készül, hogy dolgozzon ezen a rendszeren, együttműködve az iparral és az indiai haditengerészettel a 75. program keretében, amely hat új tengeralattjáró építéséhez kapcsolódik Indiában.

Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy a modern tengeralattjáró nagyon összetett gép, felépítéséhez nemcsak rajzokat kell vásárolni, hanem gyártási és tesztbázist kell létrehozni, a termelést és a mérnököket képezni, a berendezésellátás és a minőség-ellenőrzés rendszerét ki kell alakítani stb. Mindez benne van a "technológiaátadás" fogalmában, és ez a projektfejlesztő támogatása nélkül lehetetlen. Az évtizedek alatt kifejlesztett ismeretek és készségek átadása sokkal magasabb szintű interakciót igényel a fejlesztő és a vevő között, mint pusztán tervrajzok beszerzése. A technológiai transzfer szintje, amelyet a szállító hajlandó elfogadni, szintén nagyon eltérő lehet - mind kereskedelmi szempontok, mind biztonsági kérdések egyaránt felmerülnek. Tapasztalataink lehetővé teszik számunkra, hogy magabiztosan navigáljunk ezekben a kérdésekben.

- A "Dolphin" és az azt követő "Kasatka" típusú hajók megépítése után, amely hajók egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, a világ hajóépítő közösségében az úgynevezett "orosz típusú tengeralattjáróról" kezdtek beszélni. Gondolod, hogy ezt a kifejezést ma is használhatod a jelen kor alatti víz alatti hajóival ,felszereléseivel kapcsolatban? Van-e a modern orosz tengeralattjáróknak olyan jellemzői, amelyek szokatlanok a külföldi, elsősorban amerikai és európai tengeralattjárók számára?

- Persze, hogy van. Minden olyan ország hajóinak, ahol sikerült létrehozni és fenntartani a tengeralattjáró-hajóépítés iskoláját, saját felismerhető és egyedi megjelenésük van. A szovjet és a modern orosz iskolák kiemelkedő figyelmet fordítanak az "elsüllyedhetetlenség", valamint a robbanás- és tűzállóság konstruktív biztosítására. Valamint a legénység létszámának csökkentésére irányuló vágy a magas szintű automatizálás, a magas legénységi komfort színvonal miatt - tengeralattjáróink körülményei sok szempontból jobbak, mint külföldi kollégáinké, és van számos más szempont, amely első ránézésre nem nagyon észrevehetőek. Az apróságokban is vannak különbségek. Például az orosz nem nukleáris tengeralattjárók külső antihidrolokációs bevonattal rendelkeznek, míg a külföldi hajókon ez rendkívül ritka, és a lőszerek felső torpedócsöveken keresztül történő betöltésének módszerét is "orosznak" nevezik az egész világon.
 
W

Wilson

Guest
3. rész

- B. M. emlékiratai szerint. Malinin, amikor a flotta helyreállítása a Szovjetunióban zajló polgárháború után megkezdődött, nem lehetett szakmai anyagokat, utasításokat és tankönyveket találni a tengeralattjárók tervezésével és építésével kapcsolatban, annak ellenére, hogy a cári Oroszországnak meglehetősen erős és fejlett tengeralattjáró flottája volt. Kiderült, hogy Bubnov mellett a tapasztalatai a tapasztalatok is eltűntek ,és az őt követőknek újra meg kellet szerezniük ezt a tudást ( részben külföldi tankönyvekből). Milyen erőfeszítéseket tesz Rubin annak érdekében, hogy ez a történet ne ismétlődjön meg?. Milyen további példákat tudna mondani arról, hogy a rubin-veteránok átadják a hajóépítési tapasztalatokat a hajóépítők következő generációinak?

- Igen, ez a történet tanulságos példa arra, hogy mi történik, ha a hajótervezés és -építés lendkerékét akár rövid időre is leállítják. Szerencsére a hazai tengeralattjáró-hajóépítés történetében a második ilyen kudarc még az ország legnehezebb éveiben sem következett be. A tapasztalatok felhalmozása és átadása során több réteget lehet megkülönböztetni: egyetemekkel végzett munka, tapasztalatok átadása az irodán belül és tapasztalatcsere kollégákkal. Az első rétegben irodánk szorosan együttműködik szakterületük vezető egyetemeivel - SPbGMTU ("Korabelka"), "Voenmekh" és másokkal. Az iroda munkatársai tanfolyamokat ,előadásokat tartanak ezeken az egyetemeken, a hallgatók pedig gyakorlatot végeznek az irodában.

A második réteg a fiatal szakemberek képzése az irodában. A szakmai gyakorlat részeként a fiatal alkalmazottak vezető munkatársak előadásait hallgatják, hajóépítő üzemeket látogatnak, sőt mini vizsgákat is tesznek. Az éves ifjúsági tudományos és technikai konferencia "Nézz a jövőbe" alatt irodáink, építőipari üzemeink és vállalkozóink tucatnyi fiatal szakembere mutatja be ötleteit, és objektív értékelést kap a tapasztalt irodai alkalmazottak munkájáról. A következő legösszetettebb réteg a publikációk és a tudományos munkák. Az elmúlt 10 év során három doktori és hét mestermunkát védtünk meg. Tapasztalatainkat a szabályozási dokumentáció tükrözi: a Rubin számos ipari szabvány kidolgozója. Mindezen erőfeszítések lehetővé teszik számunkra, hogy biztosak legyünk abban, hogy a tervezők következő generációi képesek lesznek támaszkodni 120 éves tapasztalatunkra és sikeresen megoldani az egyre összetettebb problémákat.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 614
6 104
113
Oroszok nem festik vörösre. Az még szovjet örökség- SZU-ban épült hajók.
.
.
Érdekesség, a régi vitorlás hadihajókon divat volt vörösre festeni a fedélzetet, pl az ágyúfedélzeteken. Ott az volt a magyarázat, hogy csatában a vörös szinű fedélzeten nem látszott a vér, és igy nem demoralizálta a katonákat. Nem vicc, komolyan!
.
De persze nem gondolnám, hogy a szovjet szinválasztást is ez a középkori elmélet magyarázza. Valamit nyilván takarni akarnak a szinnel ők is, lehet a rozsda?? A hajók vizvonal körüli, alatti része is vörös, gondolom, a tengerviz hatása és a korrózió miatt
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 614
6 104
113
2020.dec.26.:
"
The Russian Northern Fleet’s Project 971 ‘Shchuka-B’ (NATO reporting name: Akula) nuclear-powered submarine, the Leopard, has been floated out after repairs and upgrade at the Zvyozdochka Ship Repair Center, the Russian Defense Ministry said.

“Zvezdochka has completed the hangar stage of the Leopard nuclear-powered submarine’s repairs and modernization. The submarine left the shipyard’s main hangar to have the remaining work completed at the pier of the enterprise,” the ministry said in a statement."