Szoval mi az amivel nem ertesz egyet az ervelesemben ? Vagy mennyi az annyi ha mar TE hivatkozol ra?
"
Azzal, hogy semmiféle alapja nincs. Egy erős "szerintem" volt eddig minden érved. Hol a matematikai modell és annak kimenete? Te pusztán érzésre mondod, hogy nem megy.
Az ember azt mondaná, hogy érzésre nem lehet egy -29 dbSm méretű gépet radarral követi, ami 0,00125 m2-es RCS-t jelent, de az Sz-400 MFR-je képes erre úgy 33 km-ről a számolás szerint reális adó teljesítménnyel és a prospektus long range RCS méret és távolsággal. Meg van adva 4m2 és 16 m2-re. Erre is alkalmazható az egyenlet ellenőrzésképpen....
Az Sz-400 MFR-nek sokkal nagyobb az antennája, mint az ARH rakétának, csakhogy a 2 km távolság is pöttöm a 33 km-es képest. Baromi erős ökölszám közelítés, de tudtommal érvényes, hogy a távolság negyedik hatványával nő a szükséges teljesítmény. (2/33)^4 = 8,17 *10^(-7), felé kerekítve ez 10^(-6). Tehát, ha kb. azonos teljesítménysűrűsége van a radarnak és kb. azonos freki akkor láthatólag sokkal kisebb antenna felület is elég lenne, csak a felbontóképesség és más miatt van also méretkorlát. (Ilyen lépték a modell azért túl fapados)
A rakéta kb. 0,1 méter átmérő = 0,007 m2
MFR-ről sajnos nincs pontos adatom róla, de szemre úgy 2,5x3,5 méter, ami 8,75 m2.
8,75/0,007 = 1207.
Tehát az MFR felülete kb. 1200-szor nagyobb, de a szükséges felület azonos frekin és teljesítménysűrűséggel nem három, hanem hat nagyságrenddel kisebb felületet is megengedne a durva modell szerint. A 3 GHz helyett magasabb freki kell a 10 cm átmérő miatt, ha értelmes nyalábot akar az ember formálni, de ott már atmoszférikus elnyelődés is van, viszont nem 0,001 m2 az RCS, hanem 0,003.
A kb. 2 km az ez alapján hol nem hihető érték? Ami egyébként rohadtul kevés, mert iszonyatosan pontos MCG kell akárhonnan, ha neked zavarás mentesen ennyi a felderítési táv. Mert lehet zavarás, földháttér, stb.
Te még ennyire ökölszámítást sem voltál hajlandó megcsinálni, csak kijelenteted, hogy kamu. Vastaps...
Ha pontatlan lenne a fenti elv, akkor
@Hpasp remélem kijavít.
Ennél pontosabb lenne radar egyenlet alkalmazása amiről Hpasp számtalanszor megmutatta, hogy bizony jó.
Szerinted ilyen egyszeru egy prospektus alapjan egy radar parametereit meghatarozni ? Szerinted azok a prospektus adatok pontosak? Sot tartalmazzak a reszleteket is?
Ha ismer a radar munkapontja 1-2 pontban, akkor zavarásmentes állapotban igen, ennyi.* Nem az nagy titok, hogy mit tud, hanem mivel csinálják ezt meg és mibe kerül. Meg, ha meg tudják egyáltalán. Ezért volt az, hogy az PT HMZ 47 km-volt, PSz 75 km és kellett 30 év a 250 km-ez. Mert nem a hangyák hordták össze az MFR-hez szükséges tudást és technológiát...
*Ha egy csővezeték rendszer nyomásvesztesége 2 pontban ismert, akkor annak is meghatározható a vesztesége ameddig az áramlás turbulens. A radar felderítési távolság is ilyen RCS és más paraméter függvényében. Ha nem érted miért, akkor baj van.
Okkal néz ki ez is így. Mert az RCS és távolság szerint is van karakteriszika. Ha az egyiket fixen tartod, akkor hatványfüggvény lesz a vége. Annak meg elég két pontját ismerni. Az attól eltérő dolgok a random hatások öszegzőzdése, de ettől trendvonal még van.
Alap matek és fizika, amire szartál magas ívben. Ahogy a többség. Csak ez engem meg végtelenül irritál.