T
Orosz levegő-levegő rakéták
- Téma indítója boki
- Indítva
Átszámoltad 2x darabra mindet
? Trollkodáson túl: Igen érdekes, hogy ez a kis videó kb. azt hozza ki, hogy minimál Amraam fölény van, néhány képessége még akár az R-77 nek jobb is lehet? Pont olyan dolog ugrik be, ami itt sokszor egyértelmű HÁTRÁNYKÉNT van elfogadtatva, hogy nem dual thrust a hajtómű, és nem 8, csak 4 sec alatt már ki is ég... A buta Vympel, hát nem tudja hogy ilyen már mióta van az amerikaiaknak, és így messzebbre repül a rakéta? Nem képesek ezek megcsinálni egy sima szilárd osztott dual thrustos hajtóművet sem, hogy legyen egy tisztességes Amraam elvű koppintás, egy nagy gyorsító fokozat, meg utána egy elhúzott kisebb tolóerejű utazó fokozat. Nem rakéta ma már egy L-L rakéta, ami ezt nem tudja, igaz?
Aztán jön ez a szemtelen kis videó, és megmutatja, hogy azért rövid és közepes hatótávon, KINEMATIKAILAG agilis, tehát védekező vadászgép kategóriás célra az R-77 pont a NEM dual thrust hajtómű miatt lényegesen nagyobb sebességgel, és ez azt jelenti, hogy azonos idő alatt nagyobb megtett távolsággal, nagyobb szögfordulós - kitartott G-s kanyarokkal kűzdheti le a célját, ehhez mondjuk kell még a nagyobb aerodinamikai kormányfelület is, ami a mobilitást javítja, a légellenállást meg rontja. Gyakorlatilag kimondható, hogy az Oroszok lehet hogy nem teljesen hülyék - iparilag analfabéták, csak osztottak szoroztak, és azt mondták, hogy nekik inkább egy 20-30km-en igazán hatásos, gyors, nagy manőverezőképességű rakéta kell, ami ezen a távon jobb eséllyel le tud követni egy intenzív manőverezéssel védekező vadászgép méretű célpontot. Hozzátenném, az eddigi tapasztalatok szerint, kb. EZ AZ A TÁVOLSÁG TARTOMÁNY, ahonnan indítva ténylegesen lelövés szokott lenni vadászgépek közt, kb. 20-30 km. NEM 100. De nem is 60. Az Amraam kisebb hátsó kormányfelülete/dual thrust hajtóműve jó abban, hogy messzebre repül a rakéta, és kevésbé manőverezni képes/a veszélyről nem tudó mondjuk bombázó méretű gépet lelőjön akár 70km ről. De ezt a dual thrustot azért bár vitathatatlanul vannak előnyei is, egyértelműen JOBB megoldásnak kikiáltani, szerintem erős.
Végszóként ha már az EO DAS rendszer folyt itt a csapból is tegnap, tőlem egy találós kérdés: Melyik rakétát lesz vajon nehezebb egy infra-hő-bármilyen képalkotó körkörös rendszernek detektálni IDŐBEN adott valós légiharc indítás távolságaiból, amelyiknek 4 sec-ig ég a hajtóműve, és utána füst, hőképződés, fény nélkül jön feléd mint a disznó, vagy a 8 sec-ig hőt, fényt, és azért némi szolid fehér füstöt eregető másiknak?
T
Törölt tag
Guest
A dual thrust nem biztos hogy csak úgy működhet hogy van egy gyorsító meg egy utazó fokozat. A lenti képet múltkorában egy NAMMO prezentációban találtam és állítólag az AIM-120D hajtóművét és sebesség profilját mutatja. E szerint fizikailag ketté választották a motort - van egy kisebb gyorsítás (nem 3,5 fél hanem csak 3 mach), majd szünet, és ha már nagyon lecsökkent a sebesség (vagy befogta a célt) gyújt a második fokozat és ad még egy "lökést". Az előny nyilvánvaló - a cél közelében nagyobb mozgékonyság és/vagy nagyobb hatótávolság.Átszámoltad 2x darabra mindet
...Nem képesek ezek megcsinálni egy sima szilárd osztott dual thrustos hajtóművet sem, hogy legyen egy tisztességes Amraam elvű koppintás, egy nagy gyorsító fokozat, meg utána egy elhúzott kisebb tolóerejű utazó fokozat...
Nagyon más tudni és nagyon más megcsinálni.
A másik pedig, hogyha nincs integrálva géphez minek megcsinálni. Márpedig a RAF gépek töredékéhez van integrálva az R-77. imo ezért no meg a hírhedt megbízhatósága miatt nincs rendszerben és nem azért mert Oroszok ne tudnák, hogy messze jobb az ARH mint a SARH.
Közeli célpont elleni jobb agilitása közismert, az is hogy ennek az ára a nagyobb légellenállás és a jóval kissebb NEZ. Kérdés közel ki lehet e manőverezni egy 60Gt elviselő rakétát, mert amraamnál ott a limit. Eközben a NEZ nagyon más mint a head on hatótáv ahova 60-100+kmeket irogatnak.
Senki sem mondta, hogy az Oroszok hülyék ezt te képzeled be már 101*re. technologiában akár alacsony észlehetőségű gép, akár aesa, akár dual thrust és még jópár téren le vannak maradva. Persze te mindet megmagyarázod, hogy pl nincs is valós hadászati előnye. Ehez képest ugye mindet szeretnék és 2-10év múlva rendszerbe is lesznek ezek.
Egy A2A rakétát legyen az amraam, mica, r77 meg vesztet nehéz kimanőverezni ha megvan a sebessége. Dual Thrust 2*ra.
Abban igazad van, hogy talán nincs is sikeres AMRAAM találat 60km fölött, de nem is ezért kell a minnél nagyobb hatótáv, hanem mert NEZ.
Dual thrust ahogy AESA vagy alacsony észlehető vadászgép szerintem egyértelműen előny. Hátránya megintcsak a gyártása és az ára.
Végezetül: Anno ~10éve itt nagyon ment az F-22 alacsony észlehetőség nincs is VALÓS harcászati előnye, mert Orosz radar, plasma stealth ami sokkal jobb lesz és jöttek a youtube linkek. Aztán 2010be felszállt a PakFa. Hirtelen kifordult Orosz imádoknak a világ és lett az alacsony észlehetőségnek VALÓS harcászati előnye. Most pont az AESAnak nincs VALÓS harcászati előnye, ARHnak, vagy épp a nagyobb hatótávnak, nagyobb NEZnek. Ha majd jönnek az Orosz megfelelők majd lesz VALÓS harcászati előnye. Tényleg muris így visszanézni...
Fade, végre egyszer láttam tőled leírva olyat is, amiben egyet értünk: Szinte biztos vagyok benne, hogy a RAF gépek töredékéhez(én mondjuk a ZÉRÓ felé konvergáló értékre tippelek) van integrálva az R-77. Az hogy mi a valós megbízhatósága a mostani R-77-1 nek, én nem tudom, de te majd úgy is hozol rá megdönthetetlen bizonyítékot. Fogadjuk el hogy rosszabb mint az Amraam-D. Ez mégis miért befolyásolná azt, hogy tudnak e lassabb-nyújtottabb tolóimpulzust szolgáltató, vagy akár olyan ketté osztott rakéta hajtóművet építeni, mint amit Rudi is leírt? Mi az amit az Orosz ipar(ami azért pont exportált RAKÉTAHAJTÓMŰVET az USA űrhajózásának) ne tudna előállítani egy szilárd rakétahajtóműben, két felé osztva/lassabb égésre kalibrálva? Ezeket TE tényleg elhiszed amiket le is írsz?
A másik amit többedszerre leírsz, mikor VELEM vitázol, hogy milyen mókás az, hogy random orosz fanok vitatták az F-22/35 előnyét, a stealth hatásosságát, vitatják az AESA előnyét, az ARH-t. Mikor ezt nekem írod le, NEM random orosz fannak írod, hanem nekem. Mutass rá bárhol, ahol én azt írtam volna, hogy nem az F-22 a világ legnagyobb harcértékű vadászgépe, vagy ahol azt írtam volna, hogy az F-35 1:1 ben jobb gép mint akár a Szu-35! Mutass rá ahol azt írtam, hogy az AESA faszság, nem működik! Mutass rá ahol azt írtam le, hogy az ARH - rakéta overall hülyeség, kisebb harcérték mint a bármilyen más irányítás!
Nem fogsz ilyet találni, elárulom, ugyanis a te és netes barátaid "szellemi műhelyével" ellentétben, én általában ettől azért összetettebben gondolkozom, és cizelláltabban fogalmazok. Leírtam hogy a stealth egyértelmű harcászati előny, CSAK nem "AllinWonder", mint a híres ATI VGA sorozat. Nincs láthatatlan gép, mert számít a rá kilőtt RF, a kimenő teljesítmény, a beérkezési szög, és hogy ezt mekkora és legfőképpen hány antenna fogja venni... S akkor még az elektro optikai, hőérzékelő/hangérzékelő dolgokról egy rohadt szót nem ejtettem, csak bi-static/multi-static és/vagy VHF sávú radarrendszerekről. Veled ellentétben, én élek a gyanúperrel, hogy pont az F-117 DS-akciója óta, ezek a technikák erősen kutatva ÉS rejtve vannak, mind az Orosz, mind a Kínai laborokban.
AESA-ról is leírtam, az a jövő, csak JELENLEG, pláne az Izraeli fejlesztésekre alapozott Kínai AESA-t, én még nem tartom EGYÉRTELMŰEN jobbnak mint a top Rus PESA elvű Irbiszt csak azért, mert AESA. Szerintem növény szintre leegyszerüsítve leírtam 3 oldalon keresztül, hogy miért... SOHA nem írtam azt, hogy BIZTOSAN az IRBISZ jobb. Azt írtam, hogy NEM vagyok benne biztos, hogy jobb a Kínai AESA radar, csak azért mert AESA. Rámutattam arra a "néphiedelemre" közben valóban, és próbáltam rendet tenni néhány fejben, hogy az AESA-PESA valós üzemmódok közt olyan oltári nagy eltérések pedig nincsenek, mindkettő marha gyorsan pásztáz, sok cél felderítése és nyomonkövetése megy egy időben, nagy azimuth-elevation tartományban pásztázható(ide odaböktem valóban, hogy az IRBISZ-t meg még mechanikusan ki is térítik, ami jó dolog a látószögnek). LPI -t tud mindkettő. Leírtam, hogy ami ahogy Molni fogalmazott, FIZIKAILAG nem megvalósítható PESA radarral, csak AESA-val, hogy egyszerre megosztva a kis T/R sugárzók kötegeit, tűnyalábban sokkal kevesebb kibocsátott energiával világíts meg célt, vagy akár az, hogy több célt, akár légi-földit is egyszerre, egy egy T/R köteggel folyamatosan gyors követésben tartsál, az meg jól néz ki papíron mint képesség, csak pont ahány felé osztod a kimenő teljesítményed, annyival gyengébb is lesz a hatásfokod a hatótávolsgában, felbontásban. Erre írtam azt, én már 2 felé sem szeparálnám szivesen a radarom képességeit szivesen, főleg mikor az ellenfél is keményen tolja az elektronikai harcot, és megtölti az étert rádiójelekkel. A sajátjaival.
Dual Thrust: Leírtam, ez az egyetlen amire én azt mondom, hogy szerintem NEM JOBB, csak más, mint a single thrust. Elnyújtott teljesítményt ad a másikkal szemben. Nagyon messzire repül, közben persze nincs olyan agilitás, manőverező képesség. Az Off trade még ami manapság egyre fontosabbnak fog tűnni majd, a MAWS ok korában még az, hogy sokkal több ideje lesz a védelmi rendszereknek azonosítani a fenyegető dual - thrust os rakétát, mert tovább ég a hajtómű, valamint ezt a célgéphez közelebb is működtetni fogja még az Amraam, mint az R-77. Leírtam, szerintem egyértelmű, van előny és hátrány mindkét oldalon. S itt nagyon nem értünk egyet, nem nem tudják megcsinálni, hanem ezt választották, hogy 20-30 km en legyen nagyobb valós találati esély, s nem 50-60on. DESIGN. Nyugodtan megnézheti amúgy bárki, hogy az eddigi Amraam találatok átlagos lőtávolsága hány km-re jön ki.
Annyit segítek, aki 30km alatti összeget talál, az JÓ nyomon van...
Nem butaság ez az ötlet sem, nyilván valóan van előnye. Ahogy azért hátránya is. Egy ilyen működési elvet feltételezve a MAWS sokkal könnyebb helyzetben van, hogy kiszúrja a rakétát, és ellentevkényeséget kezdjen meg, mert indul jóval közelebb hozzá egy rakéta hajtómű. Ahogy az is hátrány lehet, hogy egész egyszerűen NINCS olyan elérhető plafon sebessége/mozgási energiája a rakétádnak, akkor sem ha rövidebb távon szükség lenne rá, mint amit felszabadíthatna akkor, ha az egyébként magával vitt teljes r.hajtőművet azonnal elégetné.A dual thrust nem biztos hogy csak úgy működhet hogy van egy gyorsító meg egy utazó fokozat. A lenti képet múltkorában egy NAMMO prezentációban találtam és állítólag az AIM-120D hajtóművét és sebesség profilját mutatja. E szerint fizikailag ketté választották a motort - van egy kisebb gyorsítás (nem 3,5 fél hanem csak 3 mach), majd szünet, és ha már nagyon lecsökkent a sebesség (vagy befogta a célt) gyújt a második fokozat és ad még egy "lökést". Az előny nyilvánvaló - a cél közelében nagyobb mozgékonyság és/vagy nagyobb hatótávolság.
Valamint tényleg értetlenül állok azok előtt, akik komolyan azt hiszik, hogy ezt Kína, vagy az Oroszok NE TUDNÁK, hogy így is lehet rakétát meghajtani, vagy ne tudnának ilyet előállítani, mivel nem kevés olyan egyéb területen alkalmazott rakétahajtóművet gyártanak, ahol több fokozat/dedikált gyorsító fokozat van.
Valamiért a légiharc rakéta kategóriában NEM szeretik ezt alkalmazni. Erre írtam, hogy ez nem NEM tudás, hanem design.
Azért mondjuk ez a grafikon most hogy alaposan megnéztem, elég érdekes. Ugyan azt a rakétatestet(légellenállást) és anyagminőségű+tömegű rakétahajtóművet ugyan olyan vonalú-repülési karakterisztikájú útvonalon ha tényleg úgy van ahogy írod, hogy kisebb töltet kiég, majd indul egy "lökést" adva egy másik töltet, nekem nem világos, hogy az egyben lévő nagyobb Single-Thrust töltet ami egyébként több mint 0.5 mach-al gyorsabbra is gyorsítja a kezdeti fázisban a rakétát, a jól látható dual thrustos rakéta 2. indító töltet indulása előtt hogyan tud lassabbá válni. Itt valami nem kerek. Vagy nem ugyanolyan rakétatöltetet használtak(anyagminőség fejlettebb a dual thrustnál), vagy nem először egy kisebb, és utána X idő elteltével egy másik kisebb hajtómű indult, ahogy írod, hanem volt egy start, és egy utazófokozat.A dual thrust nem biztos hogy csak úgy működhet hogy van egy gyorsító meg egy utazó fokozat. A lenti képet múltkorában egy NAMMO prezentációban találtam és állítólag az AIM-120D hajtóművét és sebesség profilját mutatja. E szerint fizikailag ketté választották a motort - van egy kisebb gyorsítás (nem 3,5 fél hanem csak 3 mach), majd szünet, és ha már nagyon lecsökkent a sebesség (vagy befogta a célt) gyújt a második fokozat és ad még egy "lökést". Az előny nyilvánvaló - a cél közelében nagyobb mozgékonyság és/vagy nagyobb hatótávolság.
Valami itt nem reális nekem, úgy ahogy leírtad.
S
speziale
Guest
Zsolti
Az a gond, hogy te minden kommentedben abból indulsz ki, hogy az oroszok ugyanazt tudják, amit az amcsik, és ha valamit nem úgy csinálnak mint ők, arra jó okuk van.
Az a gond, hogy az alapfeltevésed hibás. Ugyanis az oroszok egy csomó technológia terén le vannak maradva. Ez az amit te nem tudsz megérteni.
Pl.: az oroszoknak a mai napig nincs olyan füstmentes rakéta hajtóművük, mint mondjuk az AIM-9X-nel vagy IRIS-T-nek.
Vagy képesek az oroszok szuperhordozó gyártására? Egy nyamvadt helikopter hordozó építéséhez is "importra" volt szükségük. Márpedig azért egy hajó összerakása ugyan bonyolult dolog, de azért korántsem olyan high-tech dolog, mint mondjuk egy AESA radar.
Az AESA/PESA vitánál is elfelejted, hogy nagyon nagy különbség valamiből egy proto példányt mutogatnai, meg egészen más az amikor rendszerben áll valami, és sorozatban kell gyártani.
A világon alig néhány cég képes az AESA radarokhoz szükséges félvezető technológia (sorozat)gyártására. 1-2 hónapja valaki felháborodottan írt valamelyik topikba, hogy az USA megvétózta egy német cég felvásárlását (kínaiak akarták megvenni, és ha jól emlékszem US-német vegyes vállalat volt valójában). A lényeg: a cég GaN félvezető technológia fejlesztésével/gyártásával foglalkozott. Ezek ilyen szinten új technológiák. És jelenleg GaN technológián alapuló radart 3 cég képes gyártani: a Raytheon, a Saab és a Thales.
Egyébként meg az vicces, hogy folyamatosan hajtogatod pl. azt hogy LPI-t tud a PESA, holott már többször több ember leírta itt, hogy miért nem tudhat a PESA LPI-t (egy sugárzó, ami egyszerre csak egy frekin sugároz, az LPI lényege meg pont a széles frekvenciatartományban való sugárzás).
De nézd meg a Rafale-t. Az új AESA radar kb. 30%-kal növelte meg a radar hatótávját a régebbi PESA-hoz képest. És ez egyéb fukcióbővülésről nem is beszéltem.
Azért nincs füstmentes rakétahajtóművük mert nem akarnak.Nem raknak bele füstgátló adalékot mert az rontja a hatásfokot.Erről már volt szó!
A PAK-FA-ba is AESA llesz amit már sorozatgyártanak igaz minimális mennyiségben.
M
molnibalage
Guest
Aha, persze.. Nézd meg a spec. impulziusát az AIM-7M-nek és a R-27R-nek. Pedig az egyik majdnem füstmentes. AIM-9M vs R-73? Dettó....
M
molnibalage
Guest
Az AMRAAM max. G értéke valahol 25G táján van. Az AIM-9M tudott 35G-t. Ez meg limit, nem azt jelenti, hogy aerodinamikailag az adott pillanatban tudja is. Még a TVC-s R-73 is 45G táját tudott, az AIM-9X nagyon talán tud 60G-t, de kétségeim vannak.
Az AIM-120C-nél visszaálltak singe thrustra, csak alacsonyabb tolóerővel viszonylag ahhoz képest, ami elérhető lehetne. Ennek oka sanszosan az, hogy az USAF leszokott az alacsony és közepes magasságról is. Nagy magasságban nagyobb loft esetén ez előnyösebb, de közepes magasságon is. (Kis magasságon már nem, de oda nem megy a gép.)
Fade
Az oroszok nem tudnak kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművet gyártani ??????????????? Meg le vannak maradva ????
Lapozz vissza kérlek az előző oldalra és nézd meg amit az R-27-nél vagy az R-33-nál írtam. De ott a forrás is....
Az oroszok nem tudnak kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművet gyártani ??????????????? Meg le vannak maradva ????
Lapozz vissza kérlek az előző oldalra és nézd meg amit az R-27-nél vagy az R-33-nál írtam. De ott a forrás is....
M
molnibalage
Guest
De tudnak, csak sanszosan költség miatt nem erőltetik. Az Oszá-nak is ilyen volt és az R-27ER már elvileg ilyen.
T
Törölt tag
Guest
Az AIM-120D-nek teljesen más a rakéta motorja mint a C-nek. A C-szériához az ATK szállította a motort, míg a D-hez a NAMMO. 2012-es hírek voltak hogy az egész D projekt majdnem kútba esett mert az ATK hajtóműve nem vált be, de jött a NAMMO aki megmentette a helyzetet.
https://www.flightglobal.com/news/articles/raytheon-resolves-amraam-production-issues-379611/
A D-nél hosszabb is valamivel a rakéta motor - annyival mint amivel az új elektronika kisebb. Lehet hogy az anyag is más - korábban hydroxyl-terminated polyether (HTPE) volt, bár nem csak ettől függ a tolóerő időbeli alakulása. Sokat számít a felület.
Más lesz a tolóerő alakulása különböző felületeknél...
M
molnibalage
Guest
Semmiféle forrásom nincs a D-ről, még a méretéről sem, egy C-hez mérve.Az AIM-120D-nek teljesen más a rakéta motorja mint a C-nek. A C-szériához az ATK szállította a motort, míg a D-hez a NAMMO. 2012-es hírek voltak hogy az egész D projekt majdnem kútba esett mert az ATK hajtóműve nem vált be, de jött a NAMMO aki megmentette a helyzetet.
https://www.flightglobal.com/news/articles/raytheon-resolves-amraam-production-issues-379611/
A D-nél hosszabb is valamivel a rakéta motor - annyival mint amivel az új elektronika kisebb. Lehet hogy az anyag is más - korábban hydroxyl-terminated polyether (HTPE) volt, bár nem csak ettől függ a tolóerő időbeli alakulása. Sokat számít a felület.
Más lesz a tolóerő alakulása különböző felületeknél...
Az ábra garantáltan nem állja meg a helyét.
1. Az egyik probléma az, amit említettél, hogy tök ugyanaz a rakéta ha kisebb sebességre gyorsul, majd leáll a hajtómű első "fokozata", akkor utána hogy a szöszbe tudna a nagyobb sebességre gyorsult változathoz képest sebességi előnyre szert tenni további meghajtás nélkül? Az stimmel, hogy a kisebb sebességen kisebb a légellenállás és kisebb a lassulás (sebesség négyzetével arányosan), meg az is, hogy a kevesebb elégetett hajtóanyag miatt egy nagyon kicsivel több tömeg marad meg, jobb a keresztmetszeti terhelés, ami egy nagyon kicsivel tovább csökkenti a lassulást. Azonban ettől még akkor sem érné be sebesség tekintetében az alacsonyabb csúcssebességű a magasabb csúcssebességűt, ha a vízszintes tengelyen az időt ábrázolnák. Csak a sebességkülönbség csökkenne, hiszen ha a sebességkülönbség csökken, akkor a légellenállás különbség is csökken. A két vonalnak még akkor is csak egymást közelítő, összetartónak, de egymást nem keresztezőnek kellene lennie, ha az idő szerepelne a vízszintes tengelyen.
2. De ráadásul a vízszintes tengelyen nem az idő, hanem a távolság van feltüntetve. Márpedig a nagyobb sebességű rakéta időegység alatt nagyobb távolságot tesz meg, Ha a nagyobb csúcssebességű rakéta sebességfölénye ugyan csökken, de nem szűnik meg, akkor a távolságnak a két rakéta között folyamatosan nőnie kellene addig, amíg a kisebb sebességű újra be nem gyújtja a hajtóművét. A két vonalnak folyamatosan széttartónak kellene lennie, csak a széttartás mértékének kellene csökkenni, ahogy a sebességkülönbség csökken.
3. Ha ehhez hozzá vesszük az AMRAAM jellemző repülési profilját, ami az indítás után emelkedés, nagy magasságban, ritka levegőben utazás, majd a célközelben ferde zuhanás, akkor már az sem biztos, hogy a sebességelőny lecsökken. Mert ha a nagyobb csúcssebességű változat magasabbra is emelkedik a gyorsítási szakaszban, vagy közvetlenül az után, akkor kisebb sűrűségű levegőben fog utazni és ez kiegyenlítheti a nagyobb sebesség miatti légellenállás többletet.
4. Végül az első fokozat gyorsító hatása közti különbség, valamint a második "fokozat" gyorsító hatása egymáshoz képest totál aránytalan. A kisebb csúcssebességű rakéta az ábra szerint annyi hajtóanyagot spórol meg, ami kb 0,6 Mach további gyorsításhoz lenne szükséges, de ezzel a megspórolt hajtóanyaggal később 1,7 Mach sebességnövekedést hoz össze. Ezt meg vajon hogy csinálják? Beépítették Jézust a hajtóműbe és kenyér helyett hajtóanyagot szaporít menet közben?
A kettős üzemmódú hajtóművek természetesen egy kicsivel nagyobb hatótávolságot eredményeznek, mert megspórolnak némi hajtóanyagot gyorsításnál, viszont az alacsonyabb csúcsebesség elérése után rövid ideig fenntartják a sebességüket (pontosabban kevésbé lassulnak, mert a menetfokozat a csúcssebesség fenntartásához kevés) Azt használják ki, hogy a légellenállás a sebesség négyzetével arányos, míg a megtett távolság csak a sebességgel arányos, így a menetfokozat (üzemmód) céljára elkülönített azonos mennyiségű hajtóanyaggal távolabbra repülnek, mintha azt is gyorsításra használnák fel. Azonban csodák nincsenek. A menetfokozatra elkülönített hajtóanyag összes hajtóanyaghoz viszonyított arányánál (vagy a csúcssebességek arányánál, ami jó közelítéssel a hajtóanyag aránnyal azonos, mert a gyorsítás nagyon rövid ideig tart és a gyorsítási szakasz átlagsebessége kb. fele, légellenállása negyede a csúcssebességen mérhetőnek, tehát a gyorsítási szakasz légellenállása csak kevés hajtóanyagot emészt fel) szóval ennél az aránynál kisebb az elért hatótávolság növekedés aránya. Ugyanolyan repülési profil mellett, ha az egy üzemmódú hajtómű 1000 m/s-ra gyorsítana, a kettős üzemmódú pedig 700 m/s-nál üzemmódot vált és mindkét változat esetén 400 m/s-nál van az adott magasságon a kielégítő manőverezőképesség alsó határa, akkor a kettős üzemmóddal az átlagsebesség kb. 10-15 %-kal kisebb, míg a hatótávolság kb. 15-20 %-kal nő (attól függően, hogy a menethajtómű mekkora tolóerőt ad le). Tehát a kettős üzemmód azért nem csodaszer. Nem tudja megduplázni, meg másfélszerezni, de még 30 %-kal sem tudja megnövelni a hatótávolságot.
Még egy dologra jó a kettős üzemmód. Ha van tolóerő vektoros kormányzás, akkor az hosszabb ideig segíti a manőverezést. De ez a hosszabb idő is csak pár másodpercet jelent, azaz ez az előny is csak közelharcban érvényesül.
Ezzel szemben a kettős üzemmódnak hátránya is van. A kettős üzemmód a nagyobb hatótávolság elérése érdekében átlagsebességet áldoz fel, ami végig közeledő cél esetén nem probléma, sőt előny. Távolodó, vagy időközben megfordulva menekülő célnál viszont gond. Ha az előző példánál maradva az 1000 m/s csúcssebességű rakéta hasznos (aktív) repülési szakaszának átlagsebessége 700 m/s, a 700 m/s-ra gyorsuló kettős üzemmódúé pedig átlag 600 m/s és a cél hangsebesség alatt, 250 m/s-al távolodik, akkor az egy üzemmódú a kinematikai hatótávja kb. 450/700=64 %-áig képes a célt utolérni, míg a kettős üzemmódú csak a kinematikai hatótávja kb. 350/600=58 %-áig. Ezzel a kettős üzemmód hatótávolság előnye jórészt el is olvad. Ha a cél ennél gyorsabban távolodik, akkor jobb lett volna egy üzemmódú hajtóművet használni. Ennél kisebb mértékben, de csökkenti a kettős üzemmód előnyét az is, ha a cél magasabban repül, mint a rakétát indító gép, mert a kisebb sebesség mellett ugyanolyan emelkedési szögön hosszabb ideig küzd a rakéta a gravitáció ellen, hogy ugyanolyan magasra juthasson, miközben kisebb sebességen a szarnyakon kevesebb felhajtóerő ébred.
A rakéták nagyobb hatótávolságához az emelt repülési profil nagyobb mértékben járul hozzá, mint a hajtómű kettős üzemmódja. De még az emelt profil is csak bizonyos helyzetekben jelent számottevő előnyt. Sok függ a cél magasságától, hiszen a nagyobb magasságú, kisebb légellenállású utazó szakaszért cserébe a rakéta mozgási energiát áldoz fel az emelkedési szakaszon és a zuhanáskor is (a gravitáció a ferde zuhanáskor nem elég a rakéta sebességének fenntartásához a rakéta zuhanás közben is lassul, csak kevésbé lassul, mintha vízszintesen repülne). Ha túl nagy az emelkedés és zuhanás aránya a röppálya egészéhez viszonyítva, akkor már nem éri meg az emelt röppálya. Vagy legalábbis csak egy alacsonyabb szintre emelt éri meg.
Azt gondoltam, hogy körbejártuk már ezt a témát elégszer, de akkor ezek szerint nem:
Nem igazán értem ezt a paralel kapcsolást a repülőgéphordozó - AESA radar közt, főleg nem értem hogy hogy gondolod azt, hogy egy repülőgép hordozó "összerakása" azért nem olyan bonyolult high-tech dolog, mint egy AESA radaré... Repülőgéphordozóhoz nincs elég nagy méretű dokkjuk, innen indul az alap probléma. Erre most sanszosan pénzük sincs, hogy kiépítsenek MINDENT ehhez, ami kell, mert a SZU szétesésénél NEM Oroszországban maradtak az ehhez szükséges dolgok, vagy túlnyomó részük.
AESA-t meg gyártanak, pénz nincs rá, hogy felfuttassák a darabszámokat annyira, hogy mindenhova kiváltsák vele a régi imp. doppler radarokat, még a jóval olcsóbb PESA-val sem.
Az AESA jó, ahogy az új félvezető tech. ki lesz aknázva, lesz előny egységnyi méret/tömegből nagyobb kimenő teljesítmény, nyilván. Ha nem így lenne, nem fejlesztené ezt a vonalat senki. Az izraeli elven fejlesztett KÍNAI J-11B radarjáról ettől függően nem vagyok biztos, hogy jobb mint az Iribisz, mert ők azért nem az USA szintjén vannak valószínű, s az Irbisz meg esélyesen jelenleg a legerősebb radarok közt van a maga 20kw-csúcsteljesítményével, bár sanszosan méretre a legnagyobb, legnehezebb, ez tény, a Szu-35 ben pont elfér még úgy is, hogy van egy + mechanikus kitérítése is.
Az LPI-meg nem csak úgy lehet LPI, hogy minden kis sugárzód, T/R modulod teljesen külön eltérő hullámhosszon sugároz ki, HIÁBA kajáljátok meg az infografikákat, meg a reklám videókat, sőt, azt hittem értelmesen - egyszerűen le van vezetve az általam régebben betett írásban, hogy igazából ez nem is hatékony, csak max patika tisztaságú és labor körülmények közt maximum, mivel van földháttérből, rádióelektronikai hadviselésből származó egyéb csúfság is néha az éterben, ami belerondíthat az ilyen idealizált világban elképzelt optimalizált tesztekbe. Ha minden kis sugárzód, T/R modulod külön működik, ott lesz olyan szar hatótáv, és pláne felbontás, hogy kb. tökönszúrod magad.... Ezzel szemben, azt a PESA is tudja, hogy gyors 2-3 AZONOS frekvencián kisugárott impulzus után vált a rendszer. Egy elavultabb RWR-t ez is átverhet, csak sokkal jobb lesz a hatótáv, és a felbontás.
Az AESA előnye a valóságban inkább az lesz majd a PESA-val szemben, hogy a rohamosan fejlődő félvezető technológia miatt egyszerűen nagyobb teljesítményt fog tudni/a top USA készülékek már tudnak is, azonos tömegből-méretből kihozni...
T
Törölt tag
Guest
Itt álljunk meg (bár érdekes amit ez után írtál)
Nem tök u.az a rakéta..
http://www.deagel.com/Air-to-Air-Missiles/AIM-120D-AMRAAM_a001164006.aspx
"AIM-120 new features encompass: an enhanced data link, improved kinematics and GPS Inertial Measurement Unit"
Így van, ezt ahogy ránéztem a grafikonra, láttam én is hogy szép-meg jó, csak pont a torka véres.
Ugyan azt látom ez ügyben amit te, illetve amit a kis Binkov videó is kihozott ez ügyben: Az Oroszok már megint más megoldást adtak egy adott problámára mint az Amerikaiak, nevezetsen hogy milyen legyen a fejlett közepes hatótávú légiharcrakéta motorjának karakterisztikája. NEM jobbat, NEM rosszabbat, mást. Mindekettőnek van előnye, van hátránya.