Páncéltörő rakéták, páncéltörő gránátok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 320
60 799
113
Celebra

"A rakéta önmagát nem vezeti célra"

Pedig pont ez történik. Csak a rakéta nem a célra vezeti magát hanem a rádiójel/lézersugár mentén. Van benne egy robotpilóta amely a jelet követi, a rakéta teljesen önállóan repül, önállóan dolgozza ki a saját mozgását. E miatt az adott jelre elviekben bármennyi rakéta indítható.
Te össze kevered ezt a dolgot a huzal vezérléssel.... Ott a kormányparancsokat nem a rakéta hanem az indító állványban lévő számítógép dolgozza ki, az adatok meg a huzalon jutnak el a rakétáig.
Ha nekem nem hiszel:
https://en.wikipedia.org/wiki/Semi-automatic_command_to_line_of_sight
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

luperator

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
1 061
1 669
113

Igaz animáció, de végeredményben mutatja hogyan képzelik el nem látható célra történő indítást. Ahogy Ti is írjátok, harmadik résztvevő kell hozzá (drón, előretolt megfigyelő). Azt speciel nem tudom, hogy bármilyen céladatot hogy kap a rakéta, de biztos megoldódották valahogy.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113
Celebra

"A rakéta önmagát nem vezeti célra"

Pedig pont ez történik. Csak a rakéta nem a célra vezeti magát hanem a rádiójel/lézersugár mentén. Van benne egy robotpilóta amely a jelet követi, a rakéta teljesen önállóan repül, önállóan dolgozza ki a saját mozgását. E miatt az adott jelre elviekben bármennyi rakéta indítható.
Te össze kevered ezt a dolgot a huzal vezérléssel.... Ott a kormányparancsokat nem a rakéta hanem az indító állványban lévő számítógép dolgozza ki, az adatok meg a huzalon jutnak el a rakétáig.
Ha nekem nem hiszel:
https://en.wikipedia.org/wiki/Semi-automatic_command_to_line_of_sight

Ugyan az a tévedése mint a Spikenál,ott sem az irányzó vagy bármi más irányítja a rakétát hanem a rakéta saját magát irányítja egy számára meghatározott pontba.Na ennek a pontnak a meghatározása az irányzás.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113

Igaz animáció, de végeredményben mutatja hogyan képzelik el nem látható célra történő indítást. Ahogy Ti is írjátok, harmadik résztvevő kell hozzá (drón, előretolt megfigyelő). Azt speciel nem tudom, hogy bármilyen céladatot hogy kap a rakéta, de biztos megoldódották valahogy.

Ennyi nem hiába téptem a számat azon,hogy célbefogás nélkül nincs indítás,valakinek célpontot kell adnia indítás előtt.
 
  • Tetszik
Reactions: ijasz
T

Törölt tag 1586

Guest
Bár azt valaki elárulhatná hogyan képes 2 percig a rakéta a levegőben maradni.
Meg miért ilyen lassú? Vagy csak szerintem megy túl lassan?
Ez a Spike NLOS...tudod az a "nagyszárnyú"
NLOS1-1024x751.jpg

20 km a hatósugara
Ugyan az a tévedése mint a Spikenál,ott sem az irányzó vagy bármi más irányítja a rakétát hanem a rakéta saját magát irányítja egy számára meghatározott pontba.Na ennek a pontnak a meghatározása az irányzás.
Az irányzó választja ki a célpontot. Ezt hívják "man-in-the-loop" irányításnak. Hívják még a rakétán keresztüli irányításnak vagy FO&U (Fire Observe and Update) irányítási módnak is. Mindegyik egyet jelent: a kezelő a célpontot a rakéta szenzorán keresztül jelöli ki, követi és azonosítja.
Bőven elég ha egy megfigyelő rádión közli hogy pl. a hegy túloldalán az erdőszélen áll egy tank. Ha van egy drón is a levegőben akkor még egyszerűbb a helyzet.
NEM KELL LÁTNIUK A CÉLT INDÍTÁS ELŐTT. Ennek a módszernek pont ez a lényege (tudod...LOAL)
 
  • Tetszik
Reactions: svajcibeka

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113
Ez a Spike NLOS...tudod az a "nagyszárnyú"
NLOS1-1024x751.jpg

20 km a hatósugara

Az irányzó választja ki a célpontot. Ezt hívják "man-in-the-loop" irányításnak. Hívják még a rakétán keresztüli irányításnak vagy FO&U (Fire Observe and Update) irányítási módnak is. Mindegyik egyet jelent: a kezelő a célpontot a rakéta szenzorán keresztül jelöli ki, követi és azonosítja.
Bőven elég ha egy megfigyelő rádión közli hogy pl. a hegy túloldalán az erdőszélen áll egy tank. Ha van egy drón is a levegőben akkor még egyszerűbb a helyzet.
NEM KELL LÁTNIUK A CÉLT INDÍTÁS ELŐTT. Ennek a módszernek pont ez a lényege (tudod...LOAL)

Célpont nélkül hogy számol a rakéta robotpilótája?Ha nem mondasz neki semmit honnan tudja hogyan kell repülni?Találomra krepül a konténerből és majd lesz valahogy amíg ki nem jelölik a célpontot?Mi van ha az indító nem is jó felé áll hanem teszem azt 20 fokkal jobbra lövi ki a rakétát a célponthoz képest?Elég lesz a hatótáv vagy nem?Ha nem tudom milyen messze van a célpont honnan tudom,hogy hatótávon belül van-e?
 
  • Tetszik
Reactions: ijasz

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 576
113
Célpont nélkül hogy számol a rakéta robotpilótája?Ha nem mondasz neki semmit honnan tudja hogyan kell repülni?Találomra krepül a konténerből és majd lesz valahogy amíg ki nem jelölik a célpontot?Mi van ha az indító nem is jó felé áll hanem teszem azt 20 fokkal jobbra lövi ki a rakétát a célponthoz képest?Elég lesz a hatótáv vagy nem?Ha nem tudom milyen messze van a célpont honnan tudom,hogy hatótávon belül van-e?
Hálózat központú hadviselésnél látod magad a térképen, és az akár előretolt megfigyelő által meghatározott helyet is ahogy rudi írta, kb. tőle mennyire és hol van a vélt cél. Ha ilyen nincs, ugyan ezt fogod megkapni rádión, és van térképed meg koordináták hozzá. Ez szerintem a legkisebb gond ezzel a rendszerrel, hogy ne lehetne úgy indítani hozzávetőlegesen jó közelítéssel, hogy a más által megadott célpont hatótávon belül legyen. A LOAL működhet, sokszor biztos vagyok benne hogy működik is. A drónok is eléggé elterjedtek, és még inkább el is fognak terjedni ilyen célra kiválóak ár/érték arányban.
A legnagyobb gondját én tényleg ahogy korábban is leírtam, abban látom ennek a rendszernek, hogy a sok szenzor, LOAL képesség és kombinált választható FandF vagy rakétán keresztüli irányításnak meg van az ára két helyen: az árában - így nem lehet költséghatékonyan túlterhelni vele majd az aktív védelmi rendszereket - és a másik kompromisszum amit meg kellett hogy kössenek az a hatótávolság kitolása miatt a kisebb sebességében jelentkezik.

Ez a rendszer kiváló és felső kategóriás, de csodák ahogy írtam, nincsenek, csak máshova belőtt és optimalizált rendszerek. Az APS nagyon úgy tűnik hogy el fog terjedni rohamosan a jövő harceszközein, és már nem csak MBT-t kell ide érteni, de bőven az IFV-ket is, s kétségem sincs a felől, hogy aztán menni fog ez a technika tömegesen az APC majd még az MRAP vonalra is.
Ott lesz majd ez igazán szempont, hogy viszonylag olcsó rakétákkal lehessen túlterhelni egy egy ilyen rendszert, illetve valahogy "erőből - lehetőleg sebesség fokozásával" valahogy megoldható legyen a rajtuk történő áttörés.

A Spike-nak itt vannak a gyenge pontjai.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113
Hálózat központú hadviselésnél látod magad a térképen, és az akár előretolt megfigyelő által meghatározott helyet is ahogy rudi írta, kb. tőle mennyire és hol van a vélt cél. Ha ilyen nincs, ugyan ezt fogod megkapni rádión, és van térképed meg koordináták hozzá. Ez szerintem a legkisebb gond ezzel a rendszerrel, hogy ne lehetne úgy indítani hozzávetőlegesen jó közelítéssel, hogy a más által megadott célpont hatótávon belül legyen. A LOAL működhet, sokszor biztos vagyok benne hogy működik is. A drónok is eléggé elterjedtek, és még inkább el is fognak terjedni ilyen célra kiválóak ár/érték arányban.
A legnagyobb gondját én tényleg ahogy korábban is leírtam, abban látom ennek a rendszernek, hogy a sok szenzor, LOAL képesség és kombinált választható FandF vagy rakétán keresztüli irányításnak meg van az ára két helyen: az árában - így nem lehet költséghatékonyan túlterhelni vele majd az aktív védelmi rendszereket - és a másik kompromisszum amit meg kellett hogy kössenek az a hatótávolság kitolása miatt a kisebb sebességében jelentkezik.

Ez a rendszer kiváló és felső kategóriás, de csodák ahogy írtam, nincsenek, csak máshova belőtt és optimalizált rendszerek. Az APS nagyon úgy tűnik hogy el fog terjedni rohamosan a jövő harceszközein, és már nem csak MBT-t kell ide érteni, de bőven az IFV-ket is, s kétségem sincs a felől, hogy aztán menni fog ez a technika tömegesen az APC majd még az MRAP vonalra is.
Ott lesz majd ez igazán szempont, hogy viszonylag olcsó rakétákkal lehessen túlterhelni egy egy ilyen rendszert, illetve valahogy "erőből - lehetőleg sebesség fokozásával" valahogy megoldható legyen a rajtuk történő áttörés.

A Spike-nak itt vannak a gyenge pontjai.

Hogy viszed be a rakétába az indítási paraméterek ha azokat rádión kapod?
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 576
113
Hogy viszed be a rakétába az indítási paraméterek ha azokat rádión kapod?
Ahogy Celebra és rudi is leírta, nem viszed be, elindítod oda ahol "sejthető" a célpont, abba az irányba a rakétát és rakétán keresztüli irányítással oldod meg a rávezetést. Ez a LOAL lényege. Ez viszont így nem Fire and Forget elv, és ez miatt arányaiban egy korszerű Rus ATGM-hez képest lassú a rakéta is.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Ahogy Celebra és rudi is leírta, nem viszed be, elindítod oda ahol "sejthető" a célpont, abba az irányba a rakétát és rakétán keresztüli irányítással oldod meg a rávezetést. Ez a LOAL lényege. Ez viszont így nem Fire and Forget elv, és ez miatt arányaiban egy korszerű Rus ATGM-hez képest lassú a rakéta is.
Amennyiben inditáskor látható a cél,F&F üzemmodban működik a Spike.Ha nem látható célra inditják,huzalon vagy rádiós adatkacsolaton keresztül jelölik ki a célt.Változatfüggő.A cél rögzitése után lehet oldani az adatkapcsolatot,és onnantol F&F üzemmódban megy tovább.De végig is követhető.
A jelenlegi APS rendszerek nem védenek a felülről támadó célok ellen.Másrészt az APS érzékelők nem rejthetők erős páncélzat alá.Növelt repeszhatású shrapnel gránátokkal megszorva hk alegységet jó eséllyel üzemképtelenné válik az APS.És eggyútal a kisérő gyalogság is kiiktatható.Mégcsak nehéztüzérség sem kell hozzá,aknavetőkkel is simán megoldható a dolog.Az aknavető egy igen hasznos jószág.(őrült hiba volt a DE82 aknavetőket nem rendszerbe állitani,hanem ócskavasnak eladni)
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 576
113
Amennyiben inditáskor látható a cél,F&F üzemmodban működik a Spike.Ha nem látható célra inditják,huzalon vagy rádiós adatkacsolaton keresztül jelölik ki a célt.Változatfüggő.A cél rögzitése után lehet oldani az adatkapcsolatot,és onnantol F&F üzemmódban megy tovább.De végig is követhető.
A jelenlegi APS rendszerek nem védenek a felülről támadó célok ellen.Másrészt az APS érzékelők nem rejthetők erős páncélzat alá.Növelt repeszhatású shrapnel gránátokkal megszorva hk alegységet jó eséllyel üzemképtelenné válik az APS.És eggyútal a kisérő gyalogság is kiiktatható.Mégcsak nehéztüzérség sem kell hozzá,aknavetőkkel is simán megoldható a dolog.Az aknavető egy igen hasznos jószág.(őrült hiba volt a DE82 aknavetőket nem rendszerbe állitani,hanem ócskavasnak eladni)
Örülök hogy ilyen szintén képben vagy pl. az AFHGANIT-al, csak a szokásos szerénység, semmi meglepő :p.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 921
4 721
113
2 db videón láthatod,hogy lehet.Akár teljessen vaktába is indithatod,hátha van a domb mögött valami,csak kissé drága mulatság,ha mégsincs.De erre van az előretolt megfigyelő,és a felderitő UAV.

Ez az elméleti rész, de kőkemény szabályok vannak katonáéknál, hogy milyen körülmények esetén adhatsz ki tűzparancsot. Na, erről szól a tűzvezetés és ez az, amihez nagyon kevés a technikai paraméterek tudása. Az ilyen vaktában lövöldözések esetén nőnek meg a járulékos veszteségek, melyért a tűzparancsot kiadó katona felel, komoly következményekkel.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 921
4 721
113
Megosztott irányzásrol hallottál már?Alighanem igen
Annyi, hogy nem az indító céloz, hanem az előretolt figyelő vagy UAV stb.. De céloz valaki, aki kapcsolatban van az indítóval.
Célmegjelölés történik olyan helyről, ahonnan látható a cél. Nyilván 3-4 km-ről a közvetlen célbefogás nem megy. Rejtett célok esetén is meg kell adni valamilyen irányt és távolságot a rakétának, hogy mégis, hova, melyik területre repüljön.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Örülök hogy ilyen szintén képben vagy pl. az AFHGANIT-al, csak a szokásos szerénység, semmi meglepő :p.
AFHGANIT rendszerben van?Max papiron.A Drozd.az Arena és a Trophy van rendszerben,azok pediglen a Spike felülről "lecsapó" repülési profilja ellen nem védenek.A jelenleg rendszerben lévő,igy irtam.
Annyi, hogy nem az indító céloz, hanem az előretolt figyelő vagy UAV stb.. De céloz valaki, aki kapcsolatban van az indítóval.
Célmegjelölés történik olyan helyről, ahonnan látható a cél. Nyilván 3-4 km-ről a közvetlen célbefogás nem megy. Rejtett célok esetén is meg kell adni valamilyen irányt és távolságot a rakétának, hogy mégis, hova, melyik területre repüljön.
Vagy 5x irtam,előretolt megfigyelő vagy UAV,heli,stb szolgálhat célfelderitésre-célmeghatározásra....Maga a rakéta inditható plankban is,lehet az orrkamerával is célt keresni,de nem érdemes.Erre céloztam a drága mulatság vaktában lövöldöznivel.
Az vezetősugaras rendszereknek pedig kell a közvetlen rálátás és célbefogás inditáskor.Még az orosz vezetősugaras rendszereknek is
 

luperator

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
1 061
1 669
113
AFHGANIT rendszerben van?Max papiron.A Drozd.az Arena és a Trophy van rendszerben,azok pediglen a Spike felülről "lecsapó" repülési profilja ellen nem védenek.A jelenleg rendszerben lévő,igy irtam.

Kicsit off, de van arról adat, hogy az APS radarja mit lát és milyen távolságra? (Nem kilométerekre gondolok persze). Megnézve pár videót, a rakéta bár felülről csapódik be, de nem függőlegesen "zuhan" rá a célpontra ezért nem vagyok biztos benne, hogy nem képes dolgozni ellene. A Trophy esetében pl írja a 360 fokos lefedettséget és annak "moduláris" verziója is úgy van kitalálva elméletben,hogy ne lehessen holttér.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113
Kicsit off, de van arról adat, hogy az APS radarja mit lát és milyen távolságra? (Nem kilométerekre gondolok persze). Megnézve pár videót, a rakéta bár felülről csapódik be, de nem függőlegesen "zuhan" rá a célpontra ezért nem vagyok biztos benne, hogy nem képes dolgozni ellene. A Trophy esetében pl írja a 360 fokos lefedettséget és annak "moduláris" verziója is úgy van kitalálva elméletben,hogy ne lehessen holttér.

A modern rendszereknek nincs holtterük.
A top attack rakéták meg ilyen 0-60 fok körüli szögben csapótdbak be mint pl a Javelin vagy vízszintesen repülnek és a cél fölött robbannak mint a TOW.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and zsolti

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 576
113
A modern rendszereknek nincs holtterük.
A top attack rakéták meg ilyen 0-60 fok körüli szögben csapótdbak be mint pl a Javelin vagy vízszintesen repülnek és a cél fölött robbannak mint a TOW.
Őszintén meglep mikor valaki komolyan abból indul ki, hogy egy létező fenyegetés ellen, ami ismert jó ideje, úgy mint Top Attack elv, ne védene egy APS...

Semmi, ismétlem semmi nem indokolja azt, hogy miért lenne nehezebb megoldani a radarral való felderítését a felülről érkező támadó ATGM-nek(igazából könnyebb égháttérben mint szemből sok árnyékoló objektum által övezve), vagy az elfogó töltet felfelé indítását a helyett hogy előre indulna. Még a saját kísérő gyalogságra is kevésbé veszélyes ilyen esetben az elfogó töltet, mert azok jellemzően nem a védendő jármű felett helyezkednek el...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Kicsit off, de van arról adat, hogy az APS radarja mit lát és milyen távolságra? (Nem kilométerekre gondolok persze). Megnézve pár videót, a rakéta bár felülről csapódik be, de nem függőlegesen "zuhan" rá a célpontra ezért nem vagyok biztos benne, hogy nem képes dolgozni ellene. A Trophy esetében pl írja a 360 fokos lefedettséget és annak "moduláris" verziója is úgy van kitalálva elméletben,hogy ne lehessen holttér.
Ezek a rendszerek is fejlődnek.Az első rendszer a Drozd volt,még a 80as(!) évek elején.Az még csak előről védett egy kb 60fokos ivben horizontálissan,vertikálissan kb15fokban.
11b6d1c26d1ad2ab8b4846eb3b92c8e7.jpg
Gtg6vl2UfDRcjLA_56VAbI_FvcoRHnJd2A8cvS_CN7KiBlWH0zdfsTjWF8w6aWRFUFvni1MBSFOj7vq-_1ArYlz0p-G2uIKi4S6GRbWA7MufpYt_H-IS98_eytd9rM8XI90LH7Rx

Drozd-2nél ezt nvelték
drozd-215B15D.jpg

Jelenleg a Drozd-3 is megvan már
t-80u001.jpg

Következő rendszer az Arena
00002810.jpg

T-80_Arena_KAZT_Active_Protection_System.png

Persze ez is fejlődött,De jol látható,hogy a lokátor vertikálissan 360fokos,de horizontálissan nem.A felülről érkező rakétát nem is érzékeli.
arena_operation.gif

És támadni sem tudja.De az is látható az ábrán,hogy ezek a radarok nem valami nagy hatótávuak.
A Trophy sem nagyon tér el különben
Screen-Shot-2018-07-03-at-12.40.54-PM.png

A jelenleg még nem rendszeresitett,fejlesztés alatt álló APSek között már van olyan,amelik alkalmas lesz a felülről támadó rakéták,egyébb lőszerek ellen is.Márha elkészülnek,és megfizethetőek lesznek
APSek közös problémája,hogy a lokátor nagyon sérülékeny.Mind az oroszok,mind a nyugatiak növelt repeszhatásu shrapnel gránátokkal gondolják kiiktatni összfegyvernemi harcban őket,ami eggyuttal a kisérő gyalokságot,gyengébb APC/IFV járgányokat is leválasztja a hk-rol.Illetve már megjelent az RPG30,mint ellenszer.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 866
85 397
113
Ezek a rendszerek is fejlődnek.Az első rendszer a Drozd volt,még a 80as(!) évek elején.Az még csak előről védett egy kb 60fokos ivben horizontálissan,vertikálissan kb15fokban.
11b6d1c26d1ad2ab8b4846eb3b92c8e7.jpg
Gtg6vl2UfDRcjLA_56VAbI_FvcoRHnJd2A8cvS_CN7KiBlWH0zdfsTjWF8w6aWRFUFvni1MBSFOj7vq-_1ArYlz0p-G2uIKi4S6GRbWA7MufpYt_H-IS98_eytd9rM8XI90LH7Rx

Drozd-2nél ezt nvelték
drozd-215B15D.jpg

Jelenleg a Drozd-3 is megvan már
t-80u001.jpg

Következő rendszer az Arena
00002810.jpg

T-80_Arena_KAZT_Active_Protection_System.png

Persze ez is fejlődött,De jol látható,hogy a lokátor vertikálissan 360fokos,de horizontálissan nem.A felülről érkező rakétát nem is érzékeli.
arena_operation.gif

És támadni sem tudja.De az is látható az ábrán,hogy ezek a radarok nem valami nagy hatótávuak.
A Trophy sem nagyon tér el különben
Screen-Shot-2018-07-03-at-12.40.54-PM.png

A jelenleg még nem rendszeresitett,fejlesztés alatt álló APSek között már van olyan,amelik alkalmas lesz a felülről támadó rakéták,egyébb lőszerek ellen is.Márha elkészülnek,és megfizethetőek lesznek
APSek közös problémája,hogy a lokátor nagyon sérülékeny.Mind az oroszok,mind a nyugatiak növelt repeszhatásu shrapnel gránátokkal gondolják kiiktatni összfegyvernemi harcban őket,ami eggyuttal a kisérő gyalokságot,gyengébb APC/IFV járgányokat is leválasztja a hk-rol.Illetve már megjelent az RPG30,mint ellenszer.

A top attack fegyverek nem 90 fokos vagy 90 fokhoz közeli szögben csapódnak be.A TOW pl top attack de vízszintesen repül.