Stix a 90es évek elején már megvolt.Az első irányitott résztöltetek már szintén megvoltak.A Bill és a Tow top attack változatai is,bár ezek ellen elég a Drozd/Arena páros is.Spike szerintem ezekre lett válasz.Afganit meg a Spike-ra.Ez már csak igy műkszik.A kard és pajzs versenye folytatódik.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Csodaszer valóban nincs, de ez ezen a fórumon az én levédetett dumán, a "nem tudhatjuk" mellett
.Mind igaz amit írsz, de én azért hozzátenném, egy komplex környezetben, a másik oldalon lévő nehéztüzérség is puhíthatja ám a harckocsiékek előtt a területet, és akkor máris nem olyan nyugodt az élete az ATGM-es csapatnak sem.
Nyilván sérülékeny az APS rendszer, én ezt értem, meg romboló puskával, nehéz géppuska sorozatokkal is le lehet takarítani, de azért ez így leírva sokkal könnyebbnek tűnhet, mint egy komplex környezetben megcsinálni, mikor robog feléd 50-el szétbontakozva támadásban egy zászlóalj hk, amit még támogatnak is fentről, meg hátulról tüzérséggel szintén.
Ahogy írtam korábban épp ezért, nem adott esetben az Arena/Afghanit küzd meg a Spike NLOS-al mondjuk, hanem rendszer a rendszerrel.
R
rejsz felügyelő
Guest
Ezt a LOAL dolgot úgy tudom elképzelni hogy az ellenséges harckocsi feltételezett irányába indítják a rakétát aztán az irányzó egységen a szálkeresztet mozgatva vezérlik a rakétát manuálisan amíg meg nem találják a célpontot és rá nem lockolnak. Hogy ez mennyire hatékony a gyakorlatban azt nem tudom és az is más kérdés hogy ki ad rá parancsot hogy egy több tízezer dolláros rakétát így "ellőjjenek"...
Itt a fórumon írta amúgy valamelyik idegenlégióban érdekelt fórumtársunk hogy a franciáknál külön felsőbb parancsra indíthatnak Javelint mert kibaszott drága.
Itt a fórumon írta amúgy valamelyik idegenlégióban érdekelt fórumtársunk hogy a franciáknál külön felsőbb parancsra indíthatnak Javelint mert kibaszott drága.
Hivatalos NATO-értékelés szerint a puskagránát hasznosabb, mint az 51 mm-es kommandó aknavető, mivel nem kell hozzá külön fegyver, elég a katona sorozatlövő fegyvere. Határozott előnye a HSN-eíven működő páncéltörő fegyverekkel szemben az, hogy láng-füst és hanghatása minimális - ezáltal felderít- hetősége csekély -, a kilövéshez külön helyigénye nincs, gödörből, fedezékből is használható. Az egylövetű, eldobócsomagolású, HSN-elven működő, vagy rakétavető önvédelmi páncéltörő fegyverekkel szemben - közel azonos lőtávolság mellett - további előnye, hogy puskagránátból a harcos több gránátot is kilőhet ugyanarra a célra. A 30 és 40 mm-es gránátvetők lövedékeinél összehasonlíthatatlanul nagyobb a puskagránátok célban kifejtett hatása. Felhasználási területe
HT 1987/3 Puskagránátok fejlődése-részlet
HT 1987/3 Puskagránátok fejlődése-részlet
R
rejsz felügyelő
Guest
R
rejsz felügyelő
Guest
9K121 Vihr (Forgószél) irányított páncéltörő rakéta komplexum
A tulaiak másik, a gépágyúnál is fontosabb hozzájárulása a Ka-50-eshez a 9K121 Vihr rendszer. A főtervező maga Sipunov volt, és a célja a V-80, a Szu-25T, majd később TM ellátása volt egy nagy hatótávú, mégis kompakt páncélelhárító rakétával. A Vihr ismertetői a rendszer részei közé sorolják a Skvalt, valamint az APU-6 (vagy a csatarepülőgépen -8) indítót és magát a 9A4172 jelű rakétát.
A helikopter leírásai az APU-6 indítót UPP-800 jellel is említik. Amint a korai modelleken látható volt, eredetileg nyolcas függesztővel számoltak a V-80-ason is, ez később a névben is szereplő hatosra csökkent. A normál fegyverzeti variációk között nem is szerepel négy APU-6 alkalmazása, azaz a Ka-50 javadalmazása maximálisan és szokásosan 12 db – ez néggyel kevesebb, mint az Apache Hellfire-re vonatkozó legnagyobb kapacitása, egyúttal néggyel több, mint annál a szokásos szám. A tubusok nélkül 60 kg-os függesztő különlegessége, hogy azon 12 (10?) fokkal lefelé megdönthetőek a rakétákat tartalmazó, hermetikus konténerek. Ez a rácsapás nélküli támadást segíti elő. Az üresen 14 kg-os, egyedi tároló-indító konténerekből kis kivetőtöltet indítja a rakétát. Megbontás nélkül 10 évig is használható a fegyver, bár ez alapvetően a tárolási időre vonatkozik, ennyit reptetni biztosan nem lehet. Elvileg egy főkapcsoló átváltásával közeli és lassú légi célok ellen is bevethető a Vihr.
Az indítótubus orrának áttörése után a behajtott a vezérsíkok (elöl) és szárnyak (hátul) kinyílnak, és a rakéta mintegy 600 m/s (2200 km/h) sebességgel vágtat a célja felé. Ez azt jelentené, hogy a teljes hatótávot kb. 17 másodperc alatt megteszi, viszont a hivatalos adatokban 28 másodpercet írnak. A korábbi, szubszonikus rakétákhoz képest a szuperszonikus sebesség komoly előrelépésnek számított akkoriban, mivel jelentősen csökkentette a célnak és az azt oltalmazó légvédelemnek az ellentevékenységre rendelkezésre álló idejét.
A vezérlését tekintve a Vihr teljesen egyedülálló, mivel ugyan az ismert lézeres elven működik, de mégsem a megszokott módon. A Skval rendszer egy négy, különböző – feltehetően kissé eltérő hullámhosszú – szekcióra osztott lézernyalábot irányít a célra, és a rakéta ezen belül repül. A szárnyak végén lévő érzékelők veszik a lézert, és érzékelik a négyféle nyalábszekciót. Ezt ráadásul úgy teszik, hogy közben a rakéta maga forog a hossztengelye körül, vagyis folyton felcserélődnek az egyes szekciókat vevő érzékelők. Tehát magát a rávezetést képtelenség zavarni, és egy, füstbe burkolózó célnál sem szakad meg azonnal a folyamat, még ha a pontosság nyilván alaposan lecsökken is. Utalás van arra, az ezzel a módszerrel összefüggésbe hozható, de valójában nehezen igazolható vagy ellenőrizhető jellemzőre is, hogy a megvilágító lézer ereje így jóval alatta van az esetlegesen felszerelt besugárzásjelzők riasztási tartományának, továbbra is garantálva a rejtett támadást. Minden esetre a fejlesztés idején nem nagyon léteztek lézeresbesugárzás-jelzők, pláne zavarók, ezért a célok eleve nem is tudhattak róla, hogy támadás alatt állnak. Bár az orosz források előszeretettel mint a tüzelj és felejtsd el elv megvalósulását említik a rendszert, ez nem annak eredeti értelmében igaz. A rakéta ugyanis a lézernyaláb megszűnése esetén azonnal elveszíti a korrekciós képességét, tehát nem magától követi a célját. Az oroszok itt úgy használják a fogalmat, hogy a Skval automatikus célkövetésére gondolnak, melynek révén ugyan a pilótának valóban nincs már dolga a kilőtt rakétákkal, de ettől még az indító repülőeszköz nem kezdhet újabb cél támadásába vagy nem fordulhat ki egészen a céltól, magyarul nem szakíthatja meg a rávezetést egészen a találatig. A rakéta orrán az immár szükségtelenné vált vevő helyett – szellemes megoldással – egy kis beömlő van, ami a torlónyomást kihasználva biztosítja a négy vezérsík mozgatását az irányításhoz. Egyidejűleg egy célra két rakéta is indítható, és egy mozgó harckocsira a megsemmisítés valószínűségét 80-95%-ban adják meg.
A 45 kg-os, 275 cm hosszú rakéta 13 cm átmérőjű, kinyílt szárnyai és vezérsíkjai 24 és 38 cm fesztávúak. A különösen nagy hossz:átmérő arány oka, hogy a 6-8 rakétás felfüggesztőket is a lehetőségekhez képest kis homlokfelülettel tudják megoldani. A célnál a 8-12 kg-os tandem harci rész lép működésbe vagy közelségi, vagy csapódó gyújtó jelére. A harci részt az orrban gyakorlatilag semmi sem gátolja a célpont közvetlen elérésében. Az első, kisebb töltettel berobbantja a reaktív előtétpáncélzatot (ERA; már ha van), és az így szabaddá váló részen a fő, kumulatív töltet támadja a cél elsődleges páncélzatát. Az átütési képesség (0,
1 m vastag homogén hengerelt acélpáncélzat (egyenértékben) van megadva. A Vihr esetében azonban a kumulatív részt kiegészítették egy további, nagy robbanóerejű töltettel, hogy a rakéta „puha” célok ellen is viszonylag hatásos maradjon. Ennek tömege csupán 4-5,5 kg, tehát továbbra is inkább csak másodlagos alkalmazhatóságot biztosít. Ezt az elrendezést az orosz terminológia KOSz néven ismeri, ami a kumulatív-repeszképző robbanófej rövidítése (КОС, Кумулятивно-осколочный снаряд).
Forrás: https://modernwartech.blog.hu/2018/12/14/a_kamov_ka-50_harci_helikopter_es_valtozatai_5_resz
Mellesleg a blog nagyon jó.
A tulaiak másik, a gépágyúnál is fontosabb hozzájárulása a Ka-50-eshez a 9K121 Vihr rendszer. A főtervező maga Sipunov volt, és a célja a V-80, a Szu-25T, majd később TM ellátása volt egy nagy hatótávú, mégis kompakt páncélelhárító rakétával. A Vihr ismertetői a rendszer részei közé sorolják a Skvalt, valamint az APU-6 (vagy a csatarepülőgépen -8) indítót és magát a 9A4172 jelű rakétát.
A helikopter leírásai az APU-6 indítót UPP-800 jellel is említik. Amint a korai modelleken látható volt, eredetileg nyolcas függesztővel számoltak a V-80-ason is, ez később a névben is szereplő hatosra csökkent. A normál fegyverzeti variációk között nem is szerepel négy APU-6 alkalmazása, azaz a Ka-50 javadalmazása maximálisan és szokásosan 12 db – ez néggyel kevesebb, mint az Apache Hellfire-re vonatkozó legnagyobb kapacitása, egyúttal néggyel több, mint annál a szokásos szám. A tubusok nélkül 60 kg-os függesztő különlegessége, hogy azon 12 (10?) fokkal lefelé megdönthetőek a rakétákat tartalmazó, hermetikus konténerek. Ez a rácsapás nélküli támadást segíti elő. Az üresen 14 kg-os, egyedi tároló-indító konténerekből kis kivetőtöltet indítja a rakétát. Megbontás nélkül 10 évig is használható a fegyver, bár ez alapvetően a tárolási időre vonatkozik, ennyit reptetni biztosan nem lehet. Elvileg egy főkapcsoló átváltásával közeli és lassú légi célok ellen is bevethető a Vihr.
Az indítótubus orrának áttörése után a behajtott a vezérsíkok (elöl) és szárnyak (hátul) kinyílnak, és a rakéta mintegy 600 m/s (2200 km/h) sebességgel vágtat a célja felé. Ez azt jelentené, hogy a teljes hatótávot kb. 17 másodperc alatt megteszi, viszont a hivatalos adatokban 28 másodpercet írnak. A korábbi, szubszonikus rakétákhoz képest a szuperszonikus sebesség komoly előrelépésnek számított akkoriban, mivel jelentősen csökkentette a célnak és az azt oltalmazó légvédelemnek az ellentevékenységre rendelkezésre álló idejét.
A vezérlését tekintve a Vihr teljesen egyedülálló, mivel ugyan az ismert lézeres elven működik, de mégsem a megszokott módon. A Skval rendszer egy négy, különböző – feltehetően kissé eltérő hullámhosszú – szekcióra osztott lézernyalábot irányít a célra, és a rakéta ezen belül repül. A szárnyak végén lévő érzékelők veszik a lézert, és érzékelik a négyféle nyalábszekciót. Ezt ráadásul úgy teszik, hogy közben a rakéta maga forog a hossztengelye körül, vagyis folyton felcserélődnek az egyes szekciókat vevő érzékelők. Tehát magát a rávezetést képtelenség zavarni, és egy, füstbe burkolózó célnál sem szakad meg azonnal a folyamat, még ha a pontosság nyilván alaposan lecsökken is. Utalás van arra, az ezzel a módszerrel összefüggésbe hozható, de valójában nehezen igazolható vagy ellenőrizhető jellemzőre is, hogy a megvilágító lézer ereje így jóval alatta van az esetlegesen felszerelt besugárzásjelzők riasztási tartományának, továbbra is garantálva a rejtett támadást. Minden esetre a fejlesztés idején nem nagyon léteztek lézeresbesugárzás-jelzők, pláne zavarók, ezért a célok eleve nem is tudhattak róla, hogy támadás alatt állnak. Bár az orosz források előszeretettel mint a tüzelj és felejtsd el elv megvalósulását említik a rendszert, ez nem annak eredeti értelmében igaz. A rakéta ugyanis a lézernyaláb megszűnése esetén azonnal elveszíti a korrekciós képességét, tehát nem magától követi a célját. Az oroszok itt úgy használják a fogalmat, hogy a Skval automatikus célkövetésére gondolnak, melynek révén ugyan a pilótának valóban nincs már dolga a kilőtt rakétákkal, de ettől még az indító repülőeszköz nem kezdhet újabb cél támadásába vagy nem fordulhat ki egészen a céltól, magyarul nem szakíthatja meg a rávezetést egészen a találatig. A rakéta orrán az immár szükségtelenné vált vevő helyett – szellemes megoldással – egy kis beömlő van, ami a torlónyomást kihasználva biztosítja a négy vezérsík mozgatását az irányításhoz. Egyidejűleg egy célra két rakéta is indítható, és egy mozgó harckocsira a megsemmisítés valószínűségét 80-95%-ban adják meg.
A 45 kg-os, 275 cm hosszú rakéta 13 cm átmérőjű, kinyílt szárnyai és vezérsíkjai 24 és 38 cm fesztávúak. A különösen nagy hossz:átmérő arány oka, hogy a 6-8 rakétás felfüggesztőket is a lehetőségekhez képest kis homlokfelülettel tudják megoldani. A célnál a 8-12 kg-os tandem harci rész lép működésbe vagy közelségi, vagy csapódó gyújtó jelére. A harci részt az orrban gyakorlatilag semmi sem gátolja a célpont közvetlen elérésében. Az első, kisebb töltettel berobbantja a reaktív előtétpáncélzatot (ERA; már ha van), és az így szabaddá váló részen a fő, kumulatív töltet támadja a cél elsődleges páncélzatát. Az átütési képesség (0,
1 m vastag homogén hengerelt acélpáncélzat (egyenértékben) van megadva. A Vihr esetében azonban a kumulatív részt kiegészítették egy további, nagy robbanóerejű töltettel, hogy a rakéta „puha” célok ellen is viszonylag hatásos maradjon. Ennek tömege csupán 4-5,5 kg, tehát továbbra is inkább csak másodlagos alkalmazhatóságot biztosít. Ezt az elrendezést az orosz terminológia KOSz néven ismeri, ami a kumulatív-repeszképző robbanófej rövidítése (КОС, Кумулятивно-осколочный снаряд).
Forrás: https://modernwartech.blog.hu/2018/12/14/a_kamov_ka-50_harci_helikopter_es_valtozatai_5_resz
Mellesleg a blog nagyon jó.
Ez a probléma az orosz,egyébbként nagyon inpzáns,ATGMkel.Nem alkalmasak a hálozatos hadviselésre.Csak az inditó tudja rávezetni,folyamatos követéssel.Közben kitéve magát az ellen tüzének.9K121 Vihr (Forgószél) irányított páncéltörő rakéta komplexum
A tulaiak másik, a gépágyúnál is fontosabb hozzájárulása a Ka-50-eshez a 9K121 Vihr rendszer. A főtervező maga Sipunov volt, és a célja a V-80, a Szu-25T, majd később TM ellátása volt egy nagy hatótávú, mégis kompakt páncélelhárító rakétával. A Vihr ismertetői a rendszer részei közé sorolják a Skvalt, valamint az APU-6 (vagy a csatarepülőgépen -8) indítót és magát a 9A4172 jelű rakétát.
A helikopter leírásai az APU-6 indítót UPP-800 jellel is említik. Amint a korai modelleken látható volt, eredetileg nyolcas függesztővel számoltak a V-80-ason is, ez később a névben is szereplő hatosra csökkent. A normál fegyverzeti variációk között nem is szerepel négy APU-6 alkalmazása, azaz a Ka-50 javadalmazása maximálisan és szokásosan 12 db – ez néggyel kevesebb, mint az Apache Hellfire-re vonatkozó legnagyobb kapacitása, egyúttal néggyel több, mint annál a szokásos szám. A tubusok nélkül 60 kg-os függesztő különlegessége, hogy azon 12 (10?) fokkal lefelé megdönthetőek a rakétákat tartalmazó, hermetikus konténerek. Ez a rácsapás nélküli támadást segíti elő. Az üresen 14 kg-os, egyedi tároló-indító konténerekből kis kivetőtöltet indítja a rakétát. Megbontás nélkül 10 évig is használható a fegyver, bár ez alapvetően a tárolási időre vonatkozik, ennyit reptetni biztosan nem lehet. Elvileg egy főkapcsoló átváltásával közeli és lassú légi célok ellen is bevethető a Vihr.
Az indítótubus orrának áttörése után a behajtott a vezérsíkok (elöl) és szárnyak (hátul) kinyílnak, és a rakéta mintegy 600 m/s (2200 km/h) sebességgel vágtat a célja felé. Ez azt jelentené, hogy a teljes hatótávot kb. 17 másodperc alatt megteszi, viszont a hivatalos adatokban 28 másodpercet írnak. A korábbi, szubszonikus rakétákhoz képest a szuperszonikus sebesség komoly előrelépésnek számított akkoriban, mivel jelentősen csökkentette a célnak és az azt oltalmazó légvédelemnek az ellentevékenységre rendelkezésre álló idejét.
A vezérlését tekintve a Vihr teljesen egyedülálló, mivel ugyan az ismert lézeres elven működik, de mégsem a megszokott módon. A Skval rendszer egy négy, különböző – feltehetően kissé eltérő hullámhosszú – szekcióra osztott lézernyalábot irányít a célra, és a rakéta ezen belül repül. A szárnyak végén lévő érzékelők veszik a lézert, és érzékelik a négyféle nyalábszekciót. Ezt ráadásul úgy teszik, hogy közben a rakéta maga forog a hossztengelye körül, vagyis folyton felcserélődnek az egyes szekciókat vevő érzékelők. Tehát magát a rávezetést képtelenség zavarni, és egy, füstbe burkolózó célnál sem szakad meg azonnal a folyamat, még ha a pontosság nyilván alaposan lecsökken is. Utalás van arra, az ezzel a módszerrel összefüggésbe hozható, de valójában nehezen igazolható vagy ellenőrizhető jellemzőre is, hogy a megvilágító lézer ereje így jóval alatta van az esetlegesen felszerelt besugárzásjelzők riasztási tartományának, továbbra is garantálva a rejtett támadást. Minden esetre a fejlesztés idején nem nagyon léteztek lézeresbesugárzás-jelzők, pláne zavarók, ezért a célok eleve nem is tudhattak róla, hogy támadás alatt állnak. Bár az orosz források előszeretettel mint a tüzelj és felejtsd el elv megvalósulását említik a rendszert, ez nem annak eredeti értelmében igaz. A rakéta ugyanis a lézernyaláb megszűnése esetén azonnal elveszíti a korrekciós képességét, tehát nem magától követi a célját. Az oroszok itt úgy használják a fogalmat, hogy a Skval automatikus célkövetésére gondolnak, melynek révén ugyan a pilótának valóban nincs már dolga a kilőtt rakétákkal, de ettől még az indító repülőeszköz nem kezdhet újabb cél támadásába vagy nem fordulhat ki egészen a céltól, magyarul nem szakíthatja meg a rávezetést egészen a találatig. A rakéta orrán az immár szükségtelenné vált vevő helyett – szellemes megoldással – egy kis beömlő van, ami a torlónyomást kihasználva biztosítja a négy vezérsík mozgatását az irányításhoz. Egyidejűleg egy célra két rakéta is indítható, és egy mozgó harckocsira a megsemmisítés valószínűségét 80-95%-ban adják meg.
A 45 kg-os, 275 cm hosszú rakéta 13 cm átmérőjű, kinyílt szárnyai és vezérsíkjai 24 és 38 cm fesztávúak. A különösen nagy hossz:átmérő arány oka, hogy a 6-8 rakétás felfüggesztőket is a lehetőségekhez képest kis homlokfelülettel tudják megoldani. A célnál a 8-12 kg-os tandem harci rész lép működésbe vagy közelségi, vagy csapódó gyújtó jelére. A harci részt az orrban gyakorlatilag semmi sem gátolja a célpont közvetlen elérésében. Az első, kisebb töltettel berobbantja a reaktív előtétpáncélzatot (ERA; már ha van), és az így szabaddá váló részen a fő, kumulatív töltet támadja a cél elsődleges páncélzatát. Az átütési képesség (0,
Forrás: https://modernwartech.blog.hu/2018/12/14/a_kamov_ka-50_harci_helikopter_es_valtozatai_5_resz
Mellesleg a blog nagyon jó.
Nagyjából semmilyen létjogosultsága nincs annak,hogy egy helikopter rakétáját más vezesse célra.Ezen kívül egy IR rakétával vagy radarossal csak olyan célt tudsz támadni aminek van hőkibocsájtása vagy radarreflexiója ami csak egy nagyon kis szelete a harci helikopterek célpontjainak.
Hm.AH64A és OH58D páros szerinted minek volt?AH64E+drónok együtmüködése minek van?Az izraeli Merkava LAHAT rkétájánál valon miért emelik ki,hogy külső célkijelőléssel is müködhet?Spike miért rakéta kameráján keresztüli célkövetésű?Hogy az inditó védett helyzetben maradhatson.Félaktiv lézeres is lehet külső célkijelölésű,de a vezetősugaras nem
A drón felderíteni van nem célt megjelölni.Azt küldik előre.Ezen kívül a drón pont olyan környezetben használhatatlan ahol kellene azaz jó csapatlégvédelemmel rendelkező ellenséggel szemben.Egy drón ma már csemege ott ahol ráfeküdtek a drónok elleni tevékenységre(pl az oroszok).Már passzív és katív rendszerekkel párhuzamosan lehetetlenítik el a drónokat.De hamarosan azok ellen sem lesz használható akik csak most kezdenek neki a drónok elleni komolyabb fellépésnek.A drón a kis mretén kívül semmilyen védettséggel nem renelkezik(rendszer duplikáció,páncélzat,jó manőverező képesség,RWR,MAWS,DIRCM).Gyakorlatilag egy repülő céltárgy.
Az.Ésakomivan?Céltkijelölni meg tud.Lelövik?Naés?Az Apachhoz képest filléres cucc,és nincs rajta személyzet.Azért használják,hogy a dron repüljön a tűzvonalba,ne a heli.És nem csak dron lehet célkijelölő,hanem akár egy nyuszi is egy bokorbol-vagy egy felderitő harcjármű.
Kérdés.
A 90 es évek derekán nagy élvezettel olvasgattuk a Harci Helikopterek könyvet és Comanche-ot játszottunk még 486-osokon.
Ott a játékban volt azt hiszem Wingman rakéta, aminek az volt a lényege hogy másik helikopter rakétája ment az általam megjelölt célra.
Eszerint ilyen nem hogy akkor, de még ma sincs?
Én azt hittem, hogy a mai hálózati adatátvitellel és hadviseléssel ezek simán megoldhatóak.
Őszintén szólva azt hittem, hogy még akár drón, vagy másik gép általi célpontra is indíthat olyan aki nem is látja.
Mivel jelöl meg célt?Nincs rajtuk olyan eszköz ami erre képes.Kamera van rajtuk csókolom!Csak látni lehet velük fogd már fel!!!
Nem,nyugaton sincs!Az Apachok csak a zászlóaljaknál lévő drónokat irányítják azokon meg nincs semmi csak egy kamera és kész.Az Apach nem fog egy Predatort irányítgatni vagy egy GlobalHawkot.